2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Persze feltűnt, hogy alig eszik valamit, míg én jóízűen elfogyasztottam a desszertemet. Nem hinném, hogy magával az étellel lehet gond, mert a manók mindig kitesznek magukért, dokkal inkább neki lehet valami problémája. Bár nem akarom ezt a témát tovább feszegetni, ha nincs akkor nincs. - Nincs azzal semmi gond, ha egy varázslónak egy mugli a legjobb barátja. De azért kilenc hónap az sok valakitől távol és azért itt, sulin belül is elkél egy pár barát – de én már csak tudom, nem is tudom mi lenne nélkülem, ha nem vennének körül ilyen sokan. Azt hiszem engem nagyon hamar megtörne a magány, már azt is nehezen bírom, ha csak órákra maradok egyedül. Ha esetleg egyszer egy lakatlan szigetre vetődnék biztos hamar megkattannék. - Így van, ez jellemző a legjobb barátnőkre. De van amikor a sors közbeszól és a két barátnak ketté válik az útja, ilyenkor nehéz újra egymásra találni. De ahogy elnézlek idősebbnek tűnsz, sőt mintha évfolyamtársak lennénk, úgyhogy már sok ilyen tanéven túl lehetsz és ha ennyi éven át kibírta ezt a barátságotok, akkor nagyon szerencsések vagytok és már biztos, hogy egy életre szól – mosolygok a lányra. Nekem is van egy ilyen jó barátnőm, csak most túlságosan lefoglalja az új pasija, de azért néha összefutunk. - Hiszen mire mennénk mi lányok, legjobb barátnők nélkül? Kivel osztanánk meg a féltve őrzött titkainkat és a legmerészebb vágyainkat? Kivel beszélnénk meg a gondjainkat és ki hallgatná meg a pasikkal kapcsolatos problémánkat, ha nem a legjobb barátnőnk? - ha még titkon is de mindenki vágyik egy ilyen emberre. - Mindent, amit csak elmondasz róla – nem kifaggatni akarom róla és nem is azért kérdezem, mert megtetszett, hiszen még csak nem is ismerem.
A valóságban egy törött szív nem olyan borzalmas, mint a regényekben.
Nem nagyon szeretnék, most Lucyval vitába szállni, így egyet értően csak bólogattam és mosolyogtam. De igen valahogy úgy, mugliszármazású a lány, de nekem nincs bajom vele. Próbálok én barátokat szerezni, de egyszerűen nem megy. Lehet, hogy nem is voltam éhes mert csak a kajámba turkáltam, egész nap és alig ettem valamit. De, mugli és a lehető legjobb barátnőm. Szinte tudja a titkunkat, mert vakon megbízok benne, hogy nem fog elárulni, bár amióta eljöttünk otthonról fogalmam sincs, hogy most mit csinál vagy éppen, mit nem csinál- Mosolyodtam és a lányra néztem, majd ismét a kajámba túrtam, de ettem azért némi falatot ha már a mankók voltak, ilyen kedvesek és szorgosak nem fog, egy ilyen jó kaja kárba veszni.Tudom pedig a barátok mindig számíthatnak egymásra nem? Nem tudom, hogy mi van velem, de mostanában nem vagyok túl beszédes. Általában, nem ilyen szoktam lenni vagy kitudja. Pedig nem kellene, mert a barátok mindig egymás mellett maradnak, bármi is történjen nincs igazam? Attól függetlenül, hogy a barátnőm járt egy évet a bátyámmal, mindig mellette voltam és vagyok is, mert mindig egymásra számítunk hiába mugli, nagyon szeretem és olyan, mint a húgom- Elmosolyodtam és ismét a ettem pár falatot.
