A hátsó bejárat, raktárszobák

Tárgy: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-12, 20:33

First topic message reminder :

***

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-09-03, 12:34

~Tim & Cody~
***II. Jelenés/ Mik ki nem derülnek?***

Nos valóban! Három nap alatt a világot meg lehetne váltani, így egy kicsit nekem is sikerült előrébb lépnem az ügyben. Előrébb mint amire számítottam. Meglepően simán ment, hála az iratokat kezelő csajszinak...
Mikor belépek a palacsintázóba, még így kora reggel, az oldalamon ott van a lány is. Nem karolunk össze, annyira nem vagyunk jóban gondolom én nagy naivan. Rendelünk és asztalhoz ülünk. Ha Tim már itt van és kiszúrom, csak biccentek neki alig észlelhetően, de nem hívom fel rá a figyelmet.
Ma meglehetősen elegánsra vettem. Fehér ing, bordóból, fényjátékra tengerzöldbe átmenő hímzett bársonymellény, fekete egyszerű zakó, tengerzöld nyakkendő és a zakóhoz tartozó naci. A hajamat nem voltam már hajlandó levágatni, időm se volt rá, így csak egyszerűen egy oldal választással hátrafelé van fésülve, valamivel férfiasabb képet ad az egyébként punci fejemnek.
Clara csacsog csacsog csacsog és még tovább csacsog amire készségesen válaszolgatok és egyszer egyszer vissza kérdezek, hogy ne legyek bunkó. Végül rátér a lényegre.
- A beléptető kártyádat csak holnap tudom kiállítani, de minden más meg van. Megkaptad az engedélyt. - kissé túlságosan is ábrándosan néz rám, amit jótékonyan nem reagálok le. Legalábbis nem úgy, hogy adjam alá a lovat.
- Ez fantasztikus! Nem is tudom, hogy tudnám meghálálni, hogy ilyen gyorsan elintéztél mindent. - mondom ki vesztemre, mire Clara olyan arcot vág, mint aki már régóta várta ezt a jelenetet.
- Mondjuk a ma estével... nálam... - közli elég egyértelműen, zavart, mégis ragadozó mosollyal a fején és mikor megérzem a belső bokámnak simulni a lábfejét, kis híján vissza köpöm a kávémat, telibe porlasztva a világot, de így csak félig megfulladok. Majdnem kiszalad a számon egy kappanhangú ijedt "Tessék..?" de ezt is vissza nyelem inkább és már közölném épp bűnbánó arccal, hogy van valakim amikor "szemérmesen" a kanalával játszadozva emlékeztet rá.
- Az imént mondtad, hogy nincs senkid. Gondoltam... Miért ne? - Oké akkor most jött el az a pillanat, hogy kimondjam az igazat, további keringő nélkül.
- Clara én nem...- mielőtt azonban befejezhetném halkabbra veszi a hangját de totális megdöbbenéssel bukik ki belőle. - Úr Isten... te nem voltál még lánnyal..? - erre kissé megilletődötten nézek rá, mint aki full mást akart mondani.. de ez senkit nem érdekel. Igen érdekes arcot vághattam, ha ez volt az első ami lejött neki belőle. És annyira leblokkolok, hogy lecsúszok a további kibúvó lehetőségekről. Clara pedig kapva kap egy nem létező tényezőn, somolyogva feláll odalép hozzám, mikor közelebb hajol erőnek erejével kell tartanom magamat hogy ne csússzak a box legbelsőbb sarkába, csak udvariasan felnézek rá. Ő pedig a fülemhez hajol
- Csak a ma estét töltsd velem, ezekért cserébe!~ elkapom a tőlem csak egy két évvel idősebb lány tekintetét és egy magabiztosabb mosollyal a fejemen adok választ... Mintha kicseréltek volna. Ha Tim ott van esetleg és tanúja ennek a borzalomnak, épp úgy nézhetek ki, mint... akinek megjött az ihlete... hogy az estére, vagy arra, hogyan úszom meg, az egy nagyon jó kérdés.
- Viszek vacsit.~ kapok még egy puszit a szám sarkába Claratól, majd ő lényegében tovább áll. Kilép a palacsintázóból, én meg ott maradok... Lehajtva megcsóválom a fejemet egy oldottabb tragikomikus arccal. Kiengedem a bent tartott levegőmet.
- Hát... ez baszott kínos volt... - dünnyögöm magam elé és megejtek egy halk nevetést, bár akár sírásnak is hangozhatna.

♫ Zene ♫

️️️️️️️️️

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-09-03, 04:44

~Tim & Cody~
***I. Jelenés vége***

Cody életeket ment, egyenlőre nem feltétlen magas szinten és van hogy csak közvetetten és egyenlőre nem nagyon ebből él, szóval minden ilyen tette, voltaképp hivatásszerűen egy jókora ingyenes "szívességtétel".
Noha ő sérüléstől, betegségtől, és annak gyógyulási idejétől függően, simán csak úgy fogja fel, mint egy szükséges, fontos lépés, esetenként fordulópont, vagy néha helyzet szülte kötelező gondolkodási idő, a további Úthoz.
A madame leckéje, amiről még mit sem tud, tökéletes lesz ahhoz, hogy ténylegesen hivatássá, hitvallássá és megélhetési forrássá alakuljon benne mindaz amiért tanul és olykor a saját életét is kockáztatja.
A csodálatos, hogy bár nem buzog benne a mártírkodás egy nagyobb célért sok mindent hajlandó lenne beáldozni. És számára egy másik ember élete épp ilyen. Nem várja el, hogy viszont megtegyék érte. Ha megmenekül az illető, meg ő is, csak simán hálás érte... Hogy kinek az rejtély.
Tény, hogy esetekben gyáva kis szar, vagy épp tehetetlen, vagy le van bénulva lélekben a helyzettől, de... Megan után is kimászott szakadó viharban a tetőre, úgy, hogy betegesen retteg a viharoktól... És nem várt érte semmit a lánytól. Tény az is; sosem volt a zsigereibe kódolva, hogy bárkit is megmentsen önmagától. Ő esetlegesen egy egy kritikus ponton, vissza adja az életét az illetőnek. De hogy utána azzal az illető mit kezd, vagy mit nem, az rá van bízva. Ha érdekli az illetőt a véleménye, természetesen nagyon szívesen megosztja vele, néha kérdés nélkül is, de nem fogja senkire a világnézetét rátolni. Legalábbis igyekszik.
- Nem tudom miből űzöl sportot.. A pályán nem szoktalak látni..~ még a kezeit is széttárja ártatlanul. A válasza pedig épp úgy cseng, hogy abból, nagyon is az jöhet; ő márpedig épp kóstolgatja! A pajkos csillanásnak nem adja jelét, hogy észre vette volna. Maga sem biztos benne mit is látott pontosan... Vagy csak szerette volna látni..? Egy pillanatra kicsit mocskosabbnak érzi magát a kelleténél, de túllendül rajta hamar.
A mesterjelszóra, meg a kézfogásra csak elmosolyodva megcsóválja a fejét. Végül elfogadja egy biccentéssel.
- Minden jót addig is!~ mondja kissé elveszve abban a mosolyban, minden különösebben feltűnő mimika nélkül és nagyon igyekszik, hogy ne nézzen a srác után.. Azért akárhogy is, akár munka, akár megegyezés, akár egyéb, azért ez a kis reggelizés most úgy jól esett neki. Még ha csak egy egyszerű reggeli is volt, egy minden bizonnyal elérhetetlen jó sráccal.
Egy pár perccel később feláll az asztaltól, nagyot nyújtózik, aztán haza battyog ő is.

