2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Tárgy: Re: Diederik Hale & Lavender Brown 2015-03-16, 19:03
Diederik & Lavender
*Ennek a vakrandinak azért mégis nagy jelentősége van és azt hiszem a sok undok mondatom után, megkövetem Gerardot. Miután bejelentette, hogy mit tervez, még napokig gyötört azzal, hogy van egy meglepetése, de nem árulta el azonnal, mert még nem volt kész a terve. Naná, hogy agyaltam rajta, olyan nincs, hogy én ne tudjak valamit, nem mintha pletykás lennék, egyszerűen nem szeretek kimaradni a dolgaiból, főleg ha azok velem is kapcsolatosak. A karácsonyi szünet óta meg főleg nem, elvégre megígérte, hogy nincs több titok, erre tessék. Benyögi, hogy mégis van. Azt is tudtam, hogy nem fogok rájönni, egyszerűen azért nem, mert amióta többet tudok róla, még bonyolultabb lett az életem. Régen mindig tudtam mikor, mire gondol, mostanra annyira összezavarodtam tőle és a saját érzéseimtől, hogy csak tapogatózom mint vak mágus a Három Seprű italos pultján. Mikor tudomást szereztem végre a tervéről, csak hápogtam az első percekben. Azt valahogy gondoltam, hogy megint ketten megyünk a Valentin napi buliba, mert egyikünknek sincs tartós kapcsolata, nekem meg semmilyen, és már a karácsonyi bál előtt rájöttünk arra, hogy világmegváltó ötlet együtt tölteni az ünnepi összeröffenést, mert egyrészt nem volt olyan partnerünk akivel szívesebben megjelentünk volna, másrészt remek társaságnak bizonyult a másik. De! Az, hogy én egy másik fiúval szórakozzak közel….mittudomén hány órán át….hát kész voltam. Volt pár nagyon elrontott randevúm, a nem túl szerencsésen és nagy jóindulattal sem romantikusnak nevezhető első csókomtól – Matt, a bagolyház, bokáig érő guanó és hideg, nyálas puszi - az egész estén át tartó kviddics elemzésen át, egészen a békák szerelmi életéről szóló, roppant érzékletes előadásig. Érthető hát, hogy nem nagyon kerestem a fiúk társaságát romantikus szálon, Gerard más volt, mert jól éreztem magam vele, semmi kötelezettség, megfelelni vágyás, ő olyannak szeretett amilyen vagyok és láthatóan még ő is hajlott a hülyeségeimre. Na de, egy másik fiú? Valentin napi buli? Enyhén szólva kiakadtam, de mivel Gerard biztatott – csak Merlin tudja miért – belementem. Most viszont áldom őt amiért ilyen helyzetbe hozott. Nem sok barátom volt, tulajdonképpen egy sem, csak a szobatársaimmal voltam jóban, de az más, hiszen együtt laktunk az iskolaidő alatt és olyanok voltak mint a családom, de ennek ellenére mindig kívülállónak éreztem magam. Diederik azonban rácáfolt mindenkire. nem csak a mardekárosokra, hanem úgy általában mindenkire. Ha egyszer találkozom Lenával és szóba elegyedünk, el fogom neki mondani milyen remek fiúra lelt és, hogy nagyon szeresse mert Diederik kész főnyeremény.* -Ha szereted Lenát, márpedig oda vagy érte meg vissza, akkor neki nyugodtan tárd ki a lelkedet. Hidd el nekem, imádni fog érte. A lányok már csak ilyenek. szeretik az erős fiúkat, de akkor zúgnak beléjük a legjobban amikor a gyengeségeiket is megmutatják, csak nekik……szerintem könnyezni fog a boldogságtól. *Nos, nem ismerem Lenát igazán, csak tudom, hogy hogyan hívják, melyik ház tagja és milyen arcot kapcsoljak mindehhez. De mivel lány és valószínűleg oda van Diederikért, tuti biztos, hogy vevő lesz a nyitottabb Diederik felé is. A film egész egyszerűen mulatságos. Szeretem a kutyákat, annyira mint a többi állatot, de azért egy macska, vagy egy bagoly le sem veri a lécet. Pláne ha az a kutya pöttyös. Édesek meg minden, de nekem Szörnyella jobban tetszik, annyira idegesítően mulatságos és szerencsétlen, hogy pompás. A haja meg….boszorkányos.* -Szerintem aranyosak, csak….olyanok mint egy marék….giliszta. Egy marék, pöttyös giliszta. Sznob giliszta. *A végére kezd az egész még számomra is csöpögős lenni. szeretem ha minden jó ha a vége jó történeteket, de azért ez még nekem is sok.* -Azt hiszem legközelebb egy horror filmet nézek meg, ha már lehet választani. *A filmnek még nincs vége, de megszólal a gong ami Gerard szervezése szerint a párcsere, vagy visszacsere jele. Gondolom Diederik azonnal felpattan és lohol, hogy megkeresse Lenát. Jól teszi, és meg is értem, de egyrészt szeretném neki megköszönni, hogy ennyire türelmes volt velem, a helyzettel és Gerard ötletével szemben, másrészt jó lenne ha már nem látná Lena sorsolt párját a szerelme közelében. Így visszatartom még egy kicsit ha nagyon rohanna. Megfogom a karját miközben felállok és ha már menne, akkor magam felé fordítom.* -Diederik. Tudom, hogy már futnál, de szeretném megköszönni a mai estét. Üdítő csalódás volt a részemről egy mardekáros….egy nagyon szerelmes mardekárossal tölteni az időt. szóval, köszönöm. További jó szórakozást kívánok. *Azzal a kezemet nyújtom felé, mintha csak békejobbot nyújtanék. az biztos, hogy ezek után nem szabadul tőlem az udvaron egy szimpla csúnyán nézéssel.*
//Roppant jól szórakoztam! Nagyon köszönöm a játékot és remélem még találkozunk a játéktéren, így vagy úgy. //
Ténylegesen egy nagyon csendes srác vagyok és ezt itt tartózkodásom óta mindenki tiszteletben is tartja, nem faggatnak, nem beszélnek hozzám, mert tudják, hogy baromira nem díjazom a dolgot. Nem azért vagyok a suliban, mert szeretnék emberekkel bájcsevegni, nekem dolgom van, kötelességem, kitűzött célom. Persze Lena sem volt a céljaim között, Ő csak egy plusz volt, egy ráadás ami meglepett és annál fontosabb lett a számomra. Mindent elsöpör, minden fontossági listát megdönt. Igen, határozottan változtak a dolgok, de nem drasztikusan. Továbbra sem akarok másokat körülöttem. Persze ez a mai dologgal együtt szintén megdőlt. Itt vagyok egy társas eseményen, teli emberekkel és ráadásul nem is Lena-val vagyok hanem egy másik lánnyal. Persze panaszom nem lehet, Lavender jó társaság és meg is kedveltem kissé. Az előítéleteimen is sokat változtatott, most már tisztában vagyok azzal, hogy nem minden griffendéles akkora szerencsétlenség, mint a Weasley-k vagy az a Potter gyerek. Kinevet, más esetben meg talán mással szemben nem tetszene, hogy kinevetnek, de ebben az esetben nekem is muszáj vele nevetnem. Igen, határozottan nem áll hozzám a pöttyös kutyák gondolata. Akármennyire is próbálok megbékélni ekkora abszurditással, nem megy. Még elhiszem a hosszú nyakú foltos állat sztoriját, de egy pöttyös kutya már tényleg sok, ezek a muglik tényleg nem ismernek határt a valóság és a mesék között, épp ezért nem lehetnek uralkodók sem, nincs realitásuk, egy csepp sem. -Van én nekem lelkem, egyszerűen csak nem teszem közkívánatra. És majd megpróbálom elmesélni úgy, mintha lenyűgözött volna a film. - Bólogatok helyeslően. Lena amúgy is örülne annak ha csak jó dolgot hallana felőlem a mai este után. Még nem tette egyszer sem szóvá, hogy valami nem lenne velem okés, de meg van bennem a félsz, hogy egyszer rájön mekkora hibát követett el azzal, hogy belém szeretett. Ezért pedig nem tudnám hibáztatni. Nagy nehezen elindítom a filmet és kényelembe helyezem magam. Egy kis popcornt is kézbe kapok majd rágcsálni kezdem. A film eleje sem tűnik túlzottan értelmesnek, de amik csak ezek után jönnek, hát mosolyra tudnak fakasztani még ha nem is nevetésre. -Micsoda hülye név. De igazad van, a haja egyedi. - Borzalmas, egyszerűen rémes, de hát mit vártam? Ez egy muglik által készült film, értelmes már eleve nem lehet. Mikor meglátom a pöttyös kutyákat is a képernyőn, na ott elnevetem magam, hát mik ezek, te jó ég! -Azokat nézd, hát ezek borzalmasak. - Mutatok a képernyőn össze-vissza szaladgáló vakarcsokra. Nekem a kutya fogalma valahol nem itt kezdődik az tuti. A muglik nagyon furák, nagyon-nagyon furák.
