Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb








ϟ Jane&Bastien
  Yesterday at 18:35
Jane Willow West

ϟ Amy & Jack
  Yesterday at 18:32
Amy Graves
A hónap posztolói
Megan Smith
 
Bexley Wildfield
 
Petra von Rosemberg
 
Jade Wilson
 
Cody Armstrong
 
Luna Lovegood
 
Gina Accipiter
 
Corvus Flint
 
Shanna Griffin
 
Katherine Benedict
 
Statisztika

Összesen 606 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Christopher Graves

Jelenleg összesen 35228 hozzászólás olvasható. in 3255 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Könyvtár (IV. emelet) - Real time

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
SzerzőÜzenet
Bridget Fairlane
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 40

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-26, 01:57

Hiába mondja, akkor sem értem teljesen, hogy hogyan tudnám elengedni magam ilyen könnyen. Ez nem mindenkinek megy ilyen egyszerűen, de mégis valamelyest megnyugtatnak a szavai. Ahhoz nem eléggé, hogy ténylegesen elmúljon a félelmem, de az talán lehetetlen is így a semmiből. Ehhez idő kell, nem is kevés és egy olyan ember mellém, aki mellett nem is tűnik fel, hogy milyen egyszerűen történik minden. - Majd megpróbálom - bólintok a szavaira, van benne némi elszántság ezzel kapcsolatban. Mások is mondták már, hogy kellene ezzel a hozzáállásommal kezdenem valamit, de ők mind csak egyszerű barátok voltak. Neville viszont... Még nem tudom pontosan, hogy mi is a számomra, de az biztos, hogy több, mint egy egyszerű barát, de még másnak sem merném hívni. Nem vagyunk többek még barátoknál, de már azok sem vagyunk. Egy kellemetlen állapot a kettő között, amin még én is érzem, hogy változtatni kell, de a módszereim nem váltak be... Mondhatni az ellenkezőjét érték el és még igent is mondtam neki a bálra. Semmi sem alakul a terveim szerint! De mégis, hogy lennék képes neki nemet mondani? Hiszen olyan magával ragadó a mosolya, ahogyan örül. - Rendben van, majd úgy gondolok rá, mint amikor a nyáron meglátogattál... - Bár, az is elgondolkoztató, hogy azt minek lehetne nevezni. Sőt, ha jobban belegondolok, az talán még inkább az volt, de még csak a gondolattól is zavarba jövök. Pedig, mára már biztosan elég volt az érzelmi hullámvasútból. A pillantásom egy kicsit még elidőzik az arcán, aztán a kezem közé veszem a könyvet és felállok. - Visszateszem a helyére, utána pedig lehet felmegyek a klubhelyiségbe, ha gondolod, velem jöhetsz. - Egy apró, szégyellős mosoly ott játszik az arcomon, amíg megvárom a válaszát, majd elindulok, hogy elrakjam a könyvet, majd felmenjek a klubhelyiségbe vagy vele vagy nélküle.


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Neville Longbottom
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-26, 01:33

Mint ha látnám rajta, hogy egy picit is, de sikerül meggyőznöm. Örömmel tölt el ennek a halovány gondolata is, ahogy látom az arckifejezését az elbizonytalanodásán. Talán magával szemben teszi. A szavait hallva rögtön tiltakozóan rázom meg a fejem.
- Nem számít, ami akkor történt... és ne azt akard érteni, hogy mi hogy történik, csak... próbáld meg elengedni a félelmedet. - fogalmam sincs, honnét jönnek ezek a szavak, csak úgy maguktól, mint ha... pedig nem vagyok egy szószátyár, sőt igazából baromira zavarban vagyok, annyira koncentrálok, hogy ne rontsam el akár egy rossz szóval is.
Mégis valamelyest megnyugszok, amikor a bálra nem mond nemet. Hirtelen érzem magam pokolira boldognak és ezt nem is tudom véka alá rejteni, ahogy szélesre húzódik a mosolyom, úgy figyelek rá felcsillanó tekintettel.
- Mert az is. De... ha nem szeretnéd, akkor ne így gondold el, csak... szeretnélek elvinni. - atya ég, komolyan belement?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bridget Fairlane
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 40

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-26, 01:05

Sokáig nem bírok a szemébe nézni, egyszerűen nem bírom, ahogy az a sok érzés mind bennem ég. Ha nem őt nézem, némileg csillapodik az egész, de már maga a jelenléte, ahogy hallgatom őt, is képes magával ragadni. Képtelen vagyok neki nemet mondani... - Igyekszem... - Tovább babrálok az ujjaimmal, a hangom viszont őszintén cseng, még ha mellé kissé bizonytalanul is. Mindig igyekszek az előítéleteimtől távol maradni, de senki sem hibátlan. Ilyen téren majdnem képtelen vagyok elszakadni tőlük, de neki sem vagyok képes nemet mondani. Ördögi kör... - De megbántani sem akarlak, bár, így is sikerült, de azt hittem, hogy azután mindent értettél, ami a nyáron történt. És nem akartam, hogy jobban fájjon, bármelyikünknek is. Elvégre, ha beszélgetünk, akkor is érzel valamit és nehezebben felejtünk. Ha pedig érzel, akkor tervezel is. Szerintem lehetetlen a jelennek élni, ha tudod, hogy mennyi minden vár rád a jövőben... - őt figyelem, miközben beszélek, szinte égnek a szemeim a vágytól, a bűntudattól és a félelemtől. A hangom is bizonytalan, pont ahogyan az érzéseim, amiket ki próbálok fejezni. És az sem segít, hogy ő milyen határozott. - A bálba? Talán, azt hiszem, rendben van, de ez így pont olyan lesz, mint egy randi... - bizonytalan a hangom, nem tudom, hogy tényleg akarom-e. Vagyis, az biztos, hogy akarom. Még a gondolattól is, hogy ő kísér el, sokkal hevesebben ver a szívem. Viszont, ez már egyenesen szembe megy azzal, amiről az előbb beszéltem. Az ördögi kör, mégis hogyan szállhatnék ki? Van rá egyáltalán esélyem, hogy ne menjek egyenesen szembe a saját elhatározásaimmal?


