Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb




ϟ Hermione&Cormac
  Today at 20:24
Cormac McLaggen





ϟ Megan & Tommy
  Today at 12:53
Megan Smith
A hónap posztolói
Elijah Crowfield
 
Megan Smith
 
Quessena Melchys
 
Calista Merrick
 
Dane Seoras
 
Nox Djarum
 
Sheree Parks
 
Cody Armstrong
 
Draco Malfoy
 
Luna Lovegood
 
Statisztika

Összesen 578 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Aviana Holbrook

Jelenleg összesen 33631 hozzászólás olvasható. in 3126 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Londoni küldetés

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
SzerzőÜzenet
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 342

TémanyitásTárgy: Londoni küldetés 2017-02-07, 19:56

First topic message reminder :


London romokban

[You must be registered and logged in to see this image.]
A diákok között valószínűleg kézről-kézre járnak az újságok, ugyanis mindegyik ugyanarról cikkez és nem is röviden, még a Reggeli Próféta is, bár mint már volt rá példa ezúttal is érzékelhető, hogy itt jóval korlátozottabbak az információk. Azonban akadnak kisebb újságok, ahol sokkal több részletet tárnak fel a Londont rettegésben tartó és romba döntő, a varázsvilág lelepleződését fenyegető katasztrófáról. Hasonlóról, amiről már talán akad, aki hallott, ami sok évvel ezelőtt történt Amerikában, bár csak mende-mondák terjengtek róla és jó eséllyel a fiatalokhoz nem sok jutott el belőlük, ha csak nincsenek szüleik, akik imádják a pletykákat, hiszen az ottani ügyet is előszeretettel igyekeztek eltussolni.
Az újságokban arról írnak, hogy Londont szinte letarolta valami, de egyelőre még nem tudják, hogy micsoda és rengeteg teendőt és gondot okozott a Minisztériumnak, hogy ezeket a minden bizonnyal halálfalók, vagy más gonoszok által okozott károkat megoldják és elrendezzék és persze a muglik elől elrejtsék. Épületek, utak dőltek romba, amiket persze gyorsan helyre is állítottak, de már a második hasonló esettel állnak szemben és még nem tudni, hogy mi történt.
Néhány diáknak azonban valami plusz különlegesség is megragadhatja a figyelmét, még hozzá nem más, mint... az unikornis szimbólum. Egy-egy képen ugyanis jól láthatóan falakon, utca köveken jól látszik a véset, vagy épp festés és emlékezhetnek rá néhányan, hogy a legutóbbi kis kalandjuk során, amikor Chot keresték a banya házában mindenhol csupa unikornis volt minden.

[You must be registered and logged in to see this image.]

//Következő hsz: február 17. Várni nem fogok senkire sem, azt előre leszögezem.
Sorrend most még nincs.//


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet
Cedric Diggory
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 116

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-07-01, 08:47


Canons &Mr. Diggory

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 

Úgy érzem, hogy a felvetésem után kissé hangtalanságba kell burkolóznom, már csak azért is, mert egyrészt nem én vagyok a főnök, csak mert srácnak születtem, még nem dönthetek a többi lány helyett, ez nem egy hárem. Másfelől az előbb úgy érzem, picit talán megbántottam Lavendert, és felesleges még Serával is ezt eljátszanom, mert mire véget ér a kalandunk, a Roxfort bajnokából közutált személyiséggé lépek vissza. Az a legjobb jelen esetben, hogy ha Hermione és Será mérlegelik a javaslatot, és maguk között döntik el, hogy vajon jó-e így. Lavender is okos lány, hiszen bájitaltanból úgy tudom, hogy nagyon penge, de a másik kettő köztudottan könyvmoly, tehát szakavatott szemmel silabizálnának ki egy esetleges írott nyomot. Én magam pont azért megyek, hogy védelmet nyújtsak, hiszen ismerem a gyakorlati varázsokat, afféle testőrként is számításba jöhetek, ketté viszont most nem tudok szakadni, hogy a szobára menős csapattal is ott legyek. A patrónusomat viszont megidézem, a mormota ügetve nyüszög Lavender nyomában, hogy értesítsen, ha bármi komoly gond támadna a lányokkal.
- Én azért három óránként szólok, hogy mehetnénk már? – Kérdezem feltett kézzel, sajnálkozóan kedves mosolyt vetve Seraphine-re, mégiscsak egyet értek, hiszen bár jó dolog lehet elmélyülni a váratlan csemegét hozó olvasmányokban, most azért vagyunk itt, hogy soha többé ne legyen a környezetünkben a Cho-hoz hasonlatos eltűnések. Kylie már mondogatja egy ideje, hogy milyen látomások gyötrik, és úgy vélem, igencsak sok köze van mindennek ehhez a gonosz nőszemélyhez.
- Persze. Ugye akkor nem haragszol? – Persze, hogy az udvariasság beszél belőlem, én már csak ilyen vagyok, muszáj megkérdeznem Serát, holott bármit is válaszoljon, nem tudunk már változtatni, gondolom ők sem akarnak csikicsukizni. Ha úgy látom, hogy kedvetlen lenne, akkor kárpótolom, elviszem egy kviddicsmeccsre, ami után jókat lehet bulizni. Vagy bármi olyan, ami számára lenne kedves. Bólintok Lavender búcsúzására, pillantásomban benne van, hogy „ti is”, aztán megindulunk a másik griffendélessel a könyvtárszoba irányába. Közel haladunk egymáshoz, szinte csípőtájon összeérve, suttogva a másiknak, amolyan andalgó szerelmespár benyomását is kelthetjük, de nem akarok most túlzott feltűnést. Hiába sikerült végül megnyerni az udvaron annak az Angusnak a bizalmát, nem építhetünk állandóan a szerencsés együttállásokra.
- Idegen helyen vagyunk, tehát bármi megtörténhet. Remélem a többiek is rém óvatosak. – Nálam fel sem merül, hogy ott hagyjak valakit, mint ahogyan a tusánál is nagyon jól esett, hogy Harry megállt a kedvemért, mint kiderült, lehet, hogy pont emiatt haltam volna meg, de akkor sem érdekel. Az emberben kell, hogy legyen annyi tartás, hogy segít a barátainak. Főleg, hogy ezúttal nem versenyzünk, hanem egymásért vagyunk.
- Nem tudom.. Ha kölcsönözni szokás.. akkor esélyesen. – Hümmentek, és leginkább olyan részlegben gondolkozom, ami számunkra tiltott volt a Roxfortban. Már csak azért is, mert Denem is úgy szerezte meg a titkokat, hogy prefektusként oda ment, ahova másnak nem volt szabad. Bűbájtanból igencsak kiemelkedő vagyok, ezért igyekszem egy olyan emblémát varázsolni a ruhámra, amely hasonló lehet, mint az egyik magas srácé az udvaron. Hátha az is valami prefektusi jelvény. Aztán odasétálok a könyvtároshoz, az emblémára mutogatva, s bevetem a kisfiús bájt. Ha pasi, akkor is lehetek neki szimpatikus. – Elnézést, a tiltott részleget keresem, főleg a komolyabb átváltoztatások érdekelnek, amelyeknek vannak sötétebb oldalai is. Természetesen a védekezés érdekel ellenük. – Úgy okoskodom, hogy ez a Deneaira mindenkiből unikornist csinált, átváltoztatástan kellett hogy legyen az alapja. Vagy valami rokon mágiaág.

//Bűbájtan kiemelkedő tudás//



zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Dumbledore’s Army ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
The love is only pain!
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphin McCaine
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 71

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-06-30, 19:32




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

Hermione megjegyzésére, hogy amennyiben mi ketten mennénk a könyvtárba azért kicsit savanyúan, de elmosolyodok. Igaza van, de attól még nem vagyok kevésbé féltékeny, hogy ő láthatja, és én pedig nem. Beadom végül a derekam, legyen a köz akarata, és amikor Lavenderre vándorol a tekintetem, az a bizonyos gyilkosan szigorú McCaine tekintetem látom, hogy teljesen kikészíti. Egy kicsit félredobban a szívem ahogy elkezd csuklani a zavarától, hiszen egyáltalán nem vagyok olyanfajta, hogy szándékosan összeroppantsak valakit. Elhúzom a szám, és egyben kicsit enyhül is az arcom, megpróbálok nem elszántan haragot lövellni a lány felé.
Őszintén örülök, amikor Padma hozzánk sorol, persze nem akarom a lányt ütközőnek használni köztem és Lavender között, de szaktársak vagyunk és jóban vagyunk, tudom, hogy benne jobban megbízhatok, az ítélőképességében is. Rendben, a levélégetésnél senki se állt ki mellettem, de legalább nem az ő döntésük volt, csak a griffendéles lányé. El is indulunk a szoba felé, én is inkább a hallgatáshoz folyamodom, de én egészen más okból, mint Lavender. Elönt az a furcsa bizsergés, ami mindig mikor valami olyasmit érzékelek, amit senki más. Soha, soha nem mutattam ennek a jelét senki társaságában, még a családom se tudja, hogy hébe-hóba kapcsolatba tudok lépni a szellemekkel, igaz, hogy a szüleinken kívül minden más szellemet leginkább ignoráltam... De most nem tehetem ezt, hiszen bármilyen információ segíthet a helyzet megismerésében. A szellemek annyi helyre be tudnak jutni és annyi mindent láthatnak... Csak fél szemmel figyelek fel arra, hogy Padma előveszi azt a kulcstartót, és kicsit rezignált hangon szólalok meg, mintha nem is figyelnék arra, amit mondok.
- Lehet megpróbálhatnád a gazda kereső varázslatot, amit a lánccal csináltam... - mormolom halkan, aztán megjelenik a a holtakhoz illő suhanással éppen előttem a szellemlány. Azonnal végigtekintek a haján, szemén, ruházatán, hogy be tudjam esetleg lőni, hogy kiféle-miféle lehetett életében, bár ebben a világban ki tudja, hogy mikor milyen volt a divat és kik hogyan öltözködnek, szóval lehet, hogy zsákutcába futok ezzel, de attól még megfigyelem a küllemét. Nem tűnik rosszindulatúnak, ahogy nagyon szépen elszemezgetünk, mert néhány pillanatig csak meredten nézek a szemébe és azt fontolgatom, hogy mit csináljak. Csináljak úgy, mintha nem látnám, hogy Lavender és Padma előtt ne kelljen kitálalnom? Vagy kényszerítsem arra, hogy alakot öltsön mindenki előtt, és hogy ne árulja el a titkomat?
Nem, nem lehet ennyire önző, nem védhetem a kis titkomat, amikor tudom, hogy körülményes lenne és időt vesztenénk vele. Mivel a született képességem nem nyilvános, így lehet, hogy első pillanatban a társaim hülyének fognak nézni, de megszólalok a lányra nézve - bár az ő szemükkel az ajtóra bámulva.
- Üdvözöllek, Seraphina vagyok, megmutatkoznál a társaim előtt is, hogy egyszerűbb legyen és ne nézzenek engem örültnek? - ejtek meg egy kedves mosolyt a lánynak, mielőtt azonnal letámadnám információszerzéssel. Persze muszáj néhány pillanat múlva rátérnem a lényegre, hiszen még mindig egy idegen világban vagyunk és ki tudja, hogy meddig térhetünk vissza a sajátunkba... Jobb sietni...
- Tudod esetleg kinek a szobája ez és hogy hogyan nyithatnánk ki az ajtaját? Jól sejtem, hogy egy mezei Alohomorával csapdákba rohannánk? - feltételezem, hogy tudja kié, de inkább vagyok kíváncsi arra, hogy milyen viselt dolgairól tud, milyen boszorkány, minthogy tudja-e a nevét, hiszen azt mi is tudjuk. És ha ez az a boszorkány, aki annyi bajt kevert a mi világunkban, egyértelmű, hogy a szobájába se lehet csak úgy bemenni, nem akarok meggondolatlanul betörni. Talán ő segíthet, talán ő lát... Igaz, a hátramaradt lelkeknek sokszor még "küldetésük" van ezen a világon, talán éppen azzal fog előállni, hogy előtte tegyek meg valamit. Ezért kerültem el korábban az összes szellemet, egyáltalán nem akartam, hogy a holt lelkek hozzám forduljanak bosszújukkal, kétségbeesésükkel, akármivel... Az akaratom egyelőre nem akarom ráerőltetni, csak a saját belátása szerint kérni és kérdezni.

