2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Egyszer egyik, máskor másik..."
Főkarakter: Luna Lovegood Teljes név: Summer Reynolds/April Reynolds Születési hely és dátum: 19879. június 5. London Csoport: Mardekár Patrónus: Oroszlán (Summer) / Pele (April) Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Nyolcadik (Auror) Képesség:Látó lesz majd egyszer (April) Mágikus adottság: - Familiáris: - Kiemelkedő tudás: Sötét Varázslatok kivévédes - kiemelkedő, Bűbájtan - kiemelkedő (April), Bájitaltan - kiemelkedő (Summer) Kihez tartozol?: Jensen, Morgan
Jellemed kifejtése
Summer a keményebb és hevesebb természet kettejük közül. Épp e miatt került végül a Mardekárba, bár jó eséllyel ha a ceremónián April vesz részt, akkor ez másképp alakult volna. Ő sokkal inkább a Griffendélbe passzolna, de ez talán már sosem derül ki, nem ülhet a Süveg alá, hiszen senki sem tudja, hogy ketten vannak. Summer tehát viszonylag keményen bánik mindenkivel, még önmagával is. Nem képes elfogadni a csekély sikert, mindig a maximumot igyekszik kihozni magából. Tele van ambíciókkal, tettvággyal. Nagy dolgokat szeretne elérni az életben, olyanokat, amikért megbecsülik és felnéznek rá. A barátaiért minden esetben kiáll, ám ha hibáznak, akkor azt könyörtelenül a szemükbe is mondja. E miatt nincsenek túl sokan mellette, de akik igen, tényleg hű barátai. Nem kifejezetten szeret szórakozni, rengeteget tanul és sok időt tölt, ha teheti a könyvtárban. Főképp komoly zenét hallgat, nem kedveli az édességeket, kifejezetten ellene van a születésnapoknak és a torta fogyasztásnak, felesleges időpocsékolásként éli meg az efféle felhajtást. Mondhatnák rá, hogy nem sok érzelem szorult belé, pedig nagyon tud ragaszkodni, csak ő a maga módján mutatja ki ezt. Kedvenc évszaka a tél, amikor minden csendes és hűvös és karácsonykor a kastélyban is jóval kevesebben vannak, amit kifejezetten értékelni szokott.
April, mondhatnánk, hogy Summer szöges ellentéte. Talán igazán csak egy dolog köti össze őket a hivatásukhoz való eltökélt ragaszkodás. April is auror szeretne lenni, ő is keményen tud küzdeni a céljaiért, de könnyebben képes magát elengedni és lazítani. Nem akar minden áron első lenni, neki akár a második hely is megfelel, főleg akkor, ha valaki olyan lesz előtte az első, akit így boldognak láthat. Nem olyan mértékben versengő típus, mint a testvére, ami nagyban megnehezíti a közös munkát, mert így néha ingadozónak mondható a teljesítményük. Kedveli a szórakozást és a szabad idejében szeret néha csak semmit tenni, vagy egyedül sétálni az udvaron, meglátogatni a lovakat. Van néhány barátja Roxmortsban, akik nem járnak a kastélyba, így nem állhat fenn a veszélye annak, hogy felfedezik a tényt itt kissé másképp viselkedik. Velük jobban el tudja engedni magát, szabadabb lehet. Imádja a könnyű zenét, ő maga is évek óta gitáron játszik, de persze ezt csak ritkán gyakorolhatja, főképp a roxmortsban töltött idő alkalmával és titokban néha nap a kastélyban is. Imádja az édességet, a friss levegőt, nem kimondottan szeret futni, de másféle sportok érdeklik. Valószínűleg, ha tehette volna jelentkezik a kviddics csapatba, de ez nem adódott meg neki, mivel a testvére enyhe tériszonnyal küzd.
