Egyhangú mosollyal, ráérős tempóval sétálgatok fel s alá a folyosón végső úti célom a könyvtár felé. Igazából jelenleg nincs semmilyen különleges okom, csak szimplán az unalom vezérel, ráadásul el is kapott most az olvashatnék. Mára végeztem az óráimmal szóval a pergameneket, a pennákat meg a többi cuccomat már lepasszoltam a szálláson a toronyba, így hát csak szimplán talárban lődörgök a folyosón. Jövőre már elvileg az egyetemi részen fogok tanulni szóval éppen itt lenne az ideje, hogy elkezdjek azon gondolkozni, hogy melyik szaktárgyakat kellene felvennem ahhoz, hogy célirányosan tudjak haladni a választott hivatásom felé. Az egyik a Keleti Bestiológia például nagyon jól hangzik hisz az ottani varázslényekről amúgy is elég szűkösek a rendelkezésre álló információm, és annyira nagyon a könyvtár sem ad olyan sok támpontot, vagy lehetőséget, hogy kibővíthessem azokat, így hát azt a tárgyat mindenképpen szeretném jövőre felvenni. Ki tudja, talán lehet, hogy éppen a mesés Keletre fog sodorni, majd a szél valamikor az életem folyamán. Nem árthat hát, ha egy kicsit felkészülök ilyen téren is nemde? Ráadásul úgy hiszem, hogy a mi lényeinkről is megérné egy kicsit felfrissítenem az ismereteimet, vagy ha éppenséggel úgy adódik, akkor bővíteni. Legalábbis ilyen téren szerintem amúgy sem tanulhat eleget az ember. Mindig van valami új, valami váratlan információ, amit eddig nem tudtam vagy esetleg elkerülte a figyelmemet. Ezért is döntöttem ma végül úgy, hogy a könyvtár felé veszem az irányt, hátha találok valami olyan könyvet, ami esetleg elkerülte eddig a figyelmemet vagy talán úgy voltam vele, hogy ráérek még ezzel a témával máskor is foglalkozni.
Teljesen elveszek a gondolataimban, és sikerül úgy elkalandoznom, hogy szinte észre se veszem, amikor hirtelen megérkezem a könyvtárhoz. Tudom sokszor kicsit álmodozó típus tudok lenni, de azért néha napján ez is belefér a keretbe nem? Egy mosollyal üdvözlöm a könyvtáros nőt, amikor belépek, bár tudatában vagyok, hogy teljesen felesleges, mert az a vén keselyű úgyse fogja viszonozni, de végig azt fogja vizslatni, hogy mit csinálok, hogy nem-e akarok kárt tenni valamely érétkes könyvben erre a nyakamat tenném. Pont én, aki amúgy otthon is tele van könyvekkel, meg itt is, mert állandóan olvasok, amikor van rá időm. Na mindegy ízlések, és pofonok, de az biztos, hogy nem kell tőle segítséget kérnem, ahogy senki másnak se. Nem mintha olyan nagy szükségem lenne rá hisz annyiszor jártam már az általam keresett részlege, hogy gyakorlatilag bekötözött szemmel is eltalálnék oda, ahova éppen igyekszem. Sőt igazából még arra is meg mernék esküdni, hogy van egypár kötet, amelyeknek még így is meg tudnám mondani a pontos helyét, annyiszor olvastam már őket az évek során. A sárkányosak közül például merem állítani, hogy már körülbelül az összeset rongyosra olvastam. Hiába ezek a lények azok amelyek a legeslegjobban lenyűgöznek mind közül. Személy szerint a Magyar Mennydörgő a kedvencem, de a Kínai Gömblángsárkány, és az Ukrán Vashasú is nagy kedvenceim. A Magyar Mennydörgőnek még egy kis mozgó makettjai is megvan nekem. Néha, amikor tudom, hogy olyan órára megyek, mint például Binns-é akkor elviszem magammal, és inkább azzal bohóckodom, úgy foglalom el magamat. Tudom nem túl szép dolog, de az-az óra másképp kibírhatatlan…
Egy ideig szinte céltalanul cirkálok fel s alá a polcok között miközben valami alkalmas olvasnivalóra vadászok újra és újra átfutva a vaskos, s vékony köteteket egyaránt egyenlőre eredménytelenül. Végül észreveszek egy lányt, aki nagyon nyújtózkodik, hogy elérhessen egy könyvet. - Hadd segítsek! - lépek oda hozzá egy kedves mosollyal, és ha engedi, akkor leemelem neki a könyvet, amit szeretett volna levenni. Akaratlanul is megakad a szemem a címem, és egy kicsit kesernyésen, de elmosolyodok. - A vérfarkasok társadalmi helyzetének, és megítélésnek változása 1637-től napjainkig. - olvasom fel halkan szinte csak magamnak a címet. Ismerős kötet, már olvastam. - Érdekes olvasmány, bár egy kicsit ferdít a tényekkel kapcsolatban. - szólalok meg egy halovány mosollyal, majd odaadom a lánynak a könyvet. Valamivel idősebb lehet nálam, talán egyetemista, de nem mernék rá tippelni…