Lavender.Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Diederik Hale & Lavender Brown 2015-03-14, 21:40
Diederik & Lavender
*Azt hiszem Diederikkel megdöntöttem a másokkal való beszélgetéseim rekordját. A szobatársak más, velük azért minden este beszélgetünk, főleg ha Rose is itthon van és nem mászkál valahol a nagyvilágban, ha visszatér, rendszerint a kalandjairól van szó. Gerardon kívül azonban még igazán nem beszélgettem senkivel ennyi ideig. Talán Missy kivétel, de ő lány és szobatárs. Ráadásul a mardekáros fiúnak sikerült belőlem néhány dolgot kihúznia, lehet, hogy nincs róla fogalma mert állandóan Lenán jár az esze, de beszéltem neki Gerardról. Nem öntöttem ugyan ki a lelkemet, de volt néhány pillanat ami elbizonytalanított. Amit viszont mindenképpen sikerélménynek könyvelhetek el, az Diederik hozzáállása ehhez az egész pár cserélgetős vakrandis dologhoz. A tánc végére már egész jól érzi magát és ez kiváltképp örömteli. Mintha vonzanának magukhoz a rossz kedvű emberek, talán ez az a dolog amiről anya beszélt amikor még kicsi voltam és nem éreztem magamban annyi önbizalmat, hogy megbirkózzam a roxforti megpróbáltatásokkal. Azt mondta mindenkinek van egy titkos fegyvere, a lelkében van és a szívében és azzal bármit le tud győzni. Persze azt azért nem hiszem, hogy Draco-ból is ki tudnék hozni valami jót, mert ő reménytelen eset, de lehet, hogy egy mardekáros is csinálhat nyarat. Vagy kellemes estét egy Valentin napi vakrandin. Az enyém egészen jól telik ha nem gondolok Gerardra és Pennyre, akik most valahol odafent lehetnek egy szobában egy üveg ital és két pohár társaságában. Nem, nem gondolok rájuk, csak azért is jól fogom érezni magam, mindketten jól fogjuk érezni magunkat. Bár a kiválasztott filmet tekintve támadnak kétségeim, azért pozitív maradok, már csak Diederik kedvéért is. Az arcát nézem és muszáj nevetnem rajta, olyan fancsali képet vág mintha egy citromba harapott volna bele. Lelkesen bólogatok a szavaira, nem mintha nekem jobban tetszene 101 pöttyös kutya, ki tudja miről szólhat a film, de ha már csak azon szórakozunk, hogy a muglik mit ki nem találnak, megérte.* -Ha szereti a kutyusokat, biztosan. Csak próbáld majd lelkesen elmesélni, had lássa, hogy van neked lelked. Csak lesz benne valami jó is. A muglik amúgy is mulatságosak néha. *Szándékosan nem nézem meg a többi filmet miről szólnak, ha ez, hát ez. Amíg Diederik azzal foglalatoskodik, hogy elindítsa a filmet, gyorsan hozok egy tál sütit, majd levetem magam a kanapéra. Hogy még kényelmesebb legyen, lerúgom a cipőimet, a szoknyám és magam alá hajtogatom a lábaimat, a tálat meg kettőnk közé teszem, hogy Diederik is rágcsálhasson. Elkezdődik a film és rá kell jönnöm, sosem fogom megérteni a muglikat, viszont ha a pöttyös kutyákon nem is, Diederiken remekül fogok szórakozni. Hangosan felnevetek, és sokáig nem bírom abbahagyni. Tévedtem, a filmen is lehet nevetni.* -Szörnyella De Frász. Ez nagyon jó…..csodás haja van.
Engem egy komor, barátságtalan embernek tartanak, ettől persze nem állnak messze. Nem vagyok társaság és ember kedvelő. Nekem a legfontosabb mindig is a családom volt, most már Lena is a család tagja így magától értetődik, hogy első helyet élvez a képzeletbeli listámon. Nem tartom fontosnak a barátságot, a barátság sohasem örök, ha az ember bajba kerül, megsérül a barátok elfordulnak tőle mintha soha nem is ismerték volna. Ám a család az örök, ha bármire szükséged volna fordulhatsz hozzájuk bizalommal. Épp ezért nem akarok barátokat szerezni, hosszú ideig a szerelem sem tartozott nekem az örök dolgok közé, de Tündérlány ezt merőben megváltoztatta. Nem tudom elképzelni azt, hogy egy idő után ne szeressem többé. Ez lehetetlen, túl fontos nekem. Mindig rá gondolok legyen bármi, lehetetlen az, hogy egyszer csak ez ne legyen többé. Ám Lavender kedves lány és egész jól megvagyok mellette, pedig amiket gondoltam a ma estéről, na igen, egyik sem valami szép, körülbelül elképzeltem a két lábon járó poklot. Ehhez képest egész jól szórakozom, nyugodtabb vagyok Lena miatt is, nem olyan vészes, mint képzeltem. Csak mosolygom. Sajnálom, hogy nem tudtam neki segíteni. De az ilyen helyzetek sohasem voltak az asztalom. Mindig megmaradtam a magam dolgainál. Csak azokat az eseményeket tartottam, tartom szem előtt amik befolyásolhatják az én és a családom életét. A filmek amit közösen összeválogattunk nos nem tűnnek túl egyformának ami azt jelenti a 10 film közül bármelyik halálos lehet rám. Jó, nem szó szerint, de nem vagyok hozzá szokva sem a romantikás dolgokhoz sem a bugyuta vígjátékokhoz. Nekem az egész életem halálosan komoly, akció és felelősség. Figyelem vajon melyiket fogja húzni, a választására mered a szemem. 101 kiskutya...a kutya világos, meg hogy 101 darab van belőlük, de pöttyösek? Mekkora marhaság már ez? Csak nézem az idióta borítót és a muglikról meg is van a véleményem..de ezt nem fejteném ki hosszasan. -Hát ha te mondod bizonyára. - Nem tudom mennyire tudnám élvezni, de igyekezni fogok. Akkor sem tudok kibékülni a pöttyös kutyák gondolatával, ez merőben megrengeti a valóság fogalmát, nem? A kuncogásán elmosolyodom, na igen, ez a filmezés most nem nekem kedvez és hát az ábrázatom sem lehet valami biztató. -Lehet, hogy neki még tetszene is. - Bizonyára Lena értékelné amit most nézünk, ha túlélem elmesélem neki. Miért nem sárkányokról vagy valami hasonlókról készítenek filmet a muglik? Az ezerszer hitelesebb és érdekesebb is. Pöttyös kutyák nem is léteznek ez ezer százalék. Elindítom a filmet, mert azért ezt még tudom, hogy kell megcsinálni és próbálok nagyon koncentrálni nehogy valami beszólás kicsússzon a számon erre a nevetséges dologra. De a következő pillanatban meglátok egy pöttyös kutyát és elszakad a cérna. -Ez komoly? Úristen... - Rázom meg lemondóan a fejem, ez nevetséges.
