2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Teljes név: Ninon Delacroix (Jelenleg) Születési hely és dátum: 1984. 08. 28. Csoport: Varázshasználó Patrónus: Vidra Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 5. évfolyam Képesség: Dzsinn & Légnimfa Mágikus adottság: Akrobata Familiáris: Occamy Kiemelkedő tudás: Gyógynövénytan - Kiemelkedő, Bájitaltan - Kiemelkedő Kihez tartozol: Saját karakter
Jellem: A költözés nehéz dió. Főleg, ha valaki körülbelül két évente kell, hogy új életet kezdjen. De én nem azt az utat választottam, hogy teljesen betokosodok és bezárkózom, még ha ez is lenne az egyszerűbb. Persze nem szabad túlságosan megszeretnem az embereket, de szívesen ismerkedek és beszélgetek, szívesen élem az életem, akkor is, ha tudom, hogy lehet, hogy már a következő hónapban máshol leszek. Kicsit talán elriaszthat valakit a külsőm, az erős smink, a bőrszerkók, a cigiszag, de ha nagy is a szám, nem vagyok se gonosz, se önző, se rosszindulatú, szimplán olyan vagyok, amilyen lenni akarok. Ilyen módon lehetek szabad, azok között a keretek között, amik közé kényszerültem. Lazának mondanak és fesztelennek, elég nehéz engem besorolni egy klikkbe, de ez végül is jó dolog, így egyedinek érezhetem magam, de soha sem magányosnak. A megbízhatóságommal vannak problémák, hiszen ahogy megjelenik apám, és ahogy bejelenti, hogy mennünk kell, nincsen már maradásom, minden hidat felégetek magam után azonnal, akármilyen kapcsolatok is alakultak ki. Néha persze szenved ettől az ember egy ideig, de fiatalok vagyunk, gyorsan szeretünk, de gyorsan felejtünk is.
Kinézet, megjelenés: Nem vagyok csöppet sem különleges, átlagos testalkat, átlagos arc, kék szemek, sötét haj, talán csak a sűrű szeplő az, ami valamivel ritkább. Még is ki lehet szúrni elég könnyen a tömegből, mert vadóc ruháim és erős fekete sminkem kiemel közülük. Főleg a Beauxbâtons-ban, ahol minden a sikkről és az egységes bájról szól, nos, én ezt csöppet sem követem, amikor muszáj akkor viselem az egyenruhát, de a sminkről akkor sem mondok le. Nem leszek kecses kis plázacica. Ha már annyi szabály közé akarnak szorítani, eszükbe se jusson letörölni a számról a rúzst, ha éppen ahhoz van kedvem. A kisugárzásom még ha nem is mondható fiúsnak, a járásomban nyomokban se fordul elő az a kecsesség, inkább ruganyosan és lazán haladok A-ból B-be, nem a csípőmet riszálva. Ettől talán kevésbé lennék csaj? Azt azért nem hinném.
Előtörténet: Kiskoromból nagyon kevés emlékem van. Mióta az eszemet tudom álneveken költözünk ide-oda kettesben, mert veszély fenyegeti az életünket. Apa mugli, de amikor megkaptam a levelemet a Durmstrangból és belecsöppentünk a varázsvilágba azonnal tudta, hogy mit kell tenni, sőt, ahogy teltek az évek - és végül át kellett mennem egy másik, közép-európai iskolába, aztán a negyedik évet már a franciák híres-neves Beauxbatons-ában kezdtem meg -, egyre furcsább dolgok történtek velem. Minden év legtöbb hónapjában kísértett egy álomkép, egy lányról és egy másik, korábbi életről, abból a gyerekkorból, amire nem emlékszem, de soha nem tisztult ki a kép. Sokat beszéltünk erről, hogy miért nincsenek emlékeim, miért kusza minden és miért jut eszembe folyamatosan egy lány képe, hogy hol van az anyám... és apám mindig ugyanarra jutott, amit végül én is elhittem. A lány a gyerekkori képzeletbeli barátom, semmi több, de már ideje kinőnöm belőle. Kiskoromban a vadmágia olyan erősen buzgott bennem, hogy egy baleset miatt, mikor visszasült egy kirohanásom elvesztettem a korábbi emlékeimet. Persze folyton kérdezgettem, és megtudtam apámtól, hogy mikor születtem anyám belehalt a szülésbe, és törvénytelen gyerek vagyok, mert anyám szülei nem kívánták a kapcsolatot az én szüleim között. Nem voltak jó emberek, nagyon nem, és minket okolnak a