2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Tudom nagyon jól, hogy a nyakam körül már szorul a hurok. Szinte hallom ahogy a kiképzőm nevet, mert tudja hamarosan megölhet, mert biztos vagyok, hogy kikönyörögné a vezetőnktől, hogy Ő ölhessen meg, talán még a talpát is nyalná vezérünknek csak, hogy megtehesse. Mocskos kis senkiházi, félti a posztját csupán ezért van benne akkora gyűlölet irántam, mintha nekem bármi esélyem is lett vagy lenne arra, hogy olyan magas titulust is birtokoljak. Én már annak is örülök, ha meghagyják az életem. Így viszont, hogy valóban valamiféle nyomra bukkantam meg van a lehetőségem arra, hogy tényleg folytathatom az élők között. Nem tudom mégis mennyire fontos, vagy, hogy a mi szempontunkból lényeges és egyáltalán nyom-e, de muszáj megemlítenem Benjamin-nak, egy csapat vagyunk vagy mi a szösz és kezdem tényleg így is érezni. Végre megérkezik és nem tudom a mosolyt magamba zárni, úgy érzem most valamit végre én is találtam és talán Benjamin is azt mondja majd, hogy használható amire bukkantam és kövessem ezt a nyomvonalat, ha tudom. Vagyis nagyon reménykedem benne, hogy ez lesz a válasza. Mióta itt vagyok ez az első, hogy valami apróság is az utamba kerül ami talán tényleg a célunkhoz vezet, ha most kiderül, hogy ismét nagy bakot lőttem, hát nem tudom mit csinálok. -Ahogy mondtad elkezdtem összebarátkozni azzal a visszahúzódó lánnyal. Mint kiderült a látszat néha csal, nagyon is benne van a közösség életében, igazi pletykagép, minden napra jut valami amin elcsámcsog és tovább adja nekem. Na, de a lényeg az, hogy mesélte a minap, hogy körülbelül egy tucat Auror tárgyalt az igazgatóval két teljes napig, én is megbizonyosodtam, hogy nem csupán szóbeszéd-e, és valóban nem, szerinted ezúttal találtam valamit ami fontos lehet? - Láthatja rajtam mennyire izgulok, ha azt mondja nem, ez semmi ahhoz képest amit eddig Ő talált vagy, hogy ez nem elegendő, hogy elinduljunk rajta akkor azt hiszem már tényleg nem fogom tudni mihez kezdjek. Anyám mindig is mondta, nem szeretné, ha beállnék a halálfalókhoz, mert az nem nekem való. Biztos úgy értette túl béna vagyok ahhoz, hogy köztük legyek.
♫ Zene ♫ ♠ Ruha ♠
Benjamin Merlin
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Benji & Tris - Talán egy nyom? 2015-07-06, 17:15
Az idő telik és szorít is minket, hiszen előre kell lépnünk, hogy elérjünk valamit a jövőben, e nélkül nem megy, főleg az ő esetében, hiszen mégis csak vége, ha nem éri el, amit akarnak, bár az is megfordult már a fejemben, hogy ha kiderül ki vagyok kijuttathatom innen, de feladni a saját feladatomat és küldetésemet... az nagyon nem tetszik és nem gondolom, hogy okos ötlet lenne. Ha nincs más út, akkor megteszem igen, de remélhetőleg eddig nem fogunk majd eljutni. Egyelőre megpróbálok neki így segíteni és elérni, hogy olyan infokat szállítsunk le, amik ugyan fontosak, de még sem annyira, hogy az iskolának is kárt okozzunk vele. Mégis csak veszélyes alakokról van szó,ezzel én is tökéletesen tisztában vagyok, és aurorként tudom, hogy nem mondhatok nekik el olyat, amit tényleg igazán lényeges. Az üzenetet természetesen megkaptam és nem is késlekedem, hogy elérjem a Tiltott Rengeteg határát és kapcsolatba lépjek vele. Érdekel, hogy vajon mire jutott. Az én információim még egyelőre hiányosak. Azt tudom, hogy Mr. Black valamitől nagyon tart, csak még nem jöttem rá egyelőre, hogy mire, de idővel az is meg lesz. Nagon remélem, hogy nem a mi közeledésünket sejtik, vagyis... nem jó a többes. Bár ha igen, akkor segíthetek nekik, csak a kilétemet nem fedhetem fel egyelőre még, azt nem lehet. A titok a védelmem, óvatosnak kell lennem, hogy még véletlenül se kerüljön sor arra a bizonyos lebukásra. Talán, ha közel leszek a végéhez, akkor a segítségét kérem, de ez még odébb van, először az a fontos, hogy vajon Tris mit tudott meg, no meg az, hogy egyáltalán milyen horderejű az info, mert mint említettem nem adhatunk ki csak úgy bármit nekik... át kell gondolni jó alaposan. - Szia! - rövidke köszönés, amikor már elérem a célt és egy apró biccentést mellékelek hozzá a magam kimért stílusában. Ennyi most elég lesz nem kell túlzásba vinni a dolgot, nem lettünk ettől még puszipajtások, ez azért nagyon fontos. Nem tűnhetek enyhültnek, az azért furcsa lenne és a végén még lebukást eredményezne. - Én egyelőre még puhatolózom, túl sok a részinformáció, te mire jutottál? - azért arra kíváncsi vagyok, hogy neki mit sikerült elérnie.
