2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Nincs hatalmasabb erő a Földön az élni akarásnál."
Főkarakter: Megan Smith Teljes név: Rose-Neira Blanche Brooks Születési hely és dátum: 1978. 02. 20., Penrith Csoport: Mardekár Patrónus: Delfin Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 9. évfolyam, Elemista Képesség: Metamorfmágus (kiskapu) Mágikus adottság: Energiamágus 1. szint Kiemelkedő tudás: Seprűlovaglás - Született tehetség, Bűbájtan - Kiemelkedő, Legendás Lények Ismerete - Tehetségtelen Kihez tartozol?: Saját karakter
Jellemed kifejtése
Talpraesett, igazán frappáns és kellően felvágták a nyelvét. Ahhoz van szokva, hogy minden úgy működik, ahogy ő tervezte, nem szereti a meglepetéseket, csak akkor, amikor arra van szüksége - alteregójáva keresi a veszélyes helyzeteket, mondhatni adrenalinfüggő. Viszont, ha az üzleti életről, vagy a valódi mindennapjairól van szó, mindent igyekszik megtervezni, felügyelni, és ha valami nem úgy sül el, ahogy akarta, akkor nagyon gyorsan felpaprikázza és meg akarja oldani a helyzetet. A világ felé, Rose-ként egy gazdag, aranyvérű lány, aki éli a gazdagok életét, partikon jelenik meg, gyűjtéseket szervez a rászorulóknak, önkénteskedik, Teréz anyát játszik, egészen visszafogottnak tűnik - ezt várják el tőle a szülei. De még azoknak is, akik így ismerik, feltűnik, hogy még ha a tettei jószándékot is sugallnak, gyakori hideg kimértsége miatt valami a lányban ellentmondásos. Neira viszont az utca gyermeke, fekete hajjal kergeti az életet, a hús-vér életet, játékokat, sportokat, bunyókat, fogadásokat, illegális dolgokat... Bátran nevet, bátran sír, keresi a vágyat és a forróságot. Szereti a zenét, de az egyéb művészeteket távolról kedveli és mivel rengeteg pénze van, támogatja, de igazából nem érinti meg. Nem adja fel saját gazdagságát azért, hogy szétszórja a világban a pénzét és ő maga csórón maradjon, de még is olyasféle Robin Hood-szerűen ítélkezik, hogy mások pénze hova kerüljön - kicsit önellenes, nem de?
Megjelenés
Mogyoróbarna szemek, nőies alkat, tejfehér bőr, kecses, kissé macskásnak nevezhető tartás és járás. Ezek a külső jegyek mindig jellemzik, na de más nem igazán állandó... Rose elegáns ruhákat hord, bálokon hercegnőket megszégyenítő ruhakölteményeket, a mindennapokon és nem olyan komoly rendezvényeken is jól szabott talárban látni. Minden ruhájáról süt a finom, puha, drága minőség. A haja feltétlenül összeszedett loknikban, halvány, elegáns smink pihen az arcán. Neira már gyökeresen másféleképpen éli az életét. Ujjatlan kesztyű, szakadt farmer, szakadt póló, ujjatlan farmermellény, és ráadásként mindig változó színű, egyenes - valamivel rövidebb tincsek keretezik az arcát. Ebben a civil, bunyós, adrenalin kergető életben inkább nézi valaki lecsúszott drogosnak sápadtsága miatt, mint nemesnek, aki sose sütteti a bőrét a napon.
