2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] ❝ Knowing the right question is better than having all the right answers. ❞
Főkarakter: Főkarakter Teljes név: Daphne le Borgne Születési hely és dátum: 1979. 07. 07. - Egyesült Királyság, Leicester Csoport: Griffendél Patrónus: Toportyánféreg Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Nyolcadik évfolyam - auror szak Képesség: Legilimencia Kiemelkedő tudás: Bűbájtan - kiemelkedő; Legendás lények gondozása - kiemelkedő
Jellemed kifejtése
„Az én lányom sokra fogja vinni! Az én lányomból auror lesz, akire büszke lehet a család és nem csak holmi bolttulajdonos..” – mondta ezt Henrick Ollivander, ki fia Garrick Ollivandernek, aki az egyik legjobb pálcakészítő Nagy-Britanniában.. nos ő az apám. Most mondd meg őszintén, látsz ebből az elvakultságból kiutat, aminek már több, mint négy éve tart áradatja, mint a túlcsordult Temze? Szigorú neveltetésben volt részem, a tiszteld-az-idősebbeket fajtából; fele se tréfa. Előre megírták életem történetét és csupán egyetlen egy ok szóljon mindkettejük mentéségére: én. Határozottságra, őszinteségre neveltek és tudattalan nem is számoltak mindezzel akadályként az elképzeléseikkel szemben. Makacs szülők makacs lánya, meglepő, ugye? Őket mindenképpen váratlanul érintette, hogy kompromisszumokat halmoztam egymásra, ha valami nem tetszett és más megoldásra vágytam. Az őket illető tiszteletből fakadóan képes voltam egyezkedni, így lett döntöttem amellett, hogy fejet hajtok vágyálmaiknak és az auror szakmát választom. Észérvekkel meggyőzhető vagyok, de igazából nem volt ellenemre, nem esett nehezemre változtatni. Egy kicsit rájátszottam ugyan mennyire nem tetszik az ötletük, tényleg csak egy csipetnyi, a becsületesség mezsgyén evickélve; így annyit látogathatom nagyapámat amennyit csak szeretném s ők lenyelik minden rossz szavukat. Megérte. Nem tagadom, szeretem kihasználni az első benyomásból adódó előnyeimet – ártatlanul elpalástolom az ellenkezőjét, ha nem látnak át rajtam. A kétszínűség nem tartozik a tulajdonságaim közé, erős kifejezés lenne, ha csak arról van szó meglepetésszerűen rántom le a leplet magamról. Szeretem az emberek csodálkozó, elhűlt, döbbent, megilletődött arckifejezését. Áh, igen, ebben a pici lányban több is lakozik; tudod, a bors.. A meglepetésnek ereje van, egyfajta boldogság íze számomra. Kellemetleneket én sem szeretek okozni, persze, ha felbosszantasz nem ígérhetem meg, hogy nem lesz részed egy-kettő váratlan fordulatban vagy nem foglak kérdésekkel piszkálni, netán kínos helyzetekbe hozni. Valamivel fel kell hívnom magamra a figyelmet, ha ez a magasságomnál fogva nem történhet meg – kompenzáció. Imádom a kávét. Soha ne vedd el tőlem a bögrémet, mert komoly ellenséget szerezhetsz általa magadnak! Amennyiben adsz.. óh, azt nagyon szépen megköszönöm. Figyelmes vagyok és az ehhez hasonló apróságok nem maradnak láthatatlanok, illetve viszonzatlanok sem. Nem adósságokról van szó, nem emígy fogom fel őket: szeretek adni, ilyen egyszerű az egész – meglepődsz rajta, jól esik, igaz? Jó tett helyébe jót várj, szokták mondani..
Megjelenés
Mi az, ami elsőként szembetűnő lehet számodra, ha végigpillantasz rajtam? Alacsony vagyok, pici, egy Pöttöm Panna. Százötvenkilenc centiméterrel nem vagyok egy fene nagy kosárlabda tehetség, ugye? A frufrummal és a világoszöld szemeimmel összepárosítva gyakran fokozzák a „pici” szóban rejlő potenciált: bájos. Szimetrikus arcforma, mandulavágású szemek, enyhén pirospozsgás orca, vékony alkat.. Ránézésre törékenynek lehet nevezni, de ha tudnád hány esetben bizonyultam acélcsontozatúnak meglepődnél. Az alábecsülésből azonban nem nehéz hasznot húznom, ki nézne ki egy váratlan bokán harapást egy ilyen kis tündérből, mikor szorul a hurok? Vagy egy igazán gyors sprintet? (Nem látszik rajtam, de amikor az időm engedi eljárok futni – noha csak „hobbifutó” vagyok. Nem tekintek rá edzésként, olyan ez, mint másnak az olvasás.) A kényelmes és praktikus ruhadarabokat kedvelem első sorban, de nem elhanyagolható szempont, hogy egy csipetnyi eleganciát is tartogassanak magukban. Ennyire vagyok igényes, még akkor is, ha néha enyhén kócos hajjal jelenek meg a publikum előtt és kevésbé törődök mások véleményével – ez a hangulatomtól függ, illetve az alkalomtól.