♫ The chamber ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]
A kémek nem úgy dolgoznak, hogy gyanút keltsenek. Épp ellenkezőleg. De pont az bennük a gyanús, hogy nem gyanúsak.
A múltkori megbeszélés után kissé már pozitívabban állok a kettőnk csapatához. Talán igaza van, na jó, teljesen biztos, hogy igaza van abban, hogy össze kell szednem magam, mert így biztos a vereség. Már nem gondolkodom annyit azon, hogy a csapatom, azok akik között felnőttem szívesen ásnának el csak, mert nem vagyok elég jó vagy mert nem bizonyítottam eleget. A feladatomra koncentrálok amennyire csak lehet, a lány akivel össze kellett barátkoznom már a bizalmába fogadott. Benjamin-nak igaza volt abban, hogy ha két kirekesztett összeismerkedik abból lehet valami, nos sikerült. A lány igen hamar elfogadta a jelenlétem, most már elég nyílt, szinte mindent elmond nekem, a legújabb pletykákat is mindig első kézbél hallom tőle, a szenvedélye a hallgatózás, ki gondolta volna. Természetesen sok pletyka nem érdekel, ilyenek például a mosdóban történő afférok vagy az udvari verekedések a Griffendél és a Mardekár ház tanulói között. Ám amikor arról beszélt, hogy rengeteg aurort látott a minap Dumbledore irodájába menni...nos az már nagyon is felkeltette az érdeklődésem. Mivel megegyeztünk Benjamin-nal, hogy összedolgozunk így azonnal üzentem neki a kijelölt helyen, hogy jöjjön a Tiltott Rengeteg keleti része felé mert valami fontos dolgot hallottam. Tudom, hogy figyel és, hogy hamarosan megtalálja az üzenetem. Nem tudom biztosra, hogy amit most megtudtam az valóban fontos, de semmit sem szabad figyelmen kívül hagyni. És azért nem mindennapos, hogy egy falka auor csak úgy beteszi a lábát az iskola kapuján belülre. Miután az újdonsült barátném elmesélte az aurorok érkezésének sztoriját figyeltem az igazgató irodáját és két napig ki sem jöttek az irodából, sem a fény harcosai sem az igazgató. Ebből arra következtetek, hogy valami nagyon fontos megbeszélnivalójuk akadt. Negyed órája várok Benjamin-ra a Tiltott Rengeteg szélén. Hamarosan itt kell lennie. Most már valahogy nem érzem Őt idegennek, olyan mintha valóban csapatot alkotnánk. Talán csak azért érzem így, mert még nem próbált megölni. Valamilyen apró, törékeny bizalom féle alakul köztünk. Egyelőre Ő az egyetlen "szövetségesem". Ha ez a megbízatás nem sikerül akkor mind a kettőnket megfognak büntetni, engem megölnek, vele meg kitudja mit tesznek, talán lefokozzák vagy tudom is én. Egymásra vagyunk utalva, ha nem dogozunk össze akkor nem megyünk majd semmire sem, most már belátom, hogy ebben igaza volt. Kissé túl dacos voltam és makacs, de még nem volt késő változtatni a hozzáállásomon. Remélem Benjamin ezt értékelni fogja..bár gőzöm sincs miért érdekel annyira a véleménye vagy miért jelentene annyit a dicsérete. Léptek halk hangját hallom meg mögülem. Megpördülök és a magas csapattársammal találom szemben magam. -Szia! Köszönöm, hogy ilyen hamar eljöttél. Azt hiszem találtam valamit. - Nézek rá izgalommal telve.