2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Főkarakter: Főkarakter Teljes név: Lavender Brown Születési hely és dátum: London 1980. okt. 25. Csoport: Griffendél Patrónus: Perzsa macska Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Diák 6. évfolyam Képesség: Akkor töltsd ki, ha már dobtál a képességrendszer alapján és ide írd be, mi jött ki. Kiemelkedő tudás: Bűbájtan – Kiemelkedő, Bájitaltan – Kiemelkedő, Átváltoztatástan – Tehetségtelen
Jellemed kifejtése
Azt hiszem a legjellemzőbb rám a szenvedély, nem pont a szó igazi értelmében. Szenvedélyesen tudok szeretni és szenvedélyesen tudok szenvedni. Utálni, hazudni, vagy épp valakit meggyőzni a magam igazáról. Azt vallom, ha valamit csinál az ember, akkor azt csinálja jól, teljes erőbedobással, beleadva szívét, lelkét. S ha a végén kiderül, hogy nem volt igazam, annak a következményeit is szenvedélyesen viselem. Gyakran hiszek jobban a szemeimnek mint a tényeknek, hirtelen döntéseket hozok, és ami a szívemen, az a számon. Ezért a pletyka sem áll tőlem távol, de ebben az esetben jobban szeretem hallgatni mint terjeszteni….mondjuk 60-40 % arányban. Ez persze nem mindenkivel szemben jelent előnyt, de hát nem lehet mindenki tökéletes, még én sem. Tizenhat éves lány vagyok, épp kamaszodom, mindent teljes szívvel élek meg, és mindent egyszerre szeretnék a magaménak tudni. Most. A jelenben, nem a jövő évben és nem azután, amikor a szüleim szerint eljön az ideje. Egyébként szeretem őket, néha bosszantóak és néha mókásak, dühösek és a kenyérre lehet őket kenni. Egyszóval szülők. A fiúk….imádom őket, olyanok mint a gyerekek, rosszak, szórakoztatóak, lehet felettük anyáskodni és egyszerűen imádnivalóak. Szeretek tanulni, lelkes vagyok csak nem minden tantárgy megy igazán, ilyenkor elkeseredem és azt gondolom, hogy vége a világnak. Bolhából csinálok elefántot, de amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan el is illan az elkeseredésem, nem szeretem magam rosszul érezni, bár abban a pillanatban az egekig törnek bennem a lángok, megbeszélem magammal, hogy sokkal jobb a tökös pite.
Megjelenés
Mindenben valahol a középtájon foglalok helyet. Nem foglalkozom annyira a külsőmmel, mint egyes lányok, akik még álmukban is ruhát próbálnak és a tükör előtt illegetik magukat és egy-egy szép és divatos ruhadarab láttán sikongatnak, de igénytelen sem vagyok. Szeretem a színes holmikat, az iskolai egyenruha úgyis annyira lehangoló a sötét színével, már attól jobb kedvem van, hogy tudom, alatta piros pulcsi van rajtam. Oda vagyok a tarka sálakért és nem csak a nyakamban viselem őket, hanem a hajamban is. A hajam sötétszőke, vagy inkább szalma színű, a derekamig ér és jócskán hullámos, a szemeim pedig mint a….Roxfort felett az ég. Ott valahogy kékebb mint Londonban. Anyám szerint van rajtam egy iciripiciri felesleg, szerintem csak optikai csalódás (szeretem a tökös pitét), apám szerint; „Hála az égnek, hogy nem úgy nézel ki mint egy thesztrál." Csak sejtem mire gondol, mert én még nem láttam ilyen varázslényt.