Lavender.Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Diederik Hale & Lavender Brown 2015-03-13, 08:44
Diederik & Lavender
*Na jó, talán kicsit eltúloztam ezt a barát dolgot, de Diederik legalább nem szedte le a fejem miatta. Tényleg csak kicsúszott a számon és nem volt semmilyen hátsó szándékom vele, keveset beszélgetek a többi diákkal, épp ezért nem tűnt még fel, hogy mennyire könnyedén elmondanak nekem bármit, még a fiúk is. Diederik szavára csak könnyedén megvonom a vállam, így van ez, ilyen vagyok, ez vagyok én. Sokan félreértenek vagy esélyt sem adnak maguknak, hogy megismerjenek, ebből aztán az következik, hogy elkönyveltek idétlen hülyének, vagy olyasvalakinek aki a föld felett lebeg állandóan és fogalma sincs a való életről. Pedig meglepődnének. Egyedül Gerard tudja milyen vagyok, ő ismer a legjobban, neki szívesen megnyitom a lelkem bármikor, kivéve ha az iránta való érzelmeim feszegetése a téma, mert abban még magam sem igazodom el. Sikerül Diederik előtt hülyét csinálni magamból, a fenének kellett rákérdeznem Dracora és Pennyre, most magyarázkodhatok. Vagy mégsem. Jó fej ez a mardekáros srác, hasonló helyzetben Draco és a haverjai biztosan addig húztak volna amíg sírva el nem rohanok, egyszerűen nem értem miért lelik örömüket abban ha másokat bánthatnak, ezért üdítő változatosság a mai esti partnerem.* -Köszi. *Most én nem ragozom túl, el is felejthetjük az apró kis ballépésemet. A tánc után, ami egészen kellemes volt, a filmeket nézem amiket Diederik összeszedett. Az enyémekkel együtt az a tíz annyira különbözik egymástól, hogy jobban már nem is keverhettük volna össze őket. Tulajdonképpen egyiket sem ismerem, nem szoktam filmeket nézni, amikor otthon vagyok jobban szeretek a mezőn sétálni vagy fent a kuckómban heverészni és olvasni. csak nagy ritkán néztem filmet, amikor a nyári szünetekben összejöttünk lányok. De mostanra már az is elmaradt.* -Oké, akkor húzok. *Hiába próbálom „kifaggatni” Diederik kezét arról melyik filmet nem szeretné, semmit nem érzek. Hidegvérűen nézi amint a kezem egyik filmről a másikra kúszik a levegőben, végül megunom és lecsapok egyre. Felemelem a fejem mellé, hogy a mögöttem álló Diederik is jól lássa. Ha nem lenne ráírva a címe, akkor is tudnám, hogy kutyákról szól. Pöttyös kutyákról. Ezek a muglik mit ki nem találnak!* -101 kiskutya. Hát ez….óriási. Ha nem is szerelemről szól az biztos, hogy csöpögős lesz. de szerintem élvezni fogod. *Nem tudom miről szól, de szeretem a kutyusokat, jó persze a macskákat még jobban, főleg az én drága Alaszkámat, de mondhatni nagy állatbarát vagyok. csak a legendás lényekkel vannak gondjaim, ők nem Lavender barátok. Diederikre vigyorgok, alig hallhatóan kuncogok, nem bírom megállni sajnálom.* -Nézd a jó oldalát, legalább lesz miről mesélj Lenának és szerintem nagyon vidám lesz mire a végére érsz. *Talán ezzel is egy kicsit jobb kedvre derítem, ha a filmmel nem is, az elmesélésével szerencséje lesz.*
//Ööö, azért reméltem, hogy pontosítasz ebben a kérdésben, hogy kinek rossz a film megnéztem az 1996-os filmeket és ráböktem egyre. Ezt kaptuk, ez neked rossz. //
Nem akarok én folyton Lena-ra gondolni, de ezt nem tudom irányítani. A legféltettebb kincsem, és nem jó magamtól távol látni és egy úgymond vetélytárs oldalán. Nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy nem vagyok egy álompasi és, hogy rohadt nagy szerencsém volt Lena-val kapcsolatban, épp ezért próbálok megtenni mindent, hogy ne veszítsem el. Szavain meglepődöm, de végül elmosolyodom. Lehet, végül is kedves lány és azt hiszem jól kijövünk annak ellenére, hogy a házaink nagy riválisok. Köszi! - Szerintem ennyi épp elég, nem kell ezt túl magyarázni. Igazán nem vagyok az a fajta aki könnyedén mond el bárkinek bármit, jobb szeretek mindent megtartani magamnak. Ezt Tündérlány tudhatja a legjobban. Egyedül Ő az akinek elmondok mindent, akivel úgy érzem megoszthatok dolgokat, benne bízom maradéktalanul. Ám valahogy Lavendernek is sikerül kicsikarnia belőlem néhány bizalmasabb dolgot, például, hogy mit érzek Lena iránt. Nem tudom hogy lehet, de a lánynak van hozzá tehetsége, lehet, hogy valóban lehetünk barátok, nem mintha nekem szükségem volna barátokra, nagyon is megvagyok nélkülük, de ki azért rossz nem lehet. Majd meg kell kérdeznem a drága kishúgom, hogy milyen is az, ha nem csak a család vesz körül és a szövetségesek hanem vannak az ember mellett olyanok is akik bár nem tudnak semmit mégis támogatják az embert. Arielle csak többet tud nálam, a lányok valahogy könnyebben ismerkednek vagy nem tudom. Sikerül kevesebbet Lena felé pislogom, ám Lavender úgy látszik remek ellentétem mert Ő meg egyre gyakrabban nézi a főszervezőt és Pennyt. Nem tudom van-e köztük bármi is, de tény, hogy többnek kell lennie barátságnál, mert akkor nem így keresné és nem lenne ennyire csalódott az arckifejezése amint megpillantja őket. A tánc után ami nem tartott sokáig eljutunk a filmekhez és sikerül kiválasztanom 5 olyat amiről fogalmam sincs, hogy mi, de azt hiszem nem lesznek a nagy kedvenceim. Filmek terén amúgy se vagyok valami nagy szakértő, azt a két három filmet amit láttam nem nevezném valami hatalmas nagy csattanásnak így hát remélem, hogy az amelyiket kiválasszuk a tízből valami jó lesz, de ha nem, akkor elismerem vereségem és csak azért is megfogom nézni. -Ugyan, semmi gond, egyszerűen csak nem vagyok közeli viszonyban a háztársaimmal, ha többet tudnék segítenék. - Komolyan is mondom. De ez még nekem is új, fogalmam sem volt Draco-ról és Penny-ről, de egészségükre! Ez nem az én dolgom. -Rendben! - Fogom és összekeverem a 10 filmet és befogom a szemét. Nem próbálom irányítani, mert jobb ha tisztességesen sikerül filmet választani, nekem mindegy mit nézünk meg, ha nyálas, nos akkor legalább megedződöm hátha Tündérlány is szereti a hasonlókat, ha pedig valami akciófilm vagy horror akkor nos, azt még talán élvezni is fogom, bár aligha tudna bármi is meglepni. -Na akkor, mehet! - Mondom mosolyogva, lesz ami lesz.
