2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Teljes név: Caspian Gregor Yaxley Születési hely és dátum: New York, 1982.11.21. Csoport: Griffendél Patrónus: Afrikai fehérhasú törpesün Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Kilencedik évfolyam - Bestiamesterszak Képesség: Legilimentor Mágikus adottság:Druida Familiáris: Afrikai fehérhasú törpesün Kiemelkedő tudás: Legendás lények gondozása - (Született tehetség) kiemelkedő, Sötét Varázslatok Kivédése - Kiemelkedő, Mugliismeret - Tehetségtelen Kihez tartozol: Saját karakter
Jellem: Sosem voltam jó az ilyen... dolgokban. Mármint én nem tudok magamról igazi képet adni, hiszen mindenki máshogyan lát engem és mindenki mindent máshogy értelmez. De egye fene, megpróbálok nektek valamilyen képet adni magamról. Szóval Caspian Gregor Yaxley vagyok, egy bajkeverő. Igen, jó olvastad, imádtam a csínyeket és a csínyek miatt mindig is gyakran küldtek büntetőre engem, ami tök nem volt fair... szerintem. Minden ilyen után, jött apám és a büntetése. Könnyen barátkozom és jófej vagyok, legalábbis a haverok ezt mondták, csak hát meg van a magam humora és néha elég perverz humorom van és bókolni... állítólag nem tudok. Kaptam egy pofont, amikor ellőttem, ezt a dumát, hogy: "Már csak egy ékezet választ el attól, hogy agyam helyett az ágyamban legyél." Na jó, utólag átgondolva lehet nem volt a legjobb ötlet, de hát most mit tegyek? Aztán hogy rosszat mondjak... Egy alap arrogancia és felsőbbségérzet van bennem, mégiscsak Yaxley vagyok.
Kinézet, megjelenés: Jól nézek ki, mármint... nagyon jól nézek ki. Tisztában vagyok vele, hogy jóképű vagyok és ezt remekül is kihasználom. Fekete hajam van és durván erős arcszőrzetem, amit eddig levágtam, de igazából tetszik, hogy idősebbnek nézek ki tőle és nem is kicsit. Egyszer megpróbáltam a szakállt nyáron és azt mondták minimum harminc vagyok. Szóval próbálom megtalálni a tökéletes egyensúlyt a szőr mennyiségével, de... karakteresebb egy férfi arcszőrzettel, nem? Öltözködésben nem vagyok válogatós, mármint megvan a magam stílusa, egyszínű pólókat hordok, sötét farmerral és bakanccsal. Nem szeretem a futócipőket és az alkalmi cipő sem én vagyok. Apámnak sok gondja volt ezzel, mert ing tökik begombolva és betűrve, nyakkendő és öltöny... aha, ing szokott rajtam lenni, csak nem betűrve és tökik gombolva, azért mégis sportosabb az alkatom... Ja igen, szóval nem vagyok egy kigyúrt kétajtós, de egy vézna fogpiszka sem, ez a kellően elég izom. Kviddicseztem is anno, csapatkapitány voltam az Ilvermornyba annak idején.
Előtörténet: Hallom ahogyan a mogyorófavessző hangos suhogással megállíthatatlanul közelít a hátam felé és fülsértő csattanással célba is talál. Egyetlen hang sem szökik ki a torkomon, már nem érzek erős fájdalmat sem, teljesen érzéketlen vagyok a hátamra. De nem csak én erősödtem meg az évek alatt, apám is, hiszen már egyetlen ütés elég ahhoz, hogy felszakítsa a bőröm folytonosságát. Érzem, ahogy vérem szépen lassan elkezd csörgedezni a sebemből és ahogyan a fémes illat tölti meg az orromat. Mondhatnám, hogy ok nélkül kaptam ezt is, de hazudnék és vagyok elég őszinte ahhoz, hogy belássam bűnömet. Szarul állok pár tárgyból és úgy néz ki ez az év is bukó lesz... De nem tehetek róla, hogy a tanárom apám volt ágyasa és pikkel rám, mert Yaxley a családnevem. Meg ez az egyetem is ultragáz. Nem értem miért íratott be ide, tudja azt jól, hogy a legjobb egyetem Angliában van, de tudom nem szánja rá magát a váltásra, hiszen nincs jóban a kuzinjaival. Elhajítja a kandallóba a véres vesszőt és elém lépdel majd állam alá teszi az ujjait és magához emeli tekintetem. - Jó fiú vagy Cassian. - mondja az igazán mély hangon, neki az a bántóan mély és karcos hangja van, kellemetlen. Nem