haláláért, ezért kell ilyen gyakran költöznünk, ezért nem tudom még én magam se, hogy mi az igazi családnevünk, vagy honnan érkeztünk, hogy véletlenül se árulhassam el. Persze, segítene, ha meg tudnám állapítani mi egyáltalán az anyanyelvünk, de az elmém olyan kusza, és éppen olyan jól beszélgetünk apámmal oroszul, mint angolul, vagy mint franciául. Ha a gyakori költözéseknek meg lehet állapítani előnyét, az ez: a nyelvismeretem kiemelkedő, habár folyékonyan csak ezen a három nyelven beszélek, de meg tudom értetni magam számos másikon is. Az életünk folyamatos költözés és idegesség, de apa mindent megtesz, hogy biztonságban legyek, amennyit egy mugli tenni tud. Már az ötödik éve ismerem a varázsvilágot, és minél több hatalomra teszek szert, annál többször vetem fel, hogy ne meneküljünk többé, szálljunk szembe az üldözőinkkel, de mindig leállít és azt mondja, hogy nem ismerem úgy az ellenségeinket, mint ő. Talán tényleg korai, talán elhallgat előlem valamit és anyám volt a boszorkány a családban és varázslók üldöznek minket, nem tudom. Minél több kérdésem lett, annál kevesebb választ kaptam, és a bizonytalanság egyre jobban eltávolított minket egymástól, amin a bentlakásos iskolák sem segítettek túlságosan. Szeretem őt, még ha kissé mogorva ember is, és ő is szeret engem és védelmez minden varázstalan erejével, ebben biztos vagyok.
Nem mondom, hogy igyekszem büszkévé tenni, mert nem lenne igaz. Igyekszem betartani a játékszabályokat, soha nem mondom el, hogy honnan érkeztünk vagy hová tartunk, de ezen kívül vagyok, aki vagyok. Nem játszom a tökéletest, sem a szürke egérkét, hogy beolvadjak a francia csinibabák közé, jobban éreztem magam a Durmstrangban, még akkor is, ha ott meg aranyvérűnek kellett kiadnom magamat. És az se könnyű, tekintve, hogy milyen belterjesek ezek az aranyvérű mágusok. És egy új nyelvet pipálhattam ki akkor is, a norvég is felkerült a listára. Mindegy, kapaszkodjunk a jelenbe. A rengeteg utazás rengeteg elszakadást eredményezett, és akit hátrahagytam, azzal nem igazán vehetem fel a kapcsolatot, de ez nem jelenti azt, hogy értelmetlen volt megismerkednem velük. Talán egyszer szembekerülök az üldözőinkkel, talán elég nagy lesz a mágikus hatalmam, hogy megállítsam őket, hogy apám végre nyugalomra leljen és vége legyen a bujkálásnak és menekülésnek. És akkor szabadon járhatok, szabadon bevallhatom, hogy Ninon Delacroix (francia), hogy Aina Olsen (norvég), hogy Antonina Kuznetsov(orosz), hogy Hannah Mills (angol) egy és ugyanaz. Mindegyik én vagyok. Bármi is legyen az igazi nevem...
A hozzászólást Ninon Delacroix összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2023-01-02, 22:21-kor.
Bonnie Michaels
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Ninon Delacroix 2017-04-12, 09:22
Elfogadva!
Üdvözlünk az oldalon!
Ahhoz képest, hogy gyakorta hasonló az izlésünk, a hölgyike külseje nem a szívem csücske, de hát sebaj, a lényeg, hogy neked tetsszen! A sztorija viszont már annál inkább megfogott. Egyértelmű, hogy görbe tükröt tartasz a mai, modern világban elfogadott lány-kép elé, de még a szerepjátékban gyakorta megvalósított csinibabák hagyományával is dacosan szakítasz, ami komoly bátorságra vall! Szegénynek elég drámai a sztorija, igazán kiváncsi vagyok, hogy mit fogsz tudni kicsomagolni belőle. Tetszetős továbbá, hogy ilyen fiatalka, a legtöbben bevallottan egyetemistákkal tudnak játszani, hiszen kevés korlát közé szorítja az embert, mégsem kell komoly távlatokban gondolkozni, de egy ilyen pici lány, aki ráadásul nem is roxis diák, komoly potenciálokat rejt, nem csoda, hogy játékügyileg én is felfigyeltem rá. Ezért is az oka, hogy Bonnie-val fogadlak el, nem Draco-val, akkor már én leszek a gonosz pompomlány! Most utadra engedlek, a többit pedig majd megbeszéljük, hajrá!