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Neville Longbottom
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-26, 00:39

Bosszant a tény, ahogy azt mondja, hogy más tapasztalata még nem igazán volt. Nekem meg konkrétan csak rossz tapasztalataim voltak, ha lelkesedtem, ha nem. Bár ha bármit is elértem, az csak lelkesített, de ennyire mint ez még egy sem. Most mégis itt vagyok a sok rossz után.
- Akkor ne azok alapján ítélj... kérlek. - mondom szinte halkan, majdhogynem suttogás szerűen, miközben tekintetem mélyen az övébe fúrom. Azt hiszem akár most is el tudnék veszni bennük, annyira szépek a szemei. Már persze amennyire hagyja, mert rögvest elkapja a tekintetét, én pedig zavartan pillantok le ismét a könyvre. Érzem, hogy ez ami van, nem állapot így. Csak szusszantok a szavaira. Én el tudom képzelni, az a baj. Meg az, hogy én túlságosan is azt látom, hogy talán tudna működni, elvégre egy párkapcsolat akkor működik igazán, ha a barátját is megtalálja benne az ember, az pedig kétségtelenül működik.
- Csak mondj valamit... ha kerülsz, azzal nem fognak megoldódni a gondok. Ha kerülsz, csak ellöksz magadtól és az sem lesz többé, ami eddig működött. Most most van. Ha valami nem működne, az a jövő, én nem tervezek előre, mert fölösleges, csak szeretném megélni a pillanatot. - mondom teljesen higgadtan, a végére talán egy aprócska mosoly is az arcomra kúszik, pedig igazából pattanásig feszülnek az idegeim, hogy most mi lesz. Valamiért döntő pillanatnak érzem ezt a mostanit. Örülök, hogy sikerült elcsípnem, hogy nem kelt fel és rohant el. Úgy érzem, hogy meg kell ragadnom az alkalmat.
- Csak mondj igent... szeretném, ha velem jönnél a bálra.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bridget Fairlane
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 40

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-26, 00:23

Nem is annyira figyelem a reakcióját, teljesen lefoglal, hogy fülig piruljak és szégyenemben elsüllyedjek. Jelenleg az lenne a legjobb, valahogyan elmenekülni ez elől a kellemetlen helyzet elől. Mondhatjuk, hogy ezt akartam elkerülni azzal, hogy nem beszéltem vele. Mégis, szívmelengetően hat rám, amikor megfogja a kezemet. Jól esik, szinte bizsereg, ahol hozzám ér és a szíven ismét őrült iramban kezd dobogni, valamint a pirulásomon se sokat segít. Ez az eszement érzés nem hagy nyugodni, ahányszor csak róla van szó, még a szavaira is alig bírok odafigyelni. - Nem tudom, nekem más tapasztalatom még nem volt... - Rossz emberbe beleszeretni, talán ez az én különleges tehetségem. Bár, ez a kifejezés kicsit mást fed, mint amiben én szerencsétlen vagyok, de magamban beérem ezzel is. - Lehet, de... Nem tudom, Neville. Még elképzelni sem. - Továbbra is az ujjaimmal babrálok, csak egy röpke pillanatra lesek fel rá és pont sikerül akkor, amikor beszélni kezd. Az arcomra ismét pír szökik, de most nem kapom el a tekintetemet. Az az eltökéltség, ami a szemében csillog... Igenis vonzóvá teszi őt. - Egyszerűen csak félek, hogy mi lesz. Elképzelésem sincs, hogy milyen lenne, ha bármi is lenne, pont azért, mert barátok voltunk. Mindig is egy kedves, szimpatikus alsóbb évesként tekintettem rád, most meg kész férfi lettél egyetlen nyár alatt és itt vagy előttem én pedig nem tudom, hogy mit mondjak... - figyelem őt, egyértelműen felmérem, hogy ki-, miként ül itt most előttem. Pörögnek a nyár emlékei és minden egyes szívdobbanással közelebb érzem magamhoz azt a bizonyos érzést.


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Neville Longbottom
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-26, 00:00

Értetlenül ráncolom össze a szemöldökömet a válaszára. Persze ez vezethet némi félreértéshez, hogy mégis miért vágok ilyen képet, pedig csak furcsállom ezt az egész felfogást. Én is nehezen kötődök, hisz folyamatosan jelen volt eddig az életem során, hogy sokan kihasználtak, vagy csak azért álltak szóba velem, hogy aztán jól kiröhöghessenek. Na szóval sokszor estem pofára, tudom milyen érzés ez. Mégis annyira aranyos, ahogy elpirul, hogy a gondolataimnak egy pillanat alatt vége szakad és akaratlanul is késztetést érzek rá, hogy megfogjam a kezét. Igen... én... a kezét... Meg vagyok hibbanva, mégis mennyit ronthatok az egész helyzeten ezzel?
- Lehet, hogy más súlya van, de... szerintem csak az teher, amelyikben kapkodnak a felek, vagy túlságosan nyomul valaki. - mint ahogy félreértheti ennek is azt, hogy megfogtam a kezét. Szóval tüstént el is engedem és kissé bocsánatkérően pillantok rá.
- Szóval csak... szerintem lehet ezt másképp is csinálni. - tekintetem végül csak az övét keresi, de nem igazán akar a szemeimbe nézni. Így aztán mellékcselekedetként a könyvet kezdem el fixírozni. Egészen addig a pillanatig teszem ezt, amíg ki nem mondja a következő szavait. Eltökélten pillantok rá. Hisz már egyszer megtette ő is, kimondatlanul is, de megtette.
- Hála egy bizonyos szép lánynak, igen, tudom milyen. De Merlin szerelmére, nem járunk egy szakra, nem járunk egy osztályba. Olyan sokan vannak abban az átkozott klubhelyiségben, akik ebben a cipőben járnak, mégis túlélik. És igen is nehezen tudok másra koncentrálni már így is, amikor ott vagy, mert úgy érzem, hogy egy olyan valaminek nem adtál esélyt, ami működhetne talán. Ha nem az zavar, hogy egy picit fiatalabb vagyok, ha nem az zavar, hogy olyan vagyok, amilyen és az vagyok, akit amúgy a suli egyik legnagyobb lúzereként könyveltek el... akkor miért nem adod meg annak a lehetőségét, hogy valami legyen? Eddig barátok voltunk... vagy valami olyasmik. Most már beszélni sem beszélünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bridget Fairlane
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 40

