2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
A saját baglyodat látogathatod itt. Vigyázz, ha a gondnok, vagy a manók nem takarítottak, piszokba léphetsz, a baglyok ugyanis nem csak a kalickájukba piszkolnak, hanem repkedés közben ahova sikerül.
Halványan elmosolyodom, hiszen nem vagyok éppenséggel az a vigyori típus és valószínűleg már nem is igen leszek az, hiszen ehhez túl sok gond, kérdés nyomja a vállamat, amik mellett ilyesmire nincs lehetőségem. Láthatóan Grayson nálam jóval szabadabb, főleg hogy a saját ügyetlenkedésén is ilyen könnyen elszórakozik, pedig az nem lett volna ennyire kellemes és humoros, ha tényleg dob itt egy hátast, még ha egyébként varázslattal az ember viszonylag egyszerűen rendbe is teszi magát. - Nem is tudom. Egy biztos, semmiképp se Trelawneyhoz, ő ha jól tudom nálad is... jobban kihagyta azt a kurzust. - javítom ki magamat még az előtt, hogy kimondanám nála is ügyetlenebb. Mondjuk egyáltalán nem biztos, hogy Grayson alapból ügyetlen lenne, lehetséges, hogy csak most volt figyelmetlen, vagy netán nem volt szerencséje, de mindenki tudja, hogy a habókos jósasszony e téren kenterbe ver bárkit, bár jó eséllyel ez pont a figyelmetlensége és az állandó elvarázsoltságának köszönhető. Ha netán Grayson is ilyen az már régen kellemetlen, hiszen mégis csak ereklyevadász szakon tanít, ahol lehetőség szerint érdemes ügyesnek lenni, különben terepen az ember nem sokáig húzza. - Ha eddig még nem foglalkoztál állatokkal, én inkább megkérnék valakit, akinek ebben több tapasztalata van. - oh nem, valahogy nem nézem ki belőle azt a határozottságot,amivel egy rakoncátlan baglyot kezelni, sőt rendesen betanítani tudna. Azért az elképedésén nem tudok újfent nem elmosolyodni és még követem a jószágot a pillantásommal, ahogyan lassan távolodik és elvész sem elől. - Évek óta hű társam, de egyébként is úgy vásároltam, hogy már akkor jól nevelt példány volt. Kölcsönös bizalom... ha jól sejtem ez nálatok nincs meg. Nem lenne jobb egy másik madár? - van az úgy, hogy állat és gazdája egyszerűen nem passzolnak össze. Lehetséges, hogy esetleg náluk is ilyesmiről van szó és ebben az esetben jó eséllyel nem igen tehet semmit sem azért, hogy változzon, vagy javuljon a helyzet. Van amikor tudni kell, mikor érdemes annyiban hagyni valamit.
Régen rossz, hogyha az ember nem tud nevetni saját magán. Már a második karkörzést végzem szteppelve, amikor hangos hahotában török ki, de hamar abba is hagyom, meghallva egy ismerős hangot a hátam mögött. Mondjuk lehet, hogy akkor is abbahagytam volna, hogyha a hang akármilyen - nemcsak ismerős - mert hát az is elég gázos, hogy madárkakán korcsolyázok, de hogy még magamban röhögök, mint egy elmeroggyant, na azh hab lenne azon a tortán. - Azokon a kurzusokon szerintem aludtam. Nem tudod kihez kéne beiratkoznom továbbképeztetni magam? Fordulok Sheska felé vigyorogva. Ha már a helyzetg olyan, amilyen, akkor tudjam tovább fűzni a viccet ugyebár. Meg egyébként sem vagyok sértődős, ha a helyzetkomikum úgy kívánja, akkor pláne nem. A sodromból kihozni is csak egy valaki tud itt a Roxfortban, de ha mér itt tartunk, azokra a pillanatokra inkább nem gondolok. Megoldást kéne találjak rájuk inkább a struccpolitika helyett, de még nem jutott eszembe semmi olyan, amivel ne több kárt okoznék. - Ez a bagoly egy különösen rebellis példány. A gyerekkori állatom az sokkal kezelhetőbb volt. Van esély arra, hogy megneveljem, vagy kifejlett példánnyal és mugli postaszolgálathoz szokott hozzáállással esélyem sincs szerinted? A kérdésem félig-meddig révedező jellegű. Rámosolygok a kolleginára. - Üzenettovábbítás vagy bagolytutujgatás a cél? - kérdezek, mert ha már így megvan az egyensúlyom és a Guánó-problémát is elnapolhatom az dupla haszon. Közben a bagoly megérkezik a nőhöz, engedelmes, mint egy kezes bárány és ezzel a kérdésemre is választ kapok. Ha nem figyelnék oda, még a szám is tátva maradna. - Most őszintén! Mióta gyakoroljátok ezt? Tagadhatatlan: a baglyom utál és ebből fakadón.. hát én is őt. Vannak varázsvilágbeli hiányosságaim, azt hiszem. De a legtöbbön röhögnöm kell, semmi több.