// páratlan számot dobtam, szóval rossz film lesz //
Lavender.Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Diederik Hale & Lavender Brown 2015-03-08, 18:55
Diederik & Lavender
*Úgy látszik mind a ketten másra gondolunk, nem tudjuk kiverni a fejünkből azt a személyt aki számunkra fontos, de ez így természetes. Vagy nem? Az én esetemben nem kellene annak lennie, hiszen Gerard csak barát….azt hiszem. Emiatt és Diederik megjegyzése miatt aztán kibököm azt ami engem is meglep.* -Erre valók a barátok. *Egyszer a karácsonyi szünet alatt Gerardnak is ezt mondtam, vagyis inkább kérdeztem de kijelentésnek szántam. Pontosan emlékszem még miről beszélgettünk. Arról volt szó, hogy a barátok türelmesek és megértőek a másikkal szemben, és még azt is mondtam, hogy én leszek a lelki kukája. Most is valami ilyesmit csinálok, bár Diederiknek nem fejtettem ki azt ami régóta foglalkoztat és ami miatt annyira bonyolultnak érezem az életemet, de ő igen. Eddig nem fedeztem fel, mert nem volt rá alkalom, de mostanában mintha vonzanám magamhoz a szomorú vagy elkeseredett embereket. Lehet, hogy tényleg lelki kuka lettem? Mindenki lelki kukája. Persze, lehet, hogy Diederiknek ez így, ebben a formában nem tetszik és mindjárt a lábamra lép, vagy úgy kipörget, hogy nem találok vissza hozzá. Meg fogom tudni, a tánc végén biztosan. A filmeket ajánlva úgy is be kell fejeznünk és egy új szintre lépünk a vakrandink emeletein. Az ötletem elfogadva és szerintem így igazságos, egy kicsit kipirultan a tánctól indulok Diederik után, hogy filmeket válasszunk. Menet közben ha nem akarnám, akkor is észrevenném Gerardot és Pennyt ahogy az erkély felé mennek, Gerard nem is néz körül, nem is keres. Miért is vettem ezt észre és miért is érdekel? A fenébe, akkor is jól fogom érezni magam. Diederik már ki is választott pár filmet, láthatóan egy sem olyan amilyeneket ő szeret, ezért a címből és a borítóképről segítséget merítve – amin sok vér csöpög és minimum két fegyver látható – kiválasztok öt, szerintem horror filmet. Végül is még nem dőlt el ettől semmi, csukott szemmel kell választani.* -Te húzol vagy én húzzak? *Nekem végül is mindegy, bár nem szeretek borzongani, az áldott jó szívem, az. A Dracoról és Pennyről feltett kérdésemet persze azonnal meg is bánom. Az meglep ugyan, hogy Diederik nem áll közel a háztársaihoz, de legalább ennyit megtudok. Ha bármi is lenne közöttük, akkor talán még egy Dracoval nem beszélő viszonyban lévő is tudná, látná. Szóval a hír akkor sem jó ha nem hír.* -Oké, ne haragudj, nem is tudom miért kérdeztem. Felejtsd el. *Legyintek egyet és mivel Diederik rám testálta a választás jogát, hátat fordítok a kikészített filmeknek.* -Keverd össze és ha megvan fogd be a szemem. *Amint megvan, és befogott szemmel megfordulok, próbálom kitalálni hol lehetnek azok a filmek amiket Diederik szeret. Feltéve ha a keze megrándul vagy picit megszorít ha valami olyasmi fölött időzöm ami nyálas az ő ízlésének. Talán sikerül.*
//Ha gondolod dobj egy kockával. Páros-páratlan, jó film, nem jó film. //
Lena-ra nem tudok másképp gondolni, mint a legféltettebb kincsemre ezen a Földön. Elég csak arra gondolnom, hogy mennyire ártatlan, kedves, törékeny és tiszta teremtés és máris úgy érzem, hogy beszennyezem azzal, hogy szeretem. és persze, azért idegesít az a másik srác, mert nagyon is tisztában vagyok vele, hogy ezerszer jobb lenne Lena mellé. Nem kellene Tündérlánynak veszélybe keverednie és egy olyan srác lenne mellette aki nem hoz rá semmi veszedelmet. De a fenébe is, rohadtul nem akarom senki más kezei közt látni! lehetne bármi jobb nélkülem akkor se tudnám elképzelni, hogy mással lássam és ne én ölelhessem magamhoz. -Köszi, rendes tőled, hogy tartod bennem a lelket. - Na igen, nem képzeltem volna, hogy egy griffendéles lány tud ennyire rendes is lenni, aranyosan tőle, hogy biztat és mintha kicsit jobban is lennék. Persze ettől még nem sikerült legyűrnöm a maró féltékenységet, de legalább nem verem ki a srácból a sz@rt is, ez határozottan figyelemre méltó. Mondjuk tudom, hogy Lena-ban lehet bízni, bízom is, de hát nem vele van bajom hanem azzal a sráccal. Lényegében ezzel az egész vakrandis dologgal van egy kisebb problémám. De hát ha már így alakult tényleg jobb lenne élvezni az estét. örülök azért, hogy egy egész rendes és kedves lányt kaptam magam mellé. -Na szuper akkor. - Mosolyodom el. Mulatságos valamilyen szinten látni a félelmet mások arcán, de én az ellenségeim arcán szeretem látni a rettegést és a félelmet, az szórakoztat. Az, ha egy majdnem barátnak nevezett illető fél az semennyire sem szórakoztató, legalább is számomra. -Benne vagyok, jó ötlet. - Lépek is a filmekhez és kiveszek szimpátia alapján 5-öt, a feléről se tudom miről szól, de címe egész jól hangzik. Leteszem egy kis asztalra az 5 db filmet és várom, hogy Lavender is válasszon. Kérdése kicsit felkészületlenül ér. Draco-ról nekem aztán fogalmam sincs, igyekszem elkerülni a szőke, magát istencsászárnak tartó mardekáros háztársam, a lány meg számomra fél idegen, a nevét tudom, két szót talán már váltottam is vele, de többet nem tudok, hogy jól meglennének? Nos, erről fogalmam sincs. Igazán nem az a feladatom itt, hogy mások kapcsolatát vizsgálgassam. -Lavender, őszinte leszek, nem állok közel a háztársaimhoz, eddig a pillanatig az se volt világos a számomra, hogy Draco és Penny együtt vannak. - Sóhajtok, szerettem volna mondjuk valamelyest pozitív hírrel szolgálni neki, mert sejtem miért kérdezi, de nem tudok róluk még annyit sem, mint Ő. -Na, választasz filmet? - Próbálom elterelni a figyelmét ahogy Ő tette velem. Hátha nekem is sikerül, megkedveltem a lányt és szeretném ha addig nem lenne rossz passzban míg mondhatni rám van bízva.
Lavender.Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Diederik Hale & Lavender Brown 2015-03-05, 06:43
Diederik & Lavender
*Igazán dicséretes ahogy mindketten megpróbálunk túllépni a minket foglalkoztató tényeken, és jól érezni magunkat a másik társaságában, már csak azért is, hogy ne érje szó a ház elejét. Diederikről egyáltalán nem gondoltam, hogy bizonytalan magában, de végül is az, ha azt hiszi, hogy az szavaival élve, „a tejfelesszájú kölyök” bármit is jobban csinálhat mint ő. Nagyon szeretheti Lenát ha még ez is eszébe jut.* -Kizárt. Lena biztosan szeret, akkor pedig nincs miért aggódnod, az a fiú akár a feje tetejére is állhat, nem fog neki tetszeni. *Egy kicsit összeszorul a szívem ha rájuk gondolok, de csak azért mert én is szeretném úgy érezni magamat ahogy ők. Szeretve. Nem barátian, hanem úgy igazán szeretve. A karácsonyi szünet óta egyre többet gondolok Gerardra, valami akkor megváltozott bennem, de még magam előtt is letagadom, mert semmi értelme. Gerard a barátom, a legjobb és vele bármit meg lehet beszélni, bolondozunk egymással, szinte mindenben pillanatok alatt közös megegyezésre jutunk, az utóbbi időben pedig egyre többet vagyunk együtt. Ez azonban nem jó, vagyis jó, mert szeretek vele lenni, de azt hiszem nem tesz jót a kapcsolatunknak. Amikor nincs velem és tudom, hogy nincsenek kötelező elfoglaltságai, egyre csak azon jár az eszem, hogy kivel lehet és mit csinálnak együtt. Lehet, hogy féltékeny vagyok? Az a mardosó érzés a lelkemben az lehet? Nem szabad így éreznem, bármi is változott meg bennem Gerard iránt azt sürgősen el kell felejtenem. Tudom, hogy sosem bántana meg, ha túl közel kerülünk egymáshoz akkor viszont kénytelen lesz, nem szándékosan, egyszerűen csak azért mert még mindig nem tett le arról, hogy ez az életmód eltörli a fájdalmát amit az élet mért rá. * -Nem fogom halálra rémülten végezni a bulit, egy filmbe még senki sem halt bele. de oké, a kompromisszumban benne vagyok.* *Értékelem, hogy a közös szórakozást helyezi előtérbe, és azt is, hogy megfogadja a tanácsomat. Bár Gerard mindig megfogadta, azt hiszem, ezek szerint jó vagyok benne.* -Szuper!.....Az még szuperebb. Mondjuk mindketten kiválasztunk öt-öt filmet, aztán egyikünk bekötött szemmel húz egyet. Bármi is lesz megnézzük. *Legfeljebb a felét behunyt szemekkel nézem végig, vagy azt képzelem, hogy a Tiltott rengetegben vagyok. Ki tudja milyen szörnyűségek történtek már meg a mélyén. Amit a muglik kitalálnak, annak a nagy része nekünk valóság, elég a sárkányainkra gondolnom.* -Diederik. Mit tudsz Dracóról és Pennyről? Jól megvannak egymással? *Ha más nem, ő biztosan tudja hogy áll Draco ahhoz a lányhoz akivel Gerard most együtt van. Talán nem kellett volna megkérdeznem, de muszáj tudnom. Már csak azért is, hogy felkészüljek egy esetleges, aktív, fizikai összezördülésre Gerard és Draco között. Azzal nyugtatom magam, hogy mindez csupán a mai este háziasszonyaként érdekel.*