Életed fontosabb állomásai
Vannak az apás lányok és vannak az anyásak. Én egy harmadik kategóriába tartozom: a nagyapásak. Egyetlen komoly bökkenője van csupán, a családi sértődöttség édesapám részéről. Konok, meggyőzhetetlen, vérig sértett a múlt történéseinek következtében, így nem nézi jó szemmel, ha egy bizonyos valaki után kérdezősködök vagy az a személy meglátogatni készül az unokáját. Édesanyám nincs azonos véleményen vele, de ő egy kevésbé domináns attitűdű feleség, ráhagyja a dolgait a férjére a békesség érdekében, a feladat megmaradt hát nekem. A vezetéknevem épp ezért édesanyámtól kaptam. Két lábon járó fricska vagyok apámtól nagyapámnak: „Daphne Ollivander nem létezik, Daphne le Borgne nem rokonod.” (Kicsit gyerekes, nem?)
- Az én vérem vagy, ne kekeckedj velem kisasszony! – ó a kedvenc megnevezésem.. - Te pedig kié is…? - Ne csináld a szokásosat.. - Mire célzol apám? - Daphne, elégszer elmondtam már és nem vagyok hajlandó újból megvitatni. Az ártatlan pilláidat, pedig ne rebegtesd, ismerlek. A munkájába temetkezett és elhanyagolt bennünket, nem volt ott, amikor kellett volna, anyámat is sokszor mellőzte. Pont. Ne feszegesd a határokat. Elnyomott sóhajtás. Megadóan bólintok. Nem akarom igazándiból kivívni a haragját, de válaszokat akarok – kimondottakat. - Rendben, kérlek bocsáss meg a viselkedésemért.. de nem fogadom el az érvelésed rám vonatkozó részét.
Valamit valamiért. Lemondok a sárkánykutatói terveimről, cserébe az aurori szakot választom és bármikor meglátogathatom, minden rosszalló szót mellőzve nagyapát. Fair, egyenértékű, mindenek előtt előnyös édesapámnak is, ha egy picit is enged a csökönyösségéből és meglátja a fától az erdőt. Ugyanazt a pálcát használja még mindig, ugyanazt ismétli újra s újra, mondogatva mellékesen mennyire nem érdekli többé a nagyapám, mennyire megromlott a kapcsolatuk, mennyire nem tud rá többé úgy tekinteni, mint annak idején.. csak egy kicsit kellene engednie: abbahagyni a tagadást – törődik vele. Emlékszem hogy ki volt borulva, amikor sokadjára meséltem neki a hippogriffekről. Morgott-morgott, hosszú perceken át.. „Másra kellene fordítanod az idődet, hasznosabbra, mint például a sötét varázslatok kivédésének gyakorlására. Az hogy megy? Jól? Ettől jobban kellene, a védelmedet szolgálja, míg ez csak szórakozás..” ..de abban a másodpercben, hogy megemlítettem, egyet értene vele nagyapa, ha most itt lenne: lenyugodott, félretettük a témát jó időre. Megmosolyogtatott.
S most? Jobban koncentrálok a sötét varázslatok kivédésére, többször látogatom az Abszol utat és csak néha kacsintgatok a legendás lények felé.
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Daphne le Borgne 2014-12-30, 15:17
Elfogadva!
Ellepték a legilimentorok a Roxfortot, mi a fene van már itt kérem szépen?! De tényleg most egészen sokaknak jött ez be valahogy, dömping van. ^^ Egyébként az ET-dről a Reszkessetek betörő jutott eszembe, pont nem rég fejeztük be a megnézést és ott is az öreg szomszéd bácsi a fiával van rosszban, de az unokáját szereti, megnézi mindig a templomban. Ez most csak úgy jött. Szóval a karit. Nagyon tetszik, olyan szépen összerakott, de nem túl hosszú, amiért most külön hálás vagyok. ^^ Jó kis kari lesz és remélem, hogy azért eléri majd az álmait, lehet mondjuk két állása és foglalkozhat mindkét számára fontossal, vagy az legendás lények maradnak hobbinak. Azért drukkolok, hogy akár még családi nagy kibékülésre is sor kerülhessen. Lényeg a lényeg suhanj foglalózz és mehetsz is játszani.