♫ Zene ♫

️️️️️️️️️

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-09-02, 20:51

Tim & Cody

Hát ez a Mardekáros srác sok mindenben hisz, de az emberi jóságotolyan tündérmesének tartja, mint az ingyenes szívességeket. Az ő világában nem létezik. Persze, akadnak néha emberek, akik élnek ilyenekkel, de azokról mindig feltételez valami hátsó szándékot, vagy kifejezetten ostobának tartja őket. Nem éri meg jónak lenni és önfeláldozónak, önzetlennek. Mindennek ára van, még egy kedves szónak is. Legalábbis abban a környezetben és világban, ahol ő felnőtt. Az ő értékrendje ezt sugallja.
Feljebb kúszik a szemöldöke, és karba fonja maga előtt a kezeit Cody szavaira, egészen hitetlenkedő arcot vágva.
- Azt mondod, sportból verek meg embereket, és nem azért, mert jogos? Még a végén azt kell feltételeznem, hogy sértegetsz, vagy kóstolgatsz.. - és valami pajkos fény is mintha megcsillanna a szeme sarkában, de csak egy pillanatra, talán Cody észre sem veszi. És Tim bizony látja, hogy a másik szeme felcsillan a mesterjelszóra. Jobbját nyújtja a srác felé.
- Ha gondolod, ebben megállapodhatunk. - igen, eléggé erre jár az agya, de ő már csak ilyen. Ha kezet ráznak, visszahúzza a kezét, és a kérdésre, hogy milyen is az a "magadfajta" nem ad konkrét választ. De ez nem meglepő. Először találkozott sráccal, és bár tud róla dolgokat, nem fog teljes mértékben kitárulkozni előtte. Persze, megvannak azok a dolgok, amiket sokan tudnak, amik levágósak, meg amik nyílt titkok, esetleg kiderülnek, de Tim alapvetően nem ugatja sokakkal a holdat csak úgy, hogy propagálja magát. Bár a renoméján esélyesen csak javítana, nem rontana, valahogy misztikusabb, ha senki sem tudja, hogyan üt ki fél kézzel egy hat tonnás izomagyat.
- Ami késik, nem múlik. Van egy sejtésem, hogy három nap múlva mindent tudni fogsz. És reggel itt foglak várni. Jó éjt és szép álmokat addig is. - vigyorodik el szélesen, majd egy könnyed mozdulattal feláll az asztaltól, és egy sármos félmosolyt dobva a srác felé kisétál a reggelizőből, mintha itt sem lett volna, és két sikátor múlva el is veszik valahol.

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-09-01, 03:20

~Tim & Cody~

Ő szereti nyitva hagyni a lehetőségeket és legfeljebb akkor csuk be ajtókat, ha nyomós okot kap az adott személy felől. Sajnos hisz az emberi jóságban meg az ilyen hülyeségekben és szereti azt gondolni, hogy az ember eredendően alkotó békés szellemi hangulatot képviselő lény. Sajnálatosan azonban, a legtöbbekkel, mikor megosztotta ezen gondolatait, csak szánakoztak rajta, vagy vállon veregették és... olyasmiket mondtak neki, "inkább hagyunk ebben az álomban".
Számára azonban ez nem álom, egyfajta hitnek lehetne inkább nevezni, mert legalább olyan erős és legalább annyira kitart mellette.
Valahol mégsem lehetne rá mondani, hogy szemellenzővel él és vak arra mi zajlik a világban sokhelyütt és nagyon is jól emlékszik a szüleire, akik... határozottan nem az emberi jóság megtestesítői voltak. És annak ellenére, akármit is gondol róluk, embernek látja őket. Épp olyan esendőnek, mint a Földön bárkit. Az más kérdés, hogy szar emberek, de attól még emberek.

Gyógynövények. Nos igen... Valahol átok és valahol áldás, hogy a bőrébe ivódtak. Ennek hála, illetéktelenek is megtalálhatják, de... valamit valamiért.
A macsózására csak elmosolyodom és megdörgölöm az arcomat szemforgatva. Azért értékeltem ám.
- Ha lehet, olyat küldj csak ilyen formában hozzám látogatóba aki megérdemli! Noha a bíráskodás nem a mi feladatunk lenne. - toldom még hozzá csak úgy egy hosszabb gondolat lenyomataként... és látszik, hogy számomra ez is egy érdekes kérdéskör lehetne, tovább azonban jelenleg nem fűzöm mert csak bele gabalyodnék és a végén megfojtom magamat.
A mesterjelszóra csak biccentek. Felkelti az érdeklődésemet a szemeim is kicsit felcsillannak... úgy visszafogottan, lévén... Ittlétem, vagyis Roxforti ottlétem* alatt egyetlen más klubbhelységben sem jártam... Pedig mindig is érdekeltek a többi ház milyen környezetben kummantja el az idejét.
- Most már őszintén érdekel, milyen is ez a magadfajta. - mondom csak egy olyan arccal meg hangsúllyal, ami még akár egy fáradtkás ártatlan keringőre hívás is lehetne.... de nem. Ez csak egy egyszerű szójáték volt.

Gondolkozom még, hogy van-e még kérdésem, közben simán a számhoz emelem Timet figyelve, kissé elbambulva az üres kávéscsészémet. Persze sikeresen feleszmélek egy zavart grimasszal.
- Na jó, akkor legyen legközelebb ugyanitt....ööö... mondjuk... - ásítok egyet, kezemet a szám elé csapva, aztán csak megrázom magamat mint egy kutya
- Mondjuk három nap múlva. - vendéglátás... nulla idő érzék, fogalmam sincs milyen nap van, csak azt tudom hogy napközben milyen óráim lesznek.

♫ Zene ♫

️️️️️️️️️

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-26, 09:16

Tim & Cody

Timnél ez azonban mindenféle személyeskedés nélkül történik, egyszerű szóhasználat, ami beleivódott a mindennapokból, de annak kifejezetten örül, hogy a srác nem veszi magára a dolgot. Sőt, még egy következő találkozót is sikerül lefixálniuk, ami kifejezetten jól hangzik. Minden a terv szerint halad - Tim agyában legalábbis. Kifejezetten izgalmas, hogyan is akarnak egymáshoz közeledni, Tim agyában ugyanis ez egyelőre hasznos ismeretség és munkakapcsolat. Az érdekes, hogyan fog ez barátsággá átalakulni. De nincs kizárva semmi sem.
És ahogy a másik felnevet, érzi, hogy valami hatalmas reflektor gyúlt ki az agyában, és élvezi a helyzetet, ahogy hátradől a székben, és leteszi az üres kávésbögrét az asztalra, és onnan figyeli a másikat, egy kissé ő is felnevetve.
- Nem vagyok az a váltogatós fajta. - somolyog, és hallgatja Cody okfejtéseit, és igyekszik megjegyezni, mikor és hol találhatja meg, bár amennyire különleges illata van a srácnak, nem nagyon lesz nehéz megtalálni. A gyógynövények illata egészen átitatja a srácot, ami egyébként megnyugtatólag hat a fiúra. És amikor a gyengélkedőre kerül a sor, akkor csak előbújik a srácból a macsó.
- Sajnálom, de ott nem velem fogsz összeakadni, hanem azzal, aki esetlegesen belém köt. - villant egy lehengerlő mosolyt meg félprofilt, aztán az utolsó mondatot elraktározza magának, mint egyfajta szóbeli szerződést.
- És ha mégis be akarnál jutni, vagy szeretnéd tudni a mesterjelszót a hálókhoz és klubhelyiségekhez, akkor tudod, hol találsz. - biccent még egyet a végére.
- Annyi még, hogyha komolyabban akarsz beszélni, jobb, ha ide jövünk, vagy Roxmortsban van egy-két hely. A magam fajta sosem lehet elég óvatos. - szögezi le még a végére, no nem paranoiás, csak profi. És eddig nagyon örül, hogy a tanárokkal nem szokott gondja lenni és elég kevés sráccal kötekszik vagy verekszik össze, mert nehéz csökkentett módban verekednie. De egyelőre elég profi ahhoz, hogy az ilyen helyzetekből kijöjjön, minden gond nélkül.