// Kísértetvadász - született képesség.
Spoiler:
 
//  



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]


Volt idő, hogy olvastam könyveket, és az egyikben ezt írta valaki: "olyan helyre szeretnék eljutni, ahonnan nem akarok visszatérni". Ezt a helyet keresi mindenki. Én is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 530

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-06-28, 22:15





Londoni küldetés

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Engem nem lehet igazán megbántani, megszoktam már korábbról, hogy nem én vagyok az iskola kedvence sem a favorit tanulója. Egyébként meg mindig is kicsit dilisnek tartottak, inkább a háttérbe vonultam. A változást az a korábbi kaland hozta el amelyen részt vettem, az amelyik talán a mostaninak volt az előzménye. Az a csapat nem a megszokott Tudjukki elleni csapat volt, kissé kibővült és az ellenség is más volt már, azt hiszem mindenki egy kicsit másképp kezdett nézni a másikra. Ezért is rázom a fejem Cedric kérdésére. Nem haragszom, nincs okom rá, végül is csak egy ötlet volt és ráadásul nem is jellemző rám.
A könyvtár viszont ígéretes lehet, főleg Hermionénak, és akkor ott van még annak a boszorkánynak a szobája is, szóval legalább van amin elindulhatunk. Cedric felvetésére szemet forgatok, most komolyan, mégis kinek juthat eszébe, hogy a nemek közötti lényeges különbségeket vesse be fegyverként? Csak is egy pasinak. Mégis oda biztosan könnyebb bejutni mint Deneira szobájába, vagyis a körletébe….a fene tudja, hogy itt milyen elosztás van, de más ötlet nem lévén csak a Roxfortból indulhatok ki, ott pedig ugye jelszót kell mondani. Reméljük a legjobbakat és azt, hogy Serával azért többre megyünk ketten. Nekem nincs bajom vele, legalábbis ami az együtt dolgozást illeti, legutóbb Herionéval sem volt gond, pedig akkor még élénken éltek közöttünk az ellentétek. Ám ennek ellenére pont tőle nem várom, hogy jót mondjon rólam mégis bekövetkezik, én pedig a döbbenettől elkezdek csuklani. Oké, én is tudom mindegyik társamról hogy mit tanul jelenleg, de, hogy Hermione is számon tartja az én szakomat, hát az már mindennek a teteje, akarom mondani kész _döbbenet_. S míg én folyamatosan csuklom addig megindul a kis alkudozás Sera és Hermione között _miattam_. Gondolom Seránál az tette be a kaput, hogy elporlasztottam a rivallóját, vet is rám egy olyan pillantást amitől a csuklásom erősödik, nem mintha félnék tőle. De azért mégis…na. Padma a végére ér oda hozzánk, valahol elkeveredett, á ő sem tudott meg többet mint mi.* -Sokat nem…hukkk…megkeresHUKKKsük Deneira szobáHUKKKját. Gyere.*Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a bűbájom sikerül és a varázsigébe nem csuklok bele, de aztán persze folytatom, szóval inkább csak akkor beszélek ah nagyon muszáj. Sera ötlete a kapcsolattartásra elég jó, bár nekem fogalmam sincs hogyan csinálták, velem nem osztották meg. Viszont ha a lebegtetés sikerült, akkor a patrónusomat is el tudom küldeni ha minden kötél szakad. *-VigyázzaHUKKKtok magatokra!*Végül hárman indulunk el, Padma világítós kulcstartóját csak később veszem észre, de akkor eléggé elcsodálkozom, még utána is kapok, hogy megfogjam, megérintsem.* -HűűűűHUKKKhűűűű! Hat rá az itteni mágia.*Ennek sajnos nem tudok utánanézni, mivel semmilyen szimbólumot nem tartalmaz az unikornison kívül, de remélem Deneira szobájában majd találunk valamit. Sera viselkedésében nem tűnik fel semmi, és mivel a hóllóhátas lány nem igazán kedvel inkább Padma közelében maradok. Gond nélkül eljutunk Deneira szobájához, ám az zárva van. Először az Alohomorával próbálkozom, ha az nem sikerül akkor szimbólumokat keresek az ajtó körül, de Padma kulcstartója is szóba jön mint kulcs,hiszen Deneira mindig is oda volt a unikornisokért, a kulcstartó pedig unikornisos és biztos vagyok abban, hogy tőle származik, s mivel az itteni mágia hatással van rá, minden bizonnyal jelentősége van annak, hogy világít, márpedig egyre jobban, hogy a nap fénye már nem halványítja el.*

[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-06-27, 11:12




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem mondom, hogy olyan nagyon jó ötletnek tartom azt, hogy váljunk szét, még akkor sem, ha mindezt kettes-hármas csapatokban tesszük meg, de nem ellenkezek Cedric felvetése ellen. Nem szerencsés túl sok időt elvesztegetni egy ehhez hasonló helyen, főleg úgy, hogy még azt sem tudjuk, kik is járnak ide konkrétan. A faggatózásunk miatt talán már így is ferde szemmel néznek ránk, talán még egy itteni tanárt is a nyakunkra küldenek annak érdekében, hogy nézzen az idegenek után. Nem szeretnék problémát okozni, se magunknak, se nekik, hiszen nem azért érkeztünk ide, hogy bárkinek is ártsunk. Egyszóval, sokkal jobb ötlet külön csapatokat alkotni, még akkor is, ha ezt nem mindenki helyesli. Nincs ínyemre a szétválás, de bízom annyira a többiekben, hogy tudom: ha oda kerül a sor, képesek lesznek megvédeni magukat és jó döntéseket hozni.
- Az a gond, hogyha ketten megyünk, akkor estig ott leszünk – szólalok meg, amikor Sera felveti Cedric számára, hogy talán jobb lenne, ha ő tartana velem. Minket viszont igen nagy eséllyel beszippantana a könyvek világa, majd belemerülnénk az ismeretlen mágiaágakkal foglalkozó kötetek kutatásába. - Cedric ebből a szempontból egy kicsit jobb választás, mert ha esetleg elfeledkeznék magamról, akkor ott lesz ő, hogy figyelmeztessen.
Meg hát kutatni megyünk oda, nem olvasgatni, hiszen arra nincs idő, hogy százmillió köteten átrágva magunkat találjuk meg a választ. Még ha képesek lennénk arra, hogy leszűkítsük a témával foglalkozó könyvek számát, akkor sem biztos, hogy nem venne el tőlünk órákat az olvasgatás. Cedric viszont képes arra, hogy úgy tegyen fel kérdéseket, hogy senki se gyanakodjon ránk. Én is szívesebben mennék olyasvalakivel, akivel ebben a témában egy hullámhosszon vagyok, de most nem a saját érdekeimet kell figyelembe vennem. Ennél sokkal, de sokkal fontosabb dolgunk van jelenleg.
- Nekem megfelel – biccentek Padma felvetését hallva, ha ő velük menne szívesebben, akkor tegye, nem fogom elrángatni az ellenkező irányba. Különben sem árt, ha leszedi egymásról a két lányt, ha esetleg ők úgy döntenek, hogy jobb lenne talán egymás torkának esni. - Indulhatunk?
A kérdés már Cedricnek szól, hiszen én már útra készen állok, nem sok időt akarok itt elvesztegetni, mindezek mellett pedig megígértem Serának, hogy hozok el magammal pár könyvet. Nem tagadom, ez már az én fejemben is megfordult, hiszen igen izgalmas olvasmánynak ígérkezik az unalmasabb hétköznapokra. Amikor a fiú csatlakozik mellém, elindulunk, én pedig az első szembejövő diáktól megkérdem, hogy merre találjuk a könyvtárat. Szerencsére készségesen elmagyarázza, habár azért kissé megbámul minket, amit én betudok annak, hogy fogalma sincs arról, kik is vagyunk tulajdonképpen.
- Elég fura ez a hely... - szólalok meg, kínosan ügyelve arra, hogy senki se hallja meg a hangom, miután továbbindultunk. Lekanyarodunk az egyik folyosón balra, majd futólag szemügyre veszem a falakon sorakozó képeket. Mindegyik alak ismeretlen számomra, habár a festmények alatt egy-egy kis tábla hirdeti, hogy kit is ábrázol. Legszívesebben megállnék megnézni őket, de nem tehetem, mivel sürgős dolgunk van. - Szerinted nem vagyunk veszélyben?
Mert azért kissé furán néztek ránk, bármennyire is igyekeztem kedves lenni... Rendben, idegenek vagyunk számukra, de remélem, nem fogtak gyanút annyira, hogy utánunk eredjenek.
- Kísérterúnák... - olvasom fel az egyik kötet címét, amint beléptünk a könyvtárba, amely nem sokban tér el a Roxfortétól. Szerencsére nincsenek sokan, hiszen nemrég kezdődtek el az órák, szóval csupán néhányan lézengenek fel-alá. - Mágiatörténet... Vajon mennyiben tér el a miénktől? Szerinted vannak rajta olyan bűbájok, amelyek megakadályozzák, hogy magammal vigyem őket?
Tudom, hogy nem ez lenne a dolgunk, de engem teljes mértékben magával ragadott ez az egész könyvtár-téma. Cedric számíthatott erre, amikor felvetette a dolgot, hiszen jól ismer engem, tudja, mennyire képes vagyok belemélyedni az ilyesmibe.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 342

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-06-25, 20:07


London romokban

[You must be registered and logged in to see this image.]
Lavander meg tudja emelni a kavicsot, tehát úgy fest működik itt a mágiájuk, sőt bár épp csak egy kevéssé koncentrál rá, a kavics majdnem egyből fejmagasságig emelkedik, de úgy fest nem figyel fel a dologra senki sem különösebben.
Padma unikornisos kulcstartója halványan dereng, majdhogynem világít, bár egyelőre nem lehet tudni, hogy miért és itt a napon annyira nem is erőteljes a fénye, de egyértelműen hat rá az itteni környezet, talán innen származik?

