2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
- Lógós kiskorú? Máris megkedveltem! *Nevet fel, hallván ki lesz még az útitársuk. Ő biztos nem fog csúnyán nézni a lányra holmi késés miatt. Ő maga sem a pontosság mintapéldánya, másrészről tudja, hogy egy jó szökést nehéz is időpontra teljesíteni. az esetek kilencvenkilenc százalékában nem is lehet.* - Hello Hannah. Fred és George, mindkettőre hallgatok. *Vigyorogva mutatkozik be a lánynak, mikor Drew megszólít valaki mást is Fred mögött, így a fiú is arra fordult. Persze a lánynak így nem lesz egyszerűbb eldöntenie, melyik Weasleyvel is találkozik a két egyforma közül, de ez az esetek többségében majdhogynem mindegy is.* - Tulajdonképpen magunkra is tehetnénk, mert ha mugli lakta területek fölött elrepülünk, elhiheted, nem a sétáló üres seprűt fogják észrevenni. *Már venné is elő a pálcáját, hogy másnem valamiféle kiábrándító- vagy hasonló bűbájjal lássa el magukat, hogy a muglik rájuk nézve mást lássanak, vagy elfelejtsék a látványt, mikor pisszenést hall maga mögül és hátra fordulva ikertestvére fejét látja meg egy ajtó résében kikukucskálni az udvarra.* - Ha megbocsátotok egy pillanatra. Menjetek csak előre, majd beérlek titeket, másnem Új-Zélandon! *Vigyorog még egyet és komisz mosollyal már igyekszik is testvéréhez, akivel fejüket összedugva elmélyült sutyorgásba kezdenek. Legalábbis George sutyorogva, láthatóan izgatottan mesél Frednek, aki sűrűn aprókat bólint rá egyetértése vagy tudomásulvétele jeléül, majd együtt gyorsan elsietnek valahova. A megfogyatkozott kis csapatot később éri majd be egy üzenet Fredtől, hogy mégsem tud velük tartani, majd legközelebb. És átadja azt az igen hasznos és egyébként egyetlen tanácsot, amit Charlie bátyától kapott: "Vigyázz, a sárkány elől harap. Is."*
/Köszönöm a lehetőséget, jó játékot nektek!/
Drew Witcher
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Sárkányok nyomában 2015-02-19, 14:57
Magamon kívül három embert tudtam összeszedni. Két lányt és egy fiút, Haley elemistaként tanul, ami talán a tűz ellen életet menthet, Fred látványmágus szakon van, de őt inkább a testvére miatt hívtam, hiszen ő is sárkányokkal foglalkozik és adhat olyan információt, amit csak tapasztalat útján tanulhat meg az ember, könyvből nem. Első személy, aki megérkezik az Hayley, kezében a seprűvel. Ugyan közöltem a csapattal, hogy repülünk, remélem senkinek nincs tériszonya, bár eddig erről nem szólt senki. Ahogy még egyszer átgondolom a felszerelésemet eszembe jut, hogy valami védőruhát szerezhettem volna, de már mindegy, gyógynövényeket nem raktam hiszen Új- Zélandon is vannak, szerencsére gyógynövénytanból is kiemelkedő a tudásom, így elvileg nem lehet gond, kisebb égés és könnyebb sérülésekre tudok készíteni valami gyógyírt a helyi növényekből. Szia Fred! Tudom, hogy az ikrek szeretik egymást játszani, de nem tudom megkülönböztetni őket, így azon a néven hívom, ahogy bemutatkozott, amikor a kalandra jelentkezett. - Még Hanna G. Chesterre várunk, ő neki ki kell osonni a suliból, mert csak hatodikba jár. Magyarázok Fred kérdésére, amikor meglátom Hannát. Végre, úgy éreztem magam, mit a kisgyerek, aki karácsonyfa mellett áll, de még nem nyithatja ki az ajándékát, mert nem érkezett meg az egész család. Most végre teljes a család, ami azt jelentette, hogy indulhatunk, de előtte el kell intézni valamit, mert más kiszökni a suliból és más átsétálni a falun anélkül, hogy bárkinek feltűnne három egyetemista között egy kiskorú. - Hannah gyere ide! Ha idejön, akkor a fejére teszem a pálcám és ő csak egy varázsigét hallhat- Exnihil objectum- mire úgy érzi, mintha egy vödör hideg vizet öntöttek volna a fejére, tudom, mert amikor megismertem a varázsigét megkértem egy ismerősömet, hogy rajtam mutassa be a varázslatot. Ha kész van a varázslás, akkor meg is magyarázom a lánynak a dolgot. - Most láthatatlan vagy a varázslat hatására. Szeretném elkérni a seprűdet, mert az viszont nem lett láthatatlan és egy sétáló seprű feltűnő. Ha odaadja, akkor elteszem a hátizsákomba, amit a tértágító bűbájjal láttam el. - Indulhatunk! Mondom, majd meg is indulok a faluba annak is a másik oldalára, ahonnan nyugodtan elindulhatunk anélkül, hogy bárki kérdezősködne.
