2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Visszatértem az iskolába, így a bagoly is ott talál meg engem, és a levelet átvéve azonnal Nicolast keresem meg, hogy együtt bontsuk fel és ő is hallhassa a tartalmát, hiába nem neki szól. Ő a Minisztériumban dolgozik, ha valamilyen szakszóval nem vagyok tisztában, akkor tud segíteni, így hát egy bűbájt alkalmazok a papíron, ami egészen egyszerűen elkezdi felolvasni magát. - Egészségügyi okokból! A varázsvilágban! - esik ki majdnem a szemem, amikor meghallom, hogy a nő nem jelent meg személyesen a Minisztériumban. Azért ez eléggé minősíti a hivatalt, nem is értem, hogyan engedhetik meg maguknak, miközben mindannyian megemlítettük a nevét - gondolom - és nem éppen a legjobb színben, főleg nem Kylie és Cedric, akik még a csatát se látták a két alvilági között - Hithockra máshogy már nem tudok gondolni. - Nemes szívű! Egy nemes szívű ember se követne egy ilyen nőt és ölne érte gondolkodás nélkül, márpedig láttuk, hogy erre készült! - dohogok tovább, de teljesen hiába, nincsen ráhatásom, mégis mit csináljak, fellebbezzek? Az ajkamba harapok és a varázstárgynál kissé fészkelődve vonom össze a szemöldököm, nyilvánvalóan otthagytam, amikor vallomást tettem, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdekel. Teljesen elégedetlenül pillantok a testvéremre, azt hittem, hogy a Minisztérium keményebben fogja a kezébe venni az egészet, de még így is hálás vagyok, hogy bár addigra már lényegében minden információnk megvolt, de kivették a kezünkből az egészet. Csak hoztak volna megfelelő döntést…
***
Amikor meghallom, hogy őrizetben meghalt Hithock csak még magasabbra nő a bizalmatlanságom a Minisztérium felé. Először eltussolják a három vádlott minden vádpontját, aztán a kezeik között meghal a férfi? A szüleink nem azért kockáztatták az életüket a minisztériumban és Nicolas sem azért teszi, hogy aztán a bűnösök kisétáljanak - illetve be se sétáljanak még a kihallgatásra se. Képtelenségnek tűnik az egész. Ugyan nem fordulok még több kérdéssel a bátyámhoz, de már a napnál is világosabb, hogy a rendszer korrupt és megbízhatatlan, ha pedig tenni akarok valamit… ha tovább élem az életemet és végre senki más vágyát nem helyezem az enyémek elé… Akkor az érzéseim most azt diktálják, hogy belülről nézzem meg jobban, hogy mi folyik itt. Irány az Auror Akadémia.
// Én is köszönöm a játékot és a karakterek nagy részével folyt. köv. az akadémián, illetve már egy ideje folyamatban, de értitek. //
de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki.
Adora McGalagony
Reveal your secrets
Tárgy: Re: A feketepiac szíve 2021-02-05, 00:39
Cluedo & Adora
[You must be registered and logged in to see this image.] Minden összefolyik a kihallgatás után. Haza érek ugyan, de nem tudnám megmondani, hogy ki vitt haza. Azt sem, hogy anyám mit mondott zord ábrázatomra. Egész este éberen járkálok a házban, újra élve emlékeimet Félix bácsival. Aki lehet nem is az volt, akinek mondta magát. Mint egy szellem megyek szobáról szobára, felidézem mókás személyiségét és hóbortos ruházatát. De nem tudok sírni. A könnyek elmossák a bánatot, én viszont majd belefulladok a sötét érzésbe; nem hajlandó tovább állni a lelkemre nehezedő súly. A napok telnek, de továbbra is ebben a ködös fél létben tengek. Nem haltam meg, de élni sem élek igazán. Ha lehet még jobban lefogyok, mint annak előtte. Anyám tajtékzik. Nem csupán velem van a baja, a történtek maguk és hogy mibe rángattak engem bele…kifogásolja az egész Minisztériumot. Fenyegetőzik a kilépéssel, de csak a négy fal közt. Úgysem tudná ott hagyni, túlságosan szereti a munkáját. Maga olvassa fel nekem a levél tartalmát és kísér be Ivor vallomás tételére. Mint kiderül ismeri már az embert, akivel én most találkozom először. Úgy gondolta kedves felmenőm, hogy jót fog nekem tenni, ha részt veszek legalább egy vallomáson, annak ellenére, hogy Hithock már nem él. Valamiért nem nyugtat meg a halálhíre. Nem hiszem el, hogy itt lenne a dolog vége. A férfi vallomása utána elvonul, mi pedig megkeressük, ott hagyva a helyeinket. Édesanyám megígéri, hogy megsemmisít minden másolatot, azonban megkéri, hogy az eredetit bízza az ő gondjaira. Továbbá megígéri, hogy segíti az ügyét a tanári pozíció kapcsán. Még engem is bemutat. Kedves ember, de a kézfogása nyomán érdekes benyomást kelt. Akaratlanul is megkörnyékezem az elméjét. De semmi kézzel foghatót nem találok, mintha egy teljesen más lény lenne, nem egy varázsló. Néhány nap elteltével feldolgozom a történteket, bár beszélni nem vagyok hajlandó róluk. A vallomás óta apám se ordít anyával, hogy mégis miért kellett belekényszeríteni ebbe. Elcsendesülnek a dolgok, én pedig készülhetek a visszatérésre az iskolába. Legalább ez eltereli a figyelmemet.