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-26, 01:38

~Tim & Cody~

Fel se tűnne neki, ha nem ismerte volna meg ezelőtt Quinnt. Bár lassan egy-másfél hónap múlva lesz fél éve, hogy azon az ominózus estén kiadták egymás útját. És Quinn gyakorlatilag megfenyegette, ezért is döntött úgy, hogy inkább vissza veszi a nevét szépen csendben, mintsem, hogy Quinn botrányt csináljon. Így is kiszivárgott és a Próféta remek cikket kanyarított belőle.
Ismertségük alatt pedig bőven kijutott a fiú apró cseprő, vagy épp egyértelmű manipulatív megnyilvánulásaiból és Cody azóta kissé érzékeny az ilyesmire, de nem vette sértésnek, vagy különösebb megtiprásnak.
Tim felé inkább annak szólt a megnyilvánulása, hogy ha a fiú akar valamit, akkor azt ilyesmi nélkül is el tudja érni. Nála legalábbis. Még ha ez a legtöbb embernél meglepően nem is működne esetleg.
Nos.. Nox háza és az ott lakó dolgok, Ivorról már szót sem említve... Ha ezek nem tudták elijeszteni az új idegen dolgoktól, a folyamatos megújulástól, az állandó meglepetésektől, váratlan helyzetektől, akkor voltaképp Tim sem fogja. És jó ha nem kezd hinni a morzsás szarvú szapirtyóban.
Valamiért minden gondolata ellenére, talán pont az utolsó miatt megüli egy gyermeteg jóízű derű. Furcsa, hogy a hangulatát képes egy pillanat alatt átváltani egyetlen ilyen apró gondolat, de arra egyetlen emléke, élménye sem elég, hogy patrónussá materializálódjon... A tény viszont nem csüggeszti már el.
Azon némiképp elgondolkozik mennyire jó ötlet "barátkozni" olyanokkal akikkel bármiféle üzlet köti össze, de.. ugyan mi a franc veszteni valója van?!
- Keríthetünk rá alkalmat. - mondja könnyed jókedvvell. A következőre csak biccent. Tudomásul vette.
Az órára való berontásra csak felröhög é igen itt tudatosul benne, hogy hát persze a srác is Roxis! A szoba ajtaja alatt való becsúsztatásra viszont látszik rajta az error.
- Ha csak házat nem váltottál, teszem azt, Hugrabugra, akkor aligha lesz küszöb alatti levél. - tárja szét a kezeit és némi vigyor is befigyel. - Külön szobája tudtommal csak az egyetemistáknak akad. De szólj ha tévedek. - én se tudhatok mindenről nemde bár?
Utolsó falatok, utolsó kortyok.
- A folyosók jók lesznek. És akad dögivel órám, csak vagy a laborokban, vagy az üvegházakban vagyok.. vagyunk, vagy a gyengélkedőn vagyok ugye ügyeletben.. Vagy a konyhán, ha éjszaka érek vissza a kastélyba és jelszóváltás miatt kint ragadok... Hát igen.. mert hogy ilyen is gyakran elő fordult már. Ennél több potenciális helyet azonban nem sorolok mellé. Nem érzem igazából szükségesnek, nem is a titkolózás végett.
-De lényegében délutánonként a felsorolt helyeken mindig megtalálhatsz te is, ha esetleg lenne bármi.. amiben tudok segíteni. - lehet kicsit elhamarkodott a nagyvonalúság, de... igazából, ezt nem csak neki ajánlottam már fel.

♫ Zene ♫

️️️️️️️️️

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-25, 22:18

Tim & Cody

- Megnyugtató. - engedi le a kezeit, és hagyja, hogy a gondolat elsuhanjon. Nem akart nagyon érzelmileg zsarolni, vagy ilyesmi, klasszikus trükköket alkalmaz. Ami pedig a másikat illeti, Tim semmi mást nem lát benne, mint egy srácot, aki számára információkat tartalmaz, tud meg, szerez és átad, és éppen ezért értékes.. zsákmány.. de ez nem Cody hibája, egyszerűen a neveltetés és az élet. Hamar megtanulta,hogy ne bonyolódjon bele könnyed afférokba, sosem lehet tudni, kinek és mitől van fóbiája és ki mire kapható,és ki az, aki esetlegesen díjazza az ő kis irányultságait. És mivel ennyire, meg ilyen téren nem nyomozta le a srácot, ezért csak ott van az a dög vigyor az arcán, ahogy a másikat nézi, majd lassan bólint, miközben a kávéját iszogatja, és nem zavarja a másik lassúsága, ő nem siet.
- Jól hangzik, és örülök, hogyha nem üldöztelek el egyből. Szívesen töltök még veled időt máskor is. - és ez igaz, bár, hogy mik a hátsó szándékai, az más kérdés.
- Ne aggódj. - mosolyodik el kifejezetten kópésan. - Születésem óta az vagyok, ami. De semmi, ami veszélyt jelentene rád, ha esetleg ettől tartanál. - kacsint még a végére, majd lassan elkortyolja a második kávéját is, és kényelmesen hátradől, majd a kérdésre láthatóan elgondolkozik. Azon töpreng meg agyal, hogyan is tudna a sráccal beszélni. Nyilván adják magukat egyértelmű dolgok, de azokat nem véletlenül kerüli, és jobb lenne, ha ez így is maradna. De tud esetleges titkos zugokat, bár nem olyan elcsépelteket, mint a Szellemszállás, vagy efféle.
- Lehetőleg ne ronts be egyik órámra se, ha egy mód van rá. De a szobám ajtaja alatt csúsztathatsz be levelet, vagy a folyosón is beszélhetünk meg egy találkát. Az nem tűnik fel senkinek. Bár mostanában alig látlak a falakon belül, de egy-egy órád csak akad még. Jól tudom? - és ha eddig nem esett le, akkor talán most összeáll a kép, hogy bizony, honnan is ismerős ennyire a srác, ennyire megmagyarázhatatlanul. Van köztük egy kis különbség, órák meg minden tekintetén, és Tim erősen kerüli a gyengélkedőt is, de ha úgy van, akár oda is be tud ugrani egy-két dologért.

A hozzászólást Tim Roberts összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2018-08-26, 09:19-kor.

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-25, 21:58

~Tim & Cody~

Biccentek csak egyet egy halk félnevetéssel, fél szusszantással.
- Ugyan, attól azért messze vagy. - mondanék még valamit, de inkább magam is elengedem a gondolatot. Nem akarok bele bonyolódni. Na jó ennyi udvariaskodás pont elég lesz! Igyekszem figyelmen kívül hagyni a vállait, meg úgy bármit amin egyébként megakadhatna a szemem. Nincs rajtam kényszer, nem vagyok olyan aki éjjel nappal a farkán pörög, csak épp úton vagyok, hogy újra bele toljam magamat egy szinte aszex életérzésbe. Amikor semmi nem fáj, semmire nem vágysz más emberektől és tudsz a tanulásra, munkára és hasonló hülyeségekre koncentrálni. Egy állapot, amibe az éjszakai kimaradások, még bele-bele férnek, de az afférok már nem. Egy állapot ami vastag palaréteggel von be mindent, ami egy kicsit is gyúlékony lenne a lelkemben. És ami távol tartja a szentimentális álmodozásokat.
És ebbe, nem fér bele sajnos Tim válla... meg a dögvigyora sem, ami valami elcseszett módon egészen megkapó... és hideglelősen roppant ismerős.
Az hogy definiáljam az embert.. és vagy kismillió definíció tódul az agyamba, köztük a muglik által vallott három fő vonallal.
- Az igazság az, hogy nem az ember emberségéről szeretnék most filozófiai vitát nyitni. Mert jelenleg nincs hozzá agyi kapacitásom, de egy következő alkalommal nagyon szívesen állok elébe. - köhintek, kortyolok én is a kávémból, eszek a palacsintából, ma reggel különösen lassú vagyok, még csak egy kicsivel tartok többnél mint a fele.
- Rosszul fogalmaztam... Kórtól módosult ember, humanoid varázslény... ilyesmire gondoltam jelenleg. - vállat vonok magam is és bele törődök a válaszokba. Én is úgy vagyok vele, hogy az orvosi papírokkal úgy is mindenre fény fog derülni. Tulajdonképpen nem tudom miért ez az opció merült fel bennem, hiszen ha valaki kérdezne, én is tudnék érdekes dolgokat mesélni, holott maximum egy két évvel vagyok csak idősebb. És Gina is tudna mesélni, ahogy még vagy kétmilliárdan... Lehet az elcseszett női hatodik érzékem kapcsolt be, ami egy ideje már szarik a fejemre... Most talált volna feléledni?
Mindegy elengedem a kérdést. "Minden, amit tudnod kell, előtted van." Visszhangzik a fejemben a mondata és rá is bólintok. Egy félnyújtózás után a nyakamon oldalt pihentetem meg a kezemet, segítve egy roppanást is.
- Rendben. Ha megtudok valamit hogyan értesítselek? Vagy... hol keresselek?