Egyetlenegy szörny van, amelytől félned kell ebben az életben: az, amelyik reggel rád bámul a tükörből. Ha azt megszelídíted, ha barátságot kötsz vele, akkor már semmi nincs az életben, amivel ne tudnál elboldogulni.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Sárkányok nyomában 2015-02-14, 19:32
Sárkányok nyomában
Mindenféle gondolkodás nélkül mondtam igent életem első, igazi kalandjára. Noha ezzel rengeteg szabályt megszegek – amivel tisztában is vagyok. Egyértelműen nem is lehetne azt mondani, hogy a velem született kalandvágy miatt vetettem bele magam a készületekbe. Sok minden más is közrejátszott, főként az, hogy egy időre végre sikerüljön kellő távolságban tudnom az apámat magamtól. Új-Zéland elég messze van, nem?! Sőt, ha nem sejt meg ebből semmit, talán betudhatom egy nyaralásnak is, és pluszban, ha szerencsénk lesz, még sárkányt is láthatok végre testközelből. Így hát.. Indulás. Persze ez azért nem volt ennyire elkapkodott, de az összepakolt holmikat rejtegetnem kellett a szobatársaim előtt, ez pedig nem könnyített a helyzetemen. Drew listája alapján rendeztem a dolgaimat szép kis halomba, majd egy praktikus hátitáskába, ami könnyű, és nem hátráltat semmiben. Utólag belegondolva, még nagyobb bajba is kerülhetek, mert néhány könyvtári könyvet is becsempésztem a csomagomba, biztos, ami ziher alapon. Nem tudhatok mindent fejből, hiába vagyok történetesen hihetetlen tehetség átváltozástanból is. Jobb biztosra menni. Indulás előtt úgy tettem, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Rendben is volt, ami azt illeti, de az izgatottságomat aligha tudtam volna leplezni, így mindenkinek, aki rákérdezett, azt mondtam, hogy a múltkor lefújt randi miatt viselkedem így. Hát.. bevált. Az idő vészesen fogyott, és az utolsó utáni pillanatban még mindig nem voltam egyedül. Kezdtem aggódni, hogy esetleg elmennek nélkülem, vagy ami legalább akkora probléma lenne – hogy rajtakapnak, miközben megpróbálok kiosonni a kastélyból. De engem nem a gyávaságom jellemez, sem az, hogy megfutamodnék, így pár perc késéssel ugyan, és meglehetősen lassan persze, kilopakodtam a birtokra. Sikernek könyveltem el már akkor, mikor megláttam egy kis csoportosulást, de nem bíztam el magam. Ahogy elnézem, közülünk én vagyok a legfiatalabb, ami bizony azt vonja maga után, hogy a késésem miatt valószínűleg mindegyikük azt fogja hinni, csak útban leszek a kalandozás során. Drew-t és az egyik Weasly-ikret felismertem – legalábbis látásból, mert meg nem tudnám mondani, hogy melyikük tart velünk -, de a lány ismeretlennek tűnt. Gyakorlatilag úgy néztek ki ők hárman, mintha már nagyon is indulnának.. Pech, jó pont lett volna, ha időben érkezem. - Bocs a késésért. Nehezebb volt kiosonnom, mint azt gondoltam.. – szusszantam egyet, ahogy odaértem melléjük. Ha még várunk valakit, akkor jó lenne, ha nem követné a példámat. Nem szeretnék senkivel összefutni, aki szabotálhatná a programunkat.