Miután az egész lezáródni látszik egy héttel később az eset után Ivor személyesen kér vallomástételi lehetőséget a Minisztériumban. A tárgyalás során pedig elmondja, hogy A. Hithock és F. Donell küldött számára a Temze partjához egy patrónus üzenetet, melyben meginvitálták egy üzleti lehetőséggel. Nem részletezték, hogy miről van szó és Ivor azt leszögezi, hogy messze nem is érdekelte kétes üzletek lehetősége. Épp elég a Földön a saját dolgaival és a gyerekeivel foglalkozni. Nem célja halandók hedonista erkölcstelen hülyeségeibe belefolynia ilyen szinten. Nem szentéletű, de megvannak az elvei és a Földön igyekszik úgy viselkedni, hogy azt az itteniek képesek legyenek tolerálni. Már csak a kölykök miatt is. Nox Djarum azonban tudomást szerzett arról, hogy a gyermekei is az "üzlet" célkeresztjébe kerültek és eleve gyerekekről van szó, így úgy döntött, hogy mégis elmegy a találkozóra, hogy helyre tegye és a tudtára adja a két volt Minisztériumi dolgozó számára a nemtetszését. Amikor elindult, nem állt szándékában fizikai erőszakot alkalmazni. Ivor szemtelenül őszintén kimondja, hogy mentális befolyással akart rájuk hatást gyakorolni, aminek következtében a két személy egyszerűen feladta volna magát az illetékeseknél "önkéntes" vallomástétellel. Ez azonban nem történt meg, mert A. Hithock hangmágiával és egyéb ismeretlen ingermágiával addig gyakorolt hatást a külső idegrendszeri állományára, ameddig el nem vesztette az irányítást és önvédelemre nem kényszerült. Ennek következménye lett az a baleset, amelyben megölte F. Donell-t és amelyben ő maga is megsérült. Nox Djarum és Ansgar Halvorsen szerepét megerősíti a történetben, miszerint valóban a lesérülése után, úgy határoztak, maguk veszik kézbe az ügyet, de egyébként némi önkényeskedésen kívül mást nem tettek. Ivor leszögezi, hogy vállalja a felelősséget a történtekért, azonban nehezményezését is a Minisztérium tudtára adja, hogy az aktáját azért adta át, mert úgy vélte, megelőlegezi a bizalmat a Minisztérium számára, miszerint képesek betartani a kérését, hogy titkosítsák azt a gyermekei és a saját védelme érdekében melyben olyan információk is vannak, amik kiszolgáltatott helyzetbe hozhatják. Ennek fényében kérvényezi, hogy a másolatait, ha vannak semmisítsék meg a aktájának, az eredetit pedig szolgáltassák vissza a számára. Ezzel semmi mást nem kíván elérni, csak hogy az ehhez hasonló esetekből fakadó balesetek lehetőségét lecsökkentse nullára. Ezt a mögöttes részletet a tárgyaláson jelen lévők tudtára is adja. Emellett pedig leszögezi azt is, hogy tisztában van azzal is, hogy a korábban felajánlott tanári pozíció is kérdőjelessé válik a történtek fényében és akárhogy is dönt a winzengamot, elfogadja az ítéletüket.
//köszönjük szépen a mesét! Igen mozgalmas volt és kíváncsi leszek kinek milyen hatással lesz a karaktere életére * 3 *
A meghallgatást követően az eredeti megbízásomhoz tartozó tárgyat a Mágikus ereklyék és felülvizsgálatuk osztályán hagyom az egyik széfben. Holnap majd megírom róla a jelentést. Most fontosabb dolgom van. Történetesen nem haza veszem az irányt, hanem vissza a fogadóba, ahol a szobában, ahol a törpét kihallgattuk, szerencsétlen még mindig ott van az indáknak köszönhetően. Hála az égnek, ez a festmények számára egy elátkozott szoba és azt a néhány képkeretet, ami mégis itt van, a fal felé is fordítom gondosan. Ezt követően a törpétől egy kristályba zárom azokat az emlékeket amiben az szerepel, amiről nekünk is mesélt. Így lényegében megörökítem a vallomását és erről meg is marad az emléke. Azokat az emlékeket azonban amiben az van, hogy Adora, Sera és én épp kihallgatjuk ki is törlöm. Mivel a vallomás során egyikünk sem említette a törpét, ez igazából számomra kifejezetten kapóra is jött. Lényegében az egyetlen olyan dolog, ami a kezemben lesz, ha Nox esetleg felkeresne és keménykedni akarna... Ezt követően elengedem az öreget és le is lépek, mintha ott sem lettem volna. Valószínűleg orbitális mázlim van, hogy időben ide értem, ki tudja Noxnak eszébe jutott-e? De úgy tűnik sikerült megelőznöm. Egyenlőre azonban teszek a pénzemért és ahol tudok én is puhatolózok Nox érdekében. Valószínűleg ennek, meg Nox mélységesen mély torkának köszönhetően születik meg az a jelentés, azzal a nagyon is sánta vallomással amit készhez kapunk végül. De lényegében mindenki jól járt és ez a lényeg.
Valamennyi résztvevőt külön-külön hallgatnak ki, hogy a történetek még csak véletlenül se befolyásolják egymást - az auror szakra készülő tanulóknak ez a metódus szinte már ismerősnek hathat. A beszámolók többé-kevésbé egyeznek, a leghelytálóbb talán az, hogy kiegészítik egymást. A nyomozók minden részletet szorgosan jegyzetelnek, korábban már meghallgatták Cedric és Kylie álláspontját az ügyben. Miután befejeződött a meghallgatás, a delikvenseket hazaengedik, a biztonság kedvéért auror kíséretet biztosítanak számukra. A vallomások szerencsére igen pontosak, így az ügy gördülékenyen zajlik, ámbár továbbra is felmerülnek nevek, amik még nem tisztázottak, netán gyanúba sodródtak. Néhány napba telik csupán, míg a diákok és Viggo megkapják az ígért jelentést, melyet papírusz formában juttatnak el hozzájuk, Minisztériumi pecséttel ellátva.
Tisztelt (név),
Alábbi okiratban foglalom össze az imént történt eseményeket, melyben A. Hithock, volt minisztériumi dolgozó többrendbeli bűncselekménysorozatban bűnösnek találtatott, az alábbi vádpontok alapján: szervezett emberkereskedelem, főbenjáró átkok használata, korrupció, kiskorú bántalmazása, gyilkosság előkészítése. Várható büntetés: életfogytiglan az Azkabanban. További egy tárgyalás került előjegyzésre, melynek során az Ön megjelenésére, mint tanú, fokozottan és tisztelettel számítunk. A tanúvallomások egybehangzósága alapján kiderült, hogy A. Hithock és F. Donell, volt minisztériumi dolgozók (a továbbiakban vádlottak), szoros szakmai kapcsolatuk révén, éveken keresztül folytattak szervezett, korrupt bűnözést a Minisztérium berkein belül, kihasználva annak bizalmi, és hatalmi tekintélyét. A gyilkosság előzménye során a két vádlott vitába keveredett a teljhatalmúság révén, melynek következményeként egyikük életét vesztette. Az ügyben további érintettek listája: Nox Djarum, Ivarn-vo Inor, Ansgar Halvorsen. Szóbali tanúvallomásra a vádlottak elmondása alapján egészségügyi okokból nem kerülhetett sor, így N. Djarum írásbeli vallomás keretein belül foglalta össze álláspontját:
"Mélyen Tisztelt Auror Parancsnokság,
Én, Nox Djarum, mint a Minisztérium hű szolgája, nyilatkozom, hogy az Armand Hithock és Felix Donell által szervezett és fenntartott bűnszövetkezetben semmilyen formában nem vettem részt, annak tevékenységében áldozati szerepet töltöttem be. A már említett éjszakán távol voltam a Temze partjától, s partnerem, Ivarn pedig invitációra érkezett, melynek nyilvánvaló célja az Ő és szerettei befeketítése volt, melynek során súlyosan megsérült, így önvédelemre szorult, melynek kompenzálásaképp jómagam, és egy nemes szívű diák, Ansgar Halvorsen úgy döntöttünk, saját magunk fedjük fel az alvilági ténykedést. Nyilatkozom, hogy minden ami a nyomozás során történt, kizárólag azt a célt szolgálta, hogy a valódi bűnös ellen mihamarabb mérvadó bizonyítékok álljanak rendelkezésre, továbbá ezúton kérelmezném partnerem és segédem felmentését minden vádpont alól."