♫ Zene ♫

️️️️️️️️️

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-25, 13:48

Tim & Cody

Ártatlan kiskutya szemekkel néz a srácra, és bárnem tudja, mi az, amire gondol, vagy csak nem mutatja ki, finoman felemeli a kezeit, az egyikben a villával, és megvonja egészen izmos vállait, amik korához képest talán túlságosan is izmosnak tetszenek.
- Rendben, bármire is gondoltál. Nem akartam beléd gázolni. - toldja meg szavakkal is a mozdulatait, majd amikor látja a srácon, hogy valamit el akar mondani, akkor bekapja az utolsó falatot is, majd a kávéjára terelődik a figyelmes, teljes mértékben,és a bögrével a kezében figyelmez Codyra, mintha valami nagyon fontos dolgot akarna mondani. Követi a pillantását a pultos lány felé, majd visszanéz a srácra, és villant egy vadállatias mosolyt, meg egy kacsintást, majd belekortyol a kávéjába. És a kis hatásszünet után szólal csak meg.
- Definiáld kérlek a teljesen ember fogalmát. - és van valami hihetetlen természetes könnyedség a kérdésében. Ami még passzol is Cody szavainak súlyához és kifejeződéséhez. Aztán ahogy a szüleire terelődik a téma, elkezd gondolkozni egy cseppet, mi az, amit esetleg most el kellene mondania - és nem fogja megtalálni a lapon? Mert az bizonyos, hogy a szüleit is érinti a dolog, hiszen akkor nem lenne ő sem az, ami. Sokkal gyengébb lenne - és talán egy boldog, békés családi házban élne, miközben a legnagyobb baja, hogy az most Leviószá vagy Levioszáá, illetve, hogy a hipogriffek hány tojást raknak, és miért is nem eleven szülők. De a dolgok nem így alakultak, így inkább csak a fiút figyeli, miközben a lehető leglassabban kávézgat. De ilyen a stílusa.
- Minden, amit tudnod kell, előtted van. - feleli kissé sejtelmesen, de tény, ami tény. A születési anyakönyvikben minden szerepel, a vércsoportja, a neme, a faja, és a szüleinek is a faja. Ha úgy nézzük, tulajdonképpen egy szép pedigree van kifejtve az aktákban. De jobb, ha ezt Cody akkor tudja meg, amikor a kezébe kerülnek. Nem mintha Tim bizalmatlan lenne, de amit kell, a fiú meg fog tudni, a többi meg, szóbeszéd.

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-25, 13:28

Jó lesz minél hamarabb kialudnom a Varjút, mert hajlamossá tesz az ártatlan mondatokhoz is olyan gondolati elemeket kapcsolnom, amik marhára nem tartoznak a tárgyhoz.
Tim sármja megcsap, de mellé jön még valami. Mégpedig az ahogyan a szavait használja. És a fürkésző kíváncsiságot az arcomon felváltja valami.. leplezetlen felismerés féle.
A szám sarkába mosoly kúszik és szelíden felmutatom a mutató ujjam.
- Ezt ne! Oké? Legalábbis velem ne. Köszi. - hogy simán csak felismertem-e a pillanatot, vagy személyes ok miatt kérem hogy nekem ne akarjon a lelkiismeretemre rá tolni semmit, arra ügyelek, hogy ne legyen feltétlen egyértelmű.
Hátra dőlök és úgy döntök kiterítem a lapjaimat.
- Csak felmerült bennem a gondolat.. - elgondolkozom hogyan is fogalmazhatnám meg. Pillanatra a pultos lányra nézek, de be van dugva a füle és zenét hallgat. Pompás!
- Hogy nem teljesen vagy ember. - lathatja rajtam hogy olyan természetességgel állok úgy az óvatosság ellenére is a kérdéshez, mintha minimum egy ufoval élnék együtt egy házban... A szomorú tény, hogy ez még igaz is.
- Csak azért kérdem, mert ha esetleg a szüleidet is érinti a dolog, akkor az fontos tényező lehet, arra nézve, hol helyezhették el őket. - közlöm egyszerűen, immár nem köntörfalazva.

I believe in the power of laughter and crying
because both are the antidote to hatred and terror.

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-25, 10:26

Tim & Cody

Egyszerű trükk, ha az embernek megmondod, mit tegyen, és teljes határozottsággal érsz tőle valami nagyon egyszerű dolgot, meg fogja tenni. Manipulálás kezdőknek. És Így is lesz, Cody megfújja a kártyát, és ahogy felnéz Timre, ő elismerően biccent.
- Köszönöm. Ügyesen fújsz. - és íme itt is van az áhított dicséret. És ami a szüleit illeti,igen. Eléggé fontosak, és lassan elég régóta keresi őket,és nagyon nehezen jut a nyomukra. Persze eddig az is nagy trükk volt, hogy a nevelőit lerázza, és ha azzal sikerült haladnia, akkor ez se lesz akkor ördöngösség, de azért várjuk csak ki a végét. ÉS ahogy a szülei fontosak neki, úgy a forrásait is tiszteletben tartja. Amíg a forrásai is tisztelik őt. Megvan az a törvényes gonosz hozzáállása, hogy nem ad semmit, csak ami árérték arányban illik a másik félnek. Szívességért szívességet, életért életet, áruért, árut, információért információt. És persze védi az embereit - mindenféle szimpátia nélkül, egyszerűen csak azért, mert hasznosok a számára. De egy ilyen életúttal kell ennél több?
Érzi, hogy a fiú megakad, meg leteszi a villáját, hisz ez látszódik, és méregetni is kezdi, mire csak oldalra dönti a fejét, és megvárja, amíg a másik szólal meg. Egy sima srácnak tűnik, külsőre nincsen benne semmi, hiszen született vérfarkas, zseniálisan elrejt mindent, amíg nem zuhan rá egy kamion, vagy nem jön fel a hold.
- Az attól függ, mit szeretnél még tudni? - dobja vissza a labdát, majd folytatja a reggelijét, és megeszi annak maradékát, fel-fel pislogva a srácra.
- Nézd, nem kell tőlem tartanod. De ha nem fűlik a fogad az egészhez, akkor kérem vissza a kártyát és már itt sem vagyok. Nem a Te hibád ha nem akarsz segíteni, és ezt az egészet elfelejtjük. De bánnám, ha így kellene alakulnia.. - néz fel enyhén manipulatívan, bedobva a kis sármját, meg a szavaiban is van valami megmagyarázhatatlan hanglejtés. A karizmája eddig még sosem hagyta cserben, és reméli, nem most kezdi el.

