2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Break me, take me C'mon and make me 'Cuz everybody wants"
Főkarakter: Poppy Wildheart Teljes név: Zoe Mascha Tuller Születési hely és dátum: 1979. szeptember 13. Moszkva Csoport: Mardekár Patrónus: Hangyászsün Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Hetedik Képesség: - Kiemelkedő tudás: -
Jellemed kifejtése
Hogy milyen is vagyok? Nagypofájú, hangos, rikító, és az a személy, aki mindig, minden körülmények között kitűnik a tömegből. Nem csak a magasságom miatt, hanem azért is, mert kellően bomlasztom a népet. Én vagyok az örökös parti arc, aki iszik, cigizik, és már szinte az összes könnyebb drogon túl van. Boldog vagyok, vagy legalább is ezeknek köszönhetően mindenképp, és hiszek abban, hogy az életet akkor kell élni, mikor fiatalok vagyunk. Szabad vagyok, nem igazán lehet megkötni. Imádok ismerkedni, nyitott vagyok, és nem ijedek meg a szélsőségektől sem. Nincs bajom a káromkodással a különböző fétisekkel és még csak az azonos neműek közötti szexszel sem. Hiszek a szerelemben, abban, hogy mindenki azt kapja, amit érdemel, és ezt nemtől függetlenül. Általában könnyen lángra lobbanok mások iránt, és szinte már fizikai fájdalmat érzek, ha nem kaphatok meg valakit. Nagyrészt egyéjszakás kalandjaim vannak, bár tény, vannak olyanok, akikkel nem csak egy alkalommal gyűröm össze a lepedőt. A szélsőségek miatt a pozitív dolgok mellett könnyedén kap el a letargia is. Hajlamos vagyok a depresszióra, a melankóliára és ilyenkor nem vetem meg a fájdalmat. Szinte már magától értetődve szoktam nyúlni egy pengéhez, és némi alkohol elfogyasztása után a kezemet vagdosni. Nem csoda hát, hogy kezemet apró forradások díszítik. Persze általában hamar túllendülök ezen a negatív korszakon, azonban nem szoktam kiselőadást tartani arról, hogy miért is szőtte be kezemet egy pók fehérlő hálója. Soha nem kötök mély barátságokat, a felületes kapcsolatok jobban vonzzanak, hiszen úgy gondolom, hogy egy idő után ezek a barátságok úgyis feledésbe merülnek, így hát nincs értelme senkit közel engedni magunkhoz.
Megjelenés
Platina szőke haj, jegesen kék szemek, és emellett hófehér bőr… ezt kapod, ha rám nézel. Magas vagyok, vékony, és talán több fülbevalót és piercinget is hordok, mint kellene, de hát istenem, miről szól az önmegvalósítás, ha nem erről? Mostani magasságomat már 14 évesen elértem, én voltam a ház talán legnagyobb cingárja. A velem egyidősek között legalább is messze vertem mindenkit a centiméterek számában, mintha csak gólyalábakon élném az életem nagy részét. Ha például a kviddics helyett lehetett volna játszani kosárlabdát, szerintem simán a legjobb lettem volna benne. De mint tudjuk, a varázs világ nem foglalkozik mugli dolgokkal, így be kellett érnem azzal, hogy mindenki messzire elkerült. Végül is 175 centinél megálltam, így csak alig a suli háromnegyede felé magasodok, ha felveszek egy magas sarkú topánkát – igen a 44-es lábamra. Apám egy langaléta, nem kell csodálkozni, valakire nekem is ütnöm kellett! Amúgy az arcom szerintem igazán szép, az orrom erőteljes, bár szinte észre sem vehető a magamra kent sminkréteg alatt. Szemeimet általában feketével húzom ki, és van, hogy előszeretettel kenem is el azt, hogy minél jobban hasonlítsak egy pandára. Rúzst is sokszor használok, ilyenkor imádom a sötét, erőteljes, vagy épp nagyon vörös színeket. De ha épp nincs kedvem hozzá, megelégszem némi szájfénnyel, vagy ajakápolóval is. Ajkam egyébként teltek, nem túl szélesek, de formásak. Imádok röhögni, és alapból sokat beszélni, így nem csoda, hogy ezt a testrészemet hamar észreveszik mások is. Vékonyságom ellenére formás vagyok, vékony a derekam széles a csípőm, és mellben is kellően el vagyok eresztve. A lábaim hihetetlenül hosszúak, olyan vagyok, mint egy pók, szinte a nyakamig felérnek, így előszeretettel mutogatom őket. Imádom a csizmákat, a megbotránkoztató öltözéket és a mini dolgokat a talárom alatt. A kedvencem a fekete szín, ezen kívül bírom a horrort és minden ehhez kapcsolódó kelléket. Igazi lázadó vagyok az öltözködés terén, úgyhogy ha a hangoskodásom nem is vonzz magához, a külsőm mindenképpen fog!