A nyilatkozat ennél jóval bővebb, de valamennyi érintett számára nyilvánvaló lehet, hogy sántít. Ennek ellenére a nő és két társa fene se tudja miért, de sikerrel járt, s immáron felmentést élvez. Kifejtésre kerül továbbá a levélben Felix részletes csempésztevékenysége, a varázstörő tárgy mint objektum lopott jellege, mely eredetileg Hithock által lett kicsempészve a Minisztériumból, majd a későbbiek során Ivorhoz került a gyilkosság éjszakáján. A fotó, a hajszál és a további bizonyítékok melyek a gyanús hármashoz kötik az eseményeket, Nox nyilatkozata alapján szándékos gyanúba hozatal volt, melyet azzal a valid ténnyel igazolt, hogy épp úgy, mint szegény diákokat az álnyomozással, őket is hasonló profizmussal próbálta meg tőrbe csalni Hithock és bandája. Az álaurorok valódi Minisztériumi dolgozók, rendkívül erős tudatbefolyásolás alatt álltak, így bűnösségük tárgytalan.
A Minisztérium továbbá valamennyi áldozatnak busás kártérítést ajánl fel, s rangos kitüntetésben részesíti, amiért félelmet nem ismerve vették fel a harcot az alvilággal szemben.
Egy valami biztos: az ügy bár lezárult, a történet nem kerek. Számos olyan részlet van még, mely homályos, vagy a beszámoló alapján nem derült, s ami a leginkább aggodalomra ad okot: a résztvevőket pár nappal a tárgyalás előtt értesítik, hogy A. Hithock előzetes fogvatartása során elhalálozott, tisztázatlan körülmények között. Amennyiben valaki késztetést érez rá, aurori segítséggel vagy anélkül, de vállalhatja a szimatolást az ügy kapcsán.
// minden egyéb kérdést várok a csopicsetben, mindenki nagyonnagyon köszi a részvételt, fantasztikusak voltatok // Nox
Seraphine McCaine
Reveal your secrets
Tárgy: Re: A feketepiac szíve 2021-01-15, 20:38
Cluedo & Sarah
"A vezeklés hatalmas dolog; ez az a zár, amivel bezárhatod a múltra nyíló ajtót."
Legszívesebben azt kiálltanám kínomban, hogy Tudtam!, amikor Nox kereket old, de mivel a familiárisom az utolsó pillanatba veti be magát Hermione elé és sérülten esik össze képtelen vagyok mással törődni, minthogy felnyaláboljam és megvizsgáljam hogy van. Magamhoz ölelem, szinte babusgatva, ahogy remegve lépek Adorához, hiszen a főben járó átok... - Most már vége van. - suttogom, egyik kezemben a fegyverrel, másikban a mosómedvét átkarolva, érdes, elhaló hangon. Nem hittem volna, hogy ez az egész ilyesmibe fulladhat, de hát ez is azt mutatja, hogy mennyire elszigetelten éltem az elmúlt éveket. - Mr. Diggory! - köszöntöm hálásan, de túlságosan elnyűtten ahhoz, hogy az arcom tényleg boldogsággal teljen meg. Viggo mesterkedését nem veszem észre szerencséjére, az aurorok segítségét pedig örömmel elfogadom és amikor szétválasztanak minket előtte megölelem a lányokat, már ha hagyják, és futtában lebűbájolom mindenkiről a kaland alatt felgyűlt vért és maszatot, nem mintha ez lenne a legfontosabb a világon. Az asztalhoz leülve engedem csak ki a kezeimből a mágikus tárgyat egy csörrenéssel leterítve, és kezdek mesélésbe a helyszíneléssel kezdve, majd elmagyarázva mi mutatott Nox felé, hogyan mentünk be hozzá, majd mászott bele a fejünkbe, nem hallgatok el egyáltalán semmit, annak érdekében se, hogy jobb színben tűntessem fel a nőt, csak tényszerűen beszélek az egészről, amennyire tudok. A mentális képességei után áttérek a miniszteriumi látogatásra, ahol ez a szemétláda megjátszotta, hogy a forrásai Noxra, Ansgarra és Ivorra mutatnak, az iskolatársam nevét is közlöm és mindent, amit tudok róla, aztán Kylie-val és Cedriccel elváltunk, így valószínűleg eddig a pontig voltak tisztában az egésszel. Elmondomhol található az a hely, ahol még a festmények se bírták gyomorral, amit a gyerekekkel tettek, hogy az aurorokat elbájolták és ezzel a fegyverrel tudtam megtörni a varázst, de nem is kérdeztem, hogy Hermione hol szerezte, hogy a párbaj alatt Viggo varázstárgya miatt az igazat mondták és Noxnak Roxforti diákok felett van befolyása, valószínűleg Ansgaron kívül is, aki képes lett volna ölni érte és így tovább, egészen addig, míg Hitchock bevallott mindent. Felajánlom, hogy a legjobb tudásom szerint átadjam akár az emlékeimet bizonyítékként, talán jobban is esne megszabadulni tőlük, hiszen a harcban vitte a lábam az adrenalin, de most szörnyen kimerülten pislogok az aurorokra. Remélem, hogy összerakják négyünkből és persze Kylie és Cedric korábbi elmondásából a történetet és mindent sikerül majd felgöngyölniük, amit nekünk nem sikerült. Ha elengednek azonnal a lányokat keresem meg újra, hogy minden rendben van-e, és persze Viggonak is biccentek, de aztán csak egyetlen vágyam van, megkeresni Nicolast, hogy velük minden rendben van-e és csak... Graysonhoz hoppanálni, hogy a karjaiba zárhasson.
de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki.
Viggo Hagen
Reveal your secrets
Tárgy: Re: A feketepiac szíve 2021-01-12, 00:30
A harc hevében egyáltalán nem gondolom, hogy lett volna idő azzal foglakozni, hogy csiki-csukit játszunk az átoktörővel, hogy mégis ki vegye kézbe. Sera tökéletes választásnak bizonyul ez ügyben, hiszen a vámpírképességének hála csak elég végig cikáznia. Lehet, hogy lett volna jobb ötletem, de Noxot muszáj futni hagynom. Vele később lesz bőven elszámolni valóm. És azért egy protego maximat nem két pillantás felhúzni. Sera familiárisát leszámítva pedig minden úgy történik, ahogy kell. Nem igazán foglalkozok Nox odavetett mondatával. Tudom mivel jár egy familiáris sérülése. Reméljük nem sérült meg annyira, hogy eltűnjön, másképp Sera lehetséges, hogy majdnem használhatatlan állapotba kerül. Ha netán össze akarna esni, a puma konkrétan úgy lép mellé, vagy alá, helyzettől függően, hogy legalább valami puhára zuhanjon. Az a dög úgy tűnik mindenkit supportol... Mikor pedig felbukkannak végre az aurorok, egyszerűen szót váltok velük. - Segítsenek McCainenek és McGalagonynak! - hozzá toldom azt is, hogy Adora benyelt egy crutiot, Seranak pedig megsérült a familiárisa. Ezt követően a pillanatnyi rendezkedést kihasználva a saját familiárisomhoz lépek és kívülről nagyjából úgy tűnhet, mintha simán csak elismerném a segítségét, vagy azt vizsgálnám nem-e sérült meg ő is, de valójában a célom ezzel a két pillanatnyi közjátékkal, hogy a Noxtól kapott szütyőt egy a mellzsebembe ejtett zsugorító rúnás kővel megfelelő méretűvé transzformáljam. Amennyiben sikerült lezsugorítanom, egyszerűen megetetem a pumával, aki készséggel veszi az akadályt. Ha nem sikerült a zsugorítás, akkor csak megpaskolva a nyakát ellépek tőle és segítek az auroroknak inkább amiben tudok. Ha nem kérnek belőle, akkor egyszerűen csak együtt működök.