Könyvtár
A könyvtárat nem nehéz megtalálni, viszonylag központi helyen van, elég maximum megkérdezni egy diákot, mert azért kitáblázva nincs. Sikeresen meglelik, a könyvtáros a polcokat rendezgeti, nem szokott minden diákhoz odamenni azonnal, jó eséllyel, mint a Roxfortban is. Körülnézhetnek hát. Ahogyan sejtették sok ismeretlen könyvcím akad és persze olyan mágiák, amikről még csak nem is nagyon hallottak, vagy legalábbis nem ebben a formában, de mindent átolvasni sok lenne az biztos.

Deneira szobája
Serah sikeresen kapcsolódik a túlvilághoz és nincs is nehéz dolga, tényleg bőven akadnak itt szellemek, olyanok is, akiket nem lát senki sem, legalábbis nem sokan. Érezheti, hogy talán még többen is vannak, mint a Roxfortban és itt jóval gyakoribb a nem épp végkimerülésben bekövetkezett halál. Deneira szobáját megtalálhatják egy kis útbaigazítással, nem lakik ott más, az ajtó zárva, viszont Sera előtt megáll valaki... áttetsző és csak ő látja. Fiatal lány és csak érdeklődve nézi, ahogyan megállnak az ajtó előtt, mintha ezt nem sokan tennék meg egyébként.

[You must be registered and logged in to see this image.]

//A következő hozzászólás július 2. vasárnap, tehát az írási határidő július 1. éjfél.//

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Padma Patil
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-06-24, 22:07

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A csapat


Londoni küldetés







A diákok között elvegyülve próbáltam hallgatózni, hátha megtudok valamit, de semmi lényeges dologról nem szereztem tudomást. Kicsit sokáig maradtam, mert amikor a többieket kerestem a tekintetemmel, épp indulni készültek, be az épületbe. Futva megindultam feléjük, és még épp időben beestem. – Ne haragudjatok, kicsit eltűntem, ráadásul fölöslegesen, mert nem tudtam meg semmit – szólok nekik, igazából eléggé bosszant a dolog, mert nem érzem úgy jelenleg, hogy hasznos tagja lennék a csapatnak. Annyit hallottam még a végén, hogy külön akarnak válni, ezért én inkább csatlakoznék ahhoz a csapathoz, ahol Sera és Lavender van. Mindkettőjükkel jól kijövök, persze szerintem a többiekkel is, de Sera mégis csak a háztársam. – Csatlakozhatok hozzátok? – kérdezem, mert nem akarok csak úgy rájuk mászni, főleg, hogy sikerült majdnem lemaradnom. – Kiderült valami? – faggatom tovább őket, mert sajnos mindenről lemaradtam, ami eddig történt. Iskolai dolgokról, meg hétköznapi témákról beszélgettek az itteni diákok, gondolom akkor semmi jelentős esemény nem történt, de azt nem tudhatom, hogy konkrét kérdésekre elárultak-e többet. Egyébként nagyon érdekesnek találtam az ittenieket, ha lenne több időnk, meg nem ilyen helyzetben lennnk itt, szívesen tanulmányoznám őket. Túl kíváncsi vagyok, az a baj. De mindig felkeltik az érdeklődésemet olyan dolgok, amik a mi világunkban nincsenek, és a különös bőrszínű lények határozottan ilyenek. Persze, gondolom, nem örülnének neki, ha odaállítanék mindenféle fura kérdéssel, de talán lennének olyanok közöttük, akik lelkesebbek, és válaszolnának. Egyelőre elhessegetem a dolgot, most másra kell koncentrálni. Kíváncsi vagyok, hogy Lavender varázslata sikerül-e, bár nekem a kiábrándító bűbájjal szerencsém volt. – Sosem gondoltam volna, hogy egyszer egy másik dimenzióba kerülök – jegyzem meg a lányoknak, bár nem hiszem, hogy érdekelné őket a fecsegésem, úgyhogy csöndben is maradok utána. Határozottan izgalmasnak ígérkeznek most már a dolgok, és tudom, hogy én aggodalmaskodtam szinte a legjobban, mielőtt átjöttünk, de ez egyelőre megváltozott. Remélem, azért bajba nem kerülünk. Előveszem az unikornisos kulcstartót, amit még a romoknál találtam Londonban, és újra megvizsgálom, ha működnek a varázslataink, hogy esetleg ebben a világban másképp működik-e. Jó, nem táplálok nagy reményeket, de azért szeretek mindent körbejárni.



[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphin McCaine
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 71

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-06-24, 09:27




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

Attól függetlenül, hogy nem titulálom őket közeli barátnak, csak iskolatársnak, azért még nem idegenek, és legtöbben nagyon is szimpatikusnak tűnnek, és az se zavar be, hogy Ced és Cho szakítottak, nem vagyok vele előítéletes, vagy valami. Jó, Lavenderrel vannak problémáim, és Hermione is néha inkább konkurenciának tűnik, mint bajtársnak, de ezek mellett rengeteg jó tulajdonságuk is van. Kedvesen mosolygok a srácra, főleg, amikor bemutatkozik, viszonozva az én kéznyújtásomat, egészen szimpatikus nekem, persze most nem olyan szemmel kell ránézni, mint a srác, akit akár fel is csíphetnék. Azt hiszem még fiatalabb is nálam. Mindegy, amúgy is a nevéről az első dolog, ami eszembe jut, az egy marha steak, szóval nem is biztos, hogy sokkal tovább kibírtam volna, hogy ránézzek, mert annyi ideje úton vagyunk, hogy már elég rendesen mardos az éhség. Hagyom, hogy a többiek beszéljenek most már, inkább csak elköszönök tőle, mikor menni készül, és csak egy pillanatig tartom vissza.
- Kár, hogy én nem mehetek most veled, szívesen benéznék az órátokra... - húzom el a számat, de aztán a többiekhez fordulok. Tehát vannak a hegyek, Deneira szobája, és a könyvtár. Nem vagyok olyan vehemenciájú, hogy azonnal lecsapjak, hogy stipi-stopi könyvtárba megyek, inkább latolgatom a lehetőségeket, de éppen ezért mire már megszólalnék Cedric azzal áll elő, hogy én menjek LAVENDERREL a boszorkány szobájához, míg o Hermionéval a könyvtárat keresi fel. Egy kétkedő, szájhúzással fűszerezett pillantást vetek a griffendéles bajkeverőre - mert az én szememben az - aztán visszanézek a "csapatkapitányra". - Tudod, az elválás nem rossz ötlet, de kicsit úgy érzem a könyvtár jobban az én asztalom, mint a tiéd Cedric. Persze, az aurorok is olvashatnak és tanulnak, de én a könyvtárban éltem le a fél életem, azt hiszem jobban megtalálnám a hangot is az alakkal. Főleg, ha olyan keményen akarnátok vallatni, mint az előbb ezeket a szegény srácokat. Azonnal megérzik, hogy nem tartozunk ide. - sorolom az észérveket, amik amellett szólnak, hogy nekem kéne a könyvtárba mennem, és nem neki. Hermionét nem távolítanám el a feladattól, mert azt hiszem ő az egyetlen, aki versenghet velem a könyvtárismeretében. Persze nem csak az a baj, hogy nem akarok azzal a lánnyal menni, aki felégette az egyetlen esélyünket, hogy segítséget hívjunk, hanem az is, hogy az első pillanattól fogva, ahogy tisztázódott, hogy ez másik világ, csak azzal voltam elfoglalva, hogy a srácon is észrevegyem a különbséget, a varázstárgyat, a mágikus eszközeiket... a könyvtár... ott minden meglenne, minden mágiájuk és titkaik, legalább is egy hatalmas szelete mindannak, amit erről a világról tudni lehet. Nem akarok minderről lemaradni és egy diák szobáját átkutatni ehelyett. Ez nem fair.
Hermione kiemeli háztársa pozitív tulajdonságait, hiszen egyértelműen látszik, hogy nagyon húzom a szám, de ahogy hallgatom és ahogy várakozóan tekintenek rám egy kicsit felsóhajtok. Nem én leszek az, aki kiválik a csapatból és az egója miatt nem hajlandó tovább menni, még ha nem is ez az én választott utam. Még mindig bennem van a sértettség, ezért ameddig nem vagyok rákényszerülve, elég biztos, hogy bájcsevegni nem fogok a lánnyal, és most, a sóhaj után is Cedricre pillantok, aztán Hermionére.
- Ha a könyvtárból egy itteni mágiával foglalkozó könyv nélkül tértek vissza, akkor hogy is mondjam... örihari. Üzenjünk egymásnak a régi galleon replikákkal, amikkel a DS időpontokat beszéltük meg.
Azzal el is indulok be a kastélyba, és mivel a diákok valószínűleg órára sietnek, először tanulmányozom a térképet Cedriccel, hogy tudjuk merre is kell menni. Lány hálótermek, harmadik emelet... Hosszú lépcsőzés vár ránk, és közben kicsit átbizsereg rajtam ennek a régi kastélynak a valamivel sötétebb hangulata. És kinyílik a szemem.

// Kísértetvadász - született képesség, és azt hiszem a Nezabarban van kit észrevenni a holtak közül, mindig is voltak.
Spoiler:
 
//  



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]


Volt idő, hogy olvastam könyveket, és az egyikben ezt írta valaki: "olyan helyre szeretnék eljutni, ahonnan nem akarok visszatérni". Ezt a helyet keresi mindenki. Én is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-06-23, 14:53




