2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] „Egy sebet be lehet kötözni, egy törött csontot sínbe lehet rakni, de ha nem törődnek az emberrel, azt nem lehet utólag helyre hozni."
Főkarakter:Főkarakter Teljes név: Annie Anabell Crowell Születési hely és dátum: 1980. november 21. - London Csoport: Hugrabug Patrónus:Füles bagoly Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Diák - 5. évfolyam Képesség: - Kiemelkedő tudás: Sötét varázslatok kivédédse - Átváltoztatástan
Jellemed kifejtése
Annie egy visszahúzódó, csendes kislány”, aki inkább nem szól senkihez, csak hogy elkerülhesse a konfliktusokat. Ennek ellenére nem hunyászkodik meg, ha valaki leáll vele vitatkozni, vagy beléköt, egyszerűen csak arrébb sétál, mert zavarja a sok zaj, legrosszabb esetben visszaválaszol, de csak ha valami nagyon felháborítót végnak a fejéhez,vagy olyat aminek semmi valóság alapja nincsen. Ritkán mutatja meg másoknak rendkívül bájos mosolyát, pedig alapjában véve nem egy depressziós figura. Egyszerűen csak fél megbízni másokban, fél az emberektől, mert idáig nem sok jó tapasztalata volt velük kapcsolatban. Elég nehéz elnyerni a bizalmát, de ha valakinek sikerül, akkor az a személy tényleg számíthat Annie-re, ugyanakkor nagyon könnyen össze is törheti őt, ha becsapja, vagy hazudik neki. Lelkileg elég instabil, s az, hogy nem bízik meg akárkiben, olyasmi mint egy önvédelmi mechanizmus. Ezt még gyermekkorában tanították neki, mivel ott ahol élt, nem hagyták, hogy bármilyen érzelmet kimutasson, azzal a felkiáltással, hogy az érzelmek csak gyengévé tesznek, és az emberek még ki is használják mások érzelmeit. Annie nem ismer másmilyen gondolkodás módot, így meg se próbált változtati. Igazából biztos volt benne, hogy létezik más, de nem ismerte meg őket. A többi embert sosem értette, mikor látott valakit sírni, vagy segíteni másokon... Így hát mindent el kellett fojtania, ha fájt valamilye, sosem ugrált örömében, sosem szerethetett semmit úgy igazán, mert nem is volt semmi, és senki akihez kötődhetett volna. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem érez, mert bizony ez a lány tele van érzelmekkelegyszerűen csak nem hagyja, hogy ezek meglátszódjanak rajta. Mindig egyedül kellett szembenéznie a problémáival de titokban vágyott, és vágyik is valakire akivel megoszthatja legmélyebb gondolatait. Ha már itt tartunk, annak ellenére, hogy megpróbálták érzelemmentességre nevelni, rendesen, és nyom nélkül senki nem tudta kiirtani belőle az érzelmeket. Mivel eléggé elszigetelve élt, sok mindentől félt, és fél a mai napig, például a nála nagyobb férfiaktól, a hiperaktív, hangos diáktársaktól, a sötétségtől, a pókoktól és még sorolhatnám... Nem próbál kapcsolatot létesíteni, ha nem muszáj. Emberektől való félelméből eredően nem igazán viseli jól, ha hozzá érnek, tömegben szorongani kezd, és képes annyira rosszul lenni, hogy már az ájulás kerülgeti. Nem minden embertől fél ugyanolyan, ugyanannyira...”Van akitől kevésb van akitől jobban, ez változó. A lányokkal egy nagyon kicsit jobb a kapcsolata.
Megjelenés
Kicsivel a válla alattig ér vöröses -manapság „répa vörösnek” nevezett-, színú haja, mely kissé keres arcát fogja közre. Igazából nincs különleges arca, olyan amit ha egyszer megpillant az ember, soha nem tudja feledni. Ugyanakkor igéző, égszín kék szemeivel olyan érzés tud kelteni, mintha belelátna az emberekbe, amit nem mindenki visel jól. Szép, finom ívű ajkai vannak. Bőre sápadt, mintha sosem járt volna még napon. Körülbelül 169-170 centi magas, ideális súllyal rendelkezik, és meglehetősen hajlékony a teste. Öltözködését illetően nem túl kirívó, elegáns, és kényelmes, nem kelt feltűnést. Első pillantásra elég törékeny a testalkata, de valójában van azért erő benne, hogy megtudja magát védeni. Általában olyan nyugdtság veszi körül, amitől a többi ember a falra mászik, de mikor fél, vagy erősebb érzelem hatása alatt áll, az aurája már szinte láthatóan vibrál.
Életed fontosabb állomásai
1980. november 21-én látta meg a napvilágot, Londonban. Alig párhónapos koráig volt csak igazi szüleivel, majd egy nevelő családhoz került, akik sosem bántak vele jól. Többször kezet emeltek rá, s nem illették szép szavakkal. A családban úgy szólván senki volt, egy cselédlány, akivel úgy bántak mint egy eszközzel, egy robottal, akinek se alvásra se evésre nincs szüksége. Emberszámba se vették. A férfi próbálta belénevelni, -bár mondjuk a „belé verni” jobb kifejezés erre- az érzelemmentességet, s Annie sikeresen el is hitette az emberrel, hogy már nem érez semmit. Itt tíz éves koráig élt, s odáig sejtése sem volt a benne lakozó mágikus erőről. Egyik éjszaka megszökött a családtől, s mezitláb, a koszos ruhájában, amit hordania kellett végig rohant a fél városon. Mindegy volt neki, hogy hova kerül, mi lesz vele, mert minden jobb volt számára, mint abban a házban élni, ahol mindig csak bántották. Akkor még pár napot az utcán töltötte, majd egy öreg bácsi fogadta be. Annie napokig nem volt hajlandó enni nála, de aztán rávette magát, hisz nem akart magának rosszat... A bácsi varázsló volt, s érezte a lányban rejlő erőt, s el is mondta Annie-nek, hogy ő maga is varázsló, s nagyobb erő lakozik bene, mint gondolná. Tanított pár apró trükköt a lánynak, majd mikor megkapták a levelet, hogy felvették Annie-t a Roxfort Boszorkány- És Varázslóképző Szakiskolába, a férfi kísérte el a pályaudvarra. Nyaranként meglátogatta az idős embert, de egy idő után már nem volt kihez hazamennie...