Köszönöm az elismerő szavakat, igen, ez egy nem nőies csaj, semmi hosszú szőke hullámokba vagy loknikba rendezett haj, semmi csicsa ékszer és kecses karcsú járás... Egy nagyszájú lázadó, akit még az sem érdekel, ha egyik klikk se fogadja be, nem kell neki leragadnia semminél. Fiatalka, ez igaz, de legalább van miből felnőnöm. Alig várom a közös szálat, szaladok is a karakterlapodra!
Nina Rae Smith
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Ninon Delacroix 2017-04-19, 21:29
A Beauxbatons királynője
Bonnie Micheals
Nem olvadtam be, de nem is akartam. Mindenhol meg vannak a klikkek, de amikor ideértem a francia cicababák közé egyértelművé vált, hogy itt egy egészen új szintre fejlesztették az iskolai hierarchia rendszerét. A három szakon három Régime épült fel a top dívák vezetésével, és már az első napokban érkeztek a megkeresések, hogy foglaljak pártot. Mintha anélkül nem lehetne létezni, hogy egy klikk szerves tagja legyek... És nem akartam egyikbe se bekerülni, a legkevésbé sem, főleg mert ezeknek a plasztik lányoknak csak valami szolgálóféle talpnyaló kell, mint a focistáknak a vízhordófiú. A csapat tagja vagy, és észre se veszed, hogy megalázó amit csinálnak veled, csak örülsz, ha szembeköpnek. Kb. Na, miután mindenkit a kellő erélyességgel elküldtem a búsba és elkezdtem a kaszt nélküliek között jól érezni magam csak lazán, egy srác jött oda hozzám. Nem vagyok egy szívbajos fajta, gyorsan megtaláltuk a hangot és elkezdtünk ökörködni, amivel csak egyetlen probléma volt. A srácot kinézte már az egyik top díva, egész pontosan Bonnie Micheals, az egyik csoport elnöke, a legbefolyásosabb méhkirálynő. Szóval ezután jött a szívás. Elég sok mindent el tudok viselni, de hosszú heteken keresztül találkoztam szembe különféle kegyetlen csínyekkel. Eltűnt ruhák, összefirkált szekrény, arcomba csapott kaják, eltépett könyvek, nyilvános megszégyenítések... Tűrtem, ameddig csak bírtam, de végül kezdett nagyon elszaladni a ló. És nem én voltam az egyetlen kipécézett, voltak, akik rettegtek az iskolába járni, csak mert egyszer rossz ember pártját fogták, és azóta is célkeresztben voltak... Nem vagyok egy született vezér, de a hülye is látta, hogy én képes voltam dacolni, képes voltam félmeztelenül mászkálni sírás és takargatás nélkül, büszkén, ha éppen lába kelt a ruhámnak, sokan viszont nem. Egy komoly baleset kellett ahhoz, hogy felfigyeljen a vezetőség, hogy mi is történik a falak között, és nem fogok hazudni: mikor Bonnie Micheals-t tették meg bűnbaknak, benne volt a kezem. Az a lány kipécézett, pokollá akarta tenni az életem, az egyetlen srácot is elzavarta a közelemből, aki valaha is nyitott felém - talán még több is lehetett volna...? Számtalan sértést hallhattam tőle, természetesen minél nagyobb közönség előtt, hogy alázzon, de mindig meg volt a válaszom, még ha a fizikai erőm vagy a befolyásom semmit se segíthetett azon, hogy fejjel a mosdókagylókba lógjak... Persze, attól még, hogy játszottam a kemény újoncot, nem múlt el éjszaka anélkül, hogy hangtalanul ne sírtam volna... Melyik 15 éves viselné el gond nélkül mindezt? Végül a megbukott királynőt kirúgták, amivel ezek a hülye klikkek ha nem is szűntek meg, de szelídebbé váltak. És azóta nem láttam ezt a porcelánbaba szépségű szörnyeteget, hála az égnek.