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

Megvárom, amíg Lav és Cedric visszatérnek, miközben kíváncsian fürkészem az itteni diákokat. Vannak olyanok köztük, akik semmiben sem különböznek a mi világunkbeli diákoktól, de akadnak olyanok is, akik némileg eltérnek tőlünk, habár olyan sok különbség nincs. Az egyiknek csupán a füle hegyes, szóval leginkább mind-mind emberi vonásokkal rendelkezik. Már csak az érdekelne, hogy az itteni mágia mennyiben különbözik a miénktől. Ami azt illeti, szívesen bemennék az iskolába körülnézni egy kicsit, hiszen azért elég sok érdekes dolog lehet itt... Talán még az általuk tanult tantárgyak is sokban különböznek a mieinktől. Tényleg kíváncsi vagyok, ami az igazat illeti.
- Elhiszem, hogy nem jut mindenhova elég emberük, de ezt a Sötét Nagyúr uralma alatt is meg tudták oldani, szóval kétlem, hogy ez lenne az okuk arra, hogy mi értünk oda előbb – vonom meg a vállam kissé töprengve. Lássuk be, azért Alesha esete óta kissé megcsappant a bizalmam a Minisztérium munkáját illetően, hiszen sehova sem sietnek, mintha egyáltalán nem állna érdekükben megoldást találni a problémákra. Mintha csak titkolni szeretnének valamit, meg ez az egész átjárós dolog... Pont ezt miért nem zárták be annak idején? Elvégre, a Roxfort közelében van, veszélyes lehet a diákokra nézve, ezt nem hagyhatják. Valami lehet a háttérben, vagy csak én vagyok az, aki ennyire szereti túlkombinálni a dolgokat? Ebben azért lehet valami, hiszen néha annyira csavart a gondolkodásmenetem, hogy az valami borzalom.
- Nekem megfelel – vonom meg a vállam kissé tétován Cedric javaslatát hallva, hiszen azért Sera és Lavender nem igazán jönnek ki túl jól egymással, erre már volt alkalmam rájönni ebben a kis időben is. - Lav igazán jó bűbájtanból, szóval szerintem elég ügyesen fogja tudni hatástalanítani a különböző kis csapdákat. Ráadásul, szimbolisztikát tanul, ez is a hasznotokra lehet. Ártani nem árt, ha ti ketten mentek, hiszen elég szépen ki tudjátok segíteni a másikat, ha esetleg felmerülne valamilyen probléma. Talán valami olyasmit is találtok, amihez kell a rúnaismeret és a szimbolisztika.
Esélyes, hiszen ez a nő olyan mágiát űz, amit még gyakorolnia se lenne szabad, úgyhogy minden bizonnyal itt is rejtegetnie kell a dolgot, bárhol is vagyunk. Talán kifejlesztett magának egy titkosírást, amelyet Sera és Lav könnyűszerrel megfejthetnének, ha végre lenne bennük annyi hajlam, hogy legalább két percig csapatként dolgozzanak együtt. Magamban csak remélni tudom, hogy nem esnek egymás torkának időközben, szóval az sem ártana, ha egy kicsit rohamtempóban dolgoznánk. Egyébként sem áll szándékomban a kelleténél több időt itt tölteni, hiszen idegen a hely, azt se szeretném, ha itt ragadnánk. Apropó, ez lehetséges?
- Talán valamiért el kellett mennie – vonom meg a vállam. - Vagy valami konkrét célja van odaát. Ezért is lenne érdemes átnézni a szobáját, hátha mentek valamire a terveit illetően.
Ezeregy oka lehet a nő felbukkanásának a mi világunkban, habár ezen már teljesen felesleges rágódnunk, hiszen a baj megtörtént, innentől kezdve már csak tenni tudunk ellene. Gondolataimba merülve figyelem Lavender próbálkozását a pálcával. Nem állt szándékomban varázsolni ezen a helyen, de nem rossz ötlet, hiszen bármikor előfordulhat, hogy védekeznünk kell mások ellen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cedric Diggory
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 116

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-06-13, 06:44


Canons &Mr. Diggory

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 

Nem hallom, amit Será mesél rólam, de ha így lenne, akkor sem okolnám, hogy nem tart a barátjának. Olyan nagy ez az iskola, hogy a legtöbben a közeli húsz-harminc emberrel vannak napi kapcsolatban, nem csoda, hogy onnan kerülnek ki a barátaink. Fordítva viszont kedves, aranyos lánynak vélem, ha Kylie egyszer bevezet a hollóhátas társaságba, szívesen barátkoznék vele is. Egyenlőre pont azért tartom a távolságot, mert félek kissé, hogy a Cho-val való szakításom után nem találnám ott a helyemet, ám lehet, hogy mindez nem is olyan fontos, végülis nem váltunk el haragban. Igyekszem a többséggel barátságos lenni, így amikor a szőke lány elhallgat, hogy átadja nekem a szót, kedvesen nézek rá, hiszen én próbálok mindenkit bevonni a beszélgetésbe, nem is jó, ha csak egyvalaki sajátítja ki az egész diskurzust. Megtudjuk hát az alap infókat, amikből ki lehet indulni, és hát ideje elköszönni.
- Nagyon rendes tőled, hogy így beavattál ezekbe, igazán köszönjük, jó tanulást! – Búcsúzom Angustól, majd visszalépek Lavender mellé, és sajnálkozva emelem fel a kezemet. – Ugye nem haragszol rám? Szeretem kerülni a konfrontációt, és attól féltem, túl sokan vannak a közelben, elkerülhetetlen lett volna a nyílt harc. Csak tapogatózni akartam egyenlőre. – Cserfes félmosolyt villantok a lányra, akivel eddig egészen ügyesen összedolgoztunk, és talán ezt az egy lépést leszámítva tovább folytathatjuk a gyümölcsöző nyomozást. Bólogatok Lavender kijelentésére, Hermione most igazán elemében lehet, ha a könyvtár lesz a célpontunk.
- Már csak az a kérdés, hogy a könyvtáros nő vagy férfi. – Vélekedek, hiszen az ellenkező nemnek igenis komoly befolyása lehet, ha véletlenül éppen férfi lenne, hát szép lányok közül válogathatunk, aki fűzi az illetőt, míg mi kutakodunk. A hegyekbe talán csak később érdemes elnéznünk, miután az épületben végeztünk. – Akkor.. nézzük meg a szobáját is meg a könyvtárat is. De kérdés, hogy jutunk be mondjuk a szobájába, hogy találjuk meg.. – Ez azért komoly dilemma. Körbehordozom a tekintemet, kár, hogy Fred most mégsincs itt velünk, ő aztán ügyes betörő! – Lányok, mit szóltok, ha Hermionével felkeressük a könyvtárost, ti pedig megkeresitek ennek a Deneirának a szobáját? Hátha nekik több ötletük van, mi meg aurorpárost játszva kihallgatjuk a könyvtárost, s közben megnézzük a könyveket Lavender javaslatára. Ha nekik is jó, akkor elindulok befelé, hogy keressek valami falra rakott térképet, ami eligazíthat, és ha mást nem, leszólítok egy diákot, hogy merre lehet a könyvtár.




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Dumbledore’s Army ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
The love is only pain!
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 530

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-06-12, 17:45





Londoni küldetés

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Én még emlékszem arra mi történt amikor valamit meg akartunk beszélni azzal aki sakkban tartott minket. Az aki ilyesmire vetemedik, soha nem jár egyenes úton, csak a saját előnyeit tartja fontosnak és az istennek nem lehet meggyőzni. Látszólag ártatlan boszorkány vagy varázsló is lehet sötét lelkű, az erdőben is így jártunk. Ennek ellenére Cedric még csak el sem gondolkodik a javaslatomon. Persze egyrészről igaza van, kockázatos, de ha a kérdezősködéssel sem megyünk semmire, akkor mihez kezdjünk. Csak vállat vonok és vele együtt indulok vissza a többiekhez, Hermione azonban pont ránk várt. A szavai mintha engem igazolnának, vetek egy „na ugye” pillantást Cedricre, de tudom, hogy most őt sem lehet meggyőzni. Ez az egész ami velünk történt eléggé vakvágánynak tűnik, mintha egy helyben toporognánk. *-Még a Minisztérium emberei sem lehetnek elég gyorsak. Lássuk csak,a londoni merénylethez is mi értünk oda előbb. *Az újabb átjárót is mi találtuk meg. Máskor, más esetben én is inkább leülnék beszélgetni az idegenekkel, ám ez nem az a helyzet, ráadásul elég furák az itt élők, mintha egy lázálomba csöppentünk volna. De ha egy világok közötti átjárón érkeztünk ide, akkor ez tényleg egy nagyon másik világ, amit nem ismerünk, köze sincs a mi Varázsvilágunkhoz, még kevesebb a muglikhoz és az aki innen ment hozzánk bárkit is bántani, azért veszélyes, mert semmit nem tudunk ennek a világnak a mágiájáról. Szóval haza kell mennünk és kész, nem hiszem, hogy sokat tehetnénk, főleg, hogy a könyvtároson kívül semmilyen nyomunk sincs ehhez a Deneirához. Azért vetek egy pillantást Hermionéra, most legalább kiélheti magát a könyvtárban. Viszont egy varázsiskola könyvtára sok varázskönyvet rejt, ami azt jelenti, hogy talán megismerkedhetünk az itteni mágiával és talán felvehetjük a harcot ellenük, Deneira ellen. Amikor a diákok sorra elszállingóznak egy kérdés fogalmazódik meg bennem újra. Ugyanaz amit akkor az erdőben is feltettünk mindannyian, de választ nem kaptunk.* -Nem is az a lényeg, hogy mit tett a társainkkal, hanem az, hogy miért. Ez a Deneira miért ment el innen? Miért egy másik világ varázslóit és boszorkányait bántja? És vajon most hol van? Melyik világban?*Jó kérdés. Hol lehet? Egyszerűen eltűnt a szemünk elől, a föld alá, vagy bárhova máshova. Mi a célja azzal, hogy felrobbant néhány utcát és nyomokat hagy maga után? *-Kérdezzük meg azt a könyvtárost, amíg páran lefoglalják, a többiek átnézhetnék a varázskönyveket, hátha találnak valamit erre a mágiára. *Csak, hogy ne érjen minket meglepetés, a pálcámat egy földön fekvő kavics felé irányítom, kíváncsi vagyok működik e itt a mi mágiánk. Mert ha nem, nagy bajban vagyunk. *-Vingardium Leviosa!

[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 342

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-06-11, 20:38


London romokban

[You must be registered and logged in to see this image.]
A srác, akivel Sera beszélget úgy fest még azért válaszolgat, de tény és való úgy kérdezősködnek, mintha minimum valami nyomozók lennének. Végül is ha innen nézzük nem csoda, hogy ismeretlenekként egy idő után már furcsán néznek rájuk, de talán Sera kedves mosolya és nyílt viselkedése segít valamit a helyzeten, ha a dermesztés tényleg nem is tűnne jó ötletnek a terület nagysága miatt, arról nem is beszélve, ha valaki a kúria ablakából látná meg a jelenetet... Vannak hát hátulütői rendesen.
- Angus vagyok és ha olyan sokat akartok tudni Deneiáról jobb lenne, ha a hegyekben néznétek körül, vagy... Azt mondják jóban van a könyvtárossal, vagy legalábbis sok időt tölt ott. Mit tett a barátaitokkal? - úgy fest talán ez az érv azért használ valamit, hogy többet megtudjanak a témában, vagy legalábbis válaszokat kapjanak, tehát már ez is valami. Közben a diákok mintha elkezdenének befelé szállingózni, a srác is kissé toporog egy helyben. Végül is ez egy iskola, bizonyára órák is vannak. - Mennem kell, szóval... azért óvatosan, vannak akik nincsenek oda az idegenekért. - teszi még hozzá, aztán végül eltűnik a kúria felé, a kis csapat pedig magára marad. Pár lézengő diák marad még az udvaron, de jóval kevesebb, mint előzőleg.

[You must be registered and logged in to see this image.]

