2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Bolond szerelem, féltékenység és a város elleni lázadás kényszere. Minden gyerek ilyen. De tudod, az ember egyszer felnő."
Főkarakter: Carmen Wilkes Teljes név: ifj. Kesley Frank Shors Születési hely és dátum: 1977. augusztus 5., London Csoport: Varázshasználó Patrónus: makimajom lesz Évfolyam (szak) / Foglalkozás: magántanuló Képesség: Bejegyzett animágus (fehér angóra) Mágikus adottság: - Kiemelkedő tudás: -
Jellemed kifejtése
Egy tipikus kis lázadó kölyök, aki a szíve mélyén igazából igenis szelíd. A családi körülményei miatt zárkózott, nehezen nyit mások felé, de ha mégis próbálkozna, gyakran akkor sem jár nagy sikerrel, mivel igencsak sajátosan fejezi ki az érzéseit. Tapasztalatlan, az érzései, és úgy általánosságban véve minden téren. Szeret olvasni, oda-, meg visszavan a kalandos regényekért, pláne, ha azok fantasztikus elemekkel vannak fűszerezve. Aranyvérű sarj, de a sznobizmust csak hírből ismeri. Nem tartja aljanépségnek a mugli származásúakat, ahogyan a környezetében lévő dolgokat sem veszi egyértelműnek, minden apróságnak tud örülni, és értékeli mások erőfeszítéseit. Jó gyerek…, szokták mondogatni rá, bár a szülei jobban örültek volna, ha egy olyan gyermekkel gazdagodik a családjuk, aki valamiben kiemelkedő lesz, ezt ő is érezte mindig. Kesley teljesen átlagos, az egyszerűséget viszont nem kedveli, így néha önértékelési problémái is vannak. Lázadni próbál a családja, és a társadalmi követelések ellen, többek között iskolába sem jár. Szeret másokkal lenni, de azt nem hajlandó elviselni, ha valaki irányítani próbálja, olyankor akár szélsőséges helyzetekbe is keveredhet.
Megjelenés
Nyúlánk, és majdhogynem vékony alkat, ami mellé társul kissé gyermekded kutyaképe. A huszonegyedik életévét tapossa, de külsőleg senki sem tartja tizenhétnél többnek, amit végül is annyira nem is szokott bánni. Szeret fiatalabbnak tűnni. Barna haja hosszabb, és általában hátrafésült, szemöldökei gyakran emelkednek a magasba. Sokszor ráncolja is őket, mivel a szemüvegét nem hajlandó hordani, nem hozzá illőnek tartja. Hosszúkás fejformáját édesapjától örökölte, míg élénk kék szemeit az édesanyjától. Az ajkai vékonyak, míg orra kissé hosszúnak nevezhető. Nem igazán rajong a talárokért, de mivel néha kötelező hordani, kissé átszabatta magának, és így még néha hétköznap is abban futkorászik Roxmorts utcáin. Ha éppen Londonban fordulna meg, akkor egyszerű mugli ruhákba bújik, neki ez sem jelent problémát. Sőt, kifejezetten szereti vele heccelni az édesanyját, akiben igencsak erős az aranyvérű habitus. De, végül úgysem számít, mi van rajta, valószínűleg eldönteni sem lehetne, hogy mi illik jobban hozzá, mivel mindkettőben igencsak erős kisugárzása van. Akármit vesz fel, általában passzol hozzá és képes a saját stílusával kiegészíteni az összképet.
Életed fontosabb állomásai
Shors
Egy régi aranyvérű család, akik sohasem kerültek igazán rivaldafénybe. A felmenők nem értek el nagy eredményeket, nem kerültek ki hatalmas varázslók közülük, és még csak nem is kerültek ki onnét rosszak. Jók voltak, de nem hősök, és, mint tudjuk, jónak csak akkor éri meg lenni, különben egyszerűen csak áltagosnak titulálnak. Sok-sok év alatt a Shors család ugyanúgy fel akart emelkedni, mint Malfoy-ék, vagy mint Black-ék. Hírnevet akartak, de egy generáció sem ért el különösebb sikereket, míg végül a legújabb generáció már meg sem próbálkozik vele. Ez volnék én, Kesley Frank Shors, de a Franket hagyjuk, utálom. Apámtól örököltem, de nagyon béna név. A gyenge szemeimet is tőle örököltem, ezt is utálom. Alapvetően, a legtöbb mindent, amit az apámtól örököltem, utálok, mivel tőle vannak. Az öregem egy vasakaratú ember volt, nem lehetett neki nemet mondani, csakis az ő elvárásai szerint lehetett élni. Lehet hülyén fog hangzani, de örülök, hogy nem rég a Szent Mungóba zárták. Állítólag beleőrült a tengernyi munkába a Minisztériumnál. Gondolom nem kellemes dolog osztályvezetőnek lenni… Én már csak ezért sem fogom az ő példáját követni. Bár, anyámmal még nem közöltem, hogy eszem ágában sincs a Minisztérium egyik kutyájaként végezni, nem hiszem, hogy repesne az örömtől. Így is elég nagy csalódás vagyok a számára, talán még ki is dobna otthonról, de azért az ő kedvéért még megpróbálkozom vele, hogy befejezzem az iskolát…
Esti próféta
Igaz, csak egy kevésbé ismert kiadása Reggeli Prófétának, de mégis csak egy újság… Nekem pedig sikerült egy gyakornoki állást szereznem itt. Igaz, anyám mindenképpen a Minisztériumba akar küldeni, hogy lépjek apám nyomdokaiba, de számomra sokkal érdekfeszítőbbnek tűnik egy újságírói állás, mintsem a papírkupacok felett gubbasztani életem végéig… Ezt persze ők nem fogják megérteni, a gyakornoki állásomról sem tudnak, nem is fogom elmondani neki, amíg nem véglegesítik majd a felvételi kérelmemet. Elég lesz, ha majd akkor fognak róla tudni, amikor már semmit sem tehetnek ellene, különben még a végén nagy balhét csapnának. Nem is értem mi olyan nagyszerű a Minisztériumban, hogy ott kellene dolgoznom. Már gyerekként sem tudtam érdekes helynek tekinteni, amikor apám bevitt magával, hogy körbevezessen. Már akkor folyton azt hajtogatta, hogy egyszer majd nekem is itt lesz a helyem, és az ő asztala lesz majd az én örökségem… Akkoriban talán még nem is voltak különösebb vágyálmaim más állásról, és talán még bólogatni is képes voltam, de ma már csak elégedetlenül ciccegnék, ha ilyesmivel állna elém. Amikor anyám a Minisztériumról beszél, akkor is csak elfordítom a tekintetem, nem tudnék egyenesen a szemébe hazudni. Az én álmaimat pedig hülyeségnek tartaná, biztos vagyok benne. Szerinte egy magas minisztériumi poszton kívül semmi sem passzolhat egy aranyvérű varázslóhoz...