A kihallgatás során elő szedem arról az ügyről a megbízásomat, ami miatt a Zsebkosz közben tartózkodtam és a tárgyat is elő szedem, hiszen megszereztem a Minisztérium adott osztálya számára, csak nem jutottam vissza vele eddig, így a papírmunka még bőven hátra van a cuccal. Így társultam be Hermionehoz és Adorához akikre Hithock, az elmondásuk alapján, az aurorok aktuális helyzetére hivatkozva rájuk bízta Felix gyilkossági ügyét. Beszámolok arról, ami fogadóban történt, vagyis, hogy miután információt szereztünk a törpétől és vissza akartunk jönni Hermionet konkrétan kitépték a hoppanálásunkból. Adorat elküldtem az emlékkel, hogy nézze meg, addig megpróbáltam Hermionenak segíteni, de elkéstem. Seraért mentem volna a Minisztériumba, de mivel valaki falhoz kent, így mire magamhoz tértem, ők értek vissza Adorával. Noxal a közjátékunkról nem említek szót, arról viszont igen, amiről a festmény beszélt nekünk Felix kapcsán, a gyerekekkel folytatott mocskos kis üzletekről, illetve amit a törpe utólag elmondott arról, hogy Hithock is benne volt, Nox pedig ellenük dolgozott végül és-vagy szembe fordult velük. Megemlítem, hogy valószínűleg egy ismeretlen eredetű varázslény-bestiához lehet köze a dolognak... Illetve, hogy Nox a végső csatánál is a diákokat segítette és Hithock-ot lefoglalta. Noxal kapcsolatban elég vékony a jég, így csak körültekintően éri meg adagolni a szerepvállalását az események során, de első körön igyekszem nagyon sterilen összegezni a történteket. Illetve azt mondjuk még hozzá teszem, hogy a törpét a fogadóban hagytam megkötözve... szóval ha nem nagy gond, oldozzák már el. Rám vár a papírmunka.... Vagy valami egészen más amire jól nem számítok..
Adora McGalagony
Reveal your secrets
Tárgy: Re: A feketepiac szíve 2021-01-09, 13:33
Cluedo & Adora
[You must be registered and logged in to see this image.] Szégyen, nem szégyen, de elfogadom az állat segítségét. Jó érzés kapcsolatban lépni valamivel/valakivel; érezteti velem, hogy ez a valóság. Ideje túltennem magam az agyam által generált fájdalmon és azzal foglalkozni, ami fontos. Összeesni ráérek azután is. Annak örülök viszont, hogy a többiek támogatják a tervemet. Kisebb fejfájással látok neki a rám eső résznek, s egy szabad pillanatban újra megpróbálok betekinteni a két párbajozó elméjébe. Mind a kettő meglepetéssel szolgál; a férfi elméjében a bosszúvágy meglep. Sajnos nem ismerem a teljes story-t, de eléggé intenzív az érzés, szinte mellbe vág, ami nem szokványos, mert a legtöbb esetben nem egy érzelem dominál. A nő elméje pedig pont olyan számomra, mint egy lap; fényes fehér, de tök üres. Az események hirtelen felgyorsulása azonban arra kényszerít, hogy megszakítsam a kapcsolatot, pedig erővel megpróbáltam volna neki menni annak a falnak. Talán jobb is, ha nem ma próbálkozom ilyesmivel. Főleg mert körülbelül egy pillanat alatt tűnik el a célpontom, míg Hithock végre a jól megérdemelt helyén van; a földön. Feszülten közelítem a megjelenő csoportot. Legszívesebben leordítanám őket, hogy kitörölhetem szebbik felem a sajnálatukkal. Hogy ennél kevésbé hatékony felmentősereget még senki sem látott. Szégyellhetik magukat, amiért egy csapat „gyerek” oldotta meg az ügyet, egy kettős ügynök segítségével. Szánalom. De nem ellenkezem, majd a kihallgatás alatt kiborulok. Gondoltam én. De ahogy széket ér a ma már említett szebbik felem, elkezdek remegni…Én ma…meghalhattam volna. Meghalhattam volna és senki nem tudott volna segíteni. Nem gondolkodtam tisztán és majdnem az életembe került. Reszkető fizimiskámmal még inkább gyereknek nézek ki, így igyekszem összeszedni magam, s arra koncentrálni, hogy mennyire dühös vagyok az aurorokra, amiért képtelenek voltak segíteni. Hogyan számíthatnék ezekután a varázsvilág rendőreire? Hogyan bízhatnék ebben a rendszerben? A düh segít, így egy mély levegő vétellel keresztbe fonom karjaimat mellkasom előtt, hogy belekezdhessek a mesébe. Elmondok mindent, ami Hithock megosztott velünk, hogy ismertem Félixet. De róla több szót nem ejtek. Megosztom Viggo hirtelen feltünését, a bárban történteket, a vért és azt, ahogy átugrott a Minisztériumba. Még a kettő közt megesett merengős emléket is részletesen leírom. Aztán Mione eltűnését, s legvégül a csatát melynek már csak az utórezgésére érkeztek meg. Végig tárgyilagos vagyok, két kivétellel; Felixről csak az elején ejtek szót, nem osztom meg a rágalmakat, mivel nem találtunk rá hathatós bizonyítékot és úgyis mindegy mert, már meghalt. Illetve a gúnyos hangsúlyt, amivel megjegyzem, hogy a történések befejeztével sikerült megérkezniük. Remélem azonban, hogy nem akarnak amneziálni minket…Mert abban az esetben visszatámadok, tisztelet ide vagy oda.