//A következő hozzászólás június 18. vasárnap, tehát az írási határidő június 17. éjfél.//

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphin McCaine
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 71

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-27, 10:14




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

Kicsit rosszallóan figyelem, ahogy vallatják a diák srácokat, nem hiszem, hogy ez a legjobb módja annak, hogy mindent megtudjunk Daronel Deneiráról, már ha tényleg ő az a boszorkány, akit keresünk. Csak mintha azt mondták volna, hogy egy idősebb nőről van szó, nem egy diáklányról... A tér és az idő azt hiszem kicsit összekuszálódhatott, ha tényleg ugyanarról van szó. Lavenderrel már vajmi keveset törődök, tekintve, hogy ő se törődött velem túl sokat, azon kívül, hogy az egyetlen értelmes döntést is felégette. A többiek hol vallatnak, hol elvonulnak kupaktanácsot tartani, aztán megint vallatnak, de én nem tartok velük, csak néha odafülelek, inkább azzal a sráccal beszélgetek, akivel összehozott a sors. És pont egy ereklye-rajongó!
- El se hiszem, hogy ekkora mázlim van. Hát, Cedricet bírom, de inkább mondanám őket iskolatársnak, mint barátnak, egy másik suliból vagyunk. Igen, tárgymágiákkal akarok foglalkozni, szóval nagyon is érdekelne a dolog. Néhány órára szívesen beülnék hozzátok alkalomadtán, de egy cserediák program lehet túl hosszú idő. - válaszolom kedvesen és egyben láthatón kíváncsian is, hiszen egy másik világban másféle mágiákhoz nyúlhatnak, ami egy hollóhátas ereklyevadásznak egész egyszerűen főnyeremény új információk tekintetében. Nem kéne elfelejtenem, hogy az Unikornis medál és a földrengések nyomában vagyunk, de egyelőre nem jut eszembe hogyan kéne finoman rávezetnem a beszélgetést.
Azért az én agyamon is átfut, hogy mi van, ha itt ragadunk... Sasha, Nicolas és Lioneah pedig a másik világban semmit se tudnak majd arról, hogy hova tűntem. De a gondolat vége megint csak az, hogy elfut a méreg, ahogy a tekintetem Lavenderre vándorol, aztán inkább visszafordulok a beszélgető partneremhez.
- Amúgy hogy hívnak? Be se mutatkoztunk, én Sarah McCaine vagyok, üdv. - nyújtom a kezem egy rövid kézfogásra, és amikor Cedric magához ragadja a szót, akkor elhallgatok és rájuk figyelek, majd egy pillantást váltok a friss ismerősömmel és bólintással nyugtázom, hogy így van, ezért vagyunk itt. Hátha az, hogy én is igazolom - már ha szimpatikusnak talált -, egy plusz pont, hogy elhiggye a történetet, ami egyébként igaz, szóval ennél nem is lehetne hitelesebb.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]


Volt idő, hogy olvastam könyveket, és az egyikben ezt írta valaki: "olyan helyre szeretnék eljutni, ahonnan nem akarok visszatérni". Ezt a helyet keresi mindenki. Én is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cedric Diggory
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 116

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-24, 13:11


Canons &Mr. Diggory

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 
Látom, hogy kezd kicsit felbolydulni ez az egész, hiszen Sera is kezd már teljesen kitérni az eddigi türelméből, Hermione és Padma lázasan kérdezősködnek, vagy kutatnak, Lavender pedig engem hív félre. A dermesztéssel nincsen semmi gondom, eddig teljesen egy rugóra járt az agyunk, ez esetben viszont mégis ellent kell mondanom.
- Szerintem ne.. Nézd meg, nagyon sokan vannak az udvaron, ha mindannyian előkapnánk a pálcánkat, van rá esély, hogy működne, de ha nem.. akkor nyílt harcot kezdeményezünk, és ők vannak túlerőben.  – És különben sem szeretek ártani másoknak, még ha ez nem okoz fájdalmat. Lehet, hogy az őszinteség célravezetőbb, mert ha továbbra is ködösítünk, akkor nem tudunk meg semmit, másfelől komolyan megsérülhetünk. Hagyom, hogy Hermione még kicsit kérdezősködjön, majd ismét magamhoz ragadom a szót.
- Tulajdonképpen.. nem a közvetlen ismerősünk. Nem ide járunk, és még csak nem is innen származunk. Ez a lány.. járt nálunk, és ártott a barátainknak. Veszélyes.. titokzatos, és veszélyes. Nem akarjuk, hogy másoknak is ártson. Megtennétek, hogy segítetek megtalálni őt? – Talán naív vagyok, de szeretném, ha Será ismét az a bájos, és kedves lány lenne, mint amilyen volt, mert olyannak kedvelem, másfelelől remélem Lavender nem rág be rám, amiért teljesen a földdel teszem egyelővé az ötletét. Nem rossz volt az elgondolás, ha kevesen lettek volna az udvaron, akkor megért volna egy próbát, de így nem akarom senki testi épségét kockáztatni. Nem teszem a kezemet a pálcámra, de igyekszem résen lenni, ha lenne valaki a diákok között, aki Daronel Deneira szimpatizánsa, és mondjuk nekünk akarna támadni, azonnal elő tudjam kapni a varázsszert. Reménykedem benne, hogy erre nem sok esély van, hiszen úgy tűnt, maguk a helybéli diákok is igen furcsának tartják a nőt. Itt még lányt. Hermione kérdésére bólintok, nem lehet más.




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Dumbledore’s Army ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
The love is only pain!
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-24, 05:52




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

A nő neve egyáltalán nem ismerős számomra, soha életemben nem hallottam és nem is olvastam róla. Valamiféle kóbor információ azért igazán jól jött volna, de ha valamit sikerült annak idején megtanulnom Harryék mellett, akkor az az, hogy semmi sem olyan egyszerű, amilyennek elsőként látszik. Mindig van valami gubanc a háttérben, ami miatt nem lehet csak úgy megállítani a dolgok végkimenetelét.
Amikor az általam megszólított diák gyanakodni kezd, gyorsan magamba fojtom további kérdéseimet, de azért akadna még egy pár... Nem akarom viszont bajba sodorni a többieket a faggatásommal. A sok hülye kérdésem fog egyszer a sírba vinni, de tényleg...
- Valamennyire igen – mosolyodok el szélesen azt a kérdést hallva, hogy ismerjük-e a nőt. Most mit mondjak nekik? Ha nemmel válaszolok, akkor minden bizonnyal fenyegetésnek tekintenek minket. Ha pedig konkrét igennel felelek, akkor furcsa lesz a kérdések özöne, melyeket eddig rájuk zúdítottunk. - Tudod, mi csak szeretnénk megtalálni őt...
Remélem, ez a válasz megmagyarázza azt, hogy eddig miért faggattam őt ennyire és nincsenek olyan rossz viszonyban azzal a nővel, hogy furcsa pillantásokat kapjak tőlük. Elbaltáztam, de hát egy idegen világba csöppentünk, olyasmibe amiről eddig fogalmam sem volt, honnan tudjam hát, hogy errefelé mi számít pofátlanságnak? A saját kis világomban az a természetes, ha valaki kérdéseket tesz fel, majd válaszokat kap. Megvárom még a diák válaszait, majd ha hagyja, akkor visszamegyek a csapat azon részéhez, akik nem mentek oda senkihez sem kérdezősködni. A pálcám azért olyan helyen pihen egyelőre, ahonnan könnyen elő tudom kapni, ha esetleg szükség lenne rá. A Cedric-Lavender pároshoz csapódom, udvariasan kivárom, amíg nem végeznek a mondandójukkal, majd amikor ismét felém indulnak, megszólalok:
- Én nem jutottam semmire – sóhajtok egyet gondterhelten, ugyanis kissé böki a csőröm, hogy nem voltam képes használható információt szerezni egyiküktől sem. - Vagyis... hát, kissé gyanakodva néztek rám, ennyit azért sikerült elérnem, úgyhogy gyorsan eljöttem onnan.
Arra azért ügyelek, hogy senki se hallja meg a szavaimat. Most, hogy a kérdéseimmel majdnem bajba sodortam magunkat, kissé óvatosabb lettem, nem szeretnék ebben a világban ragadni, ha esetleg úgy döntenének, jók leszünk foglyoknak.
- És bocsánat, amiért nem hittem neked – Ez már Cedricnek szól, elvégre elég pesszimista véleményt hangoztatva jöttem el Londonból és még akkor sem hittem neki, amikor már a Rengetegben sétáltunk. Oké, mindenki tisztában van azzal, hogy én ilyen vagyok és ennek semmit se lehet tenni, de ha már bunkó módon viselkedtem, akkor annyi is férjen bele, hogy bocsánatot kérjek tőle. - Tudod, én csak nem hittem, hogy ilyesmi is létezik. Mármint... Ez az egész átjáró-dolog nekem még elég új. Olvastam már róluk, de állítólag a Minisztérium emberei szinte minden újat bezárnak a fenyegetés miatt.
Minden bizonnyal pont az ilyen őrült nőszemélyek miatt is teszik meg a dolgot. A Rengetegben pedig esélyes, hogy azért nem leltek rá erre az átjáróra, mert a birtokért az igazgatók felelnek, a Minisztérium emberei elég ritkán járnak erre, akkor sem pont a fákra kíváncsiak.
- Gondoljátok, hogy ez a bizonyos Daronel Deneira azonos azzal, akit mi keresünk? - teszem fel az engem legjobban foglalkoztató kérdést. - Mármint, a kinézet passzol meg minden más is, de mi van akkor, ha csak be akarnak csapni minket? Ti mit gondoltok?
Talán csak csapda az egész, és ezt az átjárót pont azért teremtették, hogy mi belesétáljunk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 530

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-22, 16:50





Londoni küldetés

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Sajnálatos módon nem találok semmit. Ha volt is itt valaki más azon a lányon kívül, már nincs nyoma…vagy még nincs nyoma, ha feltételezhetjük azt, hogy az akiről Cedricék érdeklődnek, ugyanaz a személy akiről a többi fura diák felvilágosítást ad. Persze lehet, hogy másról beszélnek és csupán félreértések sorozata indult el, de egyre inkább valószínűtlen. Ahogy ez a világ is. Az biztos, hogy nem a múltban vagyunk, vagy legalábbis nem a mi múltunkban, mert egyáltalán nem hasonlít az ő iskolájuk a Roxfortra, vagy ez egy másik suli valahol a világ szemben lévő csücskében. Végül is mindegy, haza kell jutnunk valahogy, miután megtudtuk amiért ide jöttünk. Hallom fél füllel azt amit beszélnek, és nem tetszenek a visszakérdezések, ahogy lassan de biztosan mi sem nekik. Nem csoda, óhatatlanul is belekeverednek a füllentésekbe. Eredménytelenül indulok vissza Cedrichez, Padmán kívül ő az egyetlen akivel szót értek, és ő az egyetlen akire a többiek feltétel nélkül hallgatnak.* -Cedric! Beszélhetnénk egy percre?*Egyáltalán nem úgy tűnik, hogy segíteni fognak, ezért a saját kezünkbe kell venni a dolgokat. Ha Cedric félrevonul velem, halkan, hogy más ne hallja elmondom az ötletem, ami persze egyáltalán nem rám vall és van egy csomó buktatója, de egyelőre nincs más.* -Ez esélytelen, nem fognak semmit elmondani és én sem találtam semmit. Ráadásul ahogy hallom már mi is gyanúsak vagyunk. Ha azon a kapun nem tudunk visszamenni amelyiken jöttünk, itt ragadtunk, ugyanis nincs itt hasonló fa. Szerintem dermesszük le őket és menjünk a sulijukba, egy kereső varázzsal simán megtaláljuk Deneira szobáját, ott talán többet találunk. A hazamenetelen meg ráérünk később aggódni. Elegen vagyunk egy kiterjesztett dermesztő varázslatra és nyerünk magunknak egy kis időt.*Nem vigyorgok önelégülten, hogy mennyire jót találtam ki, tudom mennyi veszélyt rejthet az egész, és az sem biztos, hogy Cedric benne lesz vagy a többiek. Viszont más nincs és itt tényleg semmire sem megyünk.*


