2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Teljes név: Elladora Melania Travers Születési hely és dátum: London, 1986.06.06. Csoport: Mardekár Patrónus: Farkas (még nem tanulta meg) Évfolyam: Hatodév Képesség:Sötétnimfa Mágikus adottság:Vérmágus Familiáris:Lesz ha megdobom Kiemelkedő tudás: Sötét varázslatok kivédése - Kiemelkedő; Bűbájtan - Kiemelkedő Kihez tartozol: Keresett - Alex B. Maroni
Jellem: Elladora Travers egy igazi csintalan kislány volt. A maga képzeletbeli világában élt, egy álomvilágban ami sokkal szebb volt, mint a valóság. Gondoskodó testvér, szeretetreméltó gyermek, de sosem gondolt úgy magára mint egy üvegburában tartott virágra, aki törékeny és csak nézegetni szabad, vigyázni rá és elengedi sohasem. Ő volt a hercegnő a kastélyban, aki mégis mindig szeretetre vágyott, hisz úgy érezte ezt sosem kaphatja meg igazán. Ahogy teltek az évek és Elladora Travers idősebb lett, kissé talán érdektelenné vált. Elsők között a diagnosztizált diszlexia váltotta ki mindezt belőle, akkor már tényleg elkeseredett, hogy még a könyvek sem mutathatnak neki kiutat az otthoni érzésektől. Nem ismert senkit a nagyvilágból, a különös felnőttek pedig sosem foglalkoztak vele és a testvérével sem - mondjuk ezt abszolút nem bánta. Mindig kíváncsi volt, hogy miért vannak itt és miben mesterkednek, és apja egy alkalommal boldogságától fűtve be is avatta őt - mint kiderült, jó titoktartó hírében is áll. Ám ahogy kiderült, a testvére kvibliként született, a fényes és színes kastélybéli álmok hirtelen sötét, komor mindennapokká változtak a szemében. Meggyötörték, pedig nem őt bántották. Lelke nem tudott nyugodni, elcsendesült és keveset beszélt. Már húzott le a mélybe, de a megváltást meghozta számára a Roxfortból érkező levél és ez egy olyan löketet adott Elladora Travers-nek, amivel tudta, hogy új életet kezdhet. Kifordult önmagából, de szó szerint és ugyan a csendes, elveszett kislányt nehezen tudta maga mögött hagyni, mégis elkezdett barátkozni és immár úgy érezte, hogy megéri küzdeni azért, hogy a hátrányai ellenében kiérdemelje a jobb eredményeket. Valamit azért mégis csak jól megtanult a szüleitől, mégpedig a rezzenéstelen hazudozást, amit a mai napig képes alkalmazni, és már hatodik éve, hogy mindenki elől titkolja: ő valójában aranyvérű. Dora Travers egy vidám lány, a bántások ellenére is az maradt és ebből csak erősödött. Leleményességét már akkor, elsőben felismerte a Teszlek Süveg és egyértelmű volt, hogy a Mardekár házba osztja be. Azóta mint kiderült, a ház szinte minden tulajdonságával bír és ezek egyre csak erősödnek benne. Az évek során több és több hasonlóságot vélt felfedezni apjával, de ezen gondolatokat ha csak tehette inkább elhessegette a szeme elől. Valahol tipikus tinédzser, valahol pedig már sokkal érettebb ennél. Tökéletesen játssza a mugliszületésűt és otthon már egyre nehezebben változik vissza Elladorává. A barátai és kapcsolatai mind értékes kincs számára és így őszintén fél attól, hogy ha kiderül a titka, mindenkit elveszít maga mellől. Nem fél, nem visszakozik, sokszor fejjel megy a falnak és vág bele mindenbe, amibe belehúzzák.