Csendesen közeledem, ahhoz képest amekkora zajt csap a fickó szinte már hang nélkül, de megtanultam már csendben surranni, ez nálam levetkőzhetetlen. Épp csak azért hívom fel végül magamra a figyelmet akaratomon kívül, mert képtelen vagyok elnyomni a kezdődő nevetést, ami végül csak halk kuncogás lesz, amikor a fickónak sikerül majdnem dobnia egy hátast és bár tény, hogy mágiával az ember gyorsan tisztíthatja le magát, de azért a madárkakinak tud egy ütős szaga lenni, ami képes az orrodba úgy beenni magát, hogy még egy hét múlva is úgy érzed épp csak most estél el, az érzésről nem beszélve. A csúszós trutyiban való fetrengés se nagy élmény. - Ide egy egész kicsit több egyensúly érzés kell Grayson. - halvány mosoly, hiszen mégis csak kolléga és ha nem is közelebbről, de azért névről és egy-egy kósza köszönés kapcsán mégis csak ismerjük egymást, meg hát amúgy is az a dolgom, hogy lehetőleg mindenkiről mindent, vagy minél többet tudjak. Azzal is tisztában vagyok, hogy jó kapcsolatot ápol auror kolleginánkkal, akitől én természetesen a lehető legtávolabb tartom magamat, és ennek kapcsán a fickótól is általában. - Azt mondják a baglyok nem mindig lekenyerezhetőek, vagy legalábbis nem mindegy milyen módszerrel. - nem mondom ki, hogy persze ez idomítás kérdése is egyben. Én egyszerűen csak feltartom a karomat, füttyentek egyet és egy közepesen megtermett sötét barna, szinte már feketébe hajló példány rúgja el magát valahonnan a magasból és kötelesség tudóan még a lábát is felemeli, hogy egy pillanat alatt odaapplikálhassam a küldésre szánt üzenetet.
Guánó egy dög és nagyon is illik hozzá a neve. Nem én adtam neki, hanem az, akitől vettem, de az együtt töltött évek során már milliószor bizonyította nekem, hogy szerintem én sem nevezném másként. Nem csak azért nem, mert sötétbarna és a pofáján a tollak mintázata jobban hasonlít egy férfiassági szimbólumra, mint bármi másra, hanem azért is, mert többet tojik, mint egy hadseregnyi hashajtott bagoly együttvéve. Nem tudok olyan keveset adni neki enni, hogy ne tisztelje telibe az egész környezetének minden négyzetmiliméterét. Bizonyára nagyon boldogok tőle a manók, amikor utána kell takarítani. Bár az hasznos, hogy itt a többi bagoly között nem lehet olyan egyértelműen megmondani azt, hogy kié a fekália, hisz cimkét nem kakkantanak rá. Mondjuk ha valamelyik, hát az én denevérürülékről elnevezett (szegény feje!) baglyom bizonyosan képes lenne rá. Egyébiránt nagyon készséges állat, kedves is a maga nemében, csak a fara beszédes. Van ilyen. Ennyi év után már tudom azt, hogy milyen óvintézkedéseket kell tennem annak érdekében, hogy tiszta maradjon a ruhám. - Gugu! - hívom a baglyot a publikusan használt nevén, de rám se bagózik. Pedig nem vagyok egyedül a madárházban, s így biztos, hogy nem fogom a denevérkaka Ace Venturából mindenki számára ismerhető nevét kiabálni. Fogalmam sincs mit szívott, aki elkeresztelte. az addig oké, hogy nomen est omen, de kérem! A jó ízlésnek is vannak határai. Jelen esetben átlépett határai. - Gugu, ne kéresd magad! Hoztam neked egy zsenge fehéregeret, de ha nem jössz ide megetetem valamelyik másik bagollyal. Hallod, betyár? - veszekszem a madárral, aki továbbra sem figyel oda rám, marad hát a dohogás az orrom alatt, s míg morogva közelítek az alvóhelyéhez, sikeresen majdnem hátast dobok egy adag ürüléken megcsúszva. A táncot, amit egyensúlyom megtartása érdekében lejtek bármely kandikamerában örömmel levetítenék. Nesze neked tanári tekintély. Ha ezt akár egy diák is látná meglenne a röhej tárgya az elkövetkezendő hónapban, az is száz százalék.
A saját baglyodat látogathatod itt. Vigyázz, ha a gondnok, vagy a manók nem takarítottak, piszokba léphetsz, a baglyok ugyanis nem csak a kalickájukba piszkolnak, hanem repkedés közben ahova sikerül.