Életed fontosabb állomásai
Egy boszorkány és egy varázsló egy szem lánya vagyok, de nem mindig éltem a varázsvilágban. Londonban láttam meg a napvilágot (apám szerint az évszakhoz képest gyönyörű nap volt, szerintem meg csak kevésbé szürke és esős és ezért akarta kiszínezni) mert a munkája a muglik közeléhez kötötte, egy ideig ott is éltünk, de mikor már többször kellett miattam emléktörlést végezni a szomszédság körében, csendesebb helyre költöztünk. Amikor megérkezett a levelem – végre! – majd kiugrottam a bőrömből. Örültem, hogy hozzám hasonlók között lehetek egész nap, annyira izgalmas volt a készülődés is, a bevásárlás a lista szerint, a pálcaválasztás, a tankönyvek…HŰŰ! Bár többször jártam az Abszol-úton, akkor egészen más volt. Aztán megérkeztem az iskolába és elkezdődött a vég nélküli tanulás, a hétvégi Roxmortsba látogatások, az ünnepek otthon töltése….ha nem lett volna az a _dolog_ a Halálfalókkal és azzal akinek nem mondjuk ki a nevét, észre sem vettem volna, hogy tizenhat lettem. Pedig elég mozgalmasnak mondhatnám a kudarcba fulladt varázslataimmal. Az első évben az én poharamnak nem csak farka volt hanem fülei is és rezgő bajusza. Meggyűlt a bajom az átváltoztatás tannal, kész szerencse, hogy nem esett bajom és nem robbant fel a pohár, vagy a többi tárgy a pálcám alatt. Anyám kétségbeesett mint mindig, azt hiszem ezt a szenvedélyes szenvedést tőle örököltem, apám sokkal higgadtabb ezen a téren, szerinte ha nem megy valami, ne erőltessük, kerüljem az ilyen helyzeteket. Na ja, mintha McGalagony professzort olyan könnyű lenne elkerülni. Viszont megnyugtatásként szolgál az, hogy van amiben jó vagyok és azt hiszem ennek több hasznát veszem boszorkányként….és nőként is. A bájitaltant egyszerűen imádom, olyan titokzatos és kusza, hogy kész öröm kibogozni egy-egy bájital receptjét. Épp azon vagyok, hogy összehozzak egy szerelmi bájitalt….tudom, olyan már van, de elég körülményes és kiszámíthatatlan. Az enyém nem lesz az. Már csak kísérleti alanyt kell találnom, olyat akivel nem gond ha mégsem jön össze. Azt hiszem a vadőrünk kiváló választás. Már kíváncsi vagyok a nyári pletykákra, talán két napba is beletelik mire mindenkit kibeszélünk, és várom már az első Roxmorts-i hétvégét is, a vajsör ízét, a tökös pitéét. Anya nem egy konyhatündér, valami mintha hiányozna az ő pitéjéből. Talán a tök? Még Alaszka sem szereti, pedig ő elég sok mindent megeszik, kész rémálom az a macska. A múltkor is valami lábujjra hasonlító izét rágcsált, és valószínűleg megint megtalálja az utat a Bagolyvárba és csimbókos lesz a bundája a rengeteg bagoly….kakitól. Brrr….ha nem lennék boszorkány és nem ismernék egy varázslatot arra hogyan tisztítsam meg a a fehér perzsám bundáját, már idegbeteg lennék. Szóval, azt hiszem ez az év is izgalmas lesz és már nagyon várom.
Albus Dumbledore
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Lavender Brown 2014-12-01, 19:28
Elfogadva!
Fúha, nagyon szépen köszönöm, hogy behoztad őt, és már alig várom, hogy játszunk. Aminek plusz örülök, hogy egy ilyen megbízható, igényes játékos csinálta meg, pedig olyan ritkán mereg meghirdetni karikat. Lavender a te felfogásodban igazán aranyos, és mellesleg az elvárható módon idegesítő lett, igazi színfoltja lesz a sulinak^^ És az állandó tökölés A lényeg, hogy elfogadtalak, foglalózz, utána pedig... tudod
A lényeg, hogy elfogadtalak, foglalózz, utána pedig... tudod 