Miközben hallgatom a többieket, nem tántorítok a véleményemtől, jobbnak látom lekötözni mindkettejüket és életben hagyni, hiszen szükségünk lehet még rájuk. A kötözőbűbájt el is küldöm, de mindhiába, hiszen Hihock észreveszi mindezt és elégeti a feléjük közeledő köteleket. A dühös tekintet átkot szül, amit meg is próbálnék természetesen kivédeni, hiszen fel vagyok rá készülve, de ekkor képbe jön Serah familiárisa, aki helyettem kapja meg ezt a bizonyos átkot. A protego maximába már esélyem sincs segíteni, hiszen mire becsatlakoznék az események közepette, Nox elhopponál, Hihock előttünk fekszik a földön és aurorok érkeznek a helyszínre. Igazi aurorok. Mind hátrálunk némileg, csak biccentek feléjük egyet és hagyom, hogy elvégezzék a szükséges dolgokat a férfin, majd felénk fordulnak és én figyelmesen végighallgatom a mondandójukat. Ettől sokkal rosszabbra számítottam, arra, hogy majd belekeveredünk mi is ebbe az egészbe és gyanúsítottak leszünk, de láthatóan a férfi már tudja, hogy mi is történhetett itt valójában. Nem ellenkezem természetesen a kihallgatást illetően, csatlakozom hozzájuk a Minisztériumba. A kihallgatóban kicsit idegesebb leszek, igazából nem tudom megmondani, hogy miért. Összeszedem a gondolataimat, annyi minden történt, hogy nehéz lesz összefoglalni mindent. Elmesélem tehát a kezdetektől, hogy milyen instrukciókat kaptunk Hihock-tól Felix meggyilkolását illetően, hogy ketté váltunk és mi a Zsebkosz közben kezdtünk egy nyomozni, én meghallottam három főt beszélni az eseményekről és ők elraboltak. Beszámolok a helyről, ahová vittek és ahol megtudtam, hogy a fehér por, ami a test közelében volt, nem más, mint egy nem e világi férfi vére. Hogy az Aranyvarjúban járt Felix, és hogy gyermekeket akartak belevonni az ügyleteikbe, és ezeket a gyermekeket akarták megvédeni Noxék. Majd Ansgar megjelent egy baltával, ami varázstörő, és végül ezzel együtt hopponáltak vissza a helyszínre, ahol megütköztek az agy mosott aurorokkal és Hihock-kal. Minden fontos részletet jól átgondolok, semmit sem szeretnék kihagyni a vallomásból, hiszen aurortanoncként tudom mennyire fontos, hogy a nyomozás tökéletesen egyértelmű legyen, hogy le tudják zárni az ügyet a lehető legtisztességesebb módon.
A csata lezajlott, a csapat győzedelmeskedett az agymosott aurorok serege ellen, egy akadály azonban még hátra van: az orruk előtt látványos párbajt vívó két alvilági. Adora amennyire tudja, maga mögött hagyja a Crucio kínzó fájdalmait, és cselekvésre buzdítja társait, s amennyiben a protego mellett van kapacitása, ráfókuszálhat az előtte állók elméjére: Hithock fejében bosszúvágy uralkodik, Nox elméjét viszont olyan mentális pajzs védi, amit nem tud áthatolni, ebből leszűrheti hogy a nő maga is legilimentor, néhány évtized tapasztalattal a háta mögött. Viggo pálcája visszatalál gazdájához, s igazmondó rúnája időközben szétpattan, épp ahogy sejtette, így a párbeszéd az ellenfelek között elapad, azonban egy másik varázstárggyal hatékonyan segíti a csapdába ejtésüket. Hermione megpróbálja mozgásképtelenné tenni őket, azonban Hihock gyorsan kapcsol, és hamuvá perzseli a feléjük közelítő köteleket. Ezt azonban lehetséges, hogy nem kellett volna, mert Hithock következő átka immáron a lány felé tart, és bizonyosan fájdalmas lesz, ha célba talál. Ekkor az események szerencsétlenebbre fordulnak: Hithock átka, ami Hermionét célozta, telibe találja Serah felbukkanó familiárisát, Nox pedig kapva kap az alkalmon, s egy koncentrált vérmágiával úgy veti oda főgonoszunkat egyenest a diákoknak, mint valami nehézkes homokzsákot. A protego maxima így nem válik teljessé, s a nő Viggora szegezi a tekintetét. - Még találkozunk. - és azzal a lendülettel kitér a képződő burok alól és elhoppanál, a fene tudja hova.
Ekkor pedig végre valahára megérkezik a Mr Diggory felmentőserege, akik már valamennyi Minisztériumi ügyekben jártas résztvevő számára ismerősek. Jelvényt mutatnak, és mindenkit a háttérbe szorítva azonnal lefegyverezik a földön fekvő Hithockot, és igyekeznek meggyőződni róla, hogy a diákok és Viggo épségben vannak-e. - Szavakkal nem tudom kifejezni a sajnálatomat, amiért ilyesminek lettek kitéve, s hálásan köszönöm, amiért kézre kerítették ezt a gazembert. - a csapat egyelőre nem tudja, az aurorok honnan szereztek tudomást Hithock bűnösségéről, a veszély azonban elmúlt. - Most pedig, kérem fáradjanak velem a Minisztériumba, mind a négyük tanúvallomására szükségünk lesz.
S amennyiben nincs ellenvetésük, az aurorok megkezdik a hivatalos protokollt, egyesével hallgatják ki őket, külön termekben, s mind a négyen ugyanazokat az instrukciókat kapják. - Kérem mesélje el az egész szituációt részletesen, honnan szerzett tudomást az állítólagos nyomozásról, kik voltak jelen a helyszíneken, milyen információk nyomán jutottak el a tettesig, ki volt segítségükre, milyen tárgyak játszottak közre, mit tapasztaltak az aurorokon. Bármi amit mondd, felhasználható lesz Mr Hithock ellen a tárgyaláson, illetve segítségül szolgálhat az esetleges bajtársai felderítésében. Az ügy végén részletes jelentést fognak kapni a történtekről, s minden olyan információról, ami Önöket elkerülte.
// kövi hsz 01.11. // Nox
Seraphine McCaine
Reveal your secrets
Tárgy: Re: A feketepiac szíve 2020-12-31, 12:48
Cluedo & Sarah
"A vezeklés hatalmas dolog; ez az a zár, amivel bezárhatod a múltra nyíló ajtót."