Megjelenés
Külső tekintetében az ikrek tényleg olyanok, mint két tojás. Szőkés-barna göndör haj, élénken csillogó kék szemek, vékony, rózsaszín ajkak. Arcra talán teltebbnek mondható, nem kimondottan keskeny és vékony, de testalkatra olyan átlagosak. Nem igazán van rajtuk plusz felesleg, de nem túlzottan vékonyak, hála a gyakori edzéseknek, amiket régen közösen végeztek, aztán ez a helyzet megváltozott, ma már csak felváltva tarthatják formában magukat. A talán legszembetűnőbb különbség hajuk viseletében mutatkozik meg, Summer gyakrabban fogja össze a haját, lófarokba, vagy csak hátul pár tincset, míg April inkább a kiengedés mellett voksol. Persze a külvilág ebből csak annyit lát, hogy sok időt áldoz a külsejére a lány és nem mindig ugyanúgy viseli a haját. Ruházatukat tekintve valamiféle közös vonalat igyekeztek találni, szerencsére mindketten szeretik a lazább darabokat, bár April jobban kedveli a színeket, míg Summer a sötétebb felé hajlik. Amennyire tudnak azért összehozzák az ízlést, hogy ne legyen feltűnő a váltakozás. Egyetlen igazán látványos eltérés van köztük, ami szerencsére a ruha rejtekében marad és eddig még nem adott okot aggodalomra, hogy bárki felfedezheti. April gyerekkorában sikeresen magára rántott egy nagy adag forró vizet, aminek egy csúnya égési sérülés lett az eredménye, ám ez a combja alsó felén található. Értelemszerűen épp e miatt a egyikük sem visel rövid szoknyát, vagy rövid nadrágot, semmit, ami térdnél feljebb végződik.
Életed fontosabb állomásai
Legtöbbünk élete fejezetekből, állomásokból épül fel. Vannak fontosabb és kevésbé fontos események, melyek meghatározzák azt, hogy végül kivé válunk majd. Ezzel mindenki így van, ahogyan mi is, de a mi életünk legmeghatározóbb eseménye mindent a feje tetejére állított és ott áll azóta is, megnehezítve mindent, amit csak meg lehet.
Gyermek évek A gyermekkorunk viszonylag átlagosan indult. A szüleink... nem, nem aurorok voltak mindketten. Apa a kísérletű bűbájok osztályán dolgozott, anya pedig bájitalkeverőként kereste a kenyerét évekig. A mi életünk nem volt sem bonyolult, sem nehéz. Persze rengeteg vita és vetélkedés volt köztünk már gyerekként is, főleg azért, mert olyan mások vagyunk mi ketten. Vannak dolgok, amikben hasonlítunk, de sokszor kitűnt, hogy azért sok mindenben eltérünk, hogy már gyerekként is én voltam az erősebb jellem és sokszor elég ügyesen sikerült elnyomnom Aprilt. Ez a mai napig is megy, bár néha kifejezetten makacs tud lenni, mintha csak magammal kellene vitáznom.
Az átok Azt hiszem apa volt az, aki belenyúlt valamibe. Valami olyasmibe, amibe nem kellett volna. Tíz évesek voltunk, néhány nappal a születésnapunk előtt történt a dolog, amikor az az ismeretlen megjelent a házban. Késő este, a szüleink aludtak... de nem aludtak sokáig, hiszen végül... Nehéz erről beszélni, emlékezni rá. Azt hiszem nem szenvedtek sokat, legalábbis Summer szerint biztosan nem, álmukban érte őket a varázs, ami elvette az életüket és már én is arra ébredtem, hogy a tükör foglya vagyok. Furcsa volt ráébredni, hogy mi történt velünk és még csak az oka sem derült ki. Az ismeretlen eltűnt, a szüleink meghaltak, mi pedig egyedül maradtunk, azaz... Summer, mert én nem bírtam elviselni azt, ami történt. Hiába jöttünk rá már másnap este, hogyan működik ez az egész, nem akartam kilépni a házból. Summer az erősebb, ő tudta kezelni ezt az egészet, vagy legalábbis jobban, mint én. Minden éjjel, pontban éjfélkor a tükör utat enged, aki bent ragadt kiléphet és egy kerek óránk van, amíg újra kavarogni nem kezd. Aki közelebb áll hozzá az az "áldozat". Én hetekig vállaltam azt, hogy a tükör fogja leszek, egészen addig, amíg Summer végül meg nem elégelte. Megkaptuk a leveleket és tudta, hogy ez így nem mehet tovább. A nagyszüleinkhez kerültünk, én hivatalosan eltűntem, Summer pedig addig győzködött, mert hát ebben sem ismert lehetetlent, amíg végül bele nem mentem a játékba. Minden áldott nap cserélünk. Éjfélkor megbeszéljük, hogy mi volt napközben. Persze a tükrön át is kommunikálhatunk, de az nem az igazi, élőben egész más, sokkal... megnyugtatóbb.
