2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Név: Becses neved, mely nincs megszabva Play by: Max Carver (de talán alkuképes) Kor: 18-20 Csoport: Griffendél/ Mardekár/ Ex-Halálfalók Szak/Foglalkozás: Cserediák Kapcsolat: Ki is vagy te? Hát már a cím elmond mindent, hisz az 1998-as nyaram legnagyobb hibája vagy.El sem hiszem, hogy képes voltál annyi zűrbe keverni, mert én vakul azt hittem, hogy szeretsz, hogy érdekellek, de mint kiderült, ez nem így van. De kezdjük az elején, hisz minden a nyár második hetében kezdődött. Épp a szüleimmel utaztunk Svédországban egy újabb verseny miatt, hisz egy szépségkirálynőt sose hagyják picit pihenni a szülei... épp a hotelban siettem, mikor beléd ütköztem és fellöktelek, tipikus love stroy volt, mint amilyen a könyvek lapjain található, de már akkor is másnak néztelek... Felsegítettél, nem voltál goromba, sem ideges hanem segítőkész és barátságos. Eleinte párszor randiztunk, de egyik este rávettél, hogy szökjek ki veled egy buliba, ahol bemutatsz a haverjaidnak, és én már akkor rosszat sejtettem, de beléd voltam esve és képes voltam elmenni,de ami még meglepőbb, hogy megengedtem, hogy bedrogozz, amit nagyon is élveztem, és itt kezdődött minden.. minden rossz, minden megváltozott, megvadultam és lázadó lettem. befestettem a vörös hajam és mára már kék, a ruháim 90%-a bőrből van és szerettelek, azt hittem te is, csak az idegesítő exed volt a hiba a képletben... Minden tökéletes volt, buliztunk, szórakoztunk és jól éreztük magunkat, már odáig is eljutottam volna, hogy neked adjam a legbecsesebb értékemet a szüzességemet, de... Egyik nap, amelyikre terveztem mindent, hát katasztrófába fulladt, hisz azt mondtad beteg vagy és én el is hittem. Nem tudtam nem gondoskodni rólad, tehát főztem neked csirke levest és elvittem hozzád, de mikor felértem a hálódba, az exeddel láttalak beszélgetni, felkaptam a vizet, sírva rád borítottam a forró levest, hozzád vágtam a tálat és elszaladtam, visszautaztam és próbáltalak elfelejteni... Aztán szinte elfelejtettelek már rendesen, de az új stílus és haj megmaradt. Tetszett ez a változtatás és jól is állt nekem. Azonban az első nap kibe botlottam? Hát persze, hogy beléd, de te átnéztél rajtam, míg a tömegben voltunk, majd mikor már az udvaron voltam egyedül, elcsíptél és beszélni akartál velem, de én indulatokkal telve térdemmel megcéloztam a makkjaidat és otthagytalak egyedül... Azóta kerüllek és nem is találkoztunk, de vajon mit akarsz... miért keresel még mindig?