Próbálok én jófej lenni, mert hát lássuk be, se a lánynak, se nekem nem ez minden idők legszebb időtöltése. Ő is elég sokat pislog a legjobb barátja után és én is percenként Lena-t nézem és azt a kölyköt. Igaz próbálok én egyre kevesebbet feléjük lesni, de hát ez reflexből jön. Ha a srác esetleg pont akkor nézne felém amikor én őket nézem akkor igyekszem egy gyilkos tekintetet lövellni felé amiben egyértelműen összefoglalom, hogy az az én csajom és egy bepróbálkozás nála, pár törött csonttal fog járni. Lena talán nem díjazná, de ez van, én sem díjazom a srácot és mégse foghatok vele kezet: "Köszönöm, hogy randiztál a barátnőmmel, rendes tőled, haver!" Na ugye, hogy bizarrul hangzik? Szerintem is. Ami az enyém az az enyém. Kész vége. -Igyekezni fogok, az hiányozna még csak, hogy az a kölyök valamit jobban csináljon nálam. - Dörmögöm. Van én nekem humorom is, valahol mélyen,d e akad valamennyi, kedves is tudok lenni, de ha Lena-nak mégis jobban bejönne a srác humora vagy kedvessége akkor ugyan mit tehetnék? Lavedner igen kedves lány és az, hogy próbálja elvonni a figyelmem is díjazandó, mert így nem minden pillanatban akarok odamenni és elrabolni Lena-t. Tudom őrülten hangzik, de tervben van. Én mára valamivel másabbat terveztem. A fene se nézte meg, hogy párcserés valentinnap lesz. Nem találom értelmét ennek az ünnepnek egyáltalán, de Lena-nak örömet akartam okozni és talán kicsit imponálni is. Erre saját magam adom oda a barátnőmet egy vadidegen srác karjaiba, legközelebb az apró betűs részt is elolvasom, én barom! Lavender jól táncol én pedig vagy szerencsémre vagy éppen tényleg nem vagyok annyira béna, nem lépek a lábára. Felettébb könnyű vele beszélgetni, azt hittem majd meg se szólalunk és percekkel később feladjuk a reményt, hogy együtt üssük el az időt, de hát mégsem így lett, aminek azért tudok örülni. -Öhhm..oké, megfogadom a tanácsot. - Na igen, anyám nem ilyen, a húgom még talán, de azért ez nekem nem annyira előttem levő tapasztalat. Nem is tudom megérteni, hogy a lányok miért vannak oda a sírós filmekért, rém bonyolultak. De ha Lena esetleg szereti az ilyeneket hát akkor bevállalok vele egy vagy kettő megnézését, reméljük azért túl fogom élni. -Nem azon vagyok, hogy halálra rémülten végezd a mai bulit, akkor találjuk egy köztes állapotot, mert nincs kedvem drámázni. - Mosolygom. Hát jelenleg a durva horrort tudnám elviselni, de egy gyengébb film is megtenné. -Mondjuk mit szólnál egy olyanhoz amiben van egy kisebb dráma, de azért akciódús is? - Jobb ötletem nincs. Nem igazán néztem eddig filmeket, talán egyszer vagy kétszer talán, címeket már mondani sem tudok, de gondolom Ő azért jobban informált e téren. -De kiegyezhetünk abban is, hogy véletlenszerűen választunk kettőt és majd eldöntjük melyik legyen, na? - Jobb ötletem nincs.
Lavender.Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Diederik Hale & Lavender Brown 2015-02-28, 17:05
Diederik & Lavender
*Ahogy Deiederik lehajtja a puncsot és elmosolyodik, már tudom, hogy nem lesz itt gond. Egy kicsit tud ő is lazítani és félre tette egy időre a Lenáról alkotott fantáziálásait. Azért ez jó, mert nem szerettem volna ha valamit túlfantáziál.* -Tudom, de nem fog sokáig tartani ez a párcsere, utána mindent bepótolhattok. *Bíztatom mosolyogva, mert hát mégis csak én állok közöttük, meg persze a tejfölösszájú kölyök. Ezen még mindig kuncogok magamban, Lena párja sem lehet fiatalabb mint mi mégis gyereknek nézi. Persze biztosan a féltékenység beszél belőle, szerintem Lena elolvadna ha hallaná a lovagját, mégis igyekszem elterelni a figyelmét a lányról, hogy ne dühöngő bikaként kapja derékon mikor visszakapja. Nem is tudom miért, de erről Gerard jut eszembe…megint. Igazából nem terveztem semmit amivel eltölthetnénk a bál idejét, csak szerettem volna együtt lenni vele, nem is mertem semmiről fantáziálni. Azt gondoltam lesz olyan mint a karácsonyi szünetben. Mivel, különböző okok miatt egyikünknek sincs szerelmetes párja, evidens volt, hogy ezt az ünnepet is együtt töltjük, elbújunk mint a karácsonyi szünetben és bolondozunk egy kicsit. Az persze nem úgy alakult ahogy terveztem, az életem csak bonyolultabb lett, most meg azon merengek hogyan tagadjam le magam előtt is, azt amit érzek. Vagy hiszem, hogy érzek. A fene sem tudja már. Sehogy sem jó. A tánccal legalább a saját gondolataimat is elterelem Gerardról. Én szeretek táncolni, persze melyik lány ne szeretne. Szabadnak érzem magam, mintha felhőkön lépkednék és Diederik megfelelő partner ehhez. Jól táncol, jó hát nem cifrázza mint Gerard és Drew, de nem csak, hogy nem tapossa le az új cipőmet, meglepő módon magabiztosan vezet. Így aztán a beszélgetés sem akadozik.* -Az biztos. Ha elfogadsz egy tanácsot, papírzsepit készíts oda Lenának. Mi lányok hajlamosak vagyunk mindenen bőgni. *Nem is vitás, ezért szeretjük a csöpögős romantikus filmeket. Nevetek is Diederik megadó szavain, tényleg nagyon szeretheti Lenát ha még ezt is bevállalja. Gerard persze pont ezt a pillanatot választja ki ahhoz, hogy megjelenjen. A szemem sarkából látom csak aztán fordulunk, de ott érzem a pillantását a hátamban. Pocsékul érzem magam amiért pont azt látja, milyen jól érzem magam egy másik fiúval. Remek, más már nem is hiányzott. De miért érzem úgy, hogy magyarázkodnom kellene?* -Gondoltam…..csöpögős romantika és a klasszikus dráma. Olyan ami megmozgatja az agyadat és elgondolkozol rajta. De ha mulatni akarsz azon mennyire borzaszt el egy horror, akkor megnézhetünk egyet. *Bármit, csak ne kelljen Gerardra és Penny-re gondolnom. A következő fordulatnál láttam ahogy italokat visz magával. Gondolom beindult a hódítás és még Draco jelenléte sem izgatja. Végül is én küldtem hódítani, mi a fenéért aggódom és bosszankodom? Ráadásul én táncolok egy másik fiúval….ők meg talán elfoglalták az egyik szobát az emeleten. Remek.*
Sajnos képtelen vagyok megbékélni a vakrandi gondolatával. Még nem is zavarna ha nem volna nekem Lena, mert akkor nem érzeném minden percben azt, hogy elárulom vagy éppen azt, hogy valaki esetleg épp most hálózza be. Bízom én Lena-ban, hiszen ez az alapja egy kapcsolatnak, de ettől még ott van a görcs a gyomromban, erről nem tehetek, szeretem és rossz látni, hogy azzal a sráccal van és nem velem. Bosszant, de közben ezt tekinthetjük egy akadálynak amit át kell ugranunk. Egy próba, ha így is kibírjuk és mind a ketten ezután is együtt leszünk akkor mondhatni túl vagyunk egy szakaszon, az határozottan jó, nem? És bár idegesít a tudat, hogy Lena nem velem van mégis valamennyire képes vagyok ettől eltekinteni, mert Lavender egész kedves lány és hát el lehet vele lenni. Féltem az elején mikor kihúzott. Csak griffendéles a lány és hát sosem voltam jóban egy griffes diákkal sem, mondjuk a mardekárosokkal sem szimpatizálok, én vagyok az ellenzéki. -Helyes, igyunk! - Mosolyodom el és megiszom az egész pohár puncsot. Egész finom ital, és szomjas is vagyok, valamiért mintha túl lenne fűtve a buli helyszíne. Amit mond egyáltalán nem hülyeség csak hát azon felül, hogy józan ésszel eltudom képzelni a dolgot valamiért akkor sem érzem jól magam. -Bízom benne, hiszen szeretem, csak sokkal jobban érezném magam ha velem lenne és nem a sráccal. Végül a tánc mellett döntök, mint elfoglaltság. Nem azt mondom, hogy szeretek táncolni, de valamennyire tudok és tény, amíg az ember arra figyel, hogy ne lépjen a partnere lábára addig nem gondolkodik folyton a legnagyobb problémáján. Lavender mellett nem nehéz kissé lazítani, nem csak megérti mi bajom van, de nem kötekszik még tanácsot is oszt, sőt, eléggé el lehet beszélgetni vele bármiről, mégsem olyan rossz ez az este. Kiérünk a táncparkettre mire sikerül megegyeznünk, hogy akkor táncolunk. Egyik kezem a derekán pihen a másikkal megfogom a kezét és táncba kezdünk, figyelek arra hova lépek, de határozottan jobban táncolok, mint a karácsonyi bál előtt. -Nos eddig nem volt szükségem romantikus filmekre, de sanszos, hogy hamarosan fogok látni párat. - Mosolyodom el, nem ismerem még Lena-t, de ki tudja mit szeret. -Szeretem az akciódús filmeket, de a horror az én műfajom. - Na igen, aki annyi vért látott élőben, mint én annak egy horror film maximum vígjáték. -Na és neked? - Ilyenkor illik visszakérdezni gondolom én.