Roxfort
Végül is, hiába nincs szükségem végzettségre az újságírói álláshoz, anyám ragaszkodik hozzá, egyenesen megesketett, hogy le fogom tenni az RBF és a RAVASZ vizsgákat is. Ez volt olyan 5 éve, azóta húzom a dolgokat. Miután 15 éves koromban apa először bekerült a Szent Mungóba fél évre, anyám annyira összeroppant a sokktól, hogy úgy döntöttünk, halasztok egy évet és otthon maradok vele, aztán, majd ha apám felépült, visszamegyek. Nos, a vissza menetelből semmi sem lett. Magántanárt kérettek nekem, hogy ne maradjak le, de semmi motivációm nem volt a tanulásra. Már az iskolában sem remekeltem, ami nem érdekelt, azzal nem foglalkoztam komolyabban, csak éppen annyira, hogy ne bukjak meg. Itthon viszont már ez a minimális motiváció is elveszett, pedig minden tanárom elmondása szerint van tehetségem a mágiához, csak túl lusta vagyok. Én inkább csak úgy mondanám, hogy így próbálom szabotálni a számomra kitűzött minisztériumi állást. Ennek érdekében pedig hajlandó vagyok elűzni a tanárokat magam mellől, csak, hogy ne kelljen unalmas aktakukaccá válnom. Persze, azért anyám nem adta fel, továbbra is csak hívta a jobbnál jobb, és kitartóbb tanárokat, hogy a pici fia fejébe verjenek némi tudást… Szerencsére volt olyan, akit csak le kellett fizetnem, hogy békén hagyjon, de volt egy-két igencsak öntudatos tanár, akik, ha nem jelentem meg az órán, megkerestek és elráncigáltak magukkal. Mit ne mondjak, elég kellemetlen volt, amikor egy hetvenes éveiben járó vasorrú boszorkány a fülemnél fogva ráncigált át Roxmortson… Ő volt az első olyan, akit kirúgattam az anyámmal, javarészt magam üldöztem el a tanárokat, jelenleg is a négy tanár közül csak egy hajlandó foglalkozni velem továbbra is, bár ő állítólag pótolni tudja mind a többieket is. Valami Pearson, igencsak rossz múltú alaknak tűnik, de anyám szerint tökéletes tanár nekem. Na, azt majd meglátjuk! Kíváncsi vagyok, hogy ő vajon meddig fogja húzni mellettem.
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Kesley Shors 2016-02-07, 15:48
Elfogadva!
*Beesik* Na itt vagyok, bár most gyors leszek, de rápörgünk. Szóóóval a pb választás csúúúcs, bírom a srácot, olyan kis egyedi, nem fordul elő gyakran, vagy csak én vagyok vaksi. A leírásaid nagyon szépek, látszik, hogy jól kiforrt a fejedben, hogy mit szerettél volna kihozni belőle. A jelleme teljesen jól illik a pb-hez és az Et felépítse is nagyon tetszik! Szeretem az ilyen tagolásos verziókat, sokkal jobban átlátni a szimpla olvasó számára. Nem volt szegénynek eddig egyszerű dolga, főleg hogy lázadozik, de még se tudja pontosan hogyan kellene. Mondjuk megértem, hogy nem akar a minisztériumban melózni, nem is tudom, hogy ki az,a kinek ilyen unalmas munkakör lehet a leghőbb vágya. Mindenesetre nem tartóztatlak, minden tökéletes, szóval foglalózz, ha ne adj isten még nem tetted, aztán suhanhatsz is meghódítani a játékteret és kiborítani a legújabb tanárodat. Bár vele azért óvatos lennék, ha jól sejtem, hogy ki az.
Nem volt szegénynek eddig egyszerű dolga, főleg hogy lázadozik, de még se tudja pontosan hogyan kellene. Mondjuk megértem, hogy nem akar a minisztériumban melózni, nem is tudom, hogy ki az,a kinek ilyen unalmas munkakör lehet a leghőbb vágya. 