[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 342

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-21, 20:43


London romokban

[You must be registered and logged in to see this image.]
A kis csapat körbenéz és kérdez, Lavender ha tapogat igazi alakokat fedez fel, senki sem tűnik illúziónak, viszont kaput, ha csak nem a bejáratit keresi nem igen talál. Megjelentek itt és egyelőre itt nincs egy ugyanolyan fa, hogy tudják hogyan jutnak egyáltalán vissza, így keresni se nagyon tud kit, vagy mi alapján.
Cedric kérdéseire azért választ kap, bár mintha a három diák nem pontosan értené kik ők és mit akarnak, de valószínűleg diákoknak nézik őket, csak nem értik a nagy nyomozói indíttatást.
- Diák igen és hát a tanulással, bár általában tök egyedül volt, de miért? Ti nem hallottatok róla? Nem valami kedves az tény, de.. - vonja meg a vállát a srác, aki az előbb jött közelebb, de mintha a többiek is kissé furcsálkodva méregetnék őket. - Ha az ismerősötök miért nem tudtok róla semmit? - kissé homlok ráncolva méri végig őket. Sok kérdés, lehet hogy a sok kérdés még bajba is sodorhatja őket? És persze Hermi még többet tesz fel közülük, amire már tényleg méregetni kezdik őket. Nem emlékszik ilyen névre egyébként és ő sem érzékeli úgy, hogy ez az egész illúzió lenne, vagy bármi hasonló.
- Na jó... kik vagytok pontosan? Ti is ide jártok? - az egyik leányzótól kapják meg most már a kérdést, hiszen így is túl sokat tettek már fel. Padma el tud távolodni, de nem igen hall mást csak az iskolai ügyekről, tanulásról beszélgető diákokat, bármennyire is fülel, Sera kérdéseire a srác azért valamelyest megenyhül. Talán kissé már vallatás szaga volt a kérdezősködéseknek.
- Kissé erőszakosak a barátaid nem? Egyáltalán azok? A barátaid? Egyébként én évek óta és van, én is imádom az ereklyéket, netán te is? Cserediákok vagytok? - egy kis általános kérdéskör úgy fest megenyhíti annyira, hogy már ne nézzen annyira mustrálóan, már talán ez is valami. Egyébként a ruházata viszonylag átlagosnak mondható, semmi flanc, akad pár tárgy nála, kicsit talán különlegesebb a külseje, mint egy átlag mugli származású Roxfortos diáknak, de az igazi varázslóktól cseppet sem tér el. Csizmát visel, egyszer nadrágot és inget, a nyakában valamiféle amulett lóg, pálcája is akadhat, csak egyelőre nem látni.

[You must be registered and logged in to see this image.]

//A következő hozzászólás április 28. vasárnap, tehát az írási határidő április 27. éjfél.//

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphin McCaine
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 71

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-15, 15:59




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

Lavender elégeti a levelemet, Cedric meg még támogatja is, amire kikerekedik a szemem elég rendesen, talán még az arcomra is kifut a vér felháborodásomban, de lenyelem a válaszokat, szimplán elkönyvelem az egész bagázst életképtelen logikátlan nagyzolóknak. Magamban. Haragos tekintettel meredek rájuk, de nem fordulok vissza és hagyom őket faképnél. Talán azt kéne, de egy másik világ ígérete és ez a sok furcsaság... Szükség lehet rám, ahogy a tanárokra is szükség lett volna. Nincs idő még egyszer levelet írni, és valószínűleg azt is elégetnék. Ezután csendesebben, és jóval hidegebb tekintettel mérem végig a társaimat - legalább is azt, aki leszavazta a levelet.
Daronel Deneira neve semmit se mond nekem, és ahogy a familiárisom egy beszélő állattal ismerkedik, megbizonyosodhatunk róla, hogy tényleg másik világba, síkba, dimenzióba, nevezzük akárhogyan, máshova kerültünk. És egészen biztos, hogy aki itt eltűnt, az feltűnhetett nálunk is, és lehet, hogy éppen ő kavart be, hiszen úgy tűnik, hogy ezek az emberek a mágia egészen más formáját is képesek életre kelteni. Ahogy az az unikornis medál és az alak, aki pálca nélkül is varázsolt.
Még a sértettség beszélhet belőlem, de amikor meglátom, hogy Lavender kereső varázslatokban gondolkozik, megcsikorgatom a fogamat és megforgatom a kezemben a pálcát, eltátogva - de nem alkalmazva! - a varázslat megszüntető igézést. - Milyen kár is lenne, ha valaki meggátolna abban, hogy azt tedd, ami szerinted a legjobb a csapatnak. Minek bízzunk egymás ítélő képességében, vagy abban, hogy a professzoraink évtizedekkel előttünk járnak, legyünk beképzelt barmok nyugodtan. - mondom, és ahhoz képest, ahogy indítottam, hogy mindenkivel kedves és közlékeny voltam, most a hangom hideg és szenvtelen, sőt, ha akarják nyilvánítsanak ki tiszteletbeli Mardekárosnak. Vagy ha az úgy jobb, csak jusson eszükbe, hogy Lioneah a húgom, és hogy ez a stílus talán tőle származik.
Kicsit elhatárolódom a társaimtól, maradok a hosszú szőke hajú fiúnál és a nagymacska beszélő familiárisnál, és elkezdem finoman végigmérni a ruházatát. Ereklyevadászként az az első, hogy a fegyvereit és kiegészítőit, mágikus segédeszközeit nézegetem, hátha van rajta valami olyan, amit eltanulhatnék.
- Mióta tanulsz ebben az iskolában? Könnyedén felvesznek cserediákokat? Van esetleg ereklyevadászattal foglalkozó tantárgy? - kérdezem, teljesen nem témába vágóan, legalább is nem Daronel Deneira témába vágó, de ha megismernénk, amiket ők tudnak, ha használnánk az ő mágiájukat és fegyvereiket, már is jobban ismernénk azt, aki bajt kever a mi világunkban. Ha és amennyiben tényleg Daronel Deneira az, akit mi keresünk.  



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]


Volt idő, hogy olvastam könyveket, és az egyikben ezt írta valaki: "olyan helyre szeretnék eljutni, ahonnan nem akarok visszatérni". Ezt a helyet keresi mindenki. Én is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Padma Patil
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-13, 21:03

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A csapat


Londoni küldetés







Úgy látom, hogy rajtam és Serán kívül a többiek nem túlságosan aggódnak az ügy kimenetelét illetően. Legalábbis abból következtetek erre, hogy Lavender elégeti a levelet, amit Sera akart elküldeni. Ennek ellenére nem fogom itthagyni őket, de akkor sem tetszik ez az egész. Nem tudhatjuk, mi vár ránk odaát, lehet, hogy az a valami sokkal erősebb, mint mi, vagy nincs is egyedül. Remélem, azért nem kerülünk nagy bajba. Amúgy is lesznek ennek a kis kirándulásnak következményei, és akkor már remélem, hogy legalább valami jót teszünk, és talán nem kapunk akkora büntetést, főleg, hogy nem egy prefektus van a kis csapatunkban.
– Jó, rendben… de azért remélem, tényleg nem sérül meg senki – vonom meg a vállam Cedric szavaira. Nem haragszom rá egyáltalán, ez az ő véleménye, az enyém meg más, és aggódásra sokkal hajlamosabb vagyok. Tényleg remélem, hogy nem esik bajunk, és megússzuk valahogy. Talán tényleg tudnánk még később is segítséget hívni.
Végül átmegyünk az átjárón, és egy elég furcsa világba érkezünk meg. Nagyon különös lények – diákkorúak lehetnek – vannak odaát. Hirtelen szólni se tudok a döbbenettől, pont valami ilyesmitől tartottam, de egyelőre nem tűnnek agresszívnek, legalábbis, ha bántani akarnának, már megtették volna. A többiek kérdezősködni kezdenek. A banya leírásának hallatán beugrik nekik egy név, amin nagyon meglepődöm, nem hittem volna, hogy ilyen hamar lehet azonosítani, már ha tényleg valóságos, ami itt van. Az nem túl jó jel, ha csak úgy át lehetne sétálni a két világ között, mert ki tudja még, mik jöhetnek át innen. A lányok elkezdenek varázsolni, én pedig arra gondoltam, hogy megpróbálom kihallgatni a diákokat. Ha működik itt a mi mágiánk, akkor kiábrándító bűbájt próbálok magamra szórni. Ha sikerül, és miután odasúgom a többieknek, hogy mindjárt jövök, óvatosan eltávolodom tőlük, és a beszélgető diákok mögött sétálok – talán nem vesznek észre, ha nem mozgok túl hirtelen.




[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-13, 08:05




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

Cedric nem kezd el velem vitatkozni, amit kifejezetten értékelek, hiszen kedvelem a srácot, csak ez az egész sületlenség... Nem igazán tudok arról, milyen képességei vannak Kylie-nak, hallottam ugyan az iskolában pletykákat, de eleresztettem mindet a fülem mellett. Rólam is sokan beszélnek a hátam mögött, leggyakrabban ostoba dolgokat, nem szabad velük foglalkozni, ezt már eddig is tudtam. Cedric szavai hallatán azonban immár minden kétséget kizáróan tudom, hogy ez a pletyka talán nem is hülyeség és Kylie-nak valóban vannak furcsa dolgai.
- Trewalney egy kókler. Senki sem képes előre megmondani, hogy holnap vagy azután, vagy akár évekkel később mi fog történni – megforgatom a szemeim Lavender kifakadását hallva, számíthattam volna arra, hogy ha Cedric nem is, de a lány mindenképp vissza fog szólni. Nem szeretem a jósokat, puszta feltételezésre épül az egész kamu-mágia, semmi másra. A jövőnket mi magunk alakítjuk, nincs semmi se előre megírva számunkra. Túl élénken él még bennem az az óra, amikor harmadikos koromban kijelentette, hogy nekem ehhez nincs érzékem. Akkor és ott elegem lett belőle és eljöttem. Az igazat megvallva ezt a döntésemet a mai napig nem bántam meg.