szeretem hallgatni a hangját, éppen ezért is társalgok vele keveset. - Csomagolj. - mondja, mire én csak értetlenül pillantok rá. Most meg hova akar engem küldeni? Elmosolyodik a pillantásomon. A mosolyát sem szeretem... üres, rideg és lelketlen. Egyetlen kedves - vagyis kedvesnek nevezhető - gesztusa sem ok nélkül történik, mindig van valami hátsó szándéka és sosem sül ki semmi jó sem ebből. - Mennyi időre? Hova megyek? - az a bizarr mosoly csak még szélesebb lesz az arcán és bennem valamiféle pánik kezd feltörni. Hosszúra nyújtja azt az idegfeszítő szünetet, de nem kérhetem meg, hogy mondja már ki nyíltan... Így is mérges rám és legszívesebben még kettőt verne a hátamra, de nem teszi, valamit akar tőlem. - Emlékszem, hogy azzal a Ollivander lánnyal egész jól kijöttetek... - cicabálna. Nem értem, hogy mire akar ezzel célozni, de... hamarosan megtudom. - Ha eljuttatnál egy levelet neki, annak nagyon örülnék. - mondja, majd átnyújt egy erős mágiával lezárt levelet. Nagyon, de nagyon gyanús nekem ez az egész, de nem fogom firtatni a dolgot, mert nincs miért, amúgy sem adna választ. Csak egy báb vagy, egy eszköz, akit irányíthat és míg engedelmes vagyok, addig nem tesz velem semmit. Ha sikerülne rávennem, hogy elmehessek innen, lazulna a pórázom is, amin tart. - Ha átiratkozhatok a Roxfortba, akkor minden probléma nélkül megteszem. - mondom neki, amire... megint csak elmosolyodik. - Legyen! - mondja jókedvűen és végül átveszem tőle. Igazából nem hiszek a fülemnek... Végül... elenged? És mosolyog? A levél nem Gilliannak van címezve, hanem valami Pandora... nem tudom elolvasni a saját kézírását. Elindultam az emelet felé, majd elkezdtem csomagolni.
***
Fura váltás volt Amerika után Anglia... Végül az igazgatói felé haladok. A hátamon a seb valamennyire már behegesedett, remélem nem fog felszakadni és eláztatni a pólómat... Apámnak és nekem érdekes viszonyom van és sokan nem érthetik, hogy miért tűröm el azt, amit tesz. Többek között anyám két éves koromban lelépett és ő mégis felnevelt engem. És hát ő így büntetett engem... igen, egyrészt hálás vagyok, másrészt mindennél jobban gyűlölöm őt. Elég keserűséget hozott az életembe... Először csak a magassarkú tűnik fel, azt követi egy szép kecses láb, pont tökéletes has, elég kellemes méretű mellek és... - Cicabálna? - értetlenül pillantok az ismert szőke csajra. Tudtam, hogy fogyott, na de ennyit? Ez pofátlanul sok!
Megan Smith
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Caspian Yaxley 2019-03-04, 09:44
Elfogadva!
Üdvözlünk az oldalon!
Először is: Mázlista! Az a 01 szépen összejött a Legilimentorra. :3 Viszont legközelebb, ha dobálózol, akkor rakj sokkal-sokkal több entert a dobások közé, mert kicsit összefolytak, mondjuk főleg a másik karakterednél.
A PB-t szeretem, volt már egy jó kis játékom vele korábban, kicsit nehéz is volt elvonatkoztatni, de mivel a jellemük meg minden teljesen más, így azért fokozatosan sikerült. Az, hogy neves családból származik nagyon tetszik, mondjuk sajnálom, hogy az aranyvérűek mindig szemetek (ezt a vonalat erősítem én is három karakteremmel, szóval ezt nem bántásból), de majd jön egyszer majd néhány jófej Weasley vagy akárki, aki nem kiköpött Halálfaló hátterű. A kapcsolat az apjával elég kemény, a levél tartalmára meg kimondottan kíváncsi vagyok, hiszen én raktam össze a Grindelwald-Graves-Ollivander családfát, vagyunk egy páran. :3
Kicsit felkacagtam a cicabálnánál, meg úgy az egész ET szerintem rendben van, mondjuk kicsit részletezhetted volna, hogy mikor melyik iskolába járt, milyen házban volt Amerikában, hányadik évet kezdi meg itt, hogy minden a helyére kerüljön.
Más észrevételem nincs is, jó játékot kívánok, és ha még nem írtál be foglalókba, akkor katt és tedd meg!