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-25, 23:49

Elhallgat egy kis időre, amiből azt feltételezem, hogy elgondolkozik végre azon, amiket mondtam. Reménykedem benne, hogy megérti, elvégre, értelmes fiú ő. Ha akarja és nem ködösíti el semmi a gondolatait, bármit képes megérteni. Ez is egy olyan oldala, amit igazán kedvelek benne. A kérdése pedig teljesen beletalál a dolgok lényegébe. Egy kissé el is pirulok, miközben megköszörülöm a torkomat és felelek neki. - Igen, mondhatjuk. A romantikus kapcsolatok sohasem mentek nekem, hiába próbálkoztam, valahogyan sosem jutottunk semeddig, hamar végük szakadt. - A mondanom végére teljesen vörös az arcom. Hihetetlen, hogy mennyire béna vagyok! Egy pillanatra el is takarom a kezeimmel és csak egy hosszabb pillanatnyi szünet után vagyok képes ismét felnézni rá. - A baráti kötődés teljesen más... Ott nincsenek olyan elvárások és annyira tüzetesen nem ismeritek meg egymást, mint egy romantikus kapcsolatban. Ott teljesen más súlya van minden egyes cselekedetnek... - sóhajtok fel ismét. Már nagyjából alábbhagyott a pirulás, de még így sem nagyon akarok hosszasan a szemébe nézni. Túlságosan is magával ragadna... - Hogy nem lesz senkim. legalább addig, amíg az iskolába járok. Te is tudod, fájdalmas, amikor valaminek vége szakad, ha visszautasítanak és akkor nehezen tudsz másra koncentrálni - próbálom neki érthetően szavakba önteni az érzéseimet, de sosem gondoltam volna, hogy ez ilyen nehéz...


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Neville Longbottom
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-25, 23:33

Rögtön elcsitulok, ahogy hallom az érveit. Oké... akkor gondolkozzunk, nem vagyok egy hirtelen ember, szerencsémre. A szavai igen hamar jutnak el a tudatomig és hagynak is maguk után egy csomó kérdőjelet. Ha nem én vagyok a gond, akkor mi? Egy kapcsolat? Hogy fél talán bárki felé kimutatni az érzéseit vagy kötődni? Ugyan már, a barátkozás is egyfajta kötődés, főleg a szoros barátságok. Rögvest Luna jut eszembe erről, mi remekül kiegészítjük egymást, talán egy frissen látott idegen még azt is kinézné, hogy járunk. Pedig nem, csak az is egyfajta kapcsolat. Szóval végső soron mégis csak én vagyok a probléma forrása. És ez nem tetszik. Izgatottan nyitom ki a számat, de válasz csak pár másodperccel később érkezik.
- Félsz a kötődéstől? Eddig is kötődtél, a barátkozás is egyfajta kötődés... - nem, nem értem mi a nagy különbség a kettő között. Talán pont a testi kapcsolattól tart? Lehet, hogy még igazán fiúval sem volt?
- Eldöntötted de mit?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bridget Fairlane
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 40

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-25, 23:15

Még inkább elszégyellem magam, ahogyan hallgatom őt. A bűntudatom egyre inkább elborít, vele szemben ülve már valahogyan nem érzem olyan nyomós érvnek azokat a kifogásokat, amiket minden egyes nap magamnak hajtogattam. Ahogy felemeli a hangját... Talán egy kicsit megijedek, de sokkal inkább meglepődök. Amíg ő körbeles, én lopva jobban szemügyre veszem. Tényleg nagyon sokat változott és, talán kissé beképzeltnek hangzik, de tudom, hogy ez részben miattam is volt. Tetszeni akart nekem, bizonyítani és sikerült neki... De ezeket mind el akarom nyomni, jelenleg nem akarok senkit. - De nem vagy az... Egyszerűen csak, ha túl sok időt töltök veled, tényleg elhatalmasodnának az érzéseim. - Nem érti és ez kissé elszomorít. Ha az ember szerelmes, valószínűleg hiába a józan ész, nem fogom tudni megmagyarázni neki. - Pedig nem akarom! Hidd el nekem, hogy sosem tennék ilyet... Nem érdekel mások véleménye, tudod, hogy sosem érdekelt és nem is ártanál nekem. Egyszerűen csak eldöntöttem, még évekkel ezelőtt és eddig tartottam magam hozzá... - A körmeimet nézegetem, az ujjaimmal babrálok. Egyértelműen zavarban vagyok és nem tudom leplezni előtte. Hazudni sem tudok neki és nem csak azért, mert béna vagyok benne, hanem azt már egyáltalán nem engedné a lelkiismeretem.