♦ note: ♦
Fred.Weasley
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Sárkányok nyomában 2015-02-06, 11:07
Sárkányok
nyomában
*Ki nem hagyta volna ezt a lehetőséget. Mikor Drew felkereste őket azzal, hogy sárkány-nézőbe menne, azonnal félbeszakították az egyszerre kimondott kérdéssel: Mikor indulunk? A Weasley-ikrek egyébként sem a megfontoltságukról híresek, a kaland-imádatukról annál inkább. George-dzsal sorsot húztak, ki jön majd, s ki megy majd a már korábban eltervelt magánakciójukra. Kivételesen elég oda egyikük is, de ahogy ismeri George-ot, tuti, hogy Descriptioval lemásolja magát, mintha ketten lennének. Gyakran alkalmazzák ezt, ha egyedül dolgoznak, mert így úgy tűnik, mintha mindig mindenütt együtt lennének, s rendszerint úgy intézik, hogy a másolatot fogják el, ami persze szertefoszlik érintésre. Lényeg a lényeg, Fredre esett a lehetőség, hogy sárkány-vadászósat játsszon, habár ránézésre vélhetően egyik jelenlévő sem fogja tudni megmondani, melyik iker jött el.* - Nem is tudtam, hogy a sárkányok ennyire a protokoll hívei! *Válaszol még Drew előtt Haley-nek széles-pimasz vigyorral, hogy azt is lehetne hinni, a lányt nevezte most sárkánynak. Neki még külön biccent is egyet ezzel a mosollyal, majd Drewhoz lépve kezet ráz háztársával.* - Kiket is várunk még? *Érdeklődik, mert erről nem kérdezte korábban Drew-t. Amilyenek az ikrek, kis létszámmal is elindulnának. Sárkányimádó bátyjától annyit hallott már a sárkányokról és egyszer még Erdélyben is meglátogatták őt, nem volt kérdés, hogy megint megnéznének egy párat belőle. Igaz, ebben közrejátszott az is, hogy egy új termékükhöz szükségük lenne sárkánypikkelyre, egy bizonyos sárkányéra, s Charlie valamiért semmiképp sem hajlandó nekik küldeni. Mit van mit tenni, mint maguknak beszerezni? Kényelmes ruhát öltött, s nem könnyítette meg a többiek dolgát egy G vagy F jelű pulcsival. Egy kisebb hátizsák is van nála, s az is, meg a zsebei is kaptak a tértágító-bűbájból. Mondjuk a zsebei mindig, azok állandóan tele vannak a Weasley Varázsvicc Vállalat termékeivel. Sose lehet tudni alapon. A hátizsákba váltás ruha, egyik termékük a Páncélköpeny és -kesztyű, valamint némi élelem amit most csórt a konyháról, s sok hely a begyűjtendő sárkány-alkatrészekhez. Egyik kezében pedig a seprűje. Úgy is ideje volt bejáratni, mióta nem kviddicsezhetnek egyetemistaként kevesebbet használta.*
Hayley-Hose Stonebury
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Sárkányok nyomában 2015-02-05, 12:54
Noha ez nem kimondottan az én terepem, de mindig is lenyűgöztek a sárkányok. Nem tartott túl sok ideig eldönteni, hogy akarok-e tűzokádok nyomaiban kutatni. Miért is ne...? Kapva kapni kell a lehetőségen, ha már csak így szembesétál az az ember lányával, és egyébként sincs különösebb okom arra, hogy ülve maradjak a hátsó fertályomon. Nem hogy az soha nem volt az erősségem, de még csak élvezni sem élvezem túlságosan. Nem vagyok lemaradva a tanulmányaimmal, a házi dolgozatokkal sem, nem szorulok rá arra, hogy még több időt töltsek a könyvtárban, hazautazni pedig még akkor is nehezemre esne, ha muszáj lenne, vagyis teljesen és tökéletesen szabad vagyok, hogy azt tegyem, és akkor tegyem, amit, amikor kedvem tartja. Irány Új-Zéland és a sárkány-les! Vagy ami lesz ebből. Nem aggódom