Tudom, hogy mások is elvárják azt tőle, hogy beszéljek de nem nagyon nem szeretnék a múltamról beszélni. De hát, azért beszélek neki ha már így összefutottunk nem igazán szeretném kárba veszni a találkozásunkat. Mire vagy kíváncsi a bátyámmal kapcsolatban?- Már ezt az utolsó két falatot is bekaptam és megköszöntem a manóknak a remek finom falatokat, majd kértem még egyet. Éhes lettem, mert már majd kilyukadok az éhségtől, vagy csak a szemem kívánja? Kitujda... mondjuk annak örülök, hogy beszélhetek a bátyámról persze egy időben egy csöppet sem örültem nem tudom, hogy miért ez van.
Lucy Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Maya & Lucy 2015-03-12, 11:44
- Csak nem mugli származású a lány?- persze nekem semmi problémám a varázstalan emberekkel, de az nem lehet, hogy egy boszorkánynak, csak olyan barátja legyen. Másrészt nem tűnik olyan lánynak akit bármi miatt is kiközösítenének. - Miért nem próbálasz meg barátkozni, itt a suliban? - nem mindig arra kell várni, hogy minket találjanak meg a barátok. Igenis fel kell állni és tenni kell érte, ha azt akarjuk, hogy legyenek. Nekem se a két szememért lett ilyen sok barátom, már ha annak lehetne nevezni őket. - Figyelj, engem is eléggé elhanyagol a legjobb barátnőm, mióta új pasija van. Ezen tovább kell lépni, ha nem akarunk mindig egyedül lenni. Nyitottnak kell lenni másokra, nem szabad magunkba bezárkózni, mert annak csak rossz következményei lesznek – otthon szoktam venni ilyen pszichológiai újságokat, érdekelnek lelkünk titkai. Egy ilyen magazinban volt benne az is, hogy a magánynak hosszú távon károsító hatása lehet és néhány betegség kockázatát is megnövelheti. - Mesélsz nekem a bátyádról? - muszáj lesz egy kicsit beszéltetnem a lányt. Alig szól egy - két szót ez nem a legjobb jel. Most itt vagyok, nekem nyugodtan kibontakozhat.
A valóságban egy törött szív nem olyan borzalmas, mint a regényekben.
Mikor meghallottam a "barát" szó hangját nem tudtam mit csinálni. Szégyelltem azt mondani, hogy nincsenek barátaim pedig csak egy igazi barátom van aki ember és vele mindig tartom a kapcsolatot, mert hát...ő tudja mi vagyok és a bátyámat. Kicsi korunk óta elválaszthatatlan barátnők vagyunk, mindenben segítünk egymásnak és...emlékszem mennyire odavolt a bátyámért. Igaz sokat kellett hazudni neki, mert azt csak nem mondhattuk el neki varázslók vagyunk. Nagy levegő vétel után a lányra néztem és valahogy még is csak kikotyogtam. Öhm...csak voltak barátaim...otthon, egy igazi barátom van akivel mai napig tartom a kapcsolatom, hiszen ő gyerekkorom óta jó barátnőm és emlékszem szerelmes volt a bátyámba.- Szégyellve mondtam. Szó szerint, nem ok nélkül nem bízok az emberekbe.
Lehet, hogy más vagyok de én elfogadom magam ahogy vagyok. Persze, azért barátkozok másokkal mert szeretek ismerkedni. oka nincs..csak néha jól esik egyedül lenni- Kissé szerényen mondom a lánynak. Való igaz, mert az vagyok lehet hogy nagyképűnek látszom, azért van bennem némi modor. Annyira nem szeretem magam festeni, mint egyes lányok mert hát..vannak páran, akiket nem igazán csípek de hát ez van. Az ember néha változik. Azét jól elbeszélgetek Lucyval, mert aranyos lánynak nevezném. Remélem a lehető legjobb barátnők leszünk
Lucy Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Maya & Lucy 2015-03-06, 15:16
- Köszönöm, ez igazán kedves tőled – rámosolygok és tovább falatozom a rizspudingomat. Körül nézek, sürgő- forgó házimanók vesznek körül minket. Igazán jó érzés itt lenni, ennyi kedves kis varázslény között. - Na de valami miatt mégis csak egyedül szerettél volna lenni, mi oka lehet valakinek ilyen szép napon egyedül kuksolni itt, mert lássuk be, a manók is lehetnek jó társaság, de azért a barátok mások. Jut eszembe, hát a barátaid hol vannak, miért nem vagy inkább velük? - kérdezem és közben egy erre járó manónak nyújtom immár üres tálkámat. - Köszönöm, nagyon finom volt – mondom még neki mielőtt gyorsan tovább sietne. Szegényeknek egész napjuk abból áll, hogy fel- alá futkároznak, szerintem ez nagyon igazságtalan, legalább kaphatnának heti egy szabad napot. Bár ki tudja, lehet, hogy ők ezt élvezik és nem sajnálják, hogy nincs semmi szabadidejük.