Lavender.Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Diederik Hale & Lavender Brown 2015-02-25, 08:16
Diederik & Lavender
*Amikor Gerard elhívott erre a bulira, sok minden jutott eszembe a kapcsolatunkról, de a vakrandis ötletével szinte mindet felülírta. Alaposan beletúrt a fejembe azokkal a dolgokkal melyekről beszélgettünk, talán azok zavartak ennyire össze. Mostanra már nem nagyon tudom mit higgyek, de amíg a megismerkedésünk óta egyetlenegyszer sem zavart az ha más lányokkal van, sőt még néha tanácsot is adtam neki az aktuális csajszi meghódításához, most kifejezetten viszketegséget kapok a gondolattól, hogy Pennyvel van. Félreértés ne essék, nem Pennyvel van bajom, hanem azzal, hogy lány, szép és kedves. Viszont legalább nem kell erőmön felül jó pofiznom a nekem sorsolt párommal, mert Diederik roppant aranyos. Már csak azért is mert látom rajta mennyire ideges Lena miatt mégis normális tud maradni. Valószínűleg ebben az igyekezetben nagy adag megfelelni vágyás is van Lena felé, ha alkalmam nyílik megdicsérni előtte Diederiket, megteszem.* -Remek! Akkor igyunk az előítéletmentes, boldog partira! *A puncsos poharamat már erre emelem, és nem csak egy kortyot iszom belőle, többre van most szükség, ráadásul szomjas is vagyok és hát valljuk be, a puncs itatja magát. Nem egy töklé, de elég finom. * -Ha bízol Lenában, akkor tudnod kell, hogy rövid úton leállítja azt a tejfölösszájú kölyköt ha túllép egy határt.Lazíts már. *Üdítő újdonság egy fiút ennyire féltékenynek látni, de hát gondolom nem véletlenül osztotta be a süveg Diederiket a Mardekárba, megvan hozzá a temperamentuma, a makacssága és a szenvedélye. Az viszont meglep, hogy alkalmi párom a táncot választja elfoglaltságunknak, ráadásul még a humorát is megcsillogtatja. Talán mégis van remény arra, hogy ellazuljon, az nekem is jó, mert nem fog az őrületbe kergetni. Nem muszájból nevetek hanem mert jólesik.* -Elhiszem, oké. Akkor táncolunk. *A többit rám bízza, szóval amíg lejtünk párat lesz időm eldönteni mit is csináljunk. Bárhogy is lesz, össze kell majd készítenem valami harapnivalót, a fiúk hamar megéheznek és ha esetleg filmnézésre adjuk a fejünket, akkor én is szeretek rágcsálni valamit. már kinéztem a tökös pités tálat, szerencse, hogy nem fogyhat el. Lehajtom a maradék puncsomat és a kezemet nyújtom Diederiknek. Nem, nem fogom összehasonlítani Gerard-al, biztosan jól táncol és ha megígérte, hogy nem tapos meg, akkor hiszek neki. Azt is a javára írom, hogy a további programot rám bízza, rendes tőle és ezen a ponton megint elteszem az előítéleteimet. Amint a táncparketten vagyunk, egyik kezemet a vállára teszem míg a másik az övében. Nem keresem Gerard-ot, bár erre erőszakkal kell rávennem magam.* -Milyen filmeket szeretsz? Gondolom verekedős, akciódús filmek a kedvenceid és nem a csöpögős romantika. De esetleg megpróbálhatsz lenyomni huszonegyben.
Igazán az agyamra tud menni a dolog, hogy Lena egy másik srác mellett van egy valentinnapi bulin. Valahogy nem tudom ezt összerakni anélkül, hogy ne legyek tiszta ideg. persze nem akarok olyan lenni aki eltiltja Őt az emberektől, csak hát ez a nap valahogy nem olyan nap, hogy mással kellene töltenie ha már rávettem magam, hogy elhozom és meglepem ezzel az egésszel. Először nem indult jó ötletnek a számomra, hogy egy másik lánnyal ideig-óráig együtt legyek, valahogy sosem voltam társasági lény és át ez most az, ismerkedés, barátkozás stb, minden olyan dolog ami nem az én kenyerem. Meg hát persze egy griffendéles lányt fogtam ki, és ugyebár a griffendél és a mardekár ki ne állhatja egymást, nem tudom miért, de így van a kezdetektől és be kell, hogy valljam rengeteg griffendélest ki nem állhatok csak úgy, szimplán. De ma este pont egy olyan párt kaptam aki egész aranyos, ha kifejezhetem így magam. Nincs vele semmi probléma. -Na ja, az előítéletek, van belőle nekem is pár, de ma estére én is elfelejtem őket. - Mosolyodom el, legyen ez egy semleges nap. Lena is boldogabb lenne ha egy percig sem a sarokban ülnék és várnám a csodát. -Köszi! - Veszem el a puncsot és én is belekortyolok, finom, nem a nagy kedvencem, de néha napján egész jó meginni egy pohárkával. -Tudom, hogy tud vigyázni magára, bízom is benne, csak abban a tejfölösszájú kölyökben nem bízom. - Itt egyértelmű, hogy Lena partnerére utalok. Még egy vagy két korty a puncsból és kissé azért felengedek, végül is a lánynak igaza van, én is figyelek és többen is figyelnek mindenfele, ha a srácnak van barátnője nem fog bepróbálkozni, vagyis remélem, az Ő érdekében természetesen. -Táncoljunk, ígérem nem taposlak meg, becsszó. - Mosolygok. Lena egész jó tánctanárnak bizonyult a bálon. Botlábúból egész elfogadható táncos lettem. -És ha táncoltunk utána nézhetünk filmet is akár vagy bármi, amihez kedved van. - Rábízom mit csinálunk a tánc után, csak is jobban járhatok, mint az a nyavalyás Keith, ha jól láttam táncversenyt bukott a srác, elég égő, de tőle már meglehetett volna szokni, egy igazi vesztes a gyerek csak még nem fedezte fel ezt a tényt.