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Neville Longbottom
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-25, 23:01

Kezdődik, mint ha csak mást hallanék aki csak nem akar sajnálatból bántani. Mint ha ezért nem is nézne rám, komolyan tökre olyan érzèsem van mint akit most egyáltalán nem vesz komolyan és csak egy kosarat akar adni... megint. A legutóbbi után. Oké én vagyok a hülye hogy próbálkozás után nem vettem egyértelműen a jeleit, de valahogy nem tudok tőle szabadulni. Nem tetszenek más lányok, nem is próbálkozok másokkal sehogy sem. De ő... komolyan képes voltam olyanokat elérni, puszta önerővel amiket magamból sem néztem volna ki. És hazugság lenne azt mondani hogy csak magam miatt tettem, mert azt akartam, hogy neki is tetsszen a változás. És már már láttam is... csak aztán...
- Mint eddig? Bridget, egyáltalán szóba sem állsz velem. Köszönsz ha már muszáj, kerülsz mint ha degenerált idióta lennék. - akaratlanul is dúl fúl a hangom, lopvq körül is pillantok hogy nem figyel-e más minket.
- Nem kezeltèl, most mégis azt teszed. Mint ha tartanál tőlem vagy a többiektől mit szólnának... én úgy èrzem nem ártanék semmit neked.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bridget Fairlane
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 40

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-25, 22:50

Dühösnek tűnik, érthető módon. Sajnos nem a legkedvesebb módszert vetettem be, de nem is jutott nagyon más az eszembe. Így sem bírtam ki, hogy néha ne köszönjek neki, pedig tudom, hogy minden egyes szóval közelebb kerülök hozzá, amit viszont nem akarok. Nem szeretnék szerelmes lenni, van bennem egyfajta viszolygás ezzel kapcsolatban, ezért is határoztam el magamat. Mégis, a szavai egyenesen szíven találnak. Az elnyomott bűntudatom ismét felülkerekedik, egyenest az előbb összecsapott könyvet bámulom. - Nem viszolygok tőled Neville, tudod, hogy sosem tennék ilyet... - Ez igaz volt, sosem kezeltem nyűgként vagy húzódtam el tőle, mint a többiek, egyszerűen csak... Már nem beszéltem vele annyit. Nem feltűnően, de eltávolodtam tőle. - Nem, dehogy is! Ne is gondolj ilyesmire, tudod, hogy sosem kezeltelek úgy, mint a többiek. Egyszerűen csak... Nem szeretnék kapcsolatot, de ha melletted maradnék úgy, mint eddig, nem tudom, hogy mi lenne a vége - sóhajtok fel, miközben a könyv borítójára helyezem az összekulcsolt kezeimet és egyenesen a szemébe nézek. Nem akartam erről beszélni vele, mert tudom, ezzel megbántanám őt.


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Neville Longbottom
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-25, 22:26

Bahh, sejthettem volna, hogy valami hasonlót váltok ki belőle. Az egész testbeszéde arról árulkodik, hogy teljesen varatlanul valamint meglepetten érte az érkezésemet. Ugyan ki más lenne ennyire könnyen megijeszthető mnt akinek vaj van a füle mögött?
- Szuper... örülök, hogy feltűnően legalább nem viszolyogsz tőlem. - eltökéltséget erőltetek magamra, mert egyáltalán nem esik jól hogy már így is lopva néz körbe. Oké mástól nem is érdekel, megszoktam az ilyen reakciókat. De ő mégis csak ő. De mégis tőle akarom hallani, hogy miért kerül. Leülök vele szemben. Látni akarom az arcát, a szemeibe akarok nézni.
- Mondd, miért zavar, hogy közeledtem? Mert az ügyefogyott Longbottom vagyok?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bridget Fairlane
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 40

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-25, 22:15

Sok minden történt ebben a tanévben, de még több minden a nyár végével. Új érzéseket fedeztem fel magamban, amiknek nem szabadott volna napvilágot látniuk. Megígértem magamnak, hogy senkibe nem szeretek bele, az első az iskola és majd csak utána minden más, ha végeztem. Eddig mindig csak belerontottak mindenbe, majd, amilyen viharosan jöttek az érzelmek, úgy távoztak is. Sosem jöttem ki belőlük szerencsésen, hol az voltam, aki a végén sírt, hol meg az, aki miatt sírtak és emiatt bűntudata volt. Nem bírtam ezt a helyzetet és nem is akarom, hogy bárki megint így járjon. Ezért is, mindkettőnknek jobb, ha távol tartom magam Neville-től. Mégis, hogy ne legyen túl feltűnő, hogy sosem találkozunk, egy futó köszönésre viszonylag gyakran futja, egy kedves mosolyra és már száguldok is tovább. Még arra is hajlandó voltam, hogy nagyobb társaságokba keveredjek, idősebbekkel, hogy biztosan ne keveredjen oda hozzánk. A mai napon viszont nem számítottam rá. Ritkán járok a könyvtárba, így gondoltam az az egy alkalom, amíg ma beugrok egy könyv miatt, nem fog semmi bajt okozni. Talán nem néztem körbe eléggé, amikor bejöttem, de észre sem vettem, hogy itt volt, csak amikor már megszólított... - Szia... Miről szeretnél? - ijedten csapom össze a könyvet, a pulzusom az egekbe szökik, amint meghallom a hangját, majd pillantok fel rá óvatosan. Bűntudat csillog a szemeimben, sejtem, hogy mit szeretne, de ha van rá esélyem, inkább csak kioldalognék a helyzetből...