A valóságban egy törött szív nem olyan borzalmas, mint a regényekben.
Örülök, hogy legalább valaki megért. Nem mintha bajom lenne, de tényleg néha jól esik valakivel találkozni ha netalántán összefutunk, akkor egy pár szót tudunk váltani és ez is több mint a semmi. Elgondolkoztam azon, amit Lucy mondott nekem. Nincs semmi olyan, amit el kellene mondanom neki...talán a bátyámat még mindig féltem fogalmam sincs. Lenne is valami, akkor elmondanám neki hiába csak most társalgok vele először. Aranyos vagy, de nincs semmi amit el kellene mondanom neked. Esetleg ha lesz valami, akkor tuti elmondom neked hiába, most ismertelek meg jófejnek tünsz- Mikor ezt kimondtam elmosolyodtam. Szerintem sokat jelent neki, amit mondtam mert nekem is jól esne egy ilyen mondat. Egyszer talán valamikor meghívom hozzánk, mert szeretném a jóba lennék és megtartanám a kapcsolatot.
Lucy Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Maya & Lucy 2015-03-02, 21:26
Bár tényleg nem vagyok éhes és eredetileg nem akartam enni, de ahogy elnézem a lányt én is kedvet kapok valami édeshez. Keresek egy házimanót és kérek tőle egy rizspudingot. Ő készségesen ki is szolgál, majd odébbáll. - Hm... ez nagyon finom – mondom miután bekapom az első falatot. Mennyei íze van, nem ettem még ennél jobbat, ráadásul itt készítik a legfinomabban. Ez a kedvencem és ha betévedek mindig ezt kérek. - Egyébként megértelek, jó néha egy kis magány. Bár azért annak általában oka is szokott lenni, ha valaki egyedül van, mert azért az ember társas lény, így társaságban érzi magát a legjobban. Szóval ha bármi van ami bánt, vagy csak van valami amit nem mondhatsz el másnak, én szívesen meghallgatlak és a titkodat megőrzöm. De azt is megértem ha nem akarsz róla beszélni, hiszen mindenkinek van olyan dolga amit nem osztana meg másokkal – bátorítóan rámosolyogtam. - Nagyon örülök Maya – eddig nagyon kedvesnek tűnik. Szeretek új emberekkel megismerkedni, mindig jól jön egy új barát.
Láttam a lányon, alig vette észre hogy köszöntem, mert akkor nem fordult volna vissza. Aztán nagy nehezen észre vett és köszönt nekem, majd válaszolt a kérdésemre. -Egyszerűen nagyszerű-gondoltam magamba, aztán kedvesen mosolyogva ahogy mindig szoktam válaszoltam. Nagyon örülnék neki. Persze nem szeretek egyedül enni, csak most épp nem vágyom a nagy zajra ami szokott lenni a nagyterembe érted mire célzok- Ezzel a tudattal avagy gondolattal, még több kérdés megfordult bennem. Bemutatkozott és a nevemet kérdezte, utána nagy nehezen válaszoltam. Maya Jones-Feleltem vidáman. örülök, hogy végre egy olyan lány vesz engem körbe, aki szívesen barátkozik. A legtöbben nagyképűnek tartanak és ez nem igaz. Egyszerűen csak barátkozni szeretnék semmi több. Másrészt, hogy jó kapcsolatom legyen bárkivel és meglássák nem vagyok egy nagyképű, arrogáns és beképzelt öntelt bunkó paraszt. Elnézést a megjegyzésért ez van, mert ezt gondolnak szerintem mások. A legfőbb, hogy Lucyt szeretném megismerni és barátok lenni. Mert én csak ezt szeretném mindenkivel.