Életed fontosabb állomásai
1978. 02. 20., Penrith. Édesanyja gyenge asszony, egyetlen gyermeket hozott a világra egész életében, és ez a kicsi lány ártatlanul, bájosan és kiszolgáltatottan sírt fel ezen az éjjelen. Ekkor a szülők még nem tudták, hogy nemes kisasszony helyett egy két lábon járó bajkeverőt kaptak imájuk viszonzásául. Samantha Eleonore Braveheart és Maximillian Brooks visszafogott, nehezen szerelemnek nevezhető kapcsolatba kényszerültek, miután a két arayvérű és igen gazdag család, Braveheartok és Brooksok elhatározták, hogy vállalkozásukat összefonják és ezt házassággal is megpecsételik. Régi, mondhatni középkori, de eredményes szokás és a házasok kötelességtudóan vették a feladatot. A kapcsolatuk minduntalan kötelesség maradt, sosem fejlődött ki barátságból és bizalomból igaz szerelem. Mint minden gyermeknél a családban, Rose-nál is minél korábban elő akarták hozni a mágikus képességet, remélve, hogy valamiféle tehetséget mutat olyan területen, ami később segíthet neki tovább vinni a vállalkozást. Szigorban, de fizikai fenyítések nélkül nevelkedett, hiába kevert zűrt lépten-nyomon, hiszen pontosan tudta, hogy a külvilág előtt hogyan nem bukik le egy-egy csínytevéssel. Látta. Tudta. Persze otthon egyértelművé vált, hogy ő az elkövető, de unalmas büntetéseket szabtak rá, mint szobafogság. Mikor megtudta, hogy az apjának van egy másik gyereke, és nem az anyjától, először teljesen ledöbbent. Utálta az apját azért, amit tett, de mivel ennél is jobban utálta, hogy milyen határok közé szorítják, nem hagyta annyiban, nem kímélte az anyját se, akit megcsaltak, folyamatosan az orruk alá dörgölte Max létezését. A fiúval azonnal felvette a kapcsolatot, ahogy megismerhette a Roxfortban, és ő volt az egyetlen ember, aki valamivel nyíltabban látta Rose-t. Nem Neira-ként, úgy sohasem, de a fiú őszintébb gondolatoka hallhatott a szájából, mint bárki más. Az idő előrehaladtával egyre több lett otthon a szobafogság, hiszen bejöttek a pasik, akik a család szerint nem voltak vele egy szinten - emberek voltak, muglik, félvérek és varázshasználók vegyesen, aranyvér KELL! - végül ahogy cserepedett, tinédzserkorba ért már körülbelül aranykalitkában tartották és csak akkor mehetett el, amikor a Roxfortba ment, vagy a szüleinek szüksége volt rá. A varázsló dinasztia idővel elkezdett kacsingatni Anglia helyett a kontinens felé és a vállalat nagy része kitelepült Franciaországba. Hátramaradt a cég itteni vezetésére Brandon Braveheart, Rose nagybátyja, míg Rose afféle reklám arcként leledzik a cégnél, hiszen az ő neve fémjelzi az egész vállalatot: Brooks Varázssporteszközök és Kellékek Vállalata. A B.V.K.V. a legfejlettebb és legsikeresebb sport felszerelést áruló cég, többek között a Nimbusz 2000 és a Tűzvillám versenyseprűk forgalmazója, így minden igazán nagy rajongó, vagy játékos ismeri a nevüket és tőlük vásárol. Híresek arról is, hogy rengeteg jótékonysági akciót szerveznek, habár egy részük csak kamu, azért jó pár millió dollárral segítenek a rászorulóknak. Mikor kinek. Ennek is inkább Rose az arca, mintsem Brandon, nem mintha a férfi nem lenne szimpatikus vagy jóképű, de a fiatal, üde lányok sokkal jobb reklámarcot szolgáltatnak. Mikor a Roxfortban kezdett tanulni szép lassan elkezdett fogalmazódni benne, hogy nem akarja az életét azzal tölteni, hogy csínyekkel lázad szülei felé, de a külvilágnak nemesi tartást mutat, de évekig tartotta ezt a látszatot. Aztán abban a pillanatban - 16 éves korában -, hogy a szülei elutaztak Franciaországba a nyári szünet elején, azonnal elkezdett kettős életet élni. Gyámja hivatalosan Brandon, de rá se nézett a férfi, a céggel több dolga volt, csak egy házvezetőnő, egy komornyik, és Etta, a család házimanója volt a hatalmas házban, akik felügyeltek rá. De éjnek évadján pontosan tudta, hogy mikor merre osonjon, hogy elkerülje őket és ne bukjon le... A kinti világ egy teljesen ismeretlen világ volt neki, a külsejét megváltoztatta, amennyire tudta: sötét, lezser, szakadt ruhák, szőke haj a vörös helyett, szegecselt darabok és elvetette a Rose nevet - Neiraként ismerte meg mindenki. Gyorsan beletanult az éjszakai életbe, három nála néhány évvel idősebb fiatal szépen vitte a társaságba, ahol volt minden, ami egy lezüllödt, felnőttkor küszöbén álló lánynak "kell" - pia, fiúk. Ahogy megismerte a nélkülözést a varázslók és a muglik között is, elkezdett gondolkozni, hogyan tudna bármit is tenni... Aztán egy év