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-24, 09:52

~Tim & Cody~

Átveszem a kis kártyát, és úgy teszek, ahogy Tim mondta. Ráfújok. Önkénytelenül megmosolygom röviden a trükköt, mintegy elismerés gyanánt.
És egy pillanatra úgy nézek fel rá, mint aki meglátta az elismerésre vágyó gyereket benne. De épp csak egy pillanat és a gondolataimat megtartom továbbá.
- Ügyes trükk. - valóban az. Én is van hogy alkalmazom. Ennek bonyolultabb változataival egész jól le lehet védeni hivatalosabb iratokat is. A mozzanat tudatosít bennem még valamit, úgy nyomatékosan. Mégpedig, hogy a fiúnak nagyon is fontosak a szülei. Szemügyre veszem a neveket és a dátumot, hamar
elraktározom.
A forrással kapcsolatos álláspontjára biccentek. Éreztem, hogy valami ilyesmi lesz a válasz. Valahol pedig még örülök is neki, mert ez azt jelenti, hogy én sem leszek kiadva.
Az utolsó mondatára azonban megakadok egy pillanatra, leteszem a késem, villámat és Tim szemeibe nézek komolyan. Meg úgy végig mérem alaposabban. Ezúttal olyasmi jegyeket kutatok, ami arra utalhat, hogy a fene nagy önbizalma esetleg abból fakadna, hogy nem teljesen emberrel van dolgom. Ivor után már semmin nem lepődnék meg, bár igyekszem a Földön ismert vérlényeknél és varázslényeknél maradni.
Igazság szerint egy kicsit most az én ábrázatom is úgy festhet mint egy kutya ami szagot fogott. Egyenlőre nem firtatom, hogy ugyan mennyit is tud a szüleim hollétéről, vagy bármiről. Kérdés, honnan értesülne arról, hogy keresnek? Mégis miféle körökben mozog ez a kölyök? Bár kissé megült a gyomorideg, kívülről nem igazán látszik rajtam semmi.
- Van még valami, amiről tudnom kell? - teszem fel a kérdést egyenlőre csak így, de kellően jelentőségteljesen. Csak hogy tudjam mire számítsak, ha már ilyesmibe bonyolódok. És bár úgy hangozhat, nem feltétlen a beszélgetés lezárásának szánom a kérdést. Közben újra bele fogok a reggeli eltüntetésébe. Ezúttal azonban, még kaja közben is minden rezdülését figyelemmel kísérem.

♫ Zene ♫

️️️️️️️️️

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-24, 09:08

- Ez teljesen természetes. - mondja, mint aki már várta, hogy mikor kéri el az adatokat a srác, és egy laza mozdulattal vesz ki a zsebéből egy névjegykártya nagyságú félkemény papírt, amire felvéste a dolgokat. Bár elsőre semmi nem látszódik rajta, mintha csak egy üres papírlap lenne. Ujjbeggyel finoman végighúz rajta egy rúnát - ami kívülről csak valami huzigálásnak tűnik ujjal.
- Fújj rá. Most már felismer. - húzza ki magát, mintha ez akkora menő dolog lenne, pedig egy alap eltüntető rúna, amit legtöbben naplókban használnak, de hasznos. Meg ez csak egy papír, pár adattal, amik nem vezetnek túl messzire, nem halálosan fontosak, de Tim azért óvatos fajta.
- Nem tudom, hova vitték őket, csak annyit, hogy kik tartóztatták le őket. A többit rád bízom, remélem sikerül valamit kihámoznod. - eszik bele jóízűen a reggelijébe, majd hátradől, és a kávéját kezdi szürcsölgetni, szemében sejtelmes fény villan meg.
- Első szabály. Sose add ki a forrásod. - mondja, mint aki éppen az alvilági életre tanítja a fiút. - Ez is része a tisztességes üzletnek. - vonja meg a vállait, aztán kortyol egyet a jó öreg feketéből. Aztán komolyabban néz a srácra, és lassan leteszi az asztalra, miközben előredől.
- Nézd Cody, én egyszerű srác vagyok. Azzal kereskedek, amim van. Választhatsz, hogy tegyek neked egy szívességet, vagy elintézek neked valamit. Mondjuk, hogy a szüleid kapjanak pár kamu nyomot, ha esetleg fel akarnának keresni. - és olyan könnyedséggel mondja, mintha mi sem lenne természetesebb. A végén pedig eszik egy nagy falatot a reggelijéből.

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-24, 08:55

~Tim & Cody~

Valahol belül nagyon is lecsapódik a zsigereiben, hogy el kell tűnne arról a helyről. A próféta cikke úgy érzi semmi másra nem volt jó, csak hogy csalit csináljon belőle. Mert ennek ez az egyetlen előnye. Bár reménykedik benne, hogy a végzetes találkozást el tudja még odázni egy kicsit. Tudja, hogy a szülei nem hülyék, és azt is hogy almindig is paranoiásak voltak. Jó lenne, ha ez rá nem ragadna át!
Mindenképpen beszélnie kell a parancsnokságon valakivel és segítségét kérnie. Mit bánja ő, hogy csali lesz belőle, csak legyen terv is mellé!
Hallgatja Timet. Bele kortyol a kávéjába, bele eszik a szedres palacsintájába és közben figyel.
- A legegyszerűbb, ha elárulod a szüleid nevét. És a dátumot. A családok történetét nem tartom számon fejben, illetve, hogy ki kit és mikor tartóztatott le. De ha meg van a név és a dátum, talán egyszerűbben is meg közelíthetjük az egeszet. - elgondolkozik, az a tisztességes szó arra készteti, hogy felvonja egyik szemöldökét és mozgásra bírja a kerekeket. Azért.. Valahol őszintén érdekli, hogy a srác ezért mit akar ajánlani? Nem azért mert a nyereség vagy a haszon érdekelné, hanem mert valóban kíváncsi.
- Ha az aktájukhoz nem is, valószínűleg a fegyházba kerülésüket követő első orvosi iratokhoz hozzá férhetek... Feltéve, hogy nem az Azkabanba vitték őket. - sajnálatos lenne. Nem vagyok benne biztos, hogy be akarnék oda kommandózni bármilyen nyilvántartásért, patronus nélkül. De ha úgy alakul... Akkor nincs mit tenni.
- Két dolgot árulj még el! Az egyik, hogy találtál rám? A másik, mégis mit jelent nálad a tisztességes üzlet?

♫ Zene ♫

️️️️️️️️️

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-19, 19:54

Nem zavarja a másik ásítása, gondolja, hogy ez azért van, mert éjszakáig dolgozott és Tim most se hagyja aludni. Ő maga azért kezd felébredni, mert inhalál egy jót a kávéja felett, ami sokat dob a reggelén. Igen, még csak 16, de tulajdonképpen koffeinfüggő és a reggeli kávéja nélkül kifejezetten morgós meg morcos. Nem érdemes addig vele nagyon szóba állni, vagy kötekedni.
Az meg, hogy hogyan és milyen trükkökkel talált rá Codyra, az maradjon meg az ő titka. Tudja, milyen körökben kell forognia, és tudja azt is, hogyan kell információt kicsikarni vagy megvenni másoktól, és hogyan kell elbújni, és elrejteni a forrásokat a következő alkalomig. Éppen ezért - meg mert Cody nem is kérdezi - nem mond semmit arról, hogy bukkant rá a fiúra. Mintha ez teljességgel természetes lenne. Nem sejti, hogy ezzel esetleg megrémiszti a fiút, vagy menekülésre készteti.
Amikor kezdenek a lényegre térni, akkor lassan bólint, majd hallgatja a felsorolást, végül pedig elégedetten kortyol bele a kávéjába.
- Pontosan. Mit tudsz róluk? - kérdezi, majd érzi, hogy Codynak még mindig nem teljesen világos, mit akar tudni. Bár az igazat megvallva, Tim se tudja pontosan, hogy mi a helyzet, vagy milyen információk segítenének neki. Van némi morzsája, ehhez akarja megtalálni a veknit.
- Nézd, minden információ, ami a birtokodban van, fontos a számomra. Nem tudom, mennyit tudsz kinyerni. Van egy dátumom, amikor a szüleimet utoljára láttam, amikor aurorok rontottak be a házba, és elvitték őket. És tudom, hogy te be tudsz menni oda, ahova én nem, és ismersz olyanokat, akiket én csak távolról. - magyarázza tovább a dolgokat, majd amint kijött a kaja, belevág a palacsintájába, és mielőtt még beleharapna a reggelijébe, ismét felnéz a fiúra.
-Tisztességes üzletet ajánlok, semmit sem kérek ingyen. - és van ebben a tekintetben valami nagyon furcsa, és kissé gonosz is, ahogy a srácot figyeli, majd egyszerűen beleharap a palacsintába, majd elégedetten húzza ki magát. De az a tisztességes szó nagyon furcsán hangzik Tim szájából.
- Ha csak az adott napi és a környéken levő orvosi leleteket tudod megnézni, nekem az is jó kiindulási alap. Nem volt egy egyszerű menet.. - na igen, az, hogy valaki őrjöng, és széttép néhány dolgot, tényleg nem egy sétagalopp, és hiába volt hirtelen a rajtaütés, mégiscsak egy vérfarkas fészekbe törtek be.