Lehet, hogy Viggo lett volna a leglogikusabb döntés, hogy ki ragadja magához a mágikus tárgyat, mert ő a fizikai harcban is gyakorlott, ahogy látom, ráadásul jóval több gyakorlati ismerete van a tárgyakkal is, de lekommunikálni esélyünk se volt és nem várhattam udvariaskodva, hogy mi lesz, mert egyre kétségbeejtőbb volt az egész csata. Nem törődök azzal, hogy mi mindent kapnak be azok, akiket lekaszálok, hiszen csak önvédelemből lövöldöz és harcol mindenki, ameddig nem esik komoly bajuk, addig majd a gyógyítók helyrerakják őket a szent mungóban és ennyi, lelkiismeretfurdalást most nem engedek meg magamnak. Ahogy lassan mindenki összecsuklik körülöttünk és csak mi maradunk talpon és Nox és Hithock párosa leengedem a kezeimet, de nem adom vissza a tárgyat, csak az egyik kezemben tartom, hiszen esetleg ellenük is felhasználhatjuk. Bár ahhoz az kéne, hogy ne remegjen olyan nagyon a kezem és bele is merjek szólni az eseményekbe. Hermione tudom, hogy auror szakon van, Viggo pedig jelezte, hogy az aurorokkal dolgozik össze, így elsősorban rájuk pillantanék, mégis a legfiatalabb lány válaszolja meg leginkább a kérdést közöttünk. Csak bólintok neki, egyáltalán nem akaszt meg, hogy ki is igazából a rangidős, mert egyetértek vele és láthatóan a többiek is, bár azért Hermione megpróbálkozik egy kötözéssel, szóval ahhoz megpróbálok még asszisztálni. - A lezárással egyetértek, de... Egyiküknek se kéne meghalnia, lehetnek még mások is, akikhez elvezethetnek - mutatok rá, hiszen lehet, hogy nem csak Felix és Hithock volt benne, ki tudja, talán elvezethetnek mindenkihez, aki a gyerekekkel... Inkább nem akarom folytatni a gondolatot. Egymással vannak elfoglalva, szóval Hermione kötözőbűbájának is megvan az esélye, de látom, hogy Nox a Halálfalókra jellemző füstalakban is parádézik és nem tudom, hogy mennyire lehet eközben elkapni. Mielőtt becsatlakoznék a protego maximás ötletbe a megfelelő pillanatot kivárva a familiárisom beszalad és a felálló búrában lévő két alvilágit megpróbálja az idő csapdájába ejteni, hogy több időnk legyen átgondolni, vagy végre értesíteni a Minisztériumot, hiszen itt vannak közvetlen mellettünk! Ahogy bent van, én is beszállok a csoportos mágiába, hogy minél erősebb legyen a pajzs, ha valami félresikerülne. A kiabálásból kiderült, hogy Hithock az, aki gyerekekkel üzletelt, de az is, hogy a nő pedig a ki tudja milyen hosszú lajstroma mellett a Roxfortba is beehette magát a diákokon keresztül, akik közül az egyik vélhetően Ansgar volt. Természetesen őt se felejthetjük el, ezek után valószínűleg eszébe se jut csak úgy visszatérni az iskolába, mert azonnal egy hadseregnyi auror hallgató állná az útját. Egyik kezemben a mágikus tárgy, másikban a pálca, a familiárisom akcióban, ennél többet már igazán nem tudok tenni illetve nem is akarok, mert attól még, hogy McCaine a nevem, rossz lóra tettek, a bátyám biztos tudná, hogy mi az eljárás, ahogy a szüleink is, ha még mindig… De nem, nincsenek már velünk, hosszú, hosszú évek óta.
//Familiáris cselekvése: Időfagyasztás: A familiáris képes rá, hogy befagyassza az időt egy adott helyiségben (a búra egy zárt teret alkot Nox és Hithock között), vagy nyílt téren 5 méter sugarú körben. Ezen a területn mindenki mozdulatlanná dermer kivéve a familiárist és gazdáját. Az idő befagyasztása addig tart, amíg a familiáris gazdája szeretné, de maximum 5 percig.
//Protego Maxima, Adorától másolva: erős védővarázslat, ami pajzsot képez egy bizonyos hely köré. A filmekben ezt használták a tanárok és felnőttek a Roxforti háború idején az iskola megvédésére.//
de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki.
Viggo Hagen
Reveal your secrets
Tárgy: Re: A feketepiac szíve 2020-12-30, 19:45
2002. március
10784. Bejegyzés - 413-mas szállítólevél kitöltve × - Új árú felvétele a feketepiacon ☉ - McGalagony & Granger tilosban?
A tűzgolyók elől sikerül kibravúroznom magamat, cserébe minél inkább ütöm akit találok, annál inkább kezdem érezni, hogy ez nekem jobban fáj, mint nekik... Mikor a harc közben Adora földre kerül, a pumám annak ront neki akitől a Cruciot benyelte. Történetesen a pálcát tartó kezének. A harc dinamikus és hiába álljuk a sarat, csak nem tudjuk őket varázslatokkal és puszta erővel legyűrni. Viszont mikor Sera végig cikázik a varázstörővel körülöttünk mindenki össze roskad. Adora mellett, ott marad a pumám és oda is dugja hozzá a pofáját, hogy ha akarja, akkor használhatja egy kicsit támasznak, hogy felhúzza magát. Addig én egy begyűjtő bűbájjal ellátott követ aktiválok, ami reményeim szerint vissza húzza hozzám a pálcámat - vagy a maradékát... az igazmondó követ még nem hatástalanítom, de tudom azt is, hogy már nem sokáig fog kitartani, esélyesen hamarosan megroppan a belsejében a rúna, nem véletlen csak gyémántba zárva működik, más követ simán megsemmisítene nagyjából azonnal. Az igazság, főzet vagy varázslat által történő ilyen forma kikényszerítés nem játék és nem is akad akárkinél. Nem véletlen hallgatok mint a sír elemi erővel. Szerencsére a mentális védelmem még ép, elvileg, és remélhetőleg Adora sem rám fókuszál, így még esélyem is van némi elsunnyogásra. Másképp biztosan megütöm a bokámat... Az én értelmezésemben Hithock-nak életben kéne maradnia mindenképp, csak éppen úgy, hogy el tudjuk kapni. Noxnak meg szintén életben kéne maradnia, de lehetőleg úgy, hogy ha eljön a kritikus pillanat, le tudjon lépni. De a protego maxima-t jó ötletnek tartom így csak biccentek a lánynak, és vele tartok. Bár én nem teljesen a pálcát fogom használni, hanem a kövek közül szedek elő két nyugalmi állapotban csak egymás mellett pihenő látszólag össze tapadt gömböt. Mikor elértük a helyünket és sorban bele kezd mindenki, úgy dobom fel a levegőbe őket, mintha egymás körül akarnám csak megpördíteni, de a gravitációt meghazudtolva, nem esnek le, hanem valóban egymás körül keringve hozzák létre a szükséges varázslatot, becsatlakozva a többiekébe.
//páros rúnakövek: ugyanarra szolgálnak, mintha pálcával idézett volna protego maximat- (erős védővarázslat, ami pajzsot képez egy bizonyos hely köré. A filmekben ezt használták a tanárok és felnőttek a Roxforti háború idején az iskola megvédésére.)
