2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Teljes név: Miranda Hartford Születési hely és dátum: 1984. június 5., London Csoport: Mardekár Patrónus: Denevér Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Tanuló, hivatalos rendbontó, Hatodik évfolyam vagánya Képesség: Vámpír (harapott) Mágikus adottság: Energiamágus (lesz) Familiáris: - Kiemelkedő tudás: Sötét Varázslatok Kivédése - Kiemelkedő Kihez tartozol: Saját karakter
Jellem:
Az első és legfontosabb szabályom az, hogy nem hagyom magam irányítani. Senki sem mondhatja meg nekem, hogy mit tegyek, mert én nem az ők, hanem a saját szabályaim szerint élem az életemet, ebbe pedig nem fér bele az, hogy a mások által felállított korlátokat kerülgessem. A második elvem az, hogy mindent megszerzek magamnak, amit csak szeretnék, nincs kifogás, nincs kibúvó, ha igazán kell, akkor előbb-utóbb az enyém lesz. Legyen az bárki vagy bármi. A harmadik szabályom az élet élvezete, elvégre egyszer élünk, minden alkalmat meg kell ragadni, hogy jól érezzük magunkat. Legyen az egy féktelen parti, vagy egy jóképű srác, kit érdekel anyuék másnapi rivallója a kihágásaim miatt? A negyedik és egyben a legfontosabb szempont: Mia szöges ellentétének maradni. Unom már, hogy lépten-nyomon egymáshoz hasonlítanak minket csak azért, mert kívülről megszólalásig hasonlítunk egymásra, meg hát egyébként sem szeretnék egy okoskodó szerepében tetszelegni, aki bármikor kéznél van, ha az ember nem tud valamit. Én Miranda vagyok, akit számtalanszor veszélyeztetett már a kicsapatás veszélye és akinek olyan jó a beszélőkéje, hogy szinte állandóan kimagyarázza magát a veszélyes helyzetekből.
Kinézet, megjelenés:
Világoskék szemek, világos bőr, hosszú haj, tökéletes alak, átlagos magasság... Igen, lehetnék akár Mia is, de nem vagyok, amit minden bizonnyal te is ki fogsz szúrni az öltözködésem révén is. Mia szereti a színeket vegyíteni, én azonban jobban kedvelem a sötétebb árnyalatokat, kedvenc színem a fekete és a szürke, melyek a ruháim révén gyakran megjelennek rajtam. Szeretem a sportos, nőies ruhákat, imádom a kettőt vegyíteni egymással, igazán laza összhatást vagyok képes elérni velük. A sportcipőket szinte mániákusan gyűjtöm otthon, egy egész szekrény tele van mindenféle darabbal, nagyon sokat cipelek magammal az iskolába is. Ritkán látni elegánsan, adok ugyan a megjelenésemre, de topmodell nem szeretnék lenni, így is képes vagyok magamra vonzani mások tekintetét. Az iskolai egyenruhát szinte sohasem hordom magamon, amibe a tanárok már rég beletörődtek, egyedül csak azt voltak képesek elérni nálam, hogy a kitűzőt tegyem magamra és ha iskolai rendezvény van, akkor nagy kegyesen magamra veszem a talárt is, de más esetben kizárt dolog, hogy rajtam lássák.