múlva, mikor újra kikerült az iskolából - ahol szintén folytatta kettős életét a Roxmortsban és Roxfort eldugott helyein, ahol senki se ismerné fel -, elmúlt 17, megszakadt a nyomjel és titokban elkezdte mágikus képességeit egyszerű emberek között, óvintézkedésektől övezve használni. A szerzett pénzt mindig elajándékozta azoknak, akik szerinte rászorulnak, de egy névtelen, sötét személyként, sose tudták kitő kapják és miért. Enyhe adrenalin függőség alakult ki nála, kergeti az extrém sportokat, a veszélyt, sőt, bunyókba is keveredik, szándékosan, mintha ez kéne ahhoz, hogy lerázza magáról azt az életet, amibe belekényszerítették. Ez kell ahhoz, hogy éljen. Így éli jelenleg is az életét, nappal Rose-ként, a jótékonykodó, elegáns aranyvérű örökösként, este pedig a vad, nagyszájú, szenvedélyes Neira-ként. Habár egyik alakjában sem a legkedvesebb személy, mert fel van vágva a nyelve és igazán szeret beszólogatni, még is akadnak emberek, akikkel megtalálja a hangot. De senki sem tudja, hogy Rose és Neira egy és ugyanaz, még a legbizalmasabb barátai se. Rose a Roxfort diákja, Mardekáros, Elemista szakirányú egyetemista, míg Neira Roxmorts legsötétebb negyedében kering, szakadt, bunyóra kész ruhákban, pálcát előkészítve, szándékosan bajt keresve.
A hozzászólást Rose-Neira Brooks összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2018-03-21, 10:05-kor.
Váó, örülök, hogy rám hárult a becses feladat, hogy elfogadjalak, még ha így éjnek évadján is! Szépen írsz, volt már alkalmam olvasni egy másik előtörténetedet, és azzal is igazán elégedett voltam. Rose, vagy Neira, nem is tudom, hogy melyik neveden illene szólítanom, számomra egy igencsak szimpatikus lány. Mindig sokat ígér, ha valaki kettős életet él, de egyben sokat is kockáztat. A lány számára pedig ez biztos egy elég necces helyzet, de azt írtad, és nekem is az jött le az előtörténetedből, hogy elég talpraesett, nem kell őt félteni, szóval kíváncsian várom, hogy mi is lesz a hölgyemény sorsa! Mint Maximilian gazdája, már nagyon várom a jöttödet, és biztos vagyok benne, hogy a Brooks család többi tagja is lelkesen vár rád. Biztos vagyok benne, hogy jól fogsz teljesíteni vele a játéktéren, mint láttam, aktív játékos vagy, szóval sok sikert a seprűgyártáshoz és a vaduláshoz, az iskoláról nem is beszélve! Ó, és hadd gratuláljak még a született tehetségedhez! Kevés embernek szokott bejönni, mázlista vagy. Aztán nem tartalak fel tovább, irány a játéktér, ha még nem tetted volna, foglalkozni se felejts majd el! És, természetesen elnézést a lassú elfogadásért.
Nem tudtam róla, még csak nem is sejtettem, hogy mikor a világrajöttem nem voltam egyedül. Soha, senki nem beszélt róla, pedig így már minden világos, az anyám miért volt ilyen gyenge és összetört egész életemben. Mert nem csak engem vártak a családba, hanem egy fiút is, az ikertestvéremet, aki elveszett és csak most került elő. Mikor megjelent apám oldalán, és Maximillian Brooks dagadt a büszkeségtől és az örömtől, elpattant bennem valami. Maximilliant, apám fattyú gyerekét tilos volt testvéremnek tekintenem - de ezt a tiltást előszeretettel húztam keresztbe, mikor elkezdtem foglalkozni vele, és ő lett az egyetlen bizalmasom ebben az életben -, csak mert házasságon kívül született, nem anyámtól, de most, hogy megjelenik egy vér szerinti örökös, azonnal bekerül a családba és mindenben kényeztetni kezdik. Azt hittem ennek a családnak van tartása és vannak elvárásai. Ez a fiú ki tudja merre járt az elmúlt 21 évben és nem fogom csak azért elfogadni, mert osztoztunk anyám méhén. Nem. Nem tudja, hogy milyen volt itt az élet, hogy milyen kegyetlenek tudnak lenni a szüleim... szüleink, nem tudja, hogy a vállalatot hogyan kell vezetni, és még is már az elején tisztázták előttem, hogy most, hogy Mark előkerült, ő lesz az örökös, aki átveszi majd a céget. Az elmúlt években csak azt verték belém, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeresen továbbvigyem a céget, és most egy ismeretlen - mert igen is az, hiszen mit tudok én róla, vagy mit tud ő rólam? Semmit! - kapja ki a kezeim közül. Már hónapok teltek el a bejelentésük óta, és én egyszer sem voltam hajlandó meghallgatni a történetét a kis üdvöskének, elzárkóztam minden nyitás elől, amit az ikertestvérem tett felém. Az ikertestvérem... Nem, az én életemben ennek nincsen helye, a cég arca én vagyok, a család örököse én vagyok, Mark még csak nem is viseli a Brooks nevet! A pokolba is vele!
Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
Nox&Neira: A komfortzóna vége, 1998, november vége
Egy egyszerű esti bulinak indult, Neira kiruccant a Londoni éjszakába, és már pattintotta volna le az izomagyat, aki nem nagyon fogta fel, hogy a nem az nem, amikor egy igen csak karizmatikus és furcsa nő közbelépett. Az izomagy lekopott, bár Neirának már viszketett az ökle, hogy állon vághassan, végül Nox-szal kötött ismerettséget, és a transzvesztita barátjával, Courtney-vel. Se luxuskurvával, illetve manapság inkább futtató Madame-mal nem volt még dolga, se egy erotikus szolgáltatásokat kínáló transzvesztitával, aki napjait egyszerű férfiként éli, éjszakánként még is női ruhákba bújik, sminkel, és a legélesebb szemeket is átveri, ami a nemét illeti, hiszen gyönyörű nőnek is. Mivel Neirát még mindig fűtötte a késztetés, hogy ha állba nem is vághatta a kopasz, kigyúrt csávót, azért szivassák meg, Courtney elvállalta, hogy elcsábítja és az adandó alkalmat kihasználva, mikor a pasi már azt hiszi, hogy a csinibaba mindjárt meglesz neki, elővillantja a lompost és jól kiakasztja. Ez mind szép és jó volt, Nox és Neira a bárpulthoz vonult, míg a harmadik fűzögette a pasit, de a végkimenetel igen csak megváltozott. Rövid beszélgetés után, amiből kiderült, hogy Noxnak nem csak a foglalkozása, de az életszemlélete is igen érdekes, néhány pontban azért a két nő közös vonásokat talált. Nox állandó misztikumban bújtatja valódi énjét, ahogy Rose is csak felvette Neira külsejét és kicsit talán jellemét is, hogy saját magát elrejthesse. Végül a csíny sokkal komolyabbá vált, ugyanis Courtney jelzésére a páros követte a "szerelmespárt" a szórakozó hely húgyszagú WC-jébe, ahol szembesültek - ki-ki a maga módján - Courtney verzójával a szivatásról. A férfi a mocsokban térdelt kikötött kézzel, lábbal és betömött szájjal, amikor a transzvesztita előkapva a nemvárt szerszámát lepisálta az egyszerre rémült, undorodott és dühödt férfit. Noxnak ugyan tetszett a műsor, de Neira ahogy távozott a transzvesztita elővette a pálcáját és törölve a fazon emlékeit megszabadította ettől a gusztustalan kalandjától, de nem törölt ki mindent. Beleplántálta, hogy nem bánthat húsként a nőkkel, hogy szar ember volt és jobbá kell válnia, és meghagyta egy rossz emlék benyomását. Nox végignézte mindezt, kedvtelve, és ahogy Neira végzett a férfi nyakon locsolásával vízzel, finom csókot lehet a lány ajkára, játékosan beleharapva, búcsúzásképpen, hiszen a következő pillanatban fekete füstté válva távozott. Azon felül, hogy Neira már kétszer meggondolja, hogy mennyire is akar szivatni és kicsodát, két más tény elé is állította az este. Megcsókolta egy nő. És ez a nő valószínűleg egy halálfaló volt.
Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
1998. november eleje, a testvéri kötelék Rose & Maximillian Brooks
Egy fivér, aki az apád nevét viseli, még sem tartozhat a családhoz, mert fattyú, igen sok gondot okoz. Sok mindenben követi apja szavát, de arra, hogy az öccsét ignorálja és idegenként kezelje, sosem volt képes. Ahogy megismerkedtek bizalmasokká váltak, még akkor is, ha Rose sosem árulta el neki a legnagyobb titkát. Max nem bírta apja elutasítását, hogy fattyúnak bélyegezték, így gyakran a haverokkal alkoholba és kihágásokba fojtotta a bánatát, míg Rose sosem tartott velük és egyértelműen elutasította ezt az életformát... Persze, nappal. Este előfordult, hogy Roxmortsban Neiraként felbukkant a közelükben, persze csak azért, hogy az öccse felelőtlensége semmi bajba ne keverje.
***
2016. november vége, Bizarr éjszaka Neira & Nox Djarum *leírás fentebb*
1998. november vége, Roxmorts-i flört Neira & Elijah Crowfield
Csak egy ártatlan találkozás, a Szárnyas Vadkanban Neira nyugalomban üldögélt, amikor Elijah mellé csapódott és mivel egyiküknek sem volt társasága, elkezdtek beszélgetni, iszogatni, és felületesen ismerkedni is. Felületesen, hiszen Neira a legszemélyesebb kérdéseket mindig elkerüli, főleg, ha egy olyannal kerül szembe, aki a kviddics csapathoz akar tartozni, így ha máshol nem, de a pályán összetalálkozhatnak. Nem-nem, nem kell semmiféle kapcsolat, amivel Elijah valaha rájöhet, hogy Neira nem más, mint Rose Brooks, csak éppen metamorfmágusként szalad el az igazi élete elől esténként...
1998. december vége, Vérremenő versengés Rose & Cho Chang
Egy privát kviddics edzést szervezett a két fogó lány, mielőtt januárban a Hollóhát-Mardekár meccsen összetalálkoztak volna. Eredetileg edzésnek indult, így Rose-nak nem állt szándékában a lányt gyorsan elintézni, de sajnos menet közben úgy elkapta a hév, hogy a képességeit kihasználva még a gurkókat is úgy pozícionálta, hogy megnehezítse Cho dolgát és mindenképpen ő kapja el előbb a cikeszt. A vereség nincsen benne a szótárában, még akkor se, ha egy edzésről beszélünk... Egyetlen egyszer került húzós helyzetbe, amikor egy gurkó eltalálta, de leküzdve a fájdalmat egészen a végéig kitartott. Csak aztán esett össze, hogy nyert. Cho hiába volt csalódott, hogy elverték, végül felkísérte a Gyengélkedőre, hogy helyrerakják a törtető, irányításmániás lányt.
Nincs is jobb annál, minthogy olyan helyekre jutok be így, ahol semmi keresnivalóm. Minél több a kockázat, annál nagyobb az izgalom. Egy alvilági klubba sikerült bejutnom, ahova nehezen lehet, hiszen a Rémviadal Ketrecklub erősen illegális hely. Varázslények küzdenek meg és nem csak az állatokra kötött fogadások miatt cserélnek nagy pénzt az emberek, hanem titkos üzletek is létre jöhetnek itt. Tökéletes hely bármilyen üzérkedésre, ha az ember be tud jutni, hiszen nyilván szigorúan megválogatják, hogy nehogy néhány álruhás zsaru is betaláljon. Már nem egyszer volt razzia és kellett költözniük, jelenleg a Zsebpiszok közben az Augurey Szívhúrok közelében található egy pincehelységben a boltok alatt. Nos, itt találkoztam egy idegesítő, akaszkodó alakkal, aki pénzt akart azért cserébe, hogy tuti tippeket adjon az állatokhoz, mivel nekem körülbelül nulla az ismeretem a legendás lényekhez. Az elején még azt hittem, hogy én is ezt akarom, kipróbálni a fogadást, végig izgulni, hogy melyik állat is nyer, de a lelkesedésem egyre jobban elhalt, ahogy rájöttem, hogy a halálig kell harcolniuk és a hulláikat csak kivonszolják és talicskában eltolják, aztán jöhet a következő... Végül az alak olyan idegesítővé vált, hogy a kérdezősködése elől egy jobb egyenessel menekültem el.