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Neville Longbottom
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-12-25, 21:59

Egy rossz szavam sem lehet, semmi okom panaszra ha azt nézem, hogy minden milyen szépen alakul az év folyamán. Mint ha csak nekem találták volna ki ezt a szakot. Nem bánom egy pillanatig sem, hogy nem gyógyító szakot választottam. Igazából bőven elég időm van tanulni, gyakorolni a sok dumát a tükör előtt és közben hódolni a kedvenc időtöltésemnek, vagyis a növényeknek, amiket előszeretettel ápolok az egyik üvegházban vagy épp utánuk olvasgatok egy érderkes könyvben a könyvtárban. Teljesen megteltem energiával és végre sikerült is levetkőznöm nagyjából azt a késztetést, hogy foglalkozzak a környezetemmel. Tévedés, ha valaki azt mondja, hogy így teszek. Viszont egy valakit nem tudok kizárni a fejemből főképp a közös étkezéseknél, vagy amikor elsiet mellettem a folyosón. Mint ha kerülne. És ez már egy ideje bosszant. Olyannyira bosszant, hogy számtalanszor határozom el, ha összefutok vele, akkor letámadom.
Nos... a lehetőség adott, épp csak leadom a visszahozott könyvet Madam Cvikkernek, amint kiszúrom Bridgetet az egyik asztalnál, már fel is vértezem magam a bősz elhatározásommal. Persze aztán nem sikerül annyira határozottnak a köszönésem. De a következő szavaim már igen.
- Beszélnünk kell!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aaron Prusseit
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 268

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-02-07, 19:56


Morticia & Aaron


­­­– Ezt most úgy mondod, mintha nem szoktam volna esténként elhagyni a Hollóhát-tornyot – ráncoltam össze a homlokomat, de végül nem akartam vitába bonyolódni, szóval a későbbiekben ráhagytam a dolgot. ­­– Mindenképpen észben tartom majd – biccentettem, bár nem tudtam mire értette, de azzal, hogy Nott barátnője volt, nos, az semmi jót nem jelentett.
­­– Ó, értem. Egyiptomi, római meg görög? Élvezet lehet – jegyeztem meg, majd halkan elnevettem magam. ­­– Miért nem túrjátok ki az elméletet oktató tanárt?
– Rendben
– biccentettem, mivel nem merült fel kérdése, hát nem is faggattam tovább. ­­– Hát, eléggé érdekesek, meg van jó pár jegyzetem a nagybátyám jóvoltából, mert ereklyevadász volt. Mit szólnál hozzá, hogy ha együtt keresgélnénk utánuk?
Miért is ne? Elvégre, nem zavart a társasága, sőt jelen pillanatban ő volt az egyetlen személy, akit megtűrtem magam mellett.


//Hamarosan folyt.köv. //

[You must be registered and logged in to see this link.]





[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Zwei Dinge sind unendlich: das Universum und die menschliche Dummheit, aber bei dem Universum bin ich mir noch nicht ganz sicher.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Morticia Maganti
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-02-07, 19:43

to: Aaron

– Á, értem. Azért ha kívül esik a hálókörleteden, még összefuthatunk véletlenül. Bár, ha odakint történne, inkább bújj el, ha meglátsz. Nem jó szándékkal megyek ki az udvarra. – Szép lassan őt is be fogom avatni, hogy mi a helyzet, elvégre Karen közös barátunk, vagy valami hasonló, és gyakran lógunk ugyanabban a társaságban. Ha jól emlékszem, Karen nem is akadt ki, csak a lelkemre kötötte, hogy meg ne merjem támadni. – Ókori ereklyékből írunk holnap – válaszolom kissé morogva. Igen, az idő kevés, de szerencsére nem ma olvasom át először az anyagot. – Ereklyedvadász szakon. Egész érdekes, de tény, hogy a gyakorlat sokkal izgalmasabb. Az elmélete se lenne rossz, de van egy elég pocsék tanárunk – kezdek el mesélni, de ahogy hallom, egész jól benne van a témában. Bár, ha igazak a pletykák, és mágiatörténetből zseni, akkor nem csodálom. – Lehet, hogy tudsz. Most épp nem jut eszembe, hogy miben, de majd szólok – Általában úgyis olvasás közben jövök rá, ha valamit nem értek. – Érdekes lehet az is. Azokról már tanultunk valamit tavaly, de részletesebben csak idén jön. Viszont ha tényleg léteznek, kíváncsi lennék rájuk. – Miért ne lenne lehetséges, hogy léteznek ezek a tárgyak? Valaki nem csak gondolt egyet, és kitalálta őket, szerintem.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aaron Prusseit
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 268

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-02-07, 19:30


Morticia & Aaron


­ ­­– Esténként általában másfelé van dolgom ­– feleltem kedvetlenül, bár azért kíváncsi lettem volna arra, hogy Morticia éjjel milyen útvonalakon közlekedett.
­­– És mi után olvasgatsz? ­– érdeklődtem, elvégre magát a lapokon lévő szöveget nem bírtam kiolvasni. Ellenben a kezemben lévő bőrkötéses könyvet az asztalra tettem, és úgy hallgattam tovább a lányt.
­­­– Hát... Milyen szakon is vagy? Mert, ha elméletin, akkor marha sok a tanulnivaló. Tudok segíteni valamiben? – tudakoltam még mindig mellette állva. ­­– Hát, akkor biztos nem osztod be elég jól az idődet – feleltem szórakozottabban, bár még az ő társasága se javított a levertségemen.
­­– Ja, bocs – motyogtam, leültem vele szembe, és magamhoz húztam a könyvet. ­­– Arra gondoltam, hogy kicsit utána olvasgatok a Szent Grálnak, az Excaliburnek meg néhány germán mondában szereplő varázstárgynak. A nagybátyám jegyzetei szerint esélyes, hogy valóban léteznek.


[You must be registered and logged in to see this link.]