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-19, 09:05

~Tim & Cody~

Ásít egyet. Nem azért mert Tim untatná, hanem mert hetek óta éjszakázik és az egyetemi elvárások is egészen "bedurvultak" így második évre. De még fiatal zsenge szervezet, mit neki az ilyesmi?!
Amúgy is amint össze jött egy tisztes lakásra, kénytelen kelletlen másik munka után fog nézni. Valami olyan után, ami kapcsolodik a szakmájához.
De ez most így, minden ellenére egészen üdítően hat rá. A nevét az arcával annyira nem nehéz össze kapcsolni, mert a próféta is sikeres cikket kanyarított belőle mindenféle hülyeséggel, szalagcím gyanánt a "Meg került az elveszett Martimor kölyök! Vajon újra össze áll a rettegett család?" és alatta sajnos telibe ott virított egy arckép róla. A cikk meg már említésre sem méltó. Inkább az a kérdés foglalkoztatja, honnan tudta meg, hogy hol dolgozik? Bár az összes lehetőséget össze vetve valószínűleg nem volt nehéz dolga... Csak a szülei ne akarják megtalálni mert akkor a Varjú földig ég...
Marhagyorsan el kell tűnne onnan, ez csak ezt erősíti meg benne.
Tim sármjában van valami valóban megnyerő és bizalmat ébresztő, de túl sok hasonló alakot szolgál ki, sem, hogy már engedjen ennek a puszta benyomásnak. Legalábbis nem annyit.
- Szóval azok érdekelnének akik nem követik a hagyományt. - ha jól értem. Vegig pörgetem fejben is meg hangosan is a vezeték neveket köztük említem azt is, akikre tulajdonképpen kíváncsi.
- Róluk lenne szó igaz? - és közben kattogok, lehet bele kérdezek olyasmibe amibe nem kellene, de maximum lepasszolja, hiszen megteheti.
Igyekszem össze kapcsolni, hogy a családfa kutatás és az hogy meg akarja találni a szüleit hogyan kapcsolódhat össze.. De egyenlőre lógva hagyom a kérdést... Vagyis.. Inkább át fogalmazom.
- Akkor ha jól értem a szüleid eltűntek és a családokkal való esetleges kapcsolódás, hozzájuk vezethet? - voltaképp Nox is így derült ki, hogy rokonom... Én is a családfában kerestem a válaszokat, bár én másra. Azokra azóta sem találtam rá igazán... De nem sikerülhet minden.
Ezt követően pedig felhívom a figyelmét még egy apróságra.
- Gyógyítóként lehet nem férek hozzá olyan iratokhoz, ami számodra hasznos lehet. Bár a születési.. Vagy halálozási papírok talán épp azok amik kellhetnek.

♫ Zene ♫

️️️️️️️️️

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-18, 15:05

Pedig csak ezt akarta visszasúgni a maga kis gonosz stílusával, semmi egyebet nem akart. De tény, ezek szerint Codynak még reggel van, Tim, ahogy sikerült megtalálnia a srácot, és megérezte a hely illatát, azonnal felpörgött, és felébredt. Érzékei kiélesedtek a reggeli puszta gondolatára is, és amint belépnek, az orrát megcsapja az illat, és amint leülnek, már inhalál is a kávéja felett, onnan figyeli a másikat. Nem az a veszélyes fajta, de tény, hogy kifejezetten furcsa lehet Codynak, hogy reggel ott várta a kukák között, fekete ruha van rajta, információkat akar, és tudja, hogy a Martimorok ivadéka. Igen, nem a legjobb ajánlólevél, és teljes joggal érzi azt, hogy nem bízhat meg a fiúban. De ennek ellenére Tim sármjában van valami, ami mégis megnyugtathatja a fiút, mintha nem is lenne olyan veszélyes. És tény, ahogy a reggeli kávéját szürcsöli, nem az jut az eszébe senkinek, hogy most harapta át valaki torkát tomboló vadállat képében. Pedig.. akár ezt is tehette volna..
- A kettő gyakorta kéz a kézben jár, de jogos kérdés. - mosolyodik el kissé, de csak egy pillanatra, mintha megdicsérné a fiút, hogy jó volt a kérdése, illetve lám csak máris felébredt. Belekortyol a kávéba, és elgondolkozik.
- Van pár dinasztia, aki érdekelne. A gyerekeik közül van, aki követi a szülei örökségét. De nem mindenki. - reméli, ezzel sikerült szűkíteni a kört, de nem akar egyből rátérni a konkrétumokra,és csak egy bizonyos családról faggatni a fiút. A következő kérdésre azonban kifejezetten elgondolkozik, miközben felébred benne valamiféle ellenszenv is. Nem akar válaszolni, azt érzi, hogy a fiúnak ehhez semmi köze. De a kis számító énje is felbukkan, aki szívesen bedobná a "sajnálj meg" kártyát, főleg, mert annyiban hasonlít Codyhoz, hogy árvaházban nőtt fel, szülei meg vagy az Azkabanban, vagy még rosszabb helyeken vannak, miután a sintérek bevitték őket. Ahogy forog az agya, végül a lehető legegyszerűbb és legőszintébb választ húzza elő, ami ettől függetlenül talán a leghatásosabb is.
- Ezt akarom én is kideríteni. És meg akarom találni a családomat. - elszántság csillan a szemeiben, majd a pincérnő kihozza, amit a srácok kértek, mint egy végszóra tulajdonképpen, Tim kissé hátrébb is dől, halkan megköszöni, majd villát ragad.
- Jó étvágyat! Lássunk neki! - felméri a tányér tartalmát, majd a villával belevág a felcsapat, vastag tésztájú palacsintába, amiből kifröccsen az eperdzsem, mint a vér..

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-17, 01:24

~Tim & Cody~

Amikor Tim közelebb hajol pillanatra, talán a fáradság miatt, azt gondolom, másról ejt majd szót, de nem. A visszaszúrásra csak egy erőtlen de őszinte "ehehe" érkezik. Megjegyezhetném, de a pillanat elúszik.. mindenesetre igen nehéz lenne két asztalt átérve bizalmasan beszélni... És hogy megfelel-e az ízlésemnek azt végképp lógva hagyom...
Asztalhoz ülünk.
És terítékre kerül mit is szeretne. Elgondolkodva nézek rá. Az első mondataira biccentek egy rövidet, magamhoz veszem én is a kávémat és minden zavar nélkül, látszólag véletlenül, a fél cukortartót bele borítva kavargatni is kezdem. Valami miatt, magam sem tudom, de különös érzés fog el. Amolyan... "legyek óvatos" érzet. Hogy pontosan mi váltja ezt ki belőlem, magam sem tudnám megmondani.
- Mármint azokat, akik aurorok és a gyermekük is auror pályát választott, vagy azok is bele tartoznak az érdekeltségi körbe, akiknek simán aurorok a szüleik? - a kérdés lehet hogy banálisan hangzik, voltaképp fontos tényező. Az más kérdés, hogy lényegében egyaránt ismerem az összes lehetőséget. Minden álszentség nélkül, a Roxfort egyik legtehetségesebb gyógyítójaként vagyok számon tartva, így nem mindig Shanna-ékat kaptam. Bár megjegyzem minden ilyen alkalommal alaposan leizzadtam, többnyire mert ezen alkalmakkor én is átokpárbajok központjába kerülhetek igen könnyedén. Lényegesen másabb mind egy kórházban rohangálni fel alá és istápolni, ellátni, gyógyítani az osztályokra érkezőket... És másabb mint Jakékkel misztikummágiás vagy egyéb ügyek után mászkálni és össze kaparni őket, olyan ártalmakból, amikről hírből nem hallottam!
Szóval, igen, volt szerencsém ezekhez a családokhoz.
- Mire vagy kíváncsi velük kapcsolatban? Hogy kapcsolódnak-e a te családfádhoz? - kellemetlen, de eddig kérdésre kérdéssel válaszoltam. Ez csupán annyit tesz, hogy szeretnék konkrétabb kérdéseket kapni. Nem akarok olyasmit kifecsegni, ami nem ide tartozik, de mást megkárosíthat. Elvégre fingom nincs mi a célja a srácnak a családfa kutatással... Persze nem mintha nem tudna bármit össze kamuzni.. de... az már más kérdés.