1999. január vége, Vér és titkok Neira & Castiel Horan
Roxmorts erdeibe űzött a kettős élet terhe, a nagybátyám egyre több felelősséget helyez a vállamra, a szüleim elvárásai még a tengeren túlról, Franciaországból is rám nehezednek. Kezd kellemetlen lenni a nyomás, és a kettős élet se tudja orvosolni, főleg, ha úgy szétcsúsznak a dolgok, mint a Ketrecklubban, ami azt hittem, hogy érdekes és izgalmas kaland lesz, de egy hatalmas csalódás volt és csak kínos keserűség maradt utána. Már közel volt az elhagyatott kviddicspálya, ahol ki szoktam engedni a gőzt, de egy vámpírral hozott össze az élet. Castiel Horan. Hiába hinné azt az ember, hogy a vámpírság milyen különleges, hogy erőt ad és halhatatlanságot, ez a kaland megmutatta, hogy milyen kiszolgáltatottak, ha nem jutnak vérhez... Segítettem rajta. Adtam a véremből, ő pedig a titokzatos bizalmasommá vált. Talán ő lesz az első, aki megtudja, hogy ki is vagyok valójában... Talán.
Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
Játéklista, amit majd beillesztek: Rose-Mark Rose-Zabini Neira-Elijah x 3 összefoglaló egyben Halállabirintus Rose/Neira-Ginny Neira-Gemma Rose-Mark Neira-Nox Neira-Ivor
Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
Teljes név: Gwyneira Rousseau (aka Rose Brooks) Születési hely és dátum: Amerikai helyszín, 1978-79-es dátum - Hamisított Csoport: Varázshasználó Patrónus: Fecske Foglalkozás: Kviddics személyiedző / ??? Képesség: Nincs és nem is lehet. Mágikus adottság: Energiamágus 2. szint Familiáris: Fülöp-szigeteki kobra (Lélekállat, Méregtelenítés, Láthatatlanság) Kiemelkedő tudás: Seprűlovaglás - Született tehetség, Bűbájtan - Kiemelkedő, Legendás Lények Ismerete - Tehetségtelen Kihez tartozol: Saját karakter
Jellem: Mit is mondhatnék magamról... Olyan, mintha a második gyerekkoromat élném, csak most szabadabban, mint valaha. Szabadon járok-kelek, megismerem azt az életet, amit a középosztálybeliek élnek, akiket nem tart aranykalitkában az arisztokrácia. Milyen különleges élmény is azért dolgozni, hogy befizethessem a lakbért, hogy a saját pénzemből ételt vegyek, hogy magamra főzzek... Jó, ezutóbbi ízére még nem éreztem rá. Talpraesett és vagány csaj vagyok, simán beleállok minden kihívásba és minden extrém helyzetbe, amennyiben közben nem ártok ártatlanokna persze. A bunkó embereknek persze gondolkodás nélkül beverem az orrát. A világ kinyílt előttem, szeretnék megismerni mindent, kötődni, ahogy a normális emberek teszik, persze egyetlen akadály még mindig van, ami elém gördülhet, még ha sokkalta apróbb is, mint amekkora azelőtt volt... a múltam és hogy minden pontjáról hazudnom kell, és sosem szabad eltérnem ettől.
Kinézet, megjelenés: Egyáltalán nem érdekel a külsőm, ha olyan kedvem van, akkor szegecses kviddics kesztyűben és szaggatott ruhában mászkálok, ha olyan akkor bulizósra kicsípve. A leggyakoribb a sportos, egyszerű ruha, ami félúton van a sportoló és valami zsaru szerelése között, mintha mindig készen állnék a kényelmes ruhával a balhéra, amit általában én magam generálok. Már nem kell azzal foglalkoznom, hogy fenntartsam az álcámat, nem kell attól félnem, hogyha elalszom vagy kiütnek, akkor újra Rose Brooks leszek, a milliomos üdvöske, aki körül egy-egy balhé hatalmas port kavart volna. Most egy kis senki vagyok, egy egy-hatvanas barna, ázsiai vonásokkal rendelkező sportos lány, akin senki se hökken meg, ha belép valahová. Nem vagyok híresség, nem vagyok senki, és ezzel az álmaim teljesültek.
