2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "It was the best of times, it was the worst of times."
Főkarakter: Főkarakter Teljes név: Nicholas Tal Születési hely és dátum: 1979. 02. 07. (18 év) Csoport: Mardekár Patrónus: Kanári Évfolyam: 7 Képesség: - Kiemelkedő tudás: Mágiatörténet (kiemelkedő), sperűlovaglás (kiemelkedő)
Jellemed kifejtése
Életerős ifjú, így mi sem természetesebb, hogy rendkívül érdeklődő a világgal és új tapasztalatokkal szemben, sőt, az a fajta srác, aki azért lép meg valamit, hogy megtudja, mi lesz utána. A szabályok betartására kifejezetten kevés figyelmet szentel. Az idejét sem mindig szervezi túl jól és hajlamos nem gondolni a következményekre. Hátrányos tulajdonsága, hogy naiv. Sokszor képtelen felismerni, ha mások manipulálják, amikor pedig mégis megtörténik, van, hogy már késő. A „nem” viszont „nemet” jelent és nem hajlandó semmiféle kompromisszumra, főleg, ha meg van győződve az igazáról. Sokan úgy gondolják, hogy Nicholas nem több egy felszínes szépfiúnál, pedig törődik ő másokkal, a maga mardekáros módján, talán jobban is, mint amennyire a saját jövője miatt aggódik. A stílusa a külvilág felé egyébként rendkívül lehengerlő, van benne valami megnyerően szemtelen él, noha az érzelmeit nem szívesen osztja meg másokkal és ebben a tekintetben egészen zárkózott.
Megjelenés
A Tal családban már csak ilyen a genetika, szép nagyra nőtt fiatalember a megközelítőleg 1.88 méterével, a sport szeretete pedig tükröződik a nem túl nagydarab, ám izmos alkatán. Különösebb ismertetőjele nincs, öltözködése egyszerű, ám divatos. Első ránézésre anyuci kicsi fia lehet, de ezt a feltevést máris megcáfolja, ha szóra nyitja a száját.
Életed fontosabb állomásai
Életem legmeghatározóbb alakja az apám. Azt mondják, amire a gyerekkorunkból emlékszünk – nem mintha olyan idős lennék – arra örökké emlékezni fogunk. Örök szellemek, lepecsételve, kőbe vésve. De melyik részére emlékezzek, ha a szüleim oly különböző eszméket traktáltak belém? Anyám egy díva. Szüntelenül elegáns, vesébe látó tekintettel, az a fajta asszony, akit nem zavar az úszógumija, de autóban ülve nem lehet mellette lehúzni az ablakot, nehogy szél érje a haját. Ez a nő arra tanított, hogy mindenki különleges. Mindenki. Mindenki egy hős, egy szerető, egy bolond, egy gazember. Mindenkinek megvan a maga története. Azt hiszem azért mondogatta ezt, mert nem akarta, hogy aranyvérűként leessek a magas lóról. Apám életem legmeghatározóbb alakja – miatta akartam annyira a Mardekárba kerülni, miatta kezdtem el kviddicsezni, mindent miatta tettem –, a véleménye pedig az iméntiknek szöges ellentéte. Hiú és ármányos, épp amilyennek egy nagy varázslónak lennie kell, s engem is igyekezett erre nevelni. Soha nem akartam többet, mint neki megfelelni… ami több volt, mint amit valaha elérhetnék. Patthelyzet. Apám neve számodra is ismerős lehet, ha más nem, az újságokból. A Mágiaügyi Minisztérium, Varázsbűn-üldözési Főosztályán töltött be fontos pozíciót, amíg a szárnyaló karrierje csúfos véget nem ért. Öt évvel ezelőtt. Aznap én is otthon voltam, jól emlékszem. Épp a húsvéti szünetet töltöttem a vidéki birtokunkon. Kihasználva az alkalmat, hogy egyedül vagyok a tágas hallban, apám fotelébe fészkeltem be magam, alig látszottam ki a méretes könyv mögül, amit bújtam. Különös érzés fogott el, no meg a fel-fel pillantva hallott halk zörejek sem tűntek túl távolinak, de vállat vonva nem foglalkoztam vele. Fülem farkam behúztam, de nem rohanhattam a szüleimhez, apám már így is penyének vélt. …Szólnom kellett volna… Perceken belül aurorok lepték el a híres neves Tal rezidenciát, semmit nem kímélve. Elvitték az apám, aki azóta az Azkabanban hűsöl. Számos egyéb vád mellett a korrupció és a sötét varázslatok gyakorlása volt a fő indíték. Na, nem a fordított pentagrammákról beszélek, amiket a gót tinédzserek rajzolgatnak, hogy cukkolják a keresztényeket. Tiltott, bivalyerős, sötét mágiáról van szó, a rondább fajtából. A korrupciót gondolom már részleteznem sem kell. Görcsben állt a gyomrom, amikor vissza kellett mennem az iskolába a szünet leteltével, ahol másról sem szólt a fáma, mint a Tal-botrányról. Két évvel ezelőtt. Akkoriban már egy ideje a kviddicscsapat oszlopos tagja voltam és pokoli jó hajtó. Elismertebb körökben is azt rebesgették, hogy egy nap még hivatásos sportoló lehet belőlem és én sem készültem másra. Ám egy csúfos baleset közbeszólt, bunda, ütközés, zuhanás, majd technikailag úgy kellett összerakni, hogy megmaradjak. Azóta persze teljesen felépültem, leszámítva azt, hogy a sportkarrieremnek annyi. A sors különös iróniája, hogy épp ez terelt az auror hivatás felé. Illetve még mindig terel, figyelembe véve a koromat. Így, vagy úgy, de egy nap odaállok apám elé, s a szemébe nézve kimondhatom: nézd, mivé lettem! De hogy az iskolát is említsem, a klisék megvannak, mint bárhol. Engem például közhelyesen a mardekáros szépfiúnak gondolnak, aki az órákon nem sűrűn van képben, jómódú és aranyvérű – s mint az kiderült, halálfaló az apja. Nem mintha annyira zavarna, élvezem a figyelmet. Talán azért vagyok ilyen könnyen, mert tudom, a múlt nem bánthat. Nem, ha nem hagyom. Öt éve áldozattá tettek, statisztikává, de attól függetlenül, hogy nem tűnök ki, nem ez fogja meghatározni, hogy ki vagyok.
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Nicholas Tal 2015-06-01, 14:14
Elfogadva!
Előtöridömping van ma. De azért téged is elolvaslak. Külön hálacsomagot küldök, amiért nem írtál hosszú előtörit, de mégis benne volt minden, ami csak kelhetett. Attól tartottál, hogy sablon szépfiú karit alkotsz, de én ezt egyáltalán nem látom benne, meg van bőven a maga egyedisége, már szerintem eleve a pb választással is, hiszen nem látom ezt az arcot minden oldalon tömegével és ez már jó pont! Tényleg úgy gondolom, hogy remek lett a karid, egyedi történettel és remélem, hogy majd egyszer tényleg eljut oda a fiatalember, hogy odaállhasson az apja elé és megmutassa, hogy mivé is lett, hiszen széthullott a családja, majd a sportkarrier is és mégis talpra állt és biztos vagyok benne, hogy ilyen kitartással eléri majd azt, amit annyira akar, lehet belőle híres auror, ha nem lett híres kviddics sztár. Lényeg a lényeg, hogy szépen fogalmazol, szerintem a kari tökéletesen kiforrott és összerakott, úgyhogy nem tudok semmi kivetni valót találni, szaladj foglalózni, ha netán még nem tetted, aztán vár a játéktér.