[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Zwei Dinge sind unendlich: das Universum und die menschliche Dummheit, aber bei dem Universum bin ich mir noch nicht ganz sicher.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Morticia Maganti
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-02-07, 19:18

to: Aaron

Nem gondoltam volna, hogy mással is találkozom itt ilyenkor, de tévedtem. Igazából hallottam, hogy jön valaki, szóval a könyvből felpillantva fogadtam az érkező Aaront. – Szia. Aha, olyasmi – válaszolok a kérdésére. – Gyakrabban láthatnál este, mint nappal, ha eleget lógnál ki azon az útvonalon, amerre én. – Sokan nem tudják, hogy mi vagyok, és nem rémlik, hogy neki elmondtam volna, de ha tudná, se kapna valószínűleg szívbajt tőlem. Legalábbis nem emiatt. Akik ismernek, és tudják, hogy vámpír vagyok, azokat sem ez zavarja, hanem a természetem, ami azelőtt is megvolt, és ami a betegség miatt van. – Igazából is-is. Tanulni jöttem, de rájöttem, hogy egész érdekes a dolog. Csak ne lenne ilyen hosszú, és ne hagynám mindig az utolsó pillanatokra – válaszolok a kérdésére, majd a szemben lévő székre mutatok. – Nem ülsz le? Kicsit feszélyez, ha így fölém magasodnak – vigyorodom el, majd megvárom, amíg leül, csak azután kérdezem meg, hogy ő miért van itt. – És te mi járatban?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aaron Prusseit
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 268

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-02-07, 18:58


Morticia & Aaron


Amióta magamra maradtam, nem sok kedvem volt az emberekhez, így elmélyedtem a nagybátyám régi jegyzeteiben, amiket egy látogatásom alkalmával hoztam el. Felkeltették az érdeklődéseimet a germán és kelta mitológiában szereplő mítikus tárgyak, ahogy maga a mágia eredete is. Azonban azzal is tisztában voltam, hogy egyedül semmire nem mennék, viszont a szívszerelmét pátyolgató Notton kívül már senkiben nem bíztam.
Eszembe jutott valami az egyik jegyzet kapcsán, ezért úgy döntöttem, hogy a hálókörletet elhagyva, a könyvtár felé veszem az irányt. A könyvtárba lépve hamar kiszúrtam, hogy nem voltam egyedül. Nott egyetlen barátnője volt az, Morticia.
­­– Hello. Még egy éjjeli bagoly? ­– kérdeztem fanyar mosoly kíséretében, miközben mellé sétáltam. Az előtte heverő könyvre pillantottam. – Tanulsz, vagy pusztán szórakozásból lapozgatod? – érdeklődtem. Kíváncsi voltam, hogy milyen szándékkal jött ide ma este.


[You must be registered and logged in to see this link.]





[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Zwei Dinge sind unendlich: das Universum und die menschliche Dummheit, aber bei dem Universum bin ich mir noch nicht ganz sicher.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Morticia Maganti
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-02-07, 18:43

to: Aaron

Késő este a legjobb tanulni. Csak ilyenkor tudok igazán koncentrálni, és a könyvtárban is csak ilyenkor vagyok megtalálható, kivéve, ha fölösleges büntetést sóznak a nyakamba. Nemsokára írunk valami tesztet ókori ereklyékből, és fel kell készülnöm. Már alig várom, hogy végezzek, és végre szabadon kutathassak, mondjuk valami olyat, amitől nem alszom be napközben, mert így sok mindenről lemaradok, az éjszakai életmód meg nem igazán elfogadott. Többek közt ez a könyvtár nyitvatartási rendjén is látszik, mindig külön engedélyt kell kérnem, hogy ilyenkor jöhessek. Bár az egyetemistáknak a takarodó később van (jól is néznék ki, ha ugyanakkor lenne, mint a kicsiknek), mégis, éjfél körül már nem igazán lenne szabad bent tartózkodni. Nos, legújabb engedélyemet megszerezve mégis itt vagyok, egy jó vastag könyv fekszik előttem az asztalon, épp Egyiptomnál kinyitva. Az szinte a leghosszabb fejezet, túl sok mindent találtak fel.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lucas Mordrake
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 71

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-01-13, 03:32


Lauren & Lucas


[You must be registered and logged in to see this image.]


Csak meg akarlak kímélni az esetleges csalódásoktól ‒ pillantottam rá. Nem is értettem miért kétkedtem eddig. Az emlékeim és az ösztöneim arra sarkalltak, hogy úgy tekintsek rá és úgy kezeljem, mint régen, és ne úgy, mint egy idegent. Arra, hogy szívjam vissza azt, hogy naivnak neveztem, némán kiröhögtem. Amint megmondod, hogy miként tehetném ‒ írtam fel egy kaján mosollyal az arcomon.
Akár vacsoránál oda is adhatod ‒ jegyeztem fel, mert holnapig nem szerettem volna várni ezzel, minél hamarabb el akartam rendezni. A tanárok se díjazták, ha egy diáknak hosszú ideig nincsen könyve.
Hogy lehet elfelejteni, hogy idősebb vagyok? ‒ vigyorodtam el. Hármunk közül mindig én voltam a legidősebb. Ez nem hinném, hogy olyan könnyen feledhető dolog lett volna. Tizenegy év. Valóban sok idő ‒ jegyeztem meg, és akaratlanul is kirázott a hideg, amint visszagondoltam a múltamra. Nem volt szép fiatalkor az egyszer biztos.
‒ Hollóhát ‒ írtam fel valamivel megmunkáltabb betűkkel. Ezzel jeleztem a büszke a hanghordást, amelyet pusztán a kísérteteim hallhattak. Ó, ez csak a jéghegy csúcsa ‒ legyintettem. Voltak ennél feledhetőbb meg ennél kreatívabb beszólások is.
Látogasd meg az iskola pszichológust. Rendes nő ‒ tanácsoltam. Én is gyakran tettem látogatást annál a nőnél, eddig mindig normális volt velem, vagy a testvéremmel, pedig aztán neki se lehetett olyan könnyű.
‒ Á, értem. Biztos ne intézzem el őket? ‒ érdeklődtem, elvégre, már olyan romlott voltam, hogy egy-két felgyulladó boszorkány már nem számított. Elaine is ezt akarta volna, éreztem.
Persze, szívesen. Mit keresel? ‒ kanyarítottam gyorsan a jegyzettömb első lapjára, majd felpattantam, és követtem őt a polcok közé.

//Én is nagyon szépen köszönöm a játékot.^ ^ Elvben, ha Lauren jól számolta, akkor 8-8 reagot írtunk. //


[You must be registered and logged in to see this link.] ϰ 261 ϰ [You must be registered and logged in to see this link.]