Lavender.Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Diederik Hale & Lavender Brown 2015-02-22, 21:57
Diederik & Lavender
*Érzem én, hogy túl sokat fogok beszélni. Nem való nekem ez a randizás, még ha nem is igazi. nem is értem, hogy Gerardnak az agya melyik szegletéből pattant ki ez az ötlet és mit tartott ott még ezen kívül. Talán csak véletlenül összecserélte a megvalósítandó és az elvetendő ötleteket. szerintem ez a vakrandis dolog határozottan az elvetendők közé tartozott, de reméljük, hogy jól sül el a vége. Bár voltak kétségeim amikor kihúztam Diederik nevét és rájöttem kit takar az ismerős név, mostanra ez némileg változott. Alkalmi partnerem tud mosolyogni, annak ellenére, hogy majd` szétveti az ideg és legszívesebben Lena „szoknyájának szegélyébe” kapaszkodna. Ráadásul nem küld el a fenébe egy fintorral az arcán amikor a cipőmet emlegetem. Azért ez valami, lehet, hogy még jól is fogunk szórakozni.* -Igazán kedves tőled, hogy vigyázol a cipőmre. Őszintén mondom, kellemesen csalódtam. Jójó….egy időre elfelejtem az előítéleteimet. igyunk puncsot. *A puncsostálhoz érünk, kikarolok belőle és merek neki is. Mosolyogva nyújtom át és valamiért remélem, hogy Gerard ezt látja. Belekortyolok a puncsba, aztán még egyet. Ez már nagyon hiányzott.* -Lena tud vigyázni magára. Különben is mi baja eshet itt? Sokan vagyunk, és ahogy elnézem mindenki árgus szemekkel figyel mindenfelé. *Ahogy én is. Jó lenne valamilyen elfoglaltságot kitalálni, hogy eltereljem a gondolataimat és eltöltsük az időt addig amíg helyre nem áll a világbéke. Azért őszintén, tapintani lehet a feszültséget. Egy ponton mulatságos is, talán Gerardnak ez volt a célja mindezzel, ebben a helyzetben kibújik mindenkiből a kisördög. Most, hogy van már puncsom sem lett könnyebb arra gondolni, hogy Gerard vajon mit csinál Penny-vel. Őt aztán nem tartja vissza Draco jelenléte attól, hogy szerezzen magának egy jó kis estét. Csak a poharat ne roppantsam össze. Diederik, hogy mit ne mondjak nem segít a helyzeten, csak nem igazán értem, mert az amiről beszél még nem tudatosult bennem.* -Nagyon jó barátom és ezt tudja is. Kártya, kocka, tánc, film, vagy esetleg valami csíny? Bármiben benne vagyok. *Na jó, azért verekedni nem fogok, de nem hiszem, hogy Diederik gondolna ilyesmire. Kifejezetten jó véleménnyel vagyok róla.*
Igazából az, hogy ideges vagyok enyhe kifejezés, borzasztóan kivannak az idegeim. Én bízom Lena-ban, már hogyne tenném? Ezen alapszanak a kapcsolatok, nem? Viszont abban az alakban nem bízom, hogy miért is nem? Nagyon egyszerű az egyenlet. Mert Lena egy tündéri szépség, bájos, aranyos, emellett tudom min jár minden pasi agya, semmi nagy ész nem kell hozzá, hogy tudja bárki. Na meg emellett én is férfi vagyok úgyhogy egyre jár az agyunk, de Lena az enyém és senki nem kaparinthatja meg, mert letöröm az ujjait egyenként. Persze nem sokáig maradnak szem előtt. Nem is gondoltam, hogy ez így lesz az este első részében végig, de azért megnyugtatott volna ha látom. Féltékeny vagyok, na tessék, be is vallom, de a lényeg az az, hogy van mire vagyis kire annak lennem. -Kár volna ezért az új cipőért, nem? Majd óvatos leszek. - Mosolygom, hogy lássa egyrészt figyelek rá, másrészt azért nem vagyok egy alapjáraton bunkó vagy szemét srác, mint itt a legtöbbje az. Táncolni azóta szeretek mióta Lena-val táncolhattam. Jó dolog, tudom élvezni. Belém karol én pedig hagyom ezt, és követem is, még mosolygásra is telik belőlem. -A puncs az jól hangzik. - Egyetértek vele. Igyunk valamit aztán valahogy csak elütjük az időt ami még maradt. Áttérünk valahogy arra a részre, hogy mardos a féltékenység. De hát ez van, annyira friss még az egész és nem tudom Lena mégis mennyire szeret engem, azt tudom csak, hogy én bolondulok érte. Ez van, ez ellen nem lehet tenni, apám is megmondta. -Köszi! De azért hát..féltem Lena-t. - Na igen, olyan kis apró, törékeny, és ha nincs mellettem, nos akkor nem érzem úgy, hogy minden rendben van, pocsék helyzet. Végül én is csak rákérdezek erre a páros dologra. -Barát? Igen? Hmm, értem, hát ha ennyire jó barátod én a helyedben közölném vele, mennyire is tartod jó barátnak. - Finom célzás, hogy ez így nem kóser és jól tenné ha bevallaná neki, hogy szerelmes belé, mert ez virít a lányról. Csak a vak nem látja meg az a srác akiért epekedik.
Lavender.Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Diederik Hale & Lavender Brown 2015-02-19, 09:13
Diederik & Lavender
*Mondtam volna Gerardnak, hogy nekem nem tetszik ez a vakrandis dolog? Igaz lett volna, de megbántom vele. Annyira lelkesen szervezte, hogy nem volt szívem elvenni a kedvét tőle. Az az egy dolog vigasztal csak, hogy nem hazudtam neki, csupán elhallgattam valamit. Azt hiszem életünkben először történt ez meg, de ettől az egytől is pocsékul érzem magam. Viszont egyetlen jó dolog mégis van ebben az egész vakrandis buliban, mégpedig, hogy eltereli a figyelmemet az összekuszálódott gondolataimról és érzéseimről. Győzködöm magam, hogy semmi sem változott meg véglegesen és kegyesen elengedetem, vagy elküldtem Gerardot a tőle megszokott tevékenység gyakorlására. Ám hiába nem akarok utána leskelődni, látom, hogy eltűnnek a szemeim elől. Most ezt direkt csinálja?* -Részemről a szerencse…remek, csak mert új a cipőm. *Most komolyan, ki a fenét érdekel mi lesz a cipőmmel? Vetek egy bájos mosolyt Diederikre. Nem, nem szabad most hülyülnöm, egyrészt mert csak Gerard-al jó, másrészt hiába fújunk egymásra a házak versenyén és sok minden máson belül, ez az este másról kell, hogy szóljon. Nem ronthatom el az ő kedvét csak azért mert pocsékul érzem magam. Ja, és persze nem érezhetem pocsékul magam én sem. Szóval játékra, táncra és szórakozásra fel.* -Oké, mihez van kedved? Ihatnánk is valamit. Biztosan van puncs, gyere. *Belekarolok, igen elmarom a srácot és húzom magammal ha kell.* -Nem is kell, átérzem. hidd el, a nyomodba sem ér. *Kibújik belőlem a barát, ehhez már van gyakorlatom nem is kicsi. Látom mennyire szenved és azt is, hogy úgy kell magára erőszakolni a kedvességet, amivel nem is nekem akar imponálni. Azért értékelem, nekem végül is mindegy mit csinálunk, hagyom, hogy ő válassza meg a programot addig, amíg mindenki vissza nem kapja a párját. Én is. Hmmmm…..miért gondolok Gerardra úgy mintha a párom lenne, Nem a párom…* -….a barátommal. Gerard Warrington. Csak barátok vagyunk, tudod olyan izé….jó barátok. Olyan barát barátok. *Ide nekem azt a puncsot.*
Nem igazán tetszik úgy 10 perccel később sem az, hogy Lena mással "randizik". Lehet, hogy féltékeny vagyok, de akkor mi van? Tündérlány az enyém és nincs szándékomban még csak esélyt sem adni másoknak, hogy megszerezzék tőlem. Tudom, hogy Lena-nak is ezerszer jobb lenne ha nem éppen én volnék teljesen oda érte és magam is jól tudom, hogy nem én vagyok a megfelelő választás a számára, már csak abból kiindulva, hogy nevelőapám az Ő édesapja..na mindegy. Lena maga a tisztaság és jóság, én pedig csak beszennyezem a romlottságommal, mégis képtelen vagyok elengedni, remek, nem? A lányt aki engem húzott most már azért ha nem is két szemmel, de fél szemmel azért megnézem, alacsony, hozzám képest, de talán nem annyira, mint Lena, a stílusuk hasonló, de azért mégsem ugyanaz. Miért kell nekem mindenkit Lena-hoz hasonlítgatnom? Ohh, hogy az a rosseb, nem fogom kibírni az estét, mert mi van akkor ha közben Lena-nak megtetszik az a kis taknyos, korban pont jó hozzá és az ilyen kis vakarcsoknak mindig szerencséjük van. Ha ennek a vakrandis marhaságnak vége akkor két napig el sem engedem az ölelésemből Tündérlányt, ki van zárva. -Örülök Lavender, hát a bálon sem estem hasra úgyhogy azt hiszem ha táncra kerülne a sor nem lesz probléma. - Elmosolyodom, ezúttal azért őszintébben, mint legelső alkalommal. És ha táncolunk legalább közelebb leszek a kis szőkémhez és ahhoz a Hollóhátas istencsapásához. -Legyen valami játék, de film is jöhet, bármelyik és tudom, hogy nem rabolja el senki, de..mindegy, ezt nem igazán lehet elmagyarázni. - Mosolyodom el megint és kicsit azért meggyötört az arckifejezésem, még annyira friss az egész, és lássuk be, nálam azért valamivel fényesebb múlttal rendelkezik a kölyök. Sóhajtok és most már jelenlegi páromra figyelek, nem akarom figyelmen kívül hagyni a lányt, mert az bunkóság volna és emellett Lena nem tolerálná, biztos vagyok benne, hogy nem tetszene neki ha csak úgy bunkóságból itt hagynám a griffendéles csajt. Mielőtt megismertem volna Tündérlányt megtettem párszor, hogy ha valaki nem volt szimpatikus akkor ott hagytam a francba, de hát próbálok valamennyire felérni Lena-hoz, hogy legalább félig érezhessem úgy, hogy megérdemlem, mert teljesen sosem fogom. -Na és te kivel jöttél? - Egyértelmű, hogy Ő is kacsingat másfele, itt szinte mindenki ezt teszi.