Lucy Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Maya & Lucy 2015-02-28, 01:01
Maya & Lucy
Most értem vissza a klubhelyisbe, de máris kedvem támad egy újabb kiránduláshoz. Így elindulok, de hogy hova vagy végül hol lyukadok ki azt még nem tudom. Nem is ez a lényeg, csak szükségem van egy kis társaságra, hm... talán arra is. De leginkább arra, hogy kilevegőztessem a fejem. Amikor csak egyedül maradok és senkinek sincs szüksége rám, előbukkan a semmiből Lamerin képe a fejemben. Most sincs ez másként, folyamatosan arra gondolok vajon hol lehet, mit csinálhat és legfőképp KIVEL? Miért nincs itt velem, ez mondjuk egy hülye kérdés, hiszen már rég nem ide jár. Ki tudja merre sodorta a szél, mióta kilépett az életemből, azóta nem jelentkezett, így semmit sem tudhatok róla. Mindenesetre nagyon remélem, hogy boldog még akkor is, ha már egy másik lány mellett állapodott meg. Titkon azért remélem nem így van és egy szép napon majd visszatalál hozzám. Azt mondja majd, hogy mindent sajnál és nem akart elveszíteni, hogy csak engem szeret és mennyire hülye volt amikor elhagyott. Akkor majd a karjaiba vetem magam és mindent megbocsájtok. Lucy, Fejezd már be! Szólok magamra erélyesen, nem szabad az álmokban élni. A jelenre kell koncentrálni és a mostot kell megélni, nem azt ami egy alternatív jövő lehetne. Gondolataimba merülve fel se tűnik hirtelen, hogy szólítottak. De pár másodperccel később megtorpanok és visszasétálok a lányhoz. -Szia! Ne haragudj, hogy az előbb nem vettelek észre csak máshol járt az eszem – na pont az ilyen pillanatok elkerülése végett kellene végre túltennem magam Lamerinen. - Köszi, most nem vagyok éhes, de ha gondolod itt maradhatok veled és beszélgethetünk. Feltéve ha szeretnél így evés közben beszélgetni – mosolygok rá. Nekem is jobb lenne. Legalább új embereket is megismerhetek. - Lucy vagyok – mutatkozom be. - Téged, hogy hívnak?
Sokáig nem tudtam mi tévő legyek, de aztán egyhamar eszembe jutott az a gondolat, hogy éhes vagyok. Miután gyorsan összeszedtem magam lementem az alagsorba és teljesen kihalt, mintha egy horror filmbe lennék olyan rémisztő. De...annyira korgott már a gyomrom muszáj voltam sietni. Most valahogy nem szerettem volna menni a Nagyterembe fogalmam sincs miért. Talán, mert sokan vannak és most nem vágyok társaságra hanem szép csöndben szeretnék enni. Remélem azért a manók adnak nekem némi harapni valót.
Kitudnám enni az egész konyhát. Ekkor velem szembe jött egy lány. Azt hiszem Lucynak hívják és Hugrabugos, mert rajta van a talárja. Igaz, hogy nem volt senkivel kedvem enni de most úgy tűnik még is csak megjött a kedvem. Majd mosolyogva leszólítottam. -Szia! Nincs kedved velem enni?- Kérdeztem majd a válaszára vártam. Jó tudom nem mutatkoztam be neki, de lehet ismer vagy nem. Legalább rendes vagyok mert meghívtam, hogy jöjjön velem enni ha éhes. Reménykedem abban, hogy elfogadható lehessen a válasza de mint mondtam ezt ő tudja.