And you will be unstoppable
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Believe in yourself
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lauren Ashworth
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 42

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-01-13, 03:17


Lucas & Lauren

[You must be registered and logged in to see this image.]


- Van abban bármi rossz is? Amolyan művész csemete vagyok, naná, hogy álmodozok. A naivságot meg szívd vissza, lehet régen az voltam, de újonnan nagyon is igyekszek nem az lenni. – emelem fel mutató ujjamat magyarázó jelleggel. Van abban valami, amit mond, talán még mindig naiv vagyok az élettel kapcsolatban és hiszek valami olyanban, ami elérhetetlen. Van ebben bármi rossz is? Na ja, tényleg azon vagyok, hogy valahogy jó irányba fordítsam az életemet, de elég nehéz, ha a régi, gyerekes álmaim már nem olyanok, mint régen.
Halovány mosoly fut végig arcomon a bólintására. Valamiért megnyugtat, és nem tekintek olyan szörnyű emberként önmagamra. Tudom milyen vagyok és a legtöbb részemet nem is szeretem, de már ezzel élek és valószínűleg ezzel is fogok meghalni. – Rendben. Akkor egy lista a tankönyvekről. – bólintok párat valamennyivel lelkesebben. Legalább lesznek könyveim, tankönyveim, amiket használhatok és sajátomként tudhatok. – Oh, valóban, idősebb vagy nálam, elfelejtettem hogy nem kis idő telt el. – húzom el számat. Azért nem örülök annak, hogy ennyi év után futok össze vele. Egy csomó mindenről lemaradtam és ami azt illeti ő is. - Melyik házba jársz? – jön a hirtelen kérdés, még mielőtt el tudna kezdeni írni egy újabb szóhalmazt.
- Ennyi mindent? – pislogok meglepett fejjel, aztán csak megcsóválom fejem. – Hidd el, az az öt év kellően hazavágott agyilag. Nem tudom hidegvérrel kezelni a beszólásokat. – ez akár lehet szomorú is, valljuk be. A legkisebb sértésen már elborul az agyam, és ha épp nincs kéznél a pálcám, akkor simán odavágom az illetőhöz azt, ami épp a kezem ügyébe kerül.
A papír és toll beszerzése után vissza is sietek, majd immáron a papíron lévő szöveget kezdem el kíváncsiskodva olvasni.
- Nos… Több oka is van. Egyrészt ez a suli volt az egyik legtávolabbi Amerikától. Másrészről ide nem követtek volna a salem-i „barátnőim” – tudtam, hogy a sárvérűségemet itt is elhíresztelnék, így legalább van egy kis előnyöm ezzel a sulival.
- El is felejtettem. Eredetileg könyvet akartam keresni, esetleg… lenne kedved segíteni? – kérdezem kis hatásszünetet tartva, hogy aztán ne én legyek az, aki olyan nagyon fel akar tartani másokat. Ha nem szeretne követni, az se gond.

// Köszi a játékot, ari volt meg minden, aztán majd normálba megy a folytatás. kortanc //

szószám: 345 ✪ zene: [You must be registered and logged in to see this link.] ✪ REAL TIME  ✪ [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Peace beings with a smile
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lucas Mordrake
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 71

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-01-13, 02:57


Lauren & Lucas


[You must be registered and logged in to see this image.]


A kérdésére mosolyogva bólintottam. Ha Link nem is ragaszkodott hozzá annak idején, én igen. És akármennyire is féltem a viszontlátástól, attól még láttam benne ugyanazt a személyt, akit annak idején otthagytunk Ashworth-éknél.
Naiv és álmodozó vagy ‒ jegyeztem meg. Én nagyon jól tudtam, hogy az élet nem szép, és hogy a szenvedések addig tartanak, amíg csak élünk. Most boldog voltam, de belül mégis rágott valami kórság, ami nem engedte, hogy felhőtlenül boldog lehessek. Ilyen az én szerencsém. Tovább bökdöstem, addig szekáltam, amíg abba nem hagyja ezt a viselkedést.
Ki nem? ‒ kérdeztem vissza, majd a „nem jó irányos” dologra bólintottam. Tudom. Ilyesmit sugallhatott a tekintetem. Tisztában voltam vele, hogy más lett. Éreztem rajta, de mégis hinni akartam a kicsi Lauren létezésében. Az ajkaimmal „ó” betűt formáltam, majd ismét írni kezdtem. Ha adsz egy tankönyvlistát, holnaputánra megszerzem az összes könyvedet. Nekem nincsenek ilyenjeim. Magántanárom volt, most pedig egyetemista vagyok, nem hinném, hogy a könyveim megfelelnének neked. ‒ Magyaráztam lázasan írogatva. Legalább semmi segíteni akartam neki. A köszönetre megráztam a fejem. Nem tesz semmit ‒ tátogtam. Nem is emlékeztem rá, hogy mikor csináltam utoljára ilyet. Most az egyszer bántam, hogy nem volt hangom.
‒ Engem nem? Bolond, őrült, fogyatékos, nyomi, néma, idegbeteg… Mégse foglalkozok velük. Szard le őket! ‒ vöröslött a válaszom a levegőben. Nem csak ő volt kitéve mások szekálásának, az egész azon múlott, hogy hogyan kezelte az ilyen embereket. Tőlem egyrészük félt, egyrészük provokált.
Követtem őt egy darabig, majd a könyvespolcok rejtekében megálltam, a hátamat a kemény fának vetettem, és karba tett kézzel figyeltem, amint a könyvtárossal cseveg. Ha Link ezt megtudja! Ki fog akadni… Amikor visszatért, hálásan biccentettem, majd leültem a legközelebbi asztalhoz.
Miért pont a Roxfort? ‒ érdeklődtem, miután lenyomtam a tollat, és körmölni nem kezdtem immár valós papíron.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϰ 297 ϰ [You must be registered and logged in to see this link.]