Előtörténet: Nem volt egyszerű életem. Persze nyilván biztos vannak rosszabb sorsú emberek, akik szembe röhögnek, ha elmondom, hogy túl sok volt nekem a szüleim nyomása, az aranyvérű áriaság és apám titkos üzletelései, amikbe elméletben nem avatott be, gyakorlatban viszont mindig is tudtam. Egész életemben kiváltságos voltam és a varázslóvilág elitjéhez tartoztam, de emellett valójában csak arra vágytam, hogy kviddicsezhessek, csatlakozhassak egy igazi csapathoz, és végre azt csináljam, amit akarok... Nem véletlen használtam titokban arra a született metamorfmágusi képességemet, hogy esténként egy elváltoztatott alakban járjam a világot és keressem az igazi életet. A Brooks család örököse voltam húsz évig, egy tökéletes érinthetetlen porcelánbaba, aki csak a jótékonyságban szelíd, az iskolában és az üzletben annál kevésbé, de azt hittem egykeként nincsen más út, át kell vennem a céget, eleget tennem a kötelezettségeimnek, akármit is kérnek. Erre megjelent az eltűnt ikerfivérem, aki egy pillanat alatt húzta ki a lábam alól a talajt. És ugyan az elején ellenkeztem és aláástam minden tekintélyét, végül rá kellett jönnöm, hogy... éppen kapóra jött. A céget ő fogja örökölni, levette a vállamról a terhet, minden mástól pedig én szabadítottam meg magam, amikor eldöntöttem, hogy eljátszom az öngyilkosságomat és ott hagyom az egész életemet, elvarrva minden szálat. Rose Brooks öngyilkos lett - bár ezt csak a szüleim hiszik így, a nyilvánosság számára elégtem a kúriában egy végzetes tűzben. Ahhoz, hogy soha többet ne kelljen hátranéznem meg kellett szűnnöm létezni, ami azt jelenti, hogy... Alakot kellett váltanom. Végleg. Egy különös férfi - vagy lény? - képes volt megkötni egy új, végleges alakban, amit most már a magaménak tudhatok, se leleplező varázslat, se az ájulás, alvás vagy eszméletvesztés nem alakíthat vissza azzá, aki voltam. Most már ez vagyok. És őszintén, még ha a tükörbe nézve új is, amit látok, érzem, hogy mindig is ez voltam. És hogyan fogom végre beváltani az álmaimat? Ahhoz, hogy profi játékos legyek már elkéstem, de itt van Ginny Weasley, a fiatalabb tükörképem, akin talán kitölthetem ezt a kis önmegvalósítást. Az, hogy miből fogok emellett élni, mert gyanítom a Weasley lány nem fog kapásból száz galleonosokkal megdobálni, mint a személyi edzője, még nem tudom, de azt igen, hogy évekkel ezelőtt rengeteg vagyonom volt, de egy barátom se. Most semmim sincs, de legalább vannak, akikre számíthatok. És ez az igazi élet.
Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
Halállabirintus után, Brooks Varázs-Sporteszközök és Kellékek Vállalata - A tárgyalás Rose & Mark Carlyle
Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
Szépen írsz, volt már alkalmam olvasni egy másik előtörténetedet, és azzal is igazán elégedett voltam. Rose, vagy Neira, nem is tudom, hogy melyik neveden illene szólítanom, számomra egy igencsak szimpatikus lány. Mindig sokat ígér, ha valaki kettős életet él, de egyben sokat is kockáztat. A lány számára pedig ez biztos egy elég necces helyzet, de azt írtad, és nekem is az jött le az előtörténetedből, hogy elég talpraesett, nem kell őt félteni, szóval kíváncsian várom, hogy mi is lesz a hölgyemény sorsa! 
Mint Maximilian gazdája, már nagyon várom a jöttödet, és biztos vagyok benne, hogy a Brooks család többi tagja is lelkesen vár rád. Biztos vagyok benne, hogy jól fogsz teljesíteni vele a játéktéren, mint láttam, aktív játékos vagy, szóval sok sikert a seprűgyártáshoz és a vaduláshoz, az iskoláról nem is beszélve! Ó, és hadd gratuláljak még a született tehetségedhez! Kevés embernek szokott bejönni, mázlista vagy. 
Aztán nem tartalak fel tovább, irány a játéktér, ha még nem tetted volna, foglalkozni se felejts majd el! És, természetesen elnézést a lassú elfogadásért. 