♫ Zene ♫

️️️️️️️️️

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-16, 21:26

Nem kell Codynak karakteresnek vagy karizmatikusnak lennie, arra ott van Tim. Cody jelenleg elég, ha hasznos, ha tud bizonyos dolgokat. Ami meg az első benyomást illeti, Timnek semmi kifogása a srác stílusa ellen, és eddig egyáltalán nem sznob, vagy gonosz, nem pattintotta le, nem űzte el, de talán ezért is találta meg őt. Szeret olyan embert szerezni informátornak, aki nem hajtja el egyből, nem veri meg és ilyenek. Bár tény, hogy alapvetően a srác az erősebb, ezért nem ijed meg, akár egy kigyúrtabb alaktól sem, nem szereti a nagy verekedést. Nem a legjobb kapcsolat indító. És amikor érzi, hogy a fiúval lehet, akkor bizony az önoltástól sem retten meg. Közelebb lép a sráchoz, és már-már a fülébe suttog, de azért halhatóan beszél.
- Ha gondolod, nyugodtan letagadhatsz, és ülök két asztallal arrébb. Nem kell mellettem ülnöd, ha esetleg nem felelek meg a szintednek. Meg az ízlésednek. - finom visszaszúrás, aztán csak lépked tovább. Élvezi a hajnali csendet, nem az a nagyon szociális alkat, éppen ezért, ha Cody nem szólal meg és ezt nem veszi rossz néven, akkor csendben sétál. Az ajtónyitásra biccent, besurran a srác előtt, és a rendelés után leül a kedvenc asztalához. Jó pozícióban, rálát a bejáratra, meg a pultra, sőt még a mosdókra is és nem ül mögöttük jelenleg senki. Meg egyébként sem. Mégse sarokasztal, közel van a menekülési útvonal. Számító, de nincs mit tenni. A szempilla rebegtetésre semmit nem reagál. A kérdésre azonban már annál inkább. A felszolgálólány, mint egy rossz amerikai kocsmában, tölt mindkét srácnak kávét a csészéjébe, Tim megvárja, mag távozik, majd behúzza maga elé, finoman beleszagol, aztán a srácra néz.
- Hallottam, hogy a családi háttered ellenére volt már egy-egy ügyed a Minisztériumban. Természetes, a jó oldalon. Ha minden igaz,dolgoztál már az Auror Parancsokságon. - kezd bele, ha bevezetés nélkül, akkor kerek-perec, figyelve arra, hogy ne adja ki magát teljes mértékben.
- Szükségem lenne néhány adatra és információra, hogy helyre tudjak tenni pár nevet egy családfa-kutatásban. Abban reménykedtem, hogy tudsz nekem segíteni, vagy tudsz valakit, aki segíthet.Mennyire ismered azokat a családokat, akik ott dolgoznak és a Roxfortban tanulnak? - még nem teljesen tudja, hogyan fogja ügyesen csavarni a szálakat, de első nem tűnik rossz tippnek ez az egész, amit kitalált. Kiderül, mennyire működik élőben.

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-14, 23:01

~Tim & Cody~

Nekem nincs olyan kicsattanó karizmám mint ennek a srácnak. Sőt azon kívül hogy süt belőlem egyfajta örök pozitivitás, meg gyógynövénytől szaglok, nincs bennem különösebb. Az arcom bármilyen mimikát képes elviselni, illetve prezentálni aminek én személy szerint örülök.
Bár a VMS óta egy egészen kicsit kipattintottabb vagyok mint voltam, vagyis a gizda kiskölyök testem minimálisan elkezdett átalakulni. És bár volt egy időszak amikor rövidebbre nyírva hordtam a hajamat is... most újra hagytam a francba lelőni, így bár nem ápolatlan, kellően lezser hatást kelt. A Varjú után nem szórakoztam azzal hogy fésülködjek meg ilyesmik. Ing-mellény kombót, egy bővebb szaggatott kockás csőnadrágot szegecselt övvel, meg punk tornacsukámat sikerült ma hajnalra felöltenem. És ezzel tökéletesen elégedett is vagyok. Bár még mindig nem tesz kevésbé jellegtelenné ez az össze állítás vagy elegánssá, esetleg komolyabbá.
A gonosz félmosolyra meg a megjegyzésre szelíd képpel válaszolok.
- A legtöbben, mind veled egy szinten kezdjük. - határozottan csak ugratásnak szánom ez látszik is rajtam, amolyan, ha te kóstolgatsz én is de azért béke~, hiszen honnan tudnám mi igazából az ő szintje? Én se nézek ki úgy mint aki annyit keres, hogy fél év alatt össze jön egy fullos lakásra.
Igazából kellően fáradt vagyok, hogy ne erőltessem a beszédet, csak ásítok meg nyújtózom egyet menet közben zavartalanul. A mozdulataimban van valami könnyed természetesség annak ellenére is, hogy a nyakam is roppan meg a vállaim is.
Megérkezhetünk. Benyitok, előre engedem, remélem nem veszi... leginkább sehogyan. Kissé megszokásból jött a mozdulat, de nincs mögötte szándék annyira fel se fogom.
Leadhatjuk a rendelést a pultnál, a végtelenül unott valószínűleg hosszú műszak vége felé járó pultos lánynál, aztán vadászhatunk helyet magunknak. Amint ez meg van és kellően védett helyen vagyunk az asztalra könyökölök, mintha fingom nem lenne az illemről, rárebegtetem a pilláimat szintén minden szándék nélkül csak faszkodásból.
- Szóval... miről lenne szó? - csapok a közepébe mindennek.

♫ Zene ♫

️️️️️️️️️

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-14, 20:01

Nem áll szándékában egyből ellőni minden kártyáját, bár tény, hogy Cody egyébként nem rossz bőr, kifejezetten jóképűnek tűnik első ránézésre, de nem ez az első, ami eszébe jut. Ennél sokkal céltudatosabb, meg sokkal inkább él egy kissé zártabb, merevebb világban. És ki tudja, annak ellenére, hogy egy ilyen helyen dolgozik, nem feltétlenül jelenti azt, hogy azonos az érdeklődési körük.
Tény, hogy nem a legmegszokottabb helyzet, amit generált, és az is biztos, hogy van oka arra, hogy bujkáljon. Bár tény, hogy a hely, ahol várakozott, sokkal inkább kellemes és kényelmes volt a számára, mintsem undorító, vagy bujkálást elősegítő rejtekhely. Csak kellett neki egy hely, ahol békésen tud várakozni, és nem dobják ki meg nem kötnek belé. És ez tökéletes volt. De az biztos, hogy Cody sokkal jobban teszi, ha elengedi a dolgot, és ráhagyja a srácra. Nem kell mindent megfejteni, azt se, hogy honnan ismeri, bár az iskolába nem első éve járnak, és tuti feltűnt már neki, de tény, hogy eddig még nem igen beszélgettek. Tim is csak onnan vágja a srácot, hogy kapott róla egy leírást, és már ilyen alak eddig nem jött ki innen.
- Ismered a Garabonciást? Azt hittem, aki ilyen menő helyen dolgozik, jobb helyekre jár. - mondja gonosz félmosollyal, minden esetre biccent, és ha a srác is jön, akkor közösen célozzák meg a helyet. Olcsó hely, szóval van annyi pénze, hogy kifizessen magának egy reggelit, meg az információ számára sokat ér. És ha a srác tényleg tud valamit, akkor az főleg jó. Laza léptekkel sétál végig az utcán, de nem kezdeményez beszélgetést. Valahogy annyi nem szociális. Inkább az utat nézi, meg a srácot, hogy megvan-e még. Meg ha nagyon nézi, akkor odavet egy kérdő tekintetet, hogy miért nézi ennyire.