And you will be unstoppable
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Believe in yourself
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lauren Ashworth
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 42

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-01-13, 02:42


Lucas & Lauren

[You must be registered and logged in to see this image.]


Oldalra billentett fejjel figyelem mozdulatait, majd a levegőben lebegő szavakra végigfut arcomon egy mosoly. – Mindig is kicsi fogok maradni, igaz? – a mosolyom nem hervad le, inkább egyetértően bólintok egyet. – Igazad van, bár reméltem, hogy a sok szenvedés egyszer véget fog érni, azt hiszem, ebben még mindig bízok. Lehet csak gyerekkori álom fog maradni… - kissé csalódott sóhaj hallatszik tőlem, ha számára kiérdemelt büntetés az, amit az élet varrt rá, akkor nem tehetek mást, mint elfogadom az álláspontját. Akármennyire is átkozom emiatt az egész rohadt világot.
A bökdösésre először megrázom a vállam. Egy ideig még nem akarok felállni. Rendeznem kell a fejemben lévő káoszt, egyik pillanatról a másikra nem fogok tudni megbékélni mindazzal, ami ebben a pár percben zajlott és tudomásomra jutott
- Mégis ki támogatna egy ilyen alakot? Megváltoztam Lucas, nem jó irányba… - tisztában is vagyok a tetteimmel, s azzal, hogy a következményekkel is számolnom kell. Az agresszivitásom viszont nem fog megszűnni. Ez abban a pillanatban eldőlt, amikor azt a lányt félholtra vertem. Onnantól kezdve ilyen vagyok és ezzel védem meg nem csak magamat, de a nevemet is.
- Az idei tankönyveim még nincsenek meg, igaz, a könyvtárban van pár régi kötet belőlük, de azok többnyire vagy hiányosak, vagy ha a kezembe veszem szétporlad olyan régi. Most így hirtelen nem tudom mire lenne szükségem, vagy hogy mennyire, de köszönöm a segítséget ezzel kapcsolatban, majd még gondolkozok ezen – tényleg nem akarom lehúzni őket, mert azért az a család se biztos, hogy túlzottan díjazná, ha egy másik kölyöknek kellene fizetniük a tandíjat, és a kölcsön vett pénzt is, ami nos… nem túl csekély összeg.
- Engem mindig cseszeget valaki. Lehet a kisugárzásom ilyen, vagy csak szimplán mások jelenléte irritál nagyon. – felelem egyszerűen. Beletörődtem már, ennyitől nem fog összedőlni a világ, maximum csak a jövőm. – Okké, akkor… hm. – porolom le magam amolyan automata mozdulattal, miután a felállás megtörténik. Egy pillanat alatt eltűnök a könyvtáros nő irányában, majd ha megtörtént a bájcsevej, vissza is térek egy jegyzettömbbel és egy szimpla fekete tollal, apró kék mintákkal rajta. – Remélem megfelel – biccentek egyet. Mosoly nem igazán társul hozzá, de azért a lehető legnormálisabb és legbékésebb szemekkel nézek fel rá.

szószám: 353 ✪ zene: [You must be registered and logged in to see this link.] ✪ REAL TIME  ✪ [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Peace beings with a smile
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lucas Mordrake
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 71

TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time 2016-01-13, 02:23


Lauren & Lucas


[You must be registered and logged in to see this image.]


A dadogására megvontam a vállamat, és széttártam a karjaimat, aztán sebesen a levegőbe karcoltam a következőket: Az élet sose játszik fair játékot, azt hittem, ezzel már te is tisztába vagy, kicsi Lauren. ‒ Engem nem zavart, hogy nem beszéltem többé. Megérdemeltem a történteket, megérdemeltem, hogy nem bírtam jó ember maradni. Ez volt a büntetésem, a keresztem, amit ha nem is büszkén, de felelősségteljesen vállaltam. Nem is akartam, hogy meggyógyítsanak.
Az „összezuhanására” felsóhajtottam, és finoman megveregettem a vállát, és bökdöstem, hogy álljon fel, mert kesergéssel úgyse megy semmire.
Jaj, kicsi Lauren, olyan gazdagok vagyunk, hogy saját orvosunk van, szerinted nem fér bele az, hogy anyagilag támogassalak? ‒ csóváltam a fejem egy halvány mosoly kíséretében. Talán majd egyszer vele is eljutok arra a szintre, hogy ne kelljenek szavak ahhoz, hogy megértsen. Mennyire lenne szükséged? ‒ tudakoltam. Elvégre, nem ártana tisztában lenni azzal, hogy mire van pontosan szüksége.
Beletörődően pillantottam rá. Leginkább ráhagytam. Annyit beszélt, amennyit akart, nem akartam mindent harapófogóval kihúzni belőle. A rövid összefoglalóját hallva azonban egy pillanatra elsötétült a tekintetem, és meg is borzongtam attól a gondolattól, amit Elaine a fülembe suttogott, de egy oldalra vetett gyilkos pillantással elhallgattattam. Teljesen megértem, ha kiborultál. Nyugodj meg, én két éve ide járok, ha nem foglalkozol azokkal, akik cseszegetnek, elég békés hely ‒ feleltem, majd az a két kérdése közül az elsőre tanácstalan fejjel megrándítottam a vállamat, a másikra meg bólintottam, de igen, örülnék neki, ha hagyományosabb dolgokra írhatnék. Így is kezdett fájni a fejem, és hamarosan biztos az orrom is vérezni fog, hiába kímélem magamat.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϰ 257 ϰ [You must be registered and logged in to see this link.]




And you will be unstoppable
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Believe in yourself
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Könyvtár (IV. emelet) - Real time

Vissza az elejére Go down

Könyvtár (IV. emelet) - Real time

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Similar topics

+

Similar topics

-
» Négy emelet boldogság
» Konoha könyvtára
» Egy kisebb történelmi könyvtár
» Esther Mikaelson
» A Könyvtár

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Emeletek (1-7.)-