Iskolakezdés Nem kellett sokat vitáznunk, hogy ki legyen az, aki valójában az iskolába jár. Ő nem akarta vállalni, de azt meg én nem, hogy kimaradhat mindenből. Igenis muszáj visszahoznom a testvéremet az életbe és elérnem, hogy igenis akarjon élni. Tudtam én, hogy mekkora kihívás lesz, főleg tizenegy éves fejjel, de mindent megbeszéltünk. Engem oszt be a süveg, aztán minden éjjel megbeszéljük azt, ami történt. Minden éjjel elmesélem a napomat, ahogyan ő is az övét és nem hibázunk. Ismer, épp eléggé ahhoz, hogy eljátsszon engem és talán még könnyebb is neki így. Így hát nem indult nehezen. Külön engedéllyel, amit persze úgy hamisítottunk meg kiharcoltunk, hogy a gyerekkori sokk miatt saját szobánk lehessen. Kivétel, ritka, de végül belementek, ami sokat segít, hiszen másképp nem oldhatnánk meg. És egészen jól alakult, a Mardekár tényleg nekem való, hamar lett új barátom is, Jensen személyében. April nem kedveli annyira, vagyis az elején nem kedvelte, mert Jensen épp olyan végletes személyiség, mint amilyen én is vagyok. Én nagyon jól kijövök vele, April pedig majd idővel megszokja őt.
Egy év tanulmányi út Egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy ez az út jó ötlet. Nehezebb lesz megoldani a cseréket, nehezebb lesz vinni egy tükröt is magunkkal, de kisebb tükörrel végül sikerült összehozni. Azt hiszem egészen jól alakult a dolog, Jensent megkedveltem. A maga módján rendes is tud lenni, láttam párszor a folyosókon, amikor megvédett fiatalabbakat és persze tudom milyen lelkes, amikor az ereklyékről beszél. Megértettem már, hogy Summer miért is kedveli annyira, azt hiszem már nekem sem annyira unszimpatikus és talán maradtam volna még akár tovább is vele, ha nem dönt úgy, hogy visszatér az iskolába, de ez jó, mert én jönni akartam, tanulni tovább és így legalább Summer is kénytelen. Ő kevésbé bírja a kötöttségeket, de így végre valamiben nekem kedvezünk.
Egy év tanulmányi út Be kell vallanom azért valamelyest hiányzott a Roxfort. Szerencsére Aprillel hasonló dolgokban vagyunk jók, kivéve persze a bájitaltant, abban ő pocsék. Minden alkalommal ügyesen kellett megszervezni az órára járást, hogy olyankor mindig én menjek. Voltak ebből gondok. Másodikban majdnem felrobbantotta a fél termet... azóta még jobban odafigyelünk a szervezésre és így az egyetem alatt sem lesz gond, bár én szívesebben folytattam volna a kutatást, de April szerint előbb jobb lenne még inkább felfejleszteni magunkat, akkor könnyebben megtaláljuk majd azt a sötét alakot. Talán igaza van és végül is már hosszú évek óta így élünk... őszintén szólva már azt sem tudom, hogy milyen lenne másképp.
Különös álmok Napok óta tart már és nem tudom, hogy mi az oka. Azóta, hogy visszatértünk rettenetesen alszom és pár napja az álmok is kezdetüket vették. Nem tudom, hogy ki az, akit nap, mint nap látok, amikor rajtam a sor, amikor én alszom az ágyban kényelmesen, de valahogy nem akar elengedni. Nem tudom, hogy miért, hiszen nem ismerem, nem láttam még. Summer sem tudja, hogy ki az, pedig meséltem róla neki is, lerajzoltam az arcát, de neki sem rémlik. Nem találkoztuk az ismeretlen fiúval. Markáns arc, hűvös kék szemek, sötéten villanó tekintet... nem értem az egészet. Néha bevillan egy lány is, mintha csak követné. A tekintetéből süt a gyűlölet, pedig a szőke fürtök, az ártatlan arc nem erre utal. Olyan, mint valami kirakós, aminek csak pár darabját kaptam meg, így lehetetlen kirakni. Nem tudom, hogy mit kezdjek vele, de egyre jobban frusztrál, és így egyre nehezebb bármire is koncentrálni, amikor nekem kellene bent ülnöm az órákon és figyelni.
