2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Karakteredre jellemző idézet"
Főkarakter: Carmen Wilkes Teljes név: Garrick Bourdekin Születési hely és dátum: 1979. május 17. Franciaország, Amiens Csoport: Hollóhát Patrónus: Gyík Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 9. évfolyam (szimbolisztikus) Képesség: Metamorfmágus (hivatalos kiskapu) Mágikus adottság: Stornó. Kiemelkedő tudás: Mágiatörténet - Kiemelkedő, Mugliismeret - Kiemelkedő Kihez tartozol?: Saját karakter
Jellemed kifejtése
Nevetségesen könnyedén veszi a dolgokat. És nem csak azóta, hogy meghalt a családja, hanem már nagyon régóta. Sőt, az is régi szokás már nála, hogy teljes lelkesedéssel veti bele magát a munkába, egy perc szabadidőt sem kímélve. Újabban azonban, néha igencsak szélsőséges érzelmek között ugrál, még teljesen indokolatlanul is. Pedig, alapjáraton mindig is egy csendes, békés ember volt, jó humorral. Mostanra percenként képes felemelni a hangját, nehezen tudja már poénra venni a viccnek szánt dolgokat. Ellenben, ha más nem is, legalább a segítőkészsége megmaradt. Azokért a barátaiért, akik még így is képesek elviselni, tűzbe tenné a kezét. Az ő társaságukban igyekszik is kontrollálni magát, ha pedig mégsem sikerülne, mély bűntudat emészti és képes az önmarcangolás legmélyebb bugyraiba süllyedni. Nem mellesleg pedig, mostanában kezdtek megmutatkozni rajta enyhe öngyilkossági hajlamok. Elkezdett vonzódni a veszélyes dolgokhoz, példának okán, régen nem is érdekelték a magasságok, de most már szívesen kiül bármelyik magaslat pont peremére, és bámul a mélybe, mintha csak vonzaná az. Betegsnek nevezhető, de sokan az alapvető furcsaságainak számlájára írják. Elvégre, mindig is egy őrült, magának való zseninek tartották. Sohasem volt egy társasági ember, valamiért nem mertek közelíteni felé, valamiért olyan elérhetetlennek tűnhet az esze, a családja miatt. Legalább is, ő erre tippelne, de igazság szerint, még ő maga sem tudja, hogy miért kezdték el magányos farkasnak titulálni. Most viszont, egy kissé hálás ezért a szereposztásért. Ő is tudja, érzi, hogy jelenleg nyugalomra van szüksége, és arra a kevés emberre, akik jelenleg mellette állnak.
Megjelenés
Átlagos magasság, átlagos testalkat. Semmi különleges nincs benne, legalább is első pillantásra. Viszont, gyakran van, hogy egyszerűen másképpen néz ki. Akár csak egy-két külső elváltozás. Pár centivel magasabb, vagy éppen a szakálla nőt meg hirtelen... A szemszínéről meg ne is beszéljünk! Azt már talán ő maga sem tudja pontosan, hogy milyen volt eredetileg. Elvégre, általában mély, meleg barna színe van a szemeinek, egy kedves szempárnak tűnik. Ha viszont elkezd komolyan gondolkozni, szépen lassan átveszi a uralmat egy mély zöld árnyalat. Ha dühös, olyankor metssző pillantása lesz, az írisze pedig élénk kék színben pompázik. A testalkata, ami messze van a kigyúrttól, de szerencsére az elhízottól is, viszont állandó. Eddig talán még egy centit nem változtatott rajta. Pedig, mára már könnyedén magára veszi bárki alakját, elég sokat gyakorolt már a metamorfmágiával, amivel megáldották. Meglepő mód, amilyen kedves arca van, olyan ridegséget tud sugározni magából. Persze, minden ártó szándék nélkül, egyszerűen csak ő ilyen. Bár tény, hogy soha nem is akart vele mit kezdeni. A maga furcsa, különös módján élvezi a dolgokat. A ruhatára is meglepő. Mondhatjuk, hogy dúsgazdag, rengeteget örökölt a családjától, mégis, ő egyszerű, mugli ruhákban jár. A kedvencei a különböző mintájú kötött pulcsik és a koptatott, laza szárú farmerok. Bár, meg kell hagyni, hogy a megfelelő alkalmakra kevesen tudnak olyan elegánsan és impozánsan felöltözni, mint ő.