A Tiltott Rengetegben lévő átjárón már némileg fenntartásokkal lépek be, még mindig nem hiszem el, amit Cedric állított, de amikor a másik világban találjuk magunkat, lassan belátom magamban, hogy talán mégis neki volt igaza. A hely valóságosnak tűnik, nem puszta érzéki csalódásnak, de még ebben sem lehetünk teljesen biztosak, vannak ugyanis olyan mágiák, melyek ennyire képesek becsapni az összes érzékszervünket. Egyelőre fogalmam sincs arról, mit gondoljak a helyről, hogy egyáltalán elfogadjam-e a létezését, vagy vizsgálódjak tovább. Feladom azonban formálódó terveimet, amikor Cedric célba vesz egy idegent, hogy kérdezősködjön, én is ugyanezt teszem.
- Daronel Deneira? - ismétlem el a nevet, hátha valami eszembe jut róla. A Roxfortban talán olvashattam a nőről az egyik könyvben, csak akkoriban nyilván figyelmen kívül hagytam, mert nem tűnt fontosnak. Szinte minden apróságot végigpörgetek magamban, hátha jutok vele valamire. - Eltűnt? Nem tudjátok véletlenül, hogy mi történhetett vele? Kísérletezett valamit esetleg?
Talán az a bizonyos Daronel rájött, hogy portálok nyílnak egy másik világba és így jutott át a miénkbe... Fogalmam sincs arról, ki lehet a nő, de talán ezek az emberek tudják, hogy konkrétan miért is veszett nyoma, ez pedig értékes információ lehet számunkra. Sok olyan mágus van a mi világunkban is, akiknek valamiféle tiltott mágiaág gyakorlása alatt veszett nyomuk, ez pedig bizonyított tény. Talán ez a nő is valamiféle hóbortos kutató lehetett, vagy olyan diák, aki sohasem elégedett meg a válaszokkal és magának kereste meg azokat.
- Nem volt furcsa, mielőtt nyoma veszett? - teszem fel a következő kérdésemet, miközben nem túl látványosan, de megpróbálok egy-két bűbájt alkalmazni, amivel rájöhetek, hogy ez az egész csak egy jól sikerült illúziómágia, vagy tényleg valóságos. Persze, nem túl komoly varázslatok ezek, leginkább apróságok, de néha igen hatásosak. A szemem sarkából megpróbálok figyelni arra, hogy történik-e valami. - Nem beszélt ostobaságokat? Nem akart titeket meggyőzni valamiről?
Talán nem túl jó ötlet ennyire rákérdezni a történtekre, de csak így kaphatunk választ minderre. Persze semmi konkrétumot nem mondok, nehogy lebukjunk, ha pedig a srác visszakérdez emiatt, már erre is megvan a magam magyarázata. Történetesen az, hogy mi is tudunk hasonló esetekről, emiatt érdekel annyira ez a téma.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 530

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-13, 06:54





Londoni küldetés

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Azt nem tudom, hogy Sera mit fog lépni a kis rivallo égetésemre, de Cedric mellém áll és ez talán meggyőzi őt arról, hogy időlegesen jót tettem. Nem voltam benne sok kalandban, sőt! Ez a második csupán, hogy a csapat befogadott de tudom, hogy ez nem így megy. Nem szólunk tanárnak rögtön az első probléma kiteljesedésekor, egészen másképp gondolkodnak a tanárok, más utat választanának, Harryék sem jutottak volna el addig amíg, ha rögtön McGalagonyhoz vagy Dumbledorehoz fordulnak. Nem is mehetnénk tovább ennél a pontnál, ám mindennek köszönhetően belépünk a kapun át egy olyan világba ami nem is igazán létezhetne az én felfogásom szerint. Épp ezért nem állok szóba senkivel, inkább csak figyelek és ha bárki is közelebb jön hozzám, csak az ujjammal bökdösöm meg, hogy megtudjam tényleg valódi vagy csupán egy jól sikerült illúzió. A többiek közben kérdezősködnek, felmerül egy név is, mert persze azért én még fülelek és megtudom ki az aki talán nálunk is felbukkant miután innen eltűnt. Bár a névvel nem sokra megyek, jól jönne egy személyes tárgy is ahhoz, hogy bármit kiderítsek az ittlétéről. Még azt sem tisztáztuk mi ez a világ. Egy alternatív világ a miénkhez képest vagy valóban a múlt és akkor még kezdhetünk valamit az egésszel. Cedric biluxol a szemeivel, értem én mit akar, de fogalmam sincs honnan induljak el és merre. Még láthatóan de elszakadok a csapattól, inkább a kapu környékét vizsgálom meg, hátha egy nyomkövető varázslattal megtudom honnan indult ez az egész. Van-e kapcsolat a kapu és más tárgy vagy személy között. Kizártnak tartom ugyanis, hogy ez a Deneira egyedül találta ki és valósította meg mindezt. Kell, hogy legyen társa és mivel csak a lány tűnt el, a társ még itt lehet. Ha viszont itt van, és részt vett a kapu varázslatos megalkotásában, annak nyoma van. *


[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cedric Diggory
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 116

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-09, 06:29


Canons &Mr. Diggory

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 Az köztudott, hogy Hermione mennyire ellene van a jóslással kapcsolatos bármilyen feltevésnek, de hogy azt, amit én állítok, ennyire megkérdőjelezi, kissé kiakaszt. Jó, igazából nem én állítom, hanem Kylie, de igenis léteznek igazi jósok, léteztek mindig is, és csak mert sok a kókler, még nem kéne mindenkire rásütni, hogy csaló. Puszta udvariasságból félrenézek, hogy ne kelljen vele vitatkoznom, az egyébként sem az én stílusom, Kylie pedig megszokta már, hogy butánanak nézik. Esetleg mások előtt megvédeném, de Hermionét aligha lehet bárminek az ellenkezőjéről meggyőzni, ha kitalál valamit, akkor ahhoz a végsőkig ragaszkodik,  igen makacsul.
- Ez igaz Será, tényleg elképesztő, de hidd el, annyi furcsaságot éltünk már át, én már meg sem lepődöm semmin. – Elképzelhető, hogy ő a testvérei oltalma alatt élt eddig, én viszont olykor fejest ugrottam a roxforti történésekbe, s az iskola sosem mellőzte az extrém helyzeteket. Mielőtt még átlépénénk, a hollóhátas lány megírja a levelet, amire én csak hümmentek, ezzel komoly botrányt vonhatunk a fejünkre, ám Lavender tettekbe is önti a véleményemet, egy pálcasuhintással intézi el a házvezetőnek szánt levelet. Úgy érzem, hogy most meg kell védenem őt. – Szerintem sem lett volna jó ötlet. Ne bocsájtkozzunk feltételezésekbe, azok tévútra vihetnek. – Csóválom a fejemet, és átlépünk, hogy ott aztán még inkább padlót fogjunk a tapasztaltaktól. Bár azok után, hogy azon a furcsa létsíkon voltunk Kylie-val, én úgy vélem, kevésbé lepődhetek meg, mégis szájtátok a lila bőrű és szárnyas alakokon.. Remélem azért, hogy Será is jött velünk, és nem fordított sértődötten hátat nekünk, de elég barátságos alkat, bízom benne, hogy megérti Lavender húzását. Lavender viszont szó szerint nem hisz a szemének, tehát ő kimarad a kérdezősködésből. Kapok ugyan választ, de nem jutok vele előbbre.
- És róla mit kell tudni? Diák, mint ti? Mivel foglalkozott? – Azért tényleg érdekel, hogy milyen mágiát használt ez a leendő banya, hiszen ha itt most még nem olyan erős, akkor valahogy kiradírozhatnánk a jövőnkből is őt. Miközben beszélgetünk, megpróbálok valahogy jelezni Lavendernek, hogy addig tegye hasznossá magát, kutatóbűbáj, vagy bármi, ami a lány nyomára vezethet minket. Amíg beszélgetek, úgy látom őszinte válaszokat kapok, de próbálom megfigyelni az épületet, összehasonlítani a mi roxfortunkkal. – Meg tudnátok esetleg mutatni a szobáját? Segítünk megkeresni, ha már a mi ismerősünk, de hátha hagyott valamit hátra, amin el tudunk indulni..



zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Dumbledore’s Army ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
The love is only pain!
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 342

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-07, 20:13


London romokban

[You must be registered and logged in to see this image.]
Lavander gond nélkül porrá tudja égetni a levelet, így az nem jut el egyetlen tanárhoz sem, kérdés, hogy ez rájuk nézve jó, vagy rossz hír.
Egyébként senki sem tűnik veszélyesnek, hiába különös alkatúak, ellenben a nagymacska, amelyikkel Sera familiárisa ismerkedik furcsállva szaglássza a familiárist, aztán megszólal tiszta emberi hangon, még hozzá nőin és egy fiatal hosszú szőke hajú sráchoz megy oda valamit motyog neki az ismeretlenekről. A srác végig méri őket és közben Cedric és Hermione kérdései is célba találnak. A három fő, akiket megszólítottak közelebb is lépdelnek hozzájuk és kissé morfondírozva vonják össze a szemöldöküket és szinte egyszerre szólalnak meg.
- Ti... róla beszéltek? Daronel Deneira hónapokkal ezelőtt eltűnt. Hol láttátok őt? Senkin nem hallott róla már mióta. - értetlenkedve néznek össze és mustrálják a diákokat is, akiket persze nem ismernek és láthatóan igazat is mondanak, elég nagy a döbbenet az arcukon, ezt nehéz eljátszani.

[You must be registered and logged in to see this image.]

//A következő hozzászólás április 14. vasárnap, tehát az írási határidő április 13. éjfél. (Viszont mivel Sera el van utazva nem akarom, hogy kapkodjon és a jövő hétvége nekünk is nagyon zsúfolt lesz, szóval amennyiben nem lenne ideje írni, vagy ereje egy hetet tolhatunk.)//