túlságosan a dolog miatt, a gyomorideg is természetemtől távol álló dolog, de azért lanyha izgatottsággal várom az indulás napját. Pedig izgatott sem leszek túlságosan könnyen, ahogy a fivérem gyakran megvádol vele: szinte sztoikusan nyugodt alkat vagyok, aki még akkor sem esik pánikba, ha éppen fel akarják gyújtani a lába alatt a szőnyeget, vagy akarata ellenére bezárják valahova. Mindig is ilyen voltam. Hideg fejjel és ésszel előbb megoldja az ember a problémákat, mintha engedi, hogy a félelem és tehetetlenség pánikja úrrá legyen rajta, úgyhogy talán még hasznosíthatom is magam a többiek számára ezen az utazáson. Nem mintha túlságosan ismerném az úti társaimat. Arcról, és névről persze igen, de ennél sokkal több információnak nem vagyok birtokában. Pár nem múlva ez már bizonyára másképp lesz. Már tegnap összekészítettem a holmimat, egyrészt Drew tanácsai alapján, másrészt a saját fejem után menve (bekerült a hátizsákomba egy-két alapvetőbb bájital és néhány alapanyag is, sosem lehet tudni alapon, de még a tűzálló sárkánybőr-kesztyű is a laborból, meg egy rúnaszótár. Éljen a tértágító bűjáj!), úgyhogy az indulás napján már ideje korán készen állok, csak fel-alá téblábolok a szobámban, mivel ma délelőtt nincs is órám, de végül a hónom alá kapom a seprűmet, és a köpenyemet magamra kanyarítva indulok meg a találka helyre. - Szia! - üdvözlöm egy kisebb, kimért intéssel is a várakozó fiút, úgy látszik a csapat többi tagja közül én érkeztem legkorábban - Remélem a többieknek is erénye a pontosság...
Drew Witcher
Reveal your secrets
Tárgy: Sárkányok nyomában 2015-02-04, 17:23
Hosszú ideje terveztem, szerveztem a dolgot, végül négyen jöttünk össze, akiket érdekelt a kaland. Már tegnap felkerestem az érdeklődöket, hogy akkor ma indulunk és kezdjenek el összekészülődni. Adtam egy listát, amit érdemes beszerezni, de már a szállásunk is meg van Új- Zélandon, de hát nem lehet felkészülni mindenre, így több minden került a listára, mint ami feltétlenül szükséges. Gondolkodtam, hogy mivel tudnánk a leggyorsabban utazni és végül a seprű mellett döntöttem. Remélem mindenkinek megfelel, mert az a leggyorsabb vagy a hoppanálás, de az veszélyes lehet, ha az ember elszámítja magát és mondjuk egy sárkányfészekbe köt ki. A reggelimet alig bírtam letuszkolni a torkomon, annyira izgultam a kaland miatt. Szerencsére valami lement a torkomon, majd arra is jutott időm, hogy készítsek valamit. Ha esetleg a csapatból megláttam akkor intettem neki. A szobámba már nem emlékszem, hogy jutottam fel, egyik pillanatban az ebédlőben voltam, következőben pedig már ott. Még egyszer átnéztem a listát, pénz, seprű, élelem az útra, víz, pálca, ruha, seprű. Igen tudom, hogy a seprű a legfontosabb, hiszen anélkül nem jutok el a helyszínre és a pénz, ha ez a kettő van, akkor nagy gond nem lehet. Még egy 2 órás pihenés és gyakorlás, majd újra rohanás a kertbe a megbeszélt helyszínre, hogy induljunk. Még egyszer átnéztem a listát és fújtam egyet mielőtt mindenki megérkezett. Remélem felkészültünk a kalandra és mindenki épségben visszatér.
Egyetlenegy szörny van, amelytől félned kell ebben az életben: az, amelyik reggel rád bámul a tükörből. Ha azt megszelídíted, ha barátságot kötsz vele, akkor már semmi nincs az életben, amivel ne tudnál elboldogulni.
