2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "The only person who can define you is yourself."
Főkarakter: Titkos karakter Teljes név: Fay Rochester Születési hely és dátum: London, 1979. Október 16. Csoport: Hugrabug Patrónus: vidra Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 7. évfolyam Képesség: - Kiemelkedő tudás: Bájitaltan - Kiemelkedő, Repüléstan - Tehetségtelen
Jellemed kifejtése
Lássuk csak: makacs, önfejű, hangulatember, drámakirálynő. Általában ezeket a tulajdonságokat említik az emberek, ha megkérdezik őket, milyen is vagyok. Mindezt szívesen tudom be annak, hogy művészlélek vagyok, úgyhogy megszoksz, vagy megszöksz. Persze azért annyira nem vagyok vészes, ahány rossz, annyi jó tulajdonságom is van. Hűséges vagyok, elég nyitott, és nincsenek előítéleteim. Kissé heves és szenvedélyes vagyok, így hát való igaz, hajlamos vagyok túldramatizálni a dolgokat, de azért a drámakirálynő címet nem hiszem, hogy kiérdemelném. Szeretem, ha őszinték velem az emberek, jól viselem a kritikát, sőt adott esetben még hálás is vagyok érte. Elég jól tudom, miben vagyok jó, és ennek megfelelően csak ezeket művelem naphosszat. Ilyen például a festés, amiben az sem gátolhatott meg, hogy felvettek a Roxfortba, csupán megtanultam mozgó portrékat készíteni. Az éneklés is ilyesmi, de noha mindig és mindenhol folyton énekelgetek, azt nem érzem olyan erős pontomnak, mint a festést. Állítólag kellemes, mély hangom van, de művészileg csak vizuálisan tudom igazán kifejezni önmagam.
Megjelenés
Ha rám nézel, nagy valószínűséggel elsőként a sötét színű, göndör hajkoronám fog feltűnni. Azután találkozik a tekinteted egy átható barna szempárral, majd rád villan egy bűbájos mosoly. És ennél lejjebb remélhetőleg nem is nézel, mert ott már semmi igazán különlegeset nem nyújt a látványom. Elég átlagos testalkatom van, talán egy kicsit fogyhatnék, ha nagyon akarnék hasonlítani a mostanság nagyon népszerű csontkollekciókra, de nem érzem úgy, hogy megérné a fáradtságot. Általában sötét ruházat jellemző rám, így a Roxfortban is szívesen hordom a kötelező fekete tallárt. Egyébként, ha másról nem is, az énekelgetésről biztosan megismersz.
Életed fontosabb állomásai
Félvér vagyok, anyámtól örököltem a képességemet, hogy varázsolni tanulhassak, míg apámtól inkább meglehetősen sok pénzt örököltem, azaz hogy fogok. Apám amerikai származású üzletember, mióta beleszeretett anyámba Angliában él, és innen intézi tovább a részvény-ügyeit. Én ehhez sosem értettem semmit, őszintén szólva nem is érdekelt, a mágia viszont már annál inkább vonzott. Apám szerencsére nem szívta mellre, ő a részvényeivel érezte magát a legjobban, de azért meg tudta érteni, hogy mi is olyan csábító a varázslásban. Azt már kevésbé, hogy a festéshez mi vonzott annyira, de ettől függetlenül finanszírozta a hobbimat, amiért meglehetősen hálás voltam neki. Igazán izgalmas volt, amikor először kijöttek rajtam a varázslóvér első „tünetei”, azok a festmények, amiket ebben a korszakban festettem mindig is a kedvenceim közé fognak tartozni. Nemegyszer sikerült a varázserőmnek köszönhetően életre keltenem egy-egy képet, azonban előfordult olyan is, amikor felgyújtottam a vásznat, és a festmény elvesztését hosszú letargia követte. Aztán megjött a roxforti levél, és anyám elvitt az Abszol-útra, ahol életemben másodszor voltam akkor. (Az első alkalomról egy meglehetősen színes, vibráló, mozgó, és életteli kép készült, ami azóta is ki van rakva az otthoni szobámban.) Kaptam pálcát, üstöt, egy rakás könyvet, meg egy tallárt, amit meglehetősen furának találtam elsőre, de aztán hamar hozzászoktam. Ezekből a holmikból csak az üst nem volt új nekem, anyám már főzött velem azelőtt pár főzetet, számomra semmiben nem különbözött a főzéstől, amire egyébként úgyszintén tanítgatott. Szóval nem olyan meglepő, hogy ez lett a kedvenc tantárgyam. Mindez már több mint hat éve volt, de az a hat év mintha csak úgy elillant volna, kicsúszott a kezeim közül, és mindezidáig semmi említésre méltó nem történt velem, leszámítva egyetlenegy dolgot, miszerint igen csúnyán összetörték a szívem. Ami azt illeti, még azóta sem tettem túl magam a dolgon, de ezt nem mutatom ki senkinek. Nem szokásom sírni, vagy megosztani a fájdalmaim másokkal, leginkább csak a festményeimben fejezem ki, hogy mit érzek. Erről az ügyről azonban nem áll szándékomban többet mesélni.
A hozzászólást Fay Rochester összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2014-12-01, 19:07-kor.
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Fay Rochester 2014-11-23, 09:14
Elfogadva!
Nekem is van festőő kariiiim, pont most lett az új tancsinéni. Na, de nem ez a lényeg. ^^ Remek kis kari lett a kis drámakirálynő, akinek összetörték a szívét. Azért reméljük, hogy hamar összeforr, mert hát na soha sem jó az, ha valaki szontyolodott, majd lesz ez még így sem, vagy nem ez a jó lélekemelő tanács? Mindenesetre szépen fogalmazol, az ET is remek lett, nem rizsáztad túl, ezért külön hála, mert ma amúgy is veszélyesen kevés időm van, kérek még a naphoz plusz 6 órát! Nem húzom az idődet, foglalózz szépen, aztán nyomulj játszani és forraszd össze a pici szívedet. ^^