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 530

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-06, 23:20





Londoni küldetés

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Sera kérdésére szemet forgatva nézek rá. Persze az volt az első dolgunk, hogy jelentsük miközben az idő egyre csak rohan és valami megoldást kell találnunk, hogy beérjük a merénylőt. Vérmágia és térkapu egy kutya, mindkettő veszélyes és egyikben sem remekelünk, viszont benne vagyunk nyakig, szóval nem mehetünk csak úgy vissza a Roxfortba, hogy beszámoljunk mindenről, egyébként meg ha ugyanazzal van dolgunk mint az erdőben, akkor nem is lesz rá alkalmunk. Akkor sem volt. Előre félek attól, hogy ki fog eltűnni közülünk és ki csapdába esni. Persze ettől még nem hátrálok meg. Azon viszont meglepődöm, hogy Kylie már átment egy ilyen kapun. Az világos volt, hogy különleges képességekkel rendelkezik és az is, hogy Látó, de arról nem szólt senki, hogy valójában odaát is volt. Néha a Roxfort titok gépezete megreked valahol, de van egy olyan gyanúm, hogy ami kiderül, azt Dumbledore szándékosan intézi úgy.*-Nem is a kis kedvencünkről van most szó, de jó, ne higgy bennük, szíved joga. Megjegyzem nem csak Trelawney professzor jósolt már meg dolgokat hanem sok mindenki más is és bejöttek. Persze tudni kell különbséget tenni komoly jóslat és szándékos félrevezetés között. De ezt persze nem értheted. *Kezdem azt érezni, hogy Hermione tök jó fej Sera mellett. Abban legalább a többség egyetért, hogy ne pazaroljuk az időt könyvekre, így elindulhatunk a nyomok után. Ha pedig gázos lesz ahogy Padma mondta, már úgy sem lesz időnk arra, hogy szóljunk bárkinek is. Cselekedni kell és meg is tesszük, az ellen már nem ágálok, hogy Sera védőkört húzzon körénk, most legalább van, nem úgy mint korábban az erdőben. Nem sokkal később már a fánál vagyunk, az emlékek felélénkülnek bennem arról a napról amikor először jártunk ott együtt. Akkor is csak épp megúsztuk. Az átjárón már több félsszel megyek át. Itt nem volt semmilyen rejtvény mint a tömlöcöknél ahova Gerryvel mentem, csak egyetlen jel amit a tenyerünkre kellett vésni. Na ezért utálom a vérmágiát. Odaát, már az elnevezés is borzongató, igen különös világ fogad minket. Miután a romos épület képe összeáll, olyan érzésem van mintha valaki összekeverte volna egy mesekönyv lapjait. Sera pedig ismételten benevez az „Előzzük meg Hermionét a népszerűtlenségi listán” versenyre, mert rivallót ír és feltételezem, hogy nem a barátnőjének. Ha itt működik a mágiánk, egy pálcalegyintéssel elégetem a levelet mielőtt elküldené.* -Ezt ne! Ráérünk még vele. Legalább azt várd meg, hogy megtudjunk valami pontosat. *Tovább lépkedve egyre különösebb lesz minden. Romos épületből a Roxforthoz hasonlatos vár, az oké. Diákok szétszóródva az is oké, de a többi…-Mi a franc?! Ez biztosan csak illúzió, ilyen nem létezhet a varázsvilágban, ez nem normális. *Legendás lények igen, meg vámpírok és vérfarkasok…na de szárnyas és lila bőrű emberek. Naneee! A következő kérdésemet Sera fogalmazza meg hangosan Cedric felé, arra én is kíváncsi vagyok, hogy honnan jutott eszébe ez az ötlet. Arra viszont már nem vagyok kapható, hogy még beszélgetni is leálljak velük.* -Köszi, én inkább kihagyom.*Mondom ezt Cedricnek vagy épp a kérdő tekintetű Serának és lecövekelek egy helyben, hogy lehetőleg ne érjen hozzám senki.*



[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-06, 10:59




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

Az egyetlen olyan ember, akivel jelenleg teljes mértékben egyetértek a csapatban, az Sera. A lány ízig-vérig hollóhátas, mindent igyekszik több oldalról is megközelíteni, ez nekem pedig kifejezetten szimpatikus hozzáállás. Persze, ezt írhatom annak a számlájára is, hogy a Süveg engem is annak idején a Hollóhátba szándékozott beosztani, majd valamiért meggondolta magát és mégis a Griffendélbe tett. Nem mondom, hogy bánt a döntése, jól érzem magam abban a házban is, de néha eltünődöm azon, hogy mi lett volna, ha... Amúltban természetesen nincs feltételes mód, elvégre nagyon sok irányba elindulhattak volna az események, de néha akkor is kifejezetten jó érzés ilyesmin agyalni. Kikapcsol egy időre.
-- Látó? - felvonom a szemöldököm, mivel azonban Cedric is jelen van, nem fejtem ki bővebben a véleményemet ezzel kapcsolatban. Nem hiszek semmi ilyesmiben, mivel véleményem szerint egy olyan kivételezett ember sem akad, aki előre meg tudná jósolni a jövő eseményeit. Kylie-t sem szeretném bántani, rendes lánynak ismertem meg, de az, hogy néha bekotor, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy természetfeletti erők birtokában lenne. Legfeljebb csak valami pszichés betegségre utal a dolog, semmi többre. Végül megcsóválom a fejem: -- Ez mind csak pletyka, ne hallgass rájuk. Ha rólad is elkezdik terjeszteni, hogy férfi vagy, akkor gond nélkül elhiszed majd, mert egyre többen állítják ezt?
Természetesen én is hallottam annak idején erről a kis sztoriról a félig pucér lánnyal, de mivel nem sok konkrét bizonyíték akadt, nem foglalkoztam vele. Már rég nem nyomozgatunk, a trió útja megszakadt, nincs ki ellen ténykedni, nem sok minden köt össze minket. Amikor még Ronnal voltam, összefutottunk alkalmanként, de mára már ebből se maradt semmi. Talán Harry kissé nagyobb figyelmet fordított Kylie viselkedésére és kissé utánajárt a dolgoknak, de aligha jutott bármire is.
- - Vagy mi kerüljünk rossz helyre... - kotyogom közbe Sera szavaira a saját verziómat, elvégre az is elképzelhető ebben az esetben, hogy az a valaki, vagy valami el szeretne minket tenni az útból, ehhez pedig egy ismeretlen portál lenne a legjobb verzió. Ott aztán senki se keresne minket, egy ember se akadna, aki tudna róla, jók a kilátásaink. Mi pedig önként és dalolva rohanunk át a másik világba. Remek!
Időközben azért elfogadom, hogy senki sincs oda az én állásoópontomért, valamennyire számítottam is arra, hogy ez lesz a vége, elvégre ki más szeretne a könyvtárban kuksolni rajtam kívül, amikor megvan arra az esélye, hogy cselekedjen? Az viszont igaz, hogy a történések között egyre kevesebb idő kell, jobb lenne most lépnünk, ettől azonban még mindig nem lesz könnyebb a dolog egyikünk számára sem.
Cedric minden bizonnyal igazat beszélt, elvégre tényleg megnyílik egy portál és tényleg egy másik világba vezet minket, ahogy ő is említette nemrég. Romok terülnek el mindenfelé, melyek pár pillanat múltán a helyükre pattannak, mintha csak a múltat szeretnék felidézni, végül emberek jelennek meg mindenfelé. Eleinte bizonytalan villanások csupán, melyek bármikor eltűnhetnek, majd egésszé állnak össze, ugyanolyan hús-vér emberekké, amilyenek mi magunk is vagyunk. Láthatóan ügyet sem vetnek ránk, mindenki úgy csinálja tovább a dolgát, ahogy eddig is, nem igazán hatja meg őket a jelenlétünk.
-- Biztos vagy abban, hogy látnak és hallanak minket? - teszem fel a kérdést, amikor Cedric elindul körbekérdezősködni, hiszen semmi jelét sem mutatják annak, hogy figyelnének ránk, majd némi habozás után én is kiszemelek magamnak egy srácot, aki ebben a pillanatban a padon ülve tanul. Ő normális, ugyanolyan hétköznapinak tűnik, mint mi, így valamiért kissé könnyebben is megy számomra a vele való beszélgetés. Odamegyek hozzá, majd én is kérdezősködni kezdek a banya felől, persze gondosan ügyelve arra, hogy mindent megfelelően körítsek mellé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphin McCaine
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 71

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-05-03, 19:54




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

Egyáltalán nem megyek bele ebbe a dologba magabiztosan, pedig nagyon is ahhoz vagyok szokva, hogy a stresszhelyzetben a kezembe rántom az irányítást, és mindent rendbeszedek. Most viszont olyan szinten ki vagyok esve abból a tudásból, aminek Cedric birtokában van, és ezek szerint Kylie is, hogy csak döbbenten bámulok rájuk.
- Valóban, egy síkok közötti járat semmiség a Varázsvilágnak, ugyan. - nyögöm ki, hitetlenkedve bámulva Cedricre, mert ezt már kezdetnek egy irdatlan nagy meggondolatlanságnak érzem. Még is beszorított vadként kell hátrahagynom a védekező kört, ami így maximum akkor segít, ha esetleg futva érünk vissza és valami üldöz, és nem tud majd átjönni a kapun a rúnakör miatt. De remélem ez nem fog megtörténni. Érdeklődve nézem végig a rítus lépéseit, hogy hűen meg tudjam jegyezni, és ha kell, akkor le tudjam utánozni, aztán megnyílik az átjáró és... - Mi a rohadt kurva élet... - szalad ki a számon félhangosan, és ott azonnal megállok és Padmara nézve egy rivalló-szerű levelet veszek elő és a pálcámat hozzáérintve felmondok rá egy szöveget. - Nekem már most gázos. Szóval.
Kedves Flitwick professzor! A Tiltott rengetegben áll egy mágikus fa, amin keresztül vérmágiát használva járni lehet világok között. Nekünk van átmenet, de másoknak is lehet bejövet, ami veszélyt jelenthet akármikor. Nem érdekel, hogy kihágás, nem érdekel, hogy mennyi pontot vonnak tőlem, ha még ennyi idősen se járhatnék itt, de ezt tudnia kell a vezetőségnek. Seraphin M.

Ahogy kész vagyok a levéllel el is küldöm, mindez egy pillanat volt, aztán haladunk előre és kirajzolódik tényleg egy egészen más világ, más fajokkal, mintha valami fantasy könyvbe léptünk volna át. Jól van, a muglik számára már maga a Varázsvilág is beleillik egy fantasy világba, de ez egészen más, azt hiszem nem csak a bőrük színe más egyeseknek, hanem a testfelépítésük, a... szárnyuk!... Szóval nem is csak emberek vannak közöttük, hanem más humanoid fajok is. Jézusom. Nem rasszizmusból, de nagyon keményen megbámulok mindenkit, aki nem úgy néz ki, mint egy átlagos ember.
- Honnan tudod, hogy másik korban vagyunk, mint a jelen? Mi van ha csak másik világ? Vagy az időben is mentünk? Lehet ezt egyáltalán tudni? - kérdezem, vagy inkább ömlenek a kérdéseim, pedig nem akarom faggatni a fiút, de még is csak ő a legtapasztaltabb ebben a témában, és valószínűleg tőle várható legkevésbé, hogy csak bután nézzen és megvonja a vállát. Hát én csak ennyit tudnék feleli. Na jó, nem, jöhetek elméletekkel, következtetésekkel, de valami kézzel foghatóbb kéne. Ced barátkozik, én a lányokra pillantok nekik mi a véleményük, aztán le a familiárisomra, mintha az okosabb lenne. Minden esetre látok más embereket is állati társakkal, így én Pyxist küldöm rá egy nagymacska-forma lényre, hogy szaglássza meg és barátságosan közeledjen hozzá. Azért követem őt néhány lépéssel, a többiektől nem nagyon elszakadva, hogy ne egye meg egy vadállat, ha esetleg a másik agresszívabb.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]


Volt idő, hogy olvastam könyveket, és az egyikben ezt írta valaki: "olyan helyre szeretnék eljutni, ahonnan nem akarok visszatérni". Ezt a helyet keresi mindenki. Én is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés

Vissza az elejére Go down

Londoni küldetés

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
4 / 7 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Similar topics

+

Similar topics

-
» [Küldetés] Hogy készítsünk babát?
» [Játékos Küldetés] A Kaszás Katakombája
» Konoha kapuja
» A falu vezetőjének irodája
» [Event] A legendás küldetés!

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-