2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "A zene fogságában"
Főkarakter: Főkarakter neve: Draco Malfoy Teljes név: Zachary Cross Születési hely és dátum: 1978.08.31. Wales Csoport: Tanár Patrónus: Farkas Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 9. évfolyam, látványmágus szak Képesség: - Kiemelkedő tudás: Bűbájtan - Kiemelkedő, Átváltoztatástan - Kiemelkedő
Jellemed kifejtése
Azt leszámítva, hogy igen ködösek az emlékeim, ami a gyermekkoromat illeti, igen határozott, vezető személyiség vagyok. Ez azt jelenti, hogy állandóan békebírót játszom, olyan ügyekbe is beleütöm az orromat, és a saját belső normáim szerint mondok véleményt, még ha akkor is, ha nem biztos, hogy annak, akit amúgy megvédenék, igaza van. Mintha valóban nem lett volna életem, és megmaradtam volna olyannak, mintha nem hatottak volna rám külső körülmények, nem lett túl árnyalt a lelkivilágom. Talán különösnek vélheti az, aki még nem ismer, hiszen így olyan, mintha gyermeki őszinteséggel, és igazságérzettel rendelkeznék. Ettől még nem feltétlenül vagyok az a tipikus jófiú, hiszen az akaratom rendesen megnyilvánul, sokszor hisztikkel párosul, nehezen tudom magammal is elfogadtatni, ha nem nekem van igazam. Mindettől függetlenül igyekszem mindenki érdekeit nézni. Más szempontból viszont flegma vagyok, nem érzem azt, hogy ha valami titokba botlok, netán nem várt esemény keresztezi az utamat, mindenképpen tudni akarnám a miérteket. Sőt, ilyenformán ahogyan a múltam sem izgat, a jövőben sem látom a lehetőséget, a jelennek élek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy két végéről égetném a gyertyát, csupán nem sietek sehova.
Megjelenés
Össze sem kell szűkítenem a szemem, enélkül is úgy tűnik, mintha mindig valamin gondolkoznék.Sötét hajam, és szemeim fiatalságról árulkodnak, mozgásom ruganyos, de borzasztó rosszak az ideim, gyakorta felcsattanok. Testem kisportolt, akár egy katonáé, talán ennek is köszönhető, hogy képes vagyok a művészetekkel foglalkozni, mert nem kell az egészségemre figyelni. A szemeim körül nevetőráncok utalnak arra, hogy valaha vidám természet voltam, valahogy erre nem jut eszembe semmi. A hajamat a kedv alapján vágatom le katonásra, vagy növesztem meg akár lófarokig. Amikor beszélek valakivel, világos vagyok, és tiszta, remek társalkodópartner, hiszen végig tartom a szemkontaktust, lerí rólam, hogy őszinte vagyok, s nincsen vesztenivalóm. Ritkán nevetek, inkább mosolygós vagyok, s az egész testtartásomból sugárzik valami megfoghatatlan méltóság.
Életed fontosabb állomásai
Álmaimban sokszor előjön, hogy megfulladok, aminek nem sok értelmét látom, hiszen még mindig élek. A családomról alig van emlékem, mintha annyira átlagosok lettünk volna, hogy semmi említésre méltó. Háromkerekű bicikli, anya pitéje, apa tanítása, hogyan másszak fára. Mégis, amióta a Roxfortba járok, nem nagyon gondolok az otthoniakra, csak arra, hogy itt mi történt velem. Ha jobban eltűnődnék, talán érdekelhetne, hogy miért ennyire egyhangú minden abban a házban, amit a sajátoménak mondhatok, alig vannak személyes tárgyak, mintha csak össze lettek volna vásárolva a szereléseim, legalábbis ezt Noel mondta, aki ritka jó megfigyelő, de nem izgattam miatta magamat. Én többé-kevésbé emlékszem, hogy itt nőttem fel, de nem mindegy, hogy mi van mögöttem, ha előre néznék inkább? Sosem kérdeztem meg a koboldokat, hogy honnan az a gigászi vagyon, ami a Gringottos széfben várt rám, Aligha hiszem, hogy válaszoltak volna nekem. Jó, azért nem leszek galleonmilliárdos, de hogy évekig nem lesznek anyagi gondjaim, az biztos. A Roxfortban azért mégiscsak megtaláltam magamat. Ha megszólaltam, odafigyeltek rám, még olyanok is, akik korábban vezető szerepben voltak, hajlamosak voltak átadni a stafétát, amit nem tudtam minek betudni, nem harcoltam ki magamnak semmi jogot, hogy felnézzenek rám. A tanulmányi eredményem azért nem volt kiemelkedő, el tudok ábrándozni, ám felfedezték, hogy igen kreatív vagyok, s véletlenül egyszer hallottak énekelni, és több tanár is javasolta, hogy kezdenem kéne ezzel valamit. Megérdeklődtem, hogy kipróbálhatom e Flitwick hangszereit, és kiderült, hogy többhöz is komoly érzékem van, sőt, kombinálni is tudom őket. Akik mellém csapódtak, javasolták, hogy írjak számokat, s akár másokkal is össze kéne állnom. Noriko az egyik legrégebbi támogatóm javasolta, hogy akár hirdetést is kiírhatnék. Így jött harmadiknak Noel, akit már említettem. Igazi magába forduló művészlélek, és remek gitáros. Majd sorban a többiek, Regina többek között először nem is a zene miatt, hanem engem akart becserkészni, de nem éreztem úgy, hogy alkalmas lennék a kalandjai egyikére, s végül hozta a hugát is, Jessicát, ketten álltak be vokálozni, míg a dobos egy igazi vicces srác, Oscar lett. Még csak néhány hét áll mögöttünk, de úgy érzem működhet, és talán a különös álmok is lassan alábbhagynak.