Kinézet, megjelenés: Tipikus lányos lány, 175 centiméteres magasságával ugyan kissé kitűnik a tömegből és sajnálatos módon magassarkú cipőt kevés alkalommal, kevés partnerhez tud viselni, de ha szükséges megoldja a problémát. Szereti a szép ruhákat, a csinos kiegészítőket. Bőre mindig makulátlan, ebből is látszik, hogy igényes és gondoskodik magáról. Kék őzikeszemében sokszor ravaszság csillan, nem sajnálja a sminket sem amikor épp megteheti. Mellig érő barna haját minden nap másként viseli, van hogy copfban látod, van hogy göndör, van hogy egyenes, de mindenhogy jól áll neki és ez már megszokott. Testtartása kecses, átlagos súlyúnak számít, de szerencsés mert bármit ehet, egy dekát nem fog hízni. Kedveli a mugli ruhákat és kiegészítőket, de otthon sosem hordaná őket, mert kinéznék és valószínűleg apja le is tépné róla mindet.
Előtörténet: Elladora Travers egy finom nyári estén született 1986-ban, amikor a világ még nem ez a világ volt amit mi most ismerünk. Aranyvérű család második gyermekeként látta meg a napvilágot, az apja hidegvérű gyilkos volt, az anyja pedig egy egész életében vitrinben tárolt, törékeny, angol tökéletesség. Természetesen minderről fogalma sem volt a csöpp kislánynak, fiatal szüleitől mindent megkapott ami szem és száj ingere volt, anyja még mesét is olvasott neki és bátyjának elalváskor, de emlékszik apja mindennapos morgására is: "Ne kényeztesd el őket, asszony!".
Öt éves korában Elladora Travers már barátkozni szeretett volna másokkal, de ennek lehetőségét sosem adták meg neki. Minden alkalommal elcsitították, a szülei inkább csendesen és magányosan szerettek élni, messze a vizslató szemektől és a millió kérdéstől. Két évvel idősebb bátyával viszont kalandozhattak az óriási birtokon, ő volt a hős herceg, aki megvédte a kis hercegnőt az átkos bogarak támadásától és ezért Elladora Travers mindig felnézett rá. A játék csak akkor maradt abba általában, ha apjuk lehurrogta őket és a szobájukba zavarta mindkettőt, hogy töltsék inkább az idejüket valami hasznosabb elfoglaltsággal, így ahogy idősebb lett a leány, egyre inkább egy toronyba bezárt hercegnőnek kezdte érezni magát és innentől kezdve már csak arra várt, hogy valaki elzavarja a tűzokádó sárkányt és kimenekítse őt a cellájából.
Az apja által felfogadott magántanár minden éjjel mumusként jelent meg Elladora Travers álmaiban. Nem tűrte, hogy bugyuta kis meséket hallgassanak többé, szigorú és következetes elképzelései voltak a két kisdiák jövőjével kapcsolatban. A kislány gyanúsan nehezen tanult, sokszor inkább elkalandozott mintsem oda tudott volna figyelni az órán, és a magántanár először azt hitte, Elladora direkt hátráltatja az ő munkáját azzal, hogy eltéveszti a betűket és a számokat. Miután a sok fenyítés és sírás sem hozta meg a várt eredményt, szülei szakemberhez fordultak aki enyhe diszlexiát állapított meg nála, amely szerinte az évek során fejleszthető, de nyilván sosem fog teljes mértékben elmúlni.
Elladora Travers kilenc éves volt amikor az apja különösen kezdett el viselkedni. Boldogabb volt, inkább reményekkel teli és nagy vágyait megosztotta egy szem lányával, akinek természetesen a lelkére kötötte, hogy ne szóljon róla másnak, hiszen milyen szuper lesz amikor mind újra úgy élhetünk, ahogy azt anno is megérdemeltük volna. A figyelem lekerült a gyermekekről, a lány már nem érezte többé, hogy toronyba zárt hercegnő lenne, de a birtokon megjelent sötét alakok nem adtak megnyugvást. Az ajtó mögül óvatosan kukucskált és hallgatózott, reménykedett benne, hogy végre megismerhet ő is új embereket és megtudhatja, mégis mi folyik itt, de óvatosságból továbbra sem engedtek a közelébe senkit sem. Az pedig csak tetézte mindezt, amikor a bátyja levele nem érkezett meg a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző szakiskolából. A légkör szinte egy csapásra változott át az otthonukban, apja már nem a sárkány volt többé, hanem a mumus, aki megtestesíti a legrosszabb félelmeiket. Kvibliként születni egy aranyvérű családba szégyen és árulás, de bárhogy próbálkoztak házon belül, nem változtak a körülmények és a bátyja nem kezdett el varázsolni, bármennyire is szeretett volna. Elladora Travers rémálmainak tárgyát felváltották az éjjel felhangzó sikolyok és jajgatások, az anyja sírása és könyörgése. A fülére tapasztott párna pedig nem volt elég ahhoz, hogy elnyomja ezeket a rémes dolgokat.