Életed fontosabb eseményei
Az öngyújtó lángja vöröses izzással világította meg arcomat, majd a parázs egy pillanatra fellobbant a számban lévő nikotinszál végén. A bulinak vége lett már egy fél órája, azonban én mégis egyedül vagyok, legalább is ma este. A hideg levegő szinte marja az ujjaimat, és hiába a kesztyű, melyet ilyenkor mindig viselek, egyszerűen minden végtagom jégcsappá van dermedve. Azonban valahogy most nincs kedvem foglalkozni ezzel a külső hatással, jobban izgat, hogy a tüdőmbe minél több kesernyés füstöt juttassak. Közben nem túl egyenes ívben, de eljutok a legközelebbi játszótérig, ahol is rögvest megcélzom az órák óta árválkodó hintákat. Nagy elánnal érkezem, és ez a lendület szinte már teljesen magával sodor. Hangosan, kissé őrült módon kacagok fel, és még csak az sem hat meg, hogy közben a cigaretta égő vége megpörköli loboncom egy-két elé kerülő tincsét. - Hopszika.. – morgom, majd vigyorogva kisimítom az arcomból az oda nem illő dolgokat. Cigarettámat lazán a számba biggyesztem, ráharapok nem épp nőisen, majd lassú mozgással beindítom a hintát. Először csak lassan, majd mind gyorsabban lököm magam a magasba és ebben a pár másodpercben végre úgy érzem, szabadon szállok a végtelenbe. Testem könnyűvé válik, kezem lágyan átkarolja a hinta láncait, és végre a blázt is kiszabadítom ajkaim fogságából. Még egy gyorsat slukkolok belőle, majd egy határozott mozdulattal pöccintem el a távolba a kiürült csikket. Szemeim eközben le-lecsukódnak, és most még a hideg levegő is képtelen arra, hogy az alkohol altató hatását elűzze a szervezetemből. Tudom, hogy haza kellene mennem, vissza a meleg ágyamba, vagy épp valaki más ágyába, azonban jelen pillanatban nincs itt senki, aki magával vinne. Arról nem is beszélve, hogy ebben az állapotban valószínűleg képtelen lennék arra, hogy bármit is csináljak. Á mondjuk ez sem igaz, baromi jól tűrnék, és hagynám, hogy használják a testem. Befogadó lennék, egy rongybaba, akit oda pakolnak, ahová csak akarnak. - Hé,azért csak óvatosan aludj a hintán! Én már egyszer betörtem a fejem pont emiatt! – hallatszódik egy ismeretlen hang, és az álom, na meg a fáradtság egy pillanat alatt kimegy a szememből. Fejemet a hang irányába fordítom, és úgy nézek a fiúra, aki nem olyan régen még a feleseket mérte nekem. Már akkor is láttam, hogy tetszem neki, hogy túl lelkesen szemlél, azonban ő nem az a rosszfiú. Inkább az, aki szeretné a világot, na meg az őrületben szenvedő emberek lelkét megmenteni. Jelen pillanatban az enyémet is, és bár tudom, hogy engem soha nem tud megvédeni sem saját magamtól, sem a külvilágtól, nem teszek semmit az ellen, hogy megpróbálja. Hiú ábrándokba kergetem, és hagyom, hogy használjon, hogy használjam. - Te követsz engem? – szegezem neki a kérdést, majd megállítom a hintát. Lábam a földhöz ér, amit valljuk be nem nehéz kiviteleznem, majd kissé összeszedve magam sétálok a fiúhoz. Magasabb nálam, és vékony, kissé izmos alakja, kedves arca nagyon is vonzóvá teszi. Kellően vonzóvá, ahhoz, hogy megkérjem arra, hogy vigyen haza. Lefagyott kezemet felé nyújtom, és minden teketória nélkül kulcsolom a tarkójára. Éhezőként tapadok a szájára, fogaimmal finoman marok bele az alsó ajkába, majd miután kiszórakoztam magam az ajkaiba suttogok. - Nincs hol aludnom. Hazaviszel?
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Zoe Mascha Tuller 2014-12-08, 08:55
Elfogadva!
Őszinte leszek, számomra egy picit a karakter nem illik a Roxfort világába, olyan túlságosan lecsúszott és valóságszerű, akit el tudok képzelni Las Vegas bűnös városában mondjuk, de itt nehezebben, de hát kellenek időnként a kivételek. ^^ Ez alapján én se tudom melyik házba kerülhetnél, szóval a züllött élet miatt végül is a Mardekárra szavazok így nagy hirtelen. Egyébként szépen fogalmazol nagyon, a pb választás is tökéletesen passzol a karakterhez, szóval a fentin kívül minden oké és azért így a Roxfort szintjén arra számít, hogy varázsló iskolába járunk, tehát annak azért komolyabb következményei is lehetnek, ha nagyon züllött életet élsz, teszem azt nem jössz vissza egy roxmortsi hétvége után, vagy gyakran kapnak rajta italozáson, drogozáson, még is csak egy nagy hírű iskoláról van szó. ^^ Foglalózz mindenesetre, aztán kész is vagy. ^^ Jah igen a születési dátum az nem stimmel, átírom engedelmeddel, mert 1996-ban játszunk, nem születhetett a karit '97-ben.