Életed fontosabb állomásai
Mindig is pörgős életet élt. Tudta, egyfajta családi babonaként élt, hogy a halál minden egyes tagját a családjának nevetségesen hamar utol szokta érni. A szülei is, talán pont ezért, mindent megadtak neki, amire csak vágyott. Ő persze, ezt nem tudta értékelni. Realista beállítottságú volt, már kiskorában is. Tudta, értette, hogy mi zajlik körülötte, sok vele egykorúval ellentétben, ő nem ringatta magát álomvilágba. Nem élvezte, amit elé tettek, hanem megvizsgálta. Gyermekként csak a fiatalkori kíváncsiság számlájára írták, később jöttek csak rá, hogy milyen okos is ő. Persze, mint a legtöbb aranyvérű szülő, ők sem foglalkoztak túl sokat a gyermekükkel. Bár, ez a Bourdekin család esetében más miatt volt, nem a sok munka miatt. A családi babona egyfajta rettegéssel hintette meg a mindennapjaikat, és csak figyelni merték, ahogy szépen lassan fogyni kezdtek. Ugyanis, híresen nagy család voltak ők. Sok-sok évszázaddal lehetne visszavezetni a családfájukat Franciaország történelmében. A muglik szemében régen mindig csak egy, a királyi család közvetlen ági leszármazottai voltak, míg a varázsvilágban elég nagy szerepet töltöttek be. Viszont, a nagy hírnévvel sok baj jár. Egy alkalommal, úgy a 20. század vége felé, egy feltörekvő gonosz mágus az egész jövendő nemzedéket elátkozta, amikor elfogták és börtönbe zárták. Akkoriban még nem vették komolyan, de, amint feltűnt a család tagjainak, hogy nemzedékről nemzedékre egyre rövidebb életet élnek, félni kezdtek. A varázslók alapvetően hosszabb élettel vannak megáldva a mágiának köszönhetően, de ahogy teltek az évtizedek, a család tagjai egyre gyorsabban és gyorsabban haltak meg. Haláluk sokszínű volt, balesetek, betegségek, gyilkosságok. Ebből fakadóan pedig egyre kevesebb tagja volt a családnak, és a maradékuk is csak félve élt, meghúzódva. Már senki nem vitt végbe nagy tetteket, mint anno őseik, sőt! Két generációval ezelőtt, a család elhagyta székhelyét, és Londonba költözött. Némi reményt láttak ebben a távoli városban. Barnabas Bourdekin, Garrick nagyapja volt az, aki letette a család alapjait itt. A nagymennyiségű galleonoknak, amiket a család az évszázadok során összegyűjtött, csak a felét hozták át ide, a többit az utókornak hagyták meg. Reménykedtek benne, hogy egyszer még visszatérhetnek hazájukba. Barnabas ezért igyekezett is tenni, otthonát mágiakutatásra rendezte be, minden szabadidejét pedig az átoktörésnek szentelte. A Mágiaügyi Minisztérium egyik kiemelkedő átoktörője lett, mígnem őt és nejét is utolérte az átok, egy rettenetes tűzeset képében, pontosan 56 éves korában. Szerencsére, fia, Thomas Bourdekin minden munkáját épségben megtalálta, egy védővarázslat alá rejtve, de hozzáértő hiányában sok mindenre nem mentek vele. Még igazán azt sem tudták, hogy van-e benne valami, ami tényleg használható. Fiúk, Garrick Bourdekin, születéséig mégis igyekeztek foglalkozni vele, attól fogva viszont, csak bekerült egy újabb védővarázslat alá, hátha a legifjabb Bourdekin tud majd lépéseket tenni az átok megtöréséhez. Ezt viszont, a szülők nem élhették meg, ugyanis, 3 évvel ezelőtt mindketten elhaláloztak. Pontosan még a Minisztérium sem tudta meghatározni, hogy mi lehetett a haláluk oka. A testeket még mindig egy vizsgálóteremben tartják, mivel a mai napig magas szintű mágia sugárzik belőlük, tartósítva a testeket. Feltehetőleg, az átok következtében meghaltak, majd valaki próbált segíteni rajtuk, aminek az eredménye ez a félholt állapot, amiből eddig még nem sikerült senkinek felébreszteni őket. Garrick, egyfajta zseni révén még mélyebbre ásott a kutatásaiban. Mondhatni, azóta teljesen elszigetelte magát, nyárra is bevette magát a régi kúriába, és Barnabas összes eredményét átnézve próbál rájönni az átok pontos mibenlétére, miközben igyekszik feldolgozni, hogy teljesen elveszítette családját, hogy talán az átok mégis létezik és ő lesz a következő. Magában számolgatja, hogy milyen tendenciában csökkentek az életkorok, és eddig arra jutott, hogy huszonegy-két éves korában kell, hogy őt is utolérje. Addig viszont igyekszik mindent megtenni, tanul és jövőt épít magának. A Minisztérium is érdeklődik iránta, tehetsége révén már egy biztos helyet ígértek neki, ahol jelenleg gyakornokoskodik, mint mágiakutató. Néhol pedig órákat vesz az ott lévő átoktörőktől, hogy a kutatásaiban is haladjon.