Lavender.Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Diederik Hale & Lavender Brown 2015-02-17, 07:51
Diederik & Lavender
*Fél szemmel még Gerard után nézek, mert ma kifejezetten jól néz ki, pedig nem is én öltöztettem. Mármint nem én adtam neki tanácsot mit vegyen fel, mégis tökéletes. Sehol a tipp-topp öltöny és nyakkendő, a haja is mintha nem annyira lenne belőve mint szokott. Ez az én formám. Nem, nem fogok leskelődni utána, hogy mit csinál Pennyvel, végül is az ő dolga, láttam eleget lányokkal, hogy tudjam mikor mi következik. Az persze teljesen mindegy kivel érkezett a lány, Gerardnak csak rá kell néznie és meg van hódítva. Na jó, ha megtörténik abból botrány lesz, házak közötti, akkora büntetéssel, hogy győzzünk hálálkodni amiért nem csapnak ki. Draco nem az a toleráns fajta. Próbálom félretenni a gondolataimat, melyek már jó ideje, pontosabban a karácsonyi szünet óta zaklatnak és inkább minden figyelmemet a Mardekáros fiúra fordítom. Diederik Hale, tipikus rosszfiú, aki a vadságot szereti annak még be is jön. Tud mosolyogni, jó, kipipálva. Kissé kényszeredett az igaz, látom rajta, hogy hozzám hasonlóan máshol jár lélekben, úgy tűnik mindenki csak jóképet vág a dologhoz, de senkinek sem akaródzik más párjával lenni. A szünet óta rengeteget gondolkodtam, bár ne tettem volna. Rájöttem, hogy amióta Gerardot ismerem, mindenkiben őt keresem, néha valamiféle halvány szikrát felfedezek itt-ott, de Diederikben nyoma sincs egy cseppnyi Gerardnak sem.* -Lavender Brown. És igen, van kedvem körülnézni, majd kitaláljuk menet közben mihez van kedvünk. Esetleg….tudsz táncolni? *Merlin bocsássa meg nekem, nem nézem ki belőle. Viszont ha táncolunk akkor szem előtt maradunk és én is többet látok, pedig épp az imént fogadtam meg, hogy nem leskelődöm.* -Nézzünk esetleg valami filmet? Vagy valami játék? Nyugi, nem rabolja el senki. *Na igen, ebben már van gyakorlatom. Diederik egészen máshol jár és néhány elcsípett pillantásból nem nehéz kitalálni merre.*
>Igazából fogalmam sincs arról, hogy miért hoztam fel az egész valentinnapot Lenának. Jó, együtt vagyunk meg minden és szeretem, de a valentinnap sosem volt a kedvenceim között, értelmetlennek tartom hiszen ha valakit szeretünk akkor nem egy bizonyos napon szeretjük hanem minden nap minden percében, szerintem ez a logikus, de hát lássuk be, a lányok odavannak az ilyesmiért. Én pedig szeretném, ha Lena boldog lenne és egy ilyen nap talán még közelebb hoz majd minket egymáshoz, kitudja? Persze Lena, mint mindig most is varázslatosan néz ki és ennek mindaddig örülök míg ki nem derül a vakrandis dolog. Ott azon a ponton azért felszökik a szemöldököm. Hogy Tündérlány egy másik srác oldalán a szerelmesek napján? Hát még mit nem! Azért vannak dolgok amik beleférnek, mint például Lena barátai akik történetesen kis seggfej srácok, de, hogy egy vakrandis dologban is benne legyen egy vadidegen sráccal úgy, hogy ebben a ruhában van..megnézhetik..apám, kiver a víz. Rasmus szerint a szerelem erősít, a fenét, idegesebb és labilisabb vagyok tőle. Érzem, hogy megszorítja a kezem és már mondanám is neki, hogy lépjünk le mikor pipiskedik és szájon puszil majd elmegy kihúzni a "párja" nevét. Nem tehetek róla, hogy ökölbe van szorulva a kezem, egész este figyelni fogom őket és ha csak egy ujjal is hozzányúl a kis vakarcs megemlegeti. Közben az én nevem is kihúzásra kerül és bár érdekelnie kellene, de így, hogy Lenát valaki más veszi körül kissé másodlagos lett a lány aki kihúzott. Azért, hogy a lány ne csak álljon a pódiumon intek, hogy itt vagyok és én volnék a Hale gyerek. A lány sokban hasonlít Lena-ra, legalábbis öltözködésben, nem az a tipikus elvegyülős típus. Azonban Tündérlányhoz senki sem lehet fogható. Fuhh, ez az este még megfog engem ölni az biztos. Remélem Lena tudja, hogy figyelni akarom és nem tűnik el a lovagjával. -Szia! Egyetértek, ha már itt vagyunk akkor legalább legyen jó az este. - Még egy halovány mosoly is kerül az arcomra, de persze a gondolataim máshol járnak és nem kell lángelmének lennie senkinek sem, hogy tudja min vagy éppen kiken. -Mi a neved? - Láttam már a lányt párszor, de a neve nem ugrik be. -Esetleg van kedved körülnézni a teremben? - Jelen pillanatban jobb ötletem nem igazán akad. Nehéz úgy valakivel jól kijönni, hogy azt se tudjuk kicsoda, én meg alapjáraton nem vagyok emberpárti, csendes vagyok és megfontolt, itt pedig azért ez a kettő talán nem a legjobb párosítás. Jaj Lena, már most megőrjítesz.
Lavender.Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Diederik Hale & Lavender Brown 2015-02-15, 08:33
Diederik & Lavender
*Mióta visszatértünk a karácsonyi szünetről, egyre többet gondolok Gerardra akkor amikor nincs velem. Egyre többször fordul elő velem, hogy keresem az udvaron, vagy az iskola folyosóin, de sokszor nem is megyek oda hozzá, megelégszem azzal, hogy csak nézem. Aztán persze elhessegetem a gondolataimat és ráerőszakolom magam a könyveimre. Fogalmam sincs mit gondoljak minderről, az a legjobb ha nem is gondolkozom, de valamiért majd` kiugrottam a bőrömből amikor elhívott a Valentin napi bálba, vagy összejövetelre, vagy buliba. Buli, inkább az. Azért már nem lelkesedtem annyira, hogy meg akarja csűrni-csavarni a dolgot. Szeretem a meglepetéseket és a kalandot s, de azért nem annyira, hogy kalapból húzzak magamnak partnert. Vegyes érzéseim voltak ezzel kapcsolatban, de az első hang elakadás és döbbenet után rábólintottam. Ám legyen. Láttam rajta mennyire jó ötletnek tartja és nem akartam megbántani azzal, hogy én egészen másra gondoltam. Talán jobb is lesz így, nem akartam azt érezni amit egyre jobban szerettem érezni mikor meglátom. Nem volt helyes, mert a barátom, bárki bármit is lát bele ebbe a kapcsolatba. Szóval a végén lelkesebb voltam és a készülődés is így telt. Mint a karácsonyi bál előtt, álltam és néztem a tükörképemet, a ruhámat ami természetesen megint nem egyszerű darab. Valahogy nem érzem jól magam egy sima fekete ruhában, annak ellenére, hogy máson tetszik. Szóval vakrandi, remek. Akkor essünk neki. Mielőtt nevet húztam volna útjára engedtem.* -Na jó, menj. Hódíts. *Rámosolyogtam, a pillantásommal próbáltam lelkesíteni, hogy ez milyen jó kis buli lesz, de vajon miért lankadt az én lelkesedésem? Mert megint azt kell majd néznem hogyan udvarol egy másik lánynak? Ő szervezte ezt az egészet, jellemző, hogy ezt is a maga javára fordítja. De hát eddig is így volt és nem izgatott, akkor most miért haragszom? ~Na jó, Lavender húzz abból a kalapból.~ Belenyúltam, és húztam. Fogalmam nem volt melyik arcé lehet a név, ezért hangosan olvastam fel, úgy, hogy mindenki hallja.* -Diedrik Hale! *Megvártam míg valamelyik fiú arcán a felismerés vonásait kialakulnak, aztán odamentem hozzá. Most már persze tudtam kiről van szó, csak eddig nem hoztam össze a nevet az arcával. * -Szia! A mai este a miénk, hozzuk ki belőle a lehető legjobbat. *Szélesen rámosolyogtam, félre téve minden ellenérzésemet a vakrandival és a Mardekárosokkal szemben. Ha már így alakult, jól fogom érezni magam ha a fene fenét eszik, akkor is.*
//
megnéztem az 1996-os filmeket és ráböktem egyre. Ezt kaptuk, ez neked rossz. 