A lány egész élete költözésekről és újrakezdésekről szólt, éppen ezért folyékonyan beszél az angolon kívül oroszul, franciául és még egy kicsit norvégul is... A menekülést igyekezett jól kezelni, betartotta a játékszabályokat, sose mondta el honnan érkeztek, hová tartanak, semmi személyeset, de most már még is csak betelt az a bizonyos pohara. Amikor betöltötte a tizenhetet, akkor a Beuxbatons Philip Samuels mellé rendelte, hogy az angol kémvadász segítségére legyen Franciaországban egy bizonyos üggyel kapcsolatban. Bár fiatalsága révén - és mivel a férfi egyébként tudott is franciául, nem volt szüksége tolmácsra - olyan rengeteget nem tett hozzá a nyomozáshoz, de bátran kitartott és az érzés, hogy igen is van benne erő és találékonyság felpedzegette a jövőképet, hogy aurornak álljon és elkapja azt, aki őket üldözi, mielőtt a titokzatos férfi találna rájuk. Az apja mugli és erőteljesen tiltja, hogy visszatérjen Angliába, ahonnan egyébként származnak, de amiről Ninonnak abszolút nincsen emléke kiskorából. Hiába volt az apja az egyetlen, akire valaha is hallgatott, már ő sem tarthatja vissza... Félretette a Drumstrangból tanult botharcot, a Beauxbatonsban rá ragadt jégtáncot, az életét mindig is kísérő képregényeket és a lehetőségeket kezdte el kutatni, hogy miként is jut át az Egyesült Királyságokba és veteti fel magát a legendás iskolával az apja tudta nélkül - ráadásul úgy, hogy a költözések miatt és mert nem volt egy mintadiák, az első hét évének nagy részét ellébecolta...
Teljes név: Nina Smith (korábban: Ninon Delacroix, illetve még korábban: Aina Olsen, Antonina Kuznetsov, Hannah Mills) Születési hely és dátum: 1986. 08. 28., London, Acton Csoport: Griffendél Patrónus: Vidra Évfolyam (szak): 8. évfolyam (Auror) Képesség: Dzsinn Faj: Légnimfa Mágikus adottság: Akrobata (&Légmágus) Familiáris: (Occamy) Kiemelkedő tudás: Gyógynövénytan - Kiemelkedő, Bájitaltan - Kiemelkedő Kihez tartozol: Saját karakter
Jellem: Sokáig léteztem úgy, hogy semmi hosszabb dologba nem csatlakoztam, hiszen mindig ugrásra készen álltam, hogy újra költöznünk kelljen, de ez az idő elmúlt. A Drumstrangban megkeményedtem a botharccal, a Beauxbatonsban nőiesedtem a jégtánccal, és a hetedik évemben a küldetés Philippel és az Egyesült Királyságban történtek végképp elindítottak azon az úton, hogy ne csak az iskolán belül legyek örökös lázadó, hanem apámmal szembe is végre kiálljak magamért. Elegem volt a sok-sok álnévből, a költözésekből, a menekülésből, elmondja vagy sem, hogy mi van pontosan a háttérben, nem fogom így leélni az egész életemet. Egy életképes, magabiztos - vagy általában annak tűnő - felnőtt nővé cseperedtem és készen állok akármilyen harcra ami ahhoz kell, hogy kiderítsem mi fenyeget minket, miért, és megállítsam akárki is legyen az. És ehhez az kell, hogy Európa legnevesebb (és egyetlen) egyetemi képzésére kerüljek be... A Roxfort auror szakára.
Kinézet, megjelenés: Nem vagyok csöppet sem különleges, átlagos testalkat, átlagos arc, kék szemek, sötét haj, talán csak a sűrű szeplő az, ami valamivel ritkább. Még is ki lehet szúrni elég könnyen a tömegből, mert vadóc ruháim és erős fekete sminkem kiemel közülük. Habár gyakorlatilag mindig fiús ruhákat és csizmát hordok katonai táskákkal, sok terepszínnel, a jégtánc miatt a mozgásomba csak belecsempészett a három év francica lét egy kis kecsességet. Persze nem leszek soha a seggriszálós tipegős fajta, de már csak akkor trappolok, ha jogos a térdig érő sárban.
Előtörténet: Megtörténtek: Opál összefoglaló A konfrontáció az apjával Kapcsolatok a Nagymesével és a szereplő karakterekkel Julia: adott, Troops-kúria játék? Cody: stopptúra kb. négy éve, kártyázás a vonatúton Ashton: griffendéles mentor, illetve ereklyevadász tantárgyak? Jennifer: ? Paulo: ? Nagymese kapcsolódási pont: Látott már hasadást? Összefutott Testvériségivel? A Smith-főellenség csatlakozott a Testvériséghez?
Tervezettek: Elkezdeni a Roxfortot a Griffendél házban és az Auror szakon Cornelius Caramell ajánlólevelével az Opál esőből Találkozás Megannal valamilyen úton-módon Felvenni a Nina Smith nevet Rájönni, hogy a Smith az bizony a Hugrabugos Smith, és abból a vérvonalból örökölték a Dzsinn képességeket, de az apjuk kvibli zsaru, nem mugli zsaru Rájönni, hogy anyai ágon se sima varázstalanok, az anyjuk nimfa volt, Megan föld, Nina levegő Csatlakozni a Nagymese történetéhez
Alig várom a közös szálat, szaladok is a karakterlapodra! 
