2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "És eljő a halál, mint a sakál. De a sakál csak áll. Nem jön."
Főkarakter: Főkarakter Teljes név: Finnegan Ogden Hook Születési hely és dátum: 1972.12.24 - London Csoport: Varázslény Patrónus: Hattyú Foglalkozás: Fotográfus Képesség: Véla Mágikus adottság: Hangmágus Kiemelkedő tudás: Bűbájtan - Született tehetség
Jellem
Komoly, határozott, céltudatos. A hivatás, a karrier fontos számára. Nem a csillogás, a hatalom, hanem a létbiztonság érdekében. Alapos a gondolkodásban, a tettekben, rendíthetetlen a célok elérésében. Amit megígér, minden körülmények között igyekszik megtartani, amibe belefog azt véghez viszi, ha törik, ha szakad. Képes az alázatra, mert a világ rendjét belső törvényként fogadja el. A minőség, a márka nagyon fontos számára, csak egyszer vesz meg valamit, ha kell nagyon drágán. Nem luxuscikket, hanem tartós dolgokat vásárol, a praktikusság a lényeg. Szereti az embereket próbára tenni és ha a próba nem sikerül akkor sem csalódott, hisz úgysem vár különösebb jót senkitől. Egy kissé magának való, hajlamos a munkájába menekülni az érzelmei elől. Sokat ad mások, a "társadalom" véleményére. Gyakran nincs elég önbizalma. Az idő, a tapasztalatok valódi bölccsé tehetik. Utálja az érzelmi kitöréseket, az érdekek a fontosak. Rendszerint nem könnyű sorsú, de általában jól megállja a helyét. Nehezen barátkozik. Bár nehezen szeret meg másokat, aki mellett elkötelezte magát, ahhoz ragaszkodik. A szerelemben is hűvös, tartózkodó, nem igyekszik hódítani. Későn érő típus, őt kell meghódítani. Idős korban nagyon is ki tud bontakozni. Pesszimizmusra hajlamos, humora is fanyar. A Bak általában türelmes, gyakorlatias és meglehetősen szégyenlős. Szívesebben marad a háttérben, kerüli a reflektorfényt. Visszahúzódottsága azonban nem jelenti azt, hogy ne rendelkezne igen erős akaraterővel, és ne tudna kiállni a maga igazáért. Feltűnően jó az emlékezőtehetsége. Önuralma is példátlan. Okos, diplomatikus és kitűnő szervezőképességű. Nehezen hozható ki a sodrából, de ha megharagszik, hosszú időre van szüksége, hogy megnyugodjék és megbocsásson. Sokat ad a külső méltóságra, a fegyelmezett tartásra. Gondolatait nehezen tudja kifejezni. Az érzelmek fitogtatását nem szereti. Mindezek hátterében az áll, hogy nem akarja magát megmutatni, fél, hogy belélátnak. Nehéz a barátságába férkőzni, de ha egyszer megnyílik a lelke, akkor igen befogadó és őszinte. Nem avatkozik mások dolgába, de az övébe sem tűr beleszólást. Érzései mélyek, de bizonyos kedélyállapot-hullámzás az alaptermészetéhez tartozik. Lelke mélyén nagyon fél a haláltól. Nyitott a filozófia irányába. Kedves és barátságos, de ha szükséges, tüskéket növeszt, nehogy megsértsék érzékeny lelkét. Rendkívül pesszimista, ezért jobban küzd mindenért, mint ami elvárható lenne. Bár sokan veszik körül, igazi barátja csak kevés van. Nehezen megközelíthető, és csak ritkán mutatja ki érzelmeit. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy érzéketlen. Az önbecsülése egészséges, sőt, néha az idegenek szemében már önhittségnek tűnik. Megjelenése, modora általában konzervatív, akárcsak az emberekhez való viszonya. Mindig mindenkivel három lépés távolságot tart. Még a közvetlen családtagjaival szemben is él egyfajta gyanú a lelkében, mintha állandóan attól félne, hogy nem szeretik eléggé, és egyszer csak hűtlenül elhagyják.
Megjelenés
Sötét, vékonyszálú, gyorsan zsírosodó haj, hosszú jellegzetes arc. Komor aggódó, melankolikus arckifejezés. Általában rugalmas, mozgékony, alacsony vagy közepes magasságú.
Élet
Miért nem állítottál meg, amikor még lehetséges lett volna? Kérlek anya… Ez most már nagyon fáj… Ahogy a napok kimaradnak. Vagy a hetek… Már magam sem tudom. Ismét egy szoknya a szekrénybe, ismét egy trófea került a helyére. És csak nézem a porcelánfehér bőrt és ajkakat, ahogy lefényképeztem. Olyan bájos. És kedves. Gyönyörű. Kár, hogy már nem válaszol a kérdéseimre. Kár, hogy már sose fog válaszolni senki kérdéseire. Leteszem a fotópapírt. Mellé teszem az egyszerű pengét.
Kérlek anya… Vagy Fritz… Bárki… Ez gyerekkoromra vezethető vissza? Hogy ilyen lettem? Amikor lezuhantam a zenekari árokba, ott lett vége a normális életemnek. Aztán a szüleim halála. Majd a nagybátyánk… Talán már akkor sem voltam normális. Talán sose voltam az, mindez csak előhívta az őrületet, a fájdalmat.
Hol vagy Fritz amikor kellenél? Miért nem segítesz? Hova tűnsz mindig? Napokra vagy hetekre? Itt lenne rád szükségem… Miért kerültünk a Mardekár házba? Hugrabugos szerettem volna lenni. Csodálatos lelkű, mint ők is. Balerina szerettem volna lenni. Kecses és kegyes. Nem ez a vérrel és verejtékkel hajtott sötétszínű alak, akivé így váltam. Te tetted ezt velünk anyám? Vagy te tetted ezt velem Fritz?
Miért is lettem fotós… Hmm… Pontosan a szépség kutatásáért. Valami egyszerűt akartam, valamit, ami távol tart a sötét dolgoktól és gondolatoktól. Valamit, amivel függetlenné válhatok, mássá, mint Fritz. Egyedivé és széppé. De… Valahányszor látom, ahogy a kontyozott hajat viselők szeméből kihuny a fény… Rájövök, hogy egyedi vagyok és szép. Csak nem olyan értelemben, ahogy azt a világ elfogadná…