[You must be registered and logged in to see this image.] Az a baj, hogyha elborul az agyam, akkor bizony-bizony elvesztem a józan idézőképességemet. Mint, ahogy minden halandó. Annyira felszívom magamat, hogy úgy érzem; elpusztíthatatlan vagyok. Nem törődöm az átkokkal, amik eltalálnak, inkább hagyom, hogy végig járjon a fájdalom és tovább növelje dühömet. Sajnos a józan eszem nem viseli jól, ha háttérbe szorítják; addig kattog, míg már elviselhetetlen a zaj és kénytelen vagyok ráfigyelni. Eszembe juttatja, hogy ezek az emberek valószínűleg nincsenek tisztában a tetteikkel. Hogy van családjuk és normális helyzetben nem bántanának. Hülye bűntudat, minek kell mindent elrontania? Egyik ilyen alkalommal pillantok hátra és látom, ahogy a sóbálvány átok ugyan csak pár percig hat rájuk, de Serah valami baltával képes kiütni őket. És ekkor érzem, hogy villámok suhannák át az ereimen és olyan éteri fájdalom járja át minden tagomat, amilyet még sosem éreztem. Sikítva, hörögve, haldokolva esek össze. Mintha a szemeim ki el akarnának olvadni, s kifolyni gödreikből, míg a koponyám önön akaratán kívül ketté akarna esni. Szánalmas kislány módjára kuporodok össze a földön, átkarolva térdeimet apró gömböcöt formálok a sereg közepén és nyöszörgök. Azt hiszem, egy életre traumatizált a mai nap. Még mindig remegek amikor össze tudom annyira szedni magamat, hogy felkeljek. Ekkora már elcsendesül a csata, s csak a két sötét alak párbajozik, mint valami színpadi előadás. Megtörlöm az arcomat, s bármilyen buta gondolat is, egy másodperc tört részéig azt hittem, hogy ténylegesen elfolyt a szemem, amikor a meleg könnyeimhez értem. Ennyire hülye gyerek csak nem vagyok egyedül. Ha anyám látna, tutira kitagadna. Össze kell szednem magam és oda figyelnem. Szóval szipogok egyet és kihúzom magam. Más esetben, ha egy csata kellős közepén fekszek le sírni már halott lennék. Ezt kell az eszembe vésnem jó alaposan. - Lezárjuk a helyet. Hagyjuk, hogy lejátsszák a dolgot egymás között, abból bajunk nem lesz, ha bármelyik meghal. Jobb lenne, ha a nő maradna életben, még meg kell keresnünk a másik két társát. – Vázolom a terveimet gondolkodás nélkül. Nem bánnám, ha Hithock meghalna, de a nőre szükség lehet. Ellenben, ha legyengítik egymást, akkor talán képes lennék turkálni normálisan az agyukban, vagy szerezhetünk veritas szérumot. Akár Ginától is. – Álljuk körbe őket, aztán jöhet mindenkitől a protego maxima*. – Elnézek magam mellé a többiekre, s ha rábólintanak akkor már indulok is a páros mögé, hogy elzárjuk őket mindenféle menekülési útvonaltól. Remegő kis kezeimet ökölbe szorítom, s Merlinre remélem, hogy hallgatnak rám, a korom ellenére is.
//*Protgeo Maxima: erős védővarázslat, ami pajzsot képez egy bizonyos hely köré. A filmekben ezt használták a tanárok és felnőttek a Roxforti háború idején az iskola megvédésére.
Biccentek Adorának, biccentek Serának. Az átoktörővel elvágom az ő rabláncait is, majd mivel tisztában vagyok azzal némileg, hogy valószínűleg ő jobban fog érteni ehhez az ereklyéhez, egy szó nélkül adom át neki azt és innentől kezdve a pálcámmal vetem bele a harcba magam. Nem hagyok egy szusszanásnyi időt sem senkinek, és láthatóan a többiek is azon vannak, hogy minden erejüket bevetve minél hamarabb hatástalanítsuk az aurorokat, akik egyébként igen szívósak és az már biztos, hogy valami extrával el vannak látva, de Sera nem tétlenkedik és szinte látni sem látjuk pontosan mi történik, de a villanás és az átoktörő tökéletes működése, az átkok és mindenünk együtt, közös erővel győz az ellenség felett. Egy pillanatra szusszanok csak fel és körbe nézek, hogy mindenki rendben van e, kell e esetleg valakinek segítenem. Ezután szinte villanásként tűnik fel előttünk ismét Nox és a férfi, láthatóan ők sem kímélik egymást, de én egyelőre nem szeretnék közbe avatkozni, hiszen a mondandójuk igen csak sokatmondó lehet számunkra is. A többiek mellé állok, pálcámat még mindig szorosan tartom a kezemben, hogyha esetleg szükségem lenne rá, azonnal tudjak reagálni. - Mit tegyünk most? - Nem akarok felelőtlenül dönteni, de azt sem szeretném, hogy eltűnjenek a szemünk elől, így egy kötözőbűbájt küldök mind kettejükre, hátha nyugodtabb körülmények között is meg tudjuk vitatni a következő lépést.
Mos hogy minden csapattag a csatatéren küzd, viszonylag gyorsan, és egy mederben haladnak az események: Hermione a varázstörővel próbálkozik, melynek sikerül is megfejteni a mechanizmusát. Amint átkot érzékel, vagy olyan személyt, aki átok befolyása alatt cselekszik, a célszemély és a varázstörő is kéken izzik, s ha sikerül összeérinteni a kettőt, erős fehér villanás kíséretében a mágikus befolyás megszűnik, s az addig elátkozott személy eszméletlenül, de látszólag nem holtan kerül a padlóra - ami valljuk be, megnyugtató. Adorának feltűnik, hogy ez bizony nem egy szimpla Imperio, hanem valamiféle hibrid mágia, ami mintha sebezhetetlenné, vagy legalábbis nagyon szívóssá tenné ellenfeleiket: egyéni ítélőképességüktől megfosztva válnak önnön harci szellemük martalékává, mint engedelmes katonák a harcban, gondolkodás nélkül cselekszenek. Kicsi a bors, de erős, szokták mondani, s Adorára ez jelen esetben különösképp igaz: nem retten meg az átkoktól, faltörő kosként rohan az ellenség közé, s bár útközben kap még pár fájdalmas rontást egy-két végtagjára, lefegyverezni nem tudják, ahogy ő sem tudja földre teríteni az álaurorokat - átkai azonban célt érnek, s arra pont jók, hogy pár másodpercig megbénítsa őket, s ezzel magára terelve a figyelmüket, amíg a többiek tevékenykednek. Ebből fakadóan azonban jóval több átok is éri mint a társait, egy alkalommal még egy Crucio is telibe kapja vakmerő hősünket. Viggo vagányan lavírozik a tűzgolyók között, sikeresen kitér előlük, s amint familiárisa csatlakozik, alkalma nyílik puszta kézzel rontani az egyik rosszfiúnak - az viszont mintha acélból lenne. Megérzi az ütéseket, de Viggonak minden bizonnyal jobban fáj, mint neki. A megváltást végül Serah rögtönzött villámháborúja hozza el: az átoktörőt átvéve suhan egyik ellenféltől a másikhoz, s egy-egy vakító fényjelenség kíséretében mindegyikről elszáll a rontás, anélkül hogy feldarabolná őket - az egyetlen szerencsétlen körülmény talán csak az, hogy egyik-másik mikor eszméletlenül csuklana össze, még benyeli Adora elszabadult átkait, és mint egy tohonya krumpliszsák kenődik a falhoz, grátiszképp.
