2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Talán a sors akarta, hogy ma éjjel ne tudjak békésen aludni. Nem mintha minden egyes nap úgy kidőlnék, mint akit agyon vágtak volna. Sok stressz és idegesítő diáktömeg az, ami a leginkább kikészít egy nap leforgása alatt. Amióta iskolát váltottam a pihenés fogalma kisiklott az életemből, ehelyett éjszakai életmódot élek: a tetőn ücsörgök, a seprűmön repkedek, rajzolok. Ezek mind-mind érdekes elfoglaltságok, még akkor is, ha az ember fáradt. A mai alkalommal a tervem nem jött be. Se olvasni, se rajzolni nem volt kedvem, így maradt a jó öreg esti séta, amit még lámpaoltás előtt be tudtam iktatni. Meg aztán, kit érdekelne, ha áthágom a kis Roxfortjuk szabályait? Köpök én a tiltásokra és mindenre, ami szerintük szabálytalan és tilos. Mi abban a móka? Valamennyivel távolabb kavarodok el az iskolától, követve a hosszú, s keskeny ösvényt, mely végigvezet a Fekete tó édeskés illatával ellátott szegletére. Csupán hallottam a helyről, a lábam viszont még egyszer sem járt a területén, így már maga a sötétben pislákoló távoli fények érdekesnek tűntek. Talán csónakház, vagy valami hasonló, ellenben ha van is ott valaki, nem kockáztatok. A végén még valami arrogáns tuskóval találkoznék, akit kénytelen lennék péppé verni. Hiába találkoztam megint a valaha volt mostohatesómmal, a hirtelen agresszivitásomról nem tudtam még letenni. Tudtam jól, hogy idő kell és valamilyen módszer a kezelésére, de már régóta máshogy látom a világot, és már csak ez maradt nekem, amivel meg tudom védeni magam. A nagy császkálásban előhúzom pálcámat. – Lumos! – ejtem ki a megfelelő varázsszót, végül magam elé emelem az említett „fadarabot”, hogy nagyobb fényáradat mellett tudjak a lábam elé nézni. Pár lépést teszek csak meg, mire valami apró, szőrös valami rohan át előttem. Nem tagadom, a hirtelen megjelenésére ijedtemben ugrok egyet, mire az a távoli valami hirtelen fékez le. Felvillan egy apró szempár, ugyan nem látom mi az, mivel a pálcámon lévő fénygömb nem világít be túl nagy területet, de lassan közelítve próbálom kivenni azt az apró alakot a távolban. Óvatosan ereszkedek guggoló pozícióba, majd törpejárásban folytatom utamat. Előrébb nyújtom pálcámat, hogy az előttem lévő területet is szép lassan bevilágítsa, ahol az a pöttöm szerzet még mindig békésen csücsül. Csak akkor rezzen össze, mikor a fehér fény elér hozzá. Tesz egy tétova lépést hátra, szemeit összeszorítja, majd egy keserves nyávogást hallat. Nagyokat pislogva meredek a sérült macskára, kinek bundája csapzott, szemei rémültek és úgy remeg, akár egy nyárfalevél. Automatikusan tépem le sálamat a nyakamból és teszek egy óvatos lépést felé. Majd még egyet és még egyet, egészen addig, ameddig el nem tudom érni szegény párát. Finoman nyújtom felé mutatóujjamat, melyet óvatosan szaglászik körbe. Elmosolyodok a kismacska ártatlan tekintetére, végül egy határozott, ám finom mozdulattal emelem fel a helyéről, s csavarom körbe a sálammal. Hideg van, még a leheletem is tisztán látszódik a pálcám fényénél, ez a kis apróság meg itt didereg. - Mégis ki olyan felelőtlen, hogy egy ilyen cukit kint mer hagyni? – háborodok fel egy pillanatra a macsek fültövének vakarászása közben. – Mert hogy cuki vagy, nem igaz? – mosolyodok el lágyan a karjaimban reszkető állatra pillantva. – Ne aggódj, innentől kezdve én leszek a védelmeződ, oké? Csak kéne neked találnom valami olyan helyet, ami nem túl feltűnő… - agyalok el a távolba pillantva, hátha akad valami ötlet az elrejtését illetően. Mert hogy a kastélyban nem tudnám rejtegetni, egyrészt a személyiségemet hazudtolnám meg ezzel a macskával, másrészről franc tudja miket lehet oda becipelni. Más a rendszer, nem olyan mint Salem…
szószám: 558 ✪ zene: Guardian ✪ I will help you, and i will protect you. ✪ [You must be registered and logged in to see this link.]✪