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-13, 15:12

~Tim & Cody~

Határozottan jóképű kölyök áll előttem és a kisugárzásában is van valami amit egyenlőre nem tudok hová tenni. Nem mondom, hogy most rögtön letérdelnék előtte, de... egy szórakozó helyen szívesen venném felé az irányt egyéb körülmények között. Meg ha mondjuk tudnám, hogy egy az érdeklőségi kör.
Azonban mosolya ellenére mégis ötszáz kérdés merül fel bennem, többek közt az is, miért pont a kukák közt várt? Hiszen még ránézésből sem egy jól szituált csöves. Végül úgy döntök nem bolygatom a saját fejében sem ezt a kérdéstkört, mert van valami az előttem állóban ami inkább arra késztet.. "engedd el~". Különben is láttam már elég sok furcsaságot, ha valaki a szemétben érzi jól magát ám legyen. Vagy csak rejtőzködött.. amennyiben igen, vajon mitől?
"engedd el~"
Azt, hogy a műszakom mára véget ért csak szelíden megmosolygom egy biccentéssel. Ó ha tudná...
- Végül is lassan hajnal négy. Határozottan jól fog esni az a reggeli meg kávé. - dünnyögöm és valóban rám tör hogy én is éhes vagyok. Az az egyszeri megállás meló közben nagyjából semmire nem volt elég.
- Csak nem a Garabonciás palacsintázójára gondolsz? - és már lelki szemeim előtt lebeg a jegeskávé meg a szedres palacsinta... erre a képre pedig egy halk nyüffenés is kiszakad belőlem, mint mikor a kutya jelzi, hogy "aggyákaját..lécci". Bár nem gondoltam, hogy meghívatom magamat, ha kell az övét is állom, nekem ezen nem múlik.
Persze lehet a Pár perc Krumplira gondolt valójában mert az is arra van, de sebaj...

♫ Zene ♫

️️️️️️️️️

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-13, 08:31

Nagyon reméli, hogy megjelenése jelenleg inkább a pozitív benyomást fogja kelteni, mint a negatívat, éppen ezért vet még egy kisfiús mosolyt. Van valami karakteres a srácban, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. És persze az, hogy ismerősnek hat, két dolgot jelenthet: az iskolából rémlik a srácnak, vagy csak simán olyan érzést vált ki, hogy már valahol találkoztak.
Tim minden esetre összeszedi magát, amikor kijavítják, akkor enyhén zavarba jön, mert nem szokott ilyeneket rontani, de mentségére legyen szólva, hogy most ébredt meg.
- Martimor, persze. - javítja ki magát ő is, aztán ahogy a srác hátrahőköl, eléggé értetlenkedve néz rá, majd szemeivel a mögötte levő hátsó ajtóra pillant, aztán vissza a srácra, és egyértelműsítve szándékát, megcsóválja a fejét.
- Nem egyéjszakás kalandot keresek, ha esetleg erre gondoltál. A műszakod mára véget ért. - és már nyújtja is a kezét, amire kap egy válaszmosolyt, aminek kifejezetten örül, és határozott kézrázás után lép egy fél lépést hátrébb. És a gyomra egy közepes méretűt kordul meg, magában elnyom egy ásítást, és ez valahogy remek ötletet ad neki. Nem akar szobára, vagy lakásra menni, csak egy lazát akar csevegni, valamennyi pénz is van nála.
- Nem tudom, hogy vagy vele, de én farkas éhes vagyok. Reggeli és kávé? Tudok itt egy olcsóbb, de nyugis helyet, két sarokra. - int maga mögé, és ha a srác is benne van, akkor már el is indul arra, meglepően ismerősen mozog. És közben mélyeket szippant a levegőből,ami egészen kellemes illatú Cody körül, Timet megnyugtatja ez a gyógynövény illat.

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-13, 00:38

~Tim & Cody~

Így frissen és tisztán leginkább gyógynövényektől szaglok. Mintha amúgy már a bőrömbe ivódott volna. Noha igen halvány az egész és legintenzívebbnek is a csalán mondható.
Azért a morranásra megdermedek és araszolok egyet odébb. Ilyet legfeljebb Ivortól hallottam eddig, de aligha hiszem, hogy a srác bármilyen formában fajtársa lenne... Kitépem az agyamból a tényt, hogy egy aliennel lakok egy fedél alatt amikor épp Noxnál vagyok és csak figyelem az ébredőt, meg közben felkelek a földről. Sikerült lehorzsolnom a tenyeremet kissé vérzett is, de alig hogy hozzá értem, semmissé is foszlott a horzsolás is, meg a vérzés is. Leporolom az immár ép kezeimet a mozdulat pedig megakad amikor meghallom a nevet, majd emlékeztetem magamat, hogy hát igen, ha vissza vettem a nevemet, akkor viseljem is!
- Martimor. És igen. - javítom ki meg biccentek mellé leplezetlenül mérem végig hogy mégis kifasz kérdi... Valahol esküszöm már láttam!
- Beajánlott- hőkölök vissza a szótól. Nézek egy jókorát. - Ki és mire? - Újfent végig mérem, de most másképp és ez látszik is mert amolyan "mi van hús kéne?" arcot vágok bár inkább szórakozott a kifejezés, mintsem bunkó.
Valószínűleg alaposan félre értem, de valljuk be... naphosszat kapom az ajánlatokat, és egy kicseszett luxuskuplerájban pultozok. Tessék elnézni!
De végül is semmi rosszat nem mondott, várjuk ki a végét. Elfogadom a kezét hát és viszonzom a mosolyát. Dög fáradt, de azért őszinte és érdeklődő mosoly.
- Cody. És végül is persze... - vonok vállat. - beüljünk valahová? - Meganhez nem vihetek fel senkit megbeszélés alapján, Noxhoz meg nem fogok senki idegent felvinni. Ha mást nem... fogadó, szálló, éjszakai kajálda/italozó. Számomra bármelyik szóba jöhet.. Noha persze függ attól is, hogy tulajdonképpen mit szeretne.

♫ Zene ♫

️️️️️️️️️

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák 2018-08-12, 22:40

Nem akart az ajtó mellé behuppanni, bevetni magát a konténerekhez, meg a bagósokhoz, így a kukákat választotta. Kellőképpen távol van, de ugyanakkor kellőképpen közel is. Nagyon küzd azért, hogy ne nyomja el az álom, de esélytelen próbálkozás, és az álommanó győz. Nem csoda, hiába van bizonyos családi háttere, hiába tolta tele magát koffeinnel, egy 16 éves tinisrác, aki még nehezen bírja az éjszakázást, főleg, ha előtte nem alussza ki magát. És a fene se gondolta, hogy ennyire le lesz szedálva, éppen ezért el is dől, mint egy zsák szemét, és csak akkor rezzen össze meg ébred meg, furcsa morgás közepette, amikor valami átesik rajta. Felriad, és hirtelen eszmél fel, ahogy idegen ember szaga csapja meg az orrát, kezét az arca elé kapja, és morog valamit, amit nem igen lehet kivenni, még félig alszik, félig a szemeibe sütő lámpafényt szűri ki.. Aztán pislog vagy kettőt, és mintha ismerős lenne a srác. Nem feltétlenül a suliból, de valahonnan.. igen! az informátor őt adta meg kontaktnak!
- Igen, én.. hello! Te.. te vagy a Mortimer kölyök, ugye? - dörzsöli ki az álmot a szeméből, miközben felhúzza magát, meg felküzdi félálló helyzetbe, majd megrázza magát, leporolja a ruháját, és úgy nézi a srácot, de nagyon úgy fest, hogy ő az, akit keres. Bedob valami kedves mosolyt is.
- Ne haragudj, hogy így felborítottalak, meg letámadtalak. Valaki beajánlott. - kiropogtatja a tagjait, miközben még egyszer végignéz a srácon, hogy nem lett-e neki baja, mert akkorát taknyolt.
- Elkísérhetlek esetleg egy darabon? Klassz lenne, ha tudnánk valami nyugodtabb helyen dumálni. Amúgy, Tim. - toldja még hozzá, és a kezét is odanyújtja, bemutatkozásképpen.

Tárgy: Re: A hátsó bejárat, raktárszobák

» Hátsó raktárak
» Gyengélkedõ - hátsó szoba (1. emelet)
» Bejárat
» A Telefonfülke - Minisztériumi bejárat
» Mardekár klubhelység - bejárat