Én és az ikertestvérem mugli családba születtünk, ahol eleinte mindkettőnket elhalmoztak rajongással, ami az idő elteltével megváltozott, hiszen ahogy nőttünk úgy lettünk különbözőek. Mia igazi energiabomba volt, aki élvezte, amikor a rokonság meglátogatott minket, imádott a középpontban lenni, én azonban inkább elvonultam, hogy magamban lehessek és kiélvezhessem a csend előnyeit. Furának tartottak, amolyan csodabogárnak, nem is foglalkoztak annyit velem, mint a húgommal, aki mindenki véleménye szerint elbűvölően helyes volt. Ha az utcán megállították anyámat és mindketten vele votunk, róla kezdtek el áradozni, dícsérték a szemét, a mosolyát, míg engem figyelembe se vettek, mintha ott se lennék, Az igazi fordulópont azonban akkor jött el, amikor kilenc éves lettem. Az az átkozott IQ-teszt... Mia természetesen ismét kiemelkedően teljesített, míg én csupáűn átlagosan, így ismét nem lettem elég jó ahhoz, hogy rám irányuljon a figyelem. Továbbra is Miát halmozták el mindenfélével, őt szerették volna egy erősebb iskolába iratni, amíg meg nem érkezett a levél a Roxfortból. Boldog voltam, boldogabb, mint valaha, hiszen rólam is kiderült, hogy valamiben különleges vagyok, és noha Mia is kapott onnan levelet, még ez sem árnyékolta be az örömömet. Én is boszorkány vagyok, nekem is vannak képességeim, új környezetbe kerülök, ahol talán fordul a kocka és én leszek az, akit mindenki kedvelni fog... Az iskolába természetesen Miával együtt utaztam, vele egy kabinban, azonban hamar faképnél hagytam, amikor ismét átalakult egy élő enciklopédiává és mindent elmagyarázott számomra, amit előtte még soha életemben nem láttam, mintha ő ebben a világban nőtt volna fel, de komolyan... Hamar felálltam hát, majd tüntetően átvonultam egy másik kabinba, Mia azonban nem zavartatta magát, összebarátkozott néhány emberrel, mint szinte állandóan. A beosztás most az egyszer úgy alakult, ahogy szerettem volna, hiszen csak egyetlen kívánságom akadt: ne oda kerüljek, ahova Mia... Igaz ugyan, hogy életünk nagy részét együtt töltöttük, én viszont egyszerűen nem akartam továbbra is az ő ikertestvére lenni. Önálló életet szerettem volna magamnak, egy teljesen más baráti körrel, mint ami neki van. A Mardekárba kerültem hát, ami ugyan nem volt a lehető legjobb hely számomra, elvégre a szüleim muglik, de a személyiségem révén hamar beilleszkedtem és barátokra tettem szert, jól éreztem magam. Mára már senki sem szól meg a származásom miatt, tartanak tőlem a balhés természetem miatt, bárkinek nekimegyek, aki egy szóval is bántani mer, nem habozok. Emlékszem, még annak ellenére is túl szerettem volna szárnyalni a húgomat, hogy ő egy teljesen más házba járt, mint én. Másodikos korunkban csókolózott egy Rick nevű fiúval, akit aztán én is lekaptam a folyosón és hagyta magát! Csak azért tettem, hogy megmutassam Miának, én is vagyok olyan jó, mint ő, később azonban kiderült, Rick csupán azért ment bele ebbe, mert azt hitte, Mia vagyok. Jellemző. Onnantól kezdve kezdtem el szándékosan úgy öltözködni, hogy még véletlenül se keverjenek össze minket egymással. Negyedikes koromban végül elérkezett életemben a fordulópont... Mindig is olyasvalaki voltam, aki szeretett a tilosban csavarogni, aznap éjjel is a Tiltott Rengetegben kószáltam, amikor a támadás történt... A többiek elmenekültek, én viszont túl későn kaptam észbe, amikor pedig legközelebb magamhoz tértem, már a Gyengélkedőn találtam magam. Mia pont mellettem bóbiskolt, kezével az enyémet fogva, miközben egy széken üldögélt, a mellette lévő kisszekrényen pedig bájitalok sokasága hevert. Szinte abban a pillanatban tudtam, hogy nagy a baj és szinte az egész tanári kar megjelent, hogy elmagyarázzák: a vámpír-kórral együtt lehet élni, különben is, szerencsés vagyok, hogy túléltem és próbáljak meg nem összeomlani. Tévedtek. Mindenben tévedtek, én ugyanis élvezem a vámpírságot, elvégre ez olyasvalami, amit Mia nagy eséllyel nem tudna elviselni és összeroppanna a súlya alatt... Különleges vagyok, még akkor is, ha érzem a szüleim pillantásain, hogy nem fogadták el a dolgot és szinte idegenként kezelnek. Nem érdekel. Boldog vagyok, sokkal magabiztosabb, mint eddig bármikor, az érzékeim javultak, a vérre való szomjazásom pedig a mindennapjaim részévé vált...
Ginny Weasley
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Miranda Hartford 2017-03-31, 09:48
Elfogadva!
Üdvözlünk az oldalon!
Kedves Miranda! Huh, igazán érdekes karaktert tártál elénk Nagyon kedvelem Avrilt, mondjuk szerepjátékos oldalon még keveset láttam, de jó sok lehetőség van benne, biztos vagyok benne, hogy te is ki fogod használni! A kari tökéletesen illik a Mardekárba, a jelleme nagyon árulkodó és nekem tetszik is, hogy ilyen határozott fellépésű, kisvámpír. Mindig is kíváncsi voltam, hogyan lehet HP oldalon vámpírt kijátszani, hát biztosan követni fogom majd a játékaidat, amik tutira eseménydúsak lesznek a leírtak alapján! Menj is, foglalózz le, az avid is tedd be, aztán pedig kíváncsian várjuk a versengést az ikertesóddal na meg az érdekesebbnél érdekesebb játékokat