A következő két évben Elladora Travers minden nap megrezzent amikor megszólították őt a szülei. "Te vagy az egyetlen reményünk", "Nem hozhatjuk már ennél nagyobb szégyenbe a családot"... A felmentés csak akkor érkezett mindezek alól, amikor megérkezett végre a várva várt levél és a kislány felvételt nyert az iskolába. A szülei szemében ismét hercegnő lett, a tenyerükön hordozták és megvettek neki mindent és még annál többet is. Akarva, akaratlanul elhidegült testvérétől, hisz a fiú irigy volt rá és ezt őszintén ki is mutatta a törékeny húga felé. Elladora Travers elhatározta, hogy ha felszáll arra a bizonyos vonatra és elindul új élete felé megváltozik, nem fogják többé cellába zárni.
Kellemetlenül érezte magát a vonatúton szeptember elsején, a vidám diákok úgy tűnt, mindannyian ismerik egymást valahonnan. A fülkében is alig beszélt, csak hallgatta ahogy a többiek nevetgélnek és egyedül a macskája, Luna, volt az akinek simogatása megnyugvással töltötte el. Izgatott volt ugyan, de félt attól, hogy majd hasonlóképp kell leélnie az itteni életét is, mint az eddigit.
Az óriási kastély minden képzeletét felülmúlta és ahogy a lépcsőkön haladva elbámészkodott, az utolsó foknál ki is terült. Egy kedves arcú lány segítette fel, bamba arckifejezéssel nézte is őt néhány pillanatig, mire észbe kapott, hogy válaszoljon is a feltett kérdésekre. - Ne haragudj... Dora Travers vagyok. - Nem tudni milyen felindulásból, de attól a ponttól kezdve Elladora Travers már nem létezett többé ezen a helyen és az aranyvérű, elnyomott lány helyét átvette Dora Travers, aki mindenkinek mugliszármazásúként mutatkozott be és így szerzett egy legjobb barátot magának, akivel tökéletes évek elé néztek, még a bántások és a előttük álló kihívások mellett is. A titok, ami Dora Travers lelkét azóta egyre inkább nyomasztja, meddig marad még leplezetlenül ez már csak a jövő zenéje.
Peter Greenwood
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Dora Travers 2021-02-20, 14:30
Elfogadva
Üdvözlünk az oldalon!
Elsősorban nagyon szépen köszönöm, hogy elvitted a karit, enyhén szólva volt csak zavaró, hogy szegénykét mindenhova NJK-ként vittem, de így... Szipi-szupi A kis csavar benne, miszerint aranyvérű, de bizonyos okokból ez titkolja, tetszik (ez nem is volt kérdés ). Szeretem a játékokban, háttérben futó drámát, oda meg vissza vagyok érte, ha valami sose annyira egyszerű, mint amilyennek eleinte tűnik. Remélem, azért nem estünk át a ló túloldalára és a lányok kapcsolatát ez nem teszi tönkre, mert tényleg igen erős kapcsolatra gondoltam kettejük között, már-már testvérire, amit szépen, fokozatosan felépíthetünk a fórumon Nem is tartóztatlak tovább, mert már eszméletlenül jó lenne egymásra uszítani őket, szóval kapsz majd színt és már csak egyetlen kérdésem maradt... Te írsz kezdőt vagy én
Szipi-szupi 
). Szeretem a játékokban, háttérben futó drámát, oda meg vissza vagyok érte, ha valami sose annyira egyszerű, mint amilyennek eleinte tűnik. Remélem, azért nem estünk át a ló túloldalára és a lányok kapcsolatát ez nem teszi tönkre, mert tényleg igen erős kapcsolatra gondoltam kettejük között, már-már testvérire, amit szépen, fokozatosan felépíthetünk a fórumon 