Eközben Hermione is aktív, Viggo állatkája szintén, így tehát módszeresen, zseniális csapatmunkával győztesként jönnek ki az epikus csatából, így mind a négyen szemtanúi lehetnek Nox és Hithock kettesének: míg előbbi felbőszült anyatigrisként, az egykori halálfalókra oly jellemző módon fekete füstalakban pattog a férfi egyik oldaláról a másikra, kegyetlen, ibolyaszín lángcsóvákat szórva, addig utóbbi pajzsokat generál, s hasonló kímletlenséggel támad vissza. Egy-egy átok között pedig folytatódik közöttük a párbeszéd, úgy tűnik Viggo igazmondó ketyeréje azóta is működésben van: - Tudod jól Nox, ha én bukok, magammal rántalak, meg se fordult volna a fejemben hogy téged keresselek, ha nem tudom hogy diákokat manipulálsz, s állítasz magad mögé... - a nő látszólag felbőszül a hallottakon, de esze ágában sincs abbahagyni az offenzívát. - Azok nem gyerekek voltak, te szadista rohadék. - feleli indulatosan. - Mentegetőzz csak, de a bíróságon mindent bevallok majd.
Így tehát mind a négy fültanúnk lehet a komplikált helyzetnek: Hithock, aki a Minisztérium egy befolyásos tagjaként játszotta ki tulajdon kollégáit, s próbált eltussolni egy gyilkosságot úgy, hogy a "felbérelt" diákokat manipulálta, s az életüket kockáztatta csalétekként. Nox, aki ezekszerint szintén sáros, megkérdőelezhető múltbéli szereppel az emberkereskedelemben, élenjáró tagként egy erőszaktevő mágus meggyilkolásában, ám végül a diákok mellé állt a végső csatában. És persze ott van Ivor, akinek az indítékát egyelőre senki nem tudja, de ő volt az, aki magát a gyilkosságot elkövette, közben pedig súlyosan megsebesült, továbbá Ansgar, aki hűséges - és jól megfizetett - tagként asszisztált mindehhez, többek életét veszélyeztetve.
Nem egyszerű helyzet, a kérdés csak az, a nyomozók hogyan tervezik felgöngyölíteni a végső következtetésüket. Valamint az események pontos sorrendje és miértje sem ismert még.
// kövi hsz 01.01. // Nox
Seraphine McCaine
Reveal your secrets
Tárgy: Re: A feketepiac szíve 2020-12-15, 13:38
Cluedo & Sarah
"A vezeklés hatalmas dolog; ez az a zár, amivel bezárhatod a múltra nyíló ajtót."
Szorongatom a medált, mint a messiást, de a testvéreim végül nem jelennek meg, aminek több oka is lehet, de nem akarok elmerülni egyikbe se, főleg, mert körülöttem továbbra is folyik a csata. Csak ne legyen bajuk, csak ne legyen bajuk… A csihipuhi zajai mellett hallom a beszélgetést Nox és Hithock között, amiből kiragadok néhány fontos momentumot, például, hogy Noxot felbérelte Felix megölésére és ami még meglepőbb, hogy Nox gyermekeket emleget a családjából. Ennek a nőnek van családja? Vagy… ugye nem fiatalkorú prostituáltakról beszél? Kicsit megrázom a fejemet, hogy felébresszem magamban a tettrekészséget, és mivel pontosan látom, hogy Hermione ahogy pálcához jut, azonnal azzal machinál és nem a fegyverrel, ami a kezében van, kiugrok a familiárisom pajzsának a védelmében a lányhoz. - Vágd el a köteléket és bízd rám! - nyújtom a kezemet, hogy Adorához hasonlóan én is “felszabaduljak”, aztán ahogy a kezembe kerül a fegyver megforgatom és amennyire az időm engedi felmérem a képességeit. Alig figyelek fel arra, hogy még egy puma is belekerült a kavalkádba, pedig eddig csak az én mosómedvém tipegett mellettem a harcban pedig épp olyan aktív volt, mint én - semennyire. Ha tényleg Átoktörőről vagy Varázstörőről van szó, akkor itt az alkalom, hogy kiéljem minden agressziómat, mert talán ha megsebzem ezzel azokat az imperius átok alatt álló aurorokat, akkor magukhoz térnek. Nyilván eszemben sincs azonnal úgy lendíteni, hogy levágjam a fejüket a nyakukról, hiszen nem lehetek biztos benne, hogy fizikailag is megsértem-e őket, vagy csak a rájuk eresztett mágiát töröm meg, szóval a vámpírgyorsaságomat kihasználva és a familiárisommal összedolgozva, hogy a pajzsa védjen engem és mindenkit, akinek szüksége van rá, elkezdek kaszálni és odaszúrni minden aurornak, akihez közel tudok kerülni, de semmi létfontosságút, csak belemarni a karba, lábba a pengével. Már ha jól logikáztam ki, hogy mire kéne használni, ha nem, akkor a relikviamester képességemet latba vetve próbálom megtalálni a jó módot és hasznosítani magam. Nox és Hitock olyan szinten egymásnak feszült, hogy velük lényegében nem is foglalkozom, csak annyira, hogy egy-egy eltévedt átok véletlen se a mieinket kapja le.
//Familiáris cselekvése: Mágikus védelem: Hasonlóan, mint a pajzs védelmet biztosít, ám ez mágikus támadásokra hat, azokat nem engedi át.
Relikviamester: Ugyan nem nagyon kell érzékelni a jelenlétét, mert ott van a kezében, de kapcsolódó képesség: 2. szint: Relikviákon és ereklyéken kívül képes érzékelni, hogy 10 méter sugarú körben van-e varázstárgy, és hogy milyen irányban. Megérzi az átkokat, csapdákat egy-egy tárgyon.
+ Ereklyevadász szak, IQ: 25, Varázserő: 35, Sötét varázslatok kivédése: 35, Rúnaismeret: 35 pont, válogass mi kellhet a tárgyhoz. //
de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki.
Viggo Hagen
Reveal your secrets
Tárgy: Re: A feketepiac szíve 2020-12-14, 15:26
2002. március
10784. Bejegyzés - 413-mas szállítólevél kitöltve × - Új árú felvétele a feketepiacon ☉ - McGalagony & Granger tilosban?
El kell ismerjem, a pusztakezes harc nem a legjobb taktika a pálcával felszerelt varázslókkal, szemtől szemben, de esetemben valójában még mindig többre mehetek a reflexeimmel, kicselezésekkel és egy egy jól irányzott ütéssel. A felém száguldó tűzgolyók elől megpróbálok kitérni. És lesből valahonnan a buliba beszáll egy puma is. Úgy egészen konkrétan rávetve valamelyik Inperio alatt álló aurorra magát. Karmol, oda csap és láthatóan összhangban mozog velem. Ha sikerül kitérnem mindhárom elől ami erősen a szerencsémen, meg Adora begőzölésén meg még pár dolog összjátékán múlik akkor akit esetleg nem sikerül leszedálnia, azt most szívfájdalom nélkül vágom vesén, állon, gyomorszájon, vagy tüdőn. A pusztakezes harcok egész életemben végig kísértek. Nincsenek különösebben felismerhető harci elemeim, nem puccozok. Csak tudom hova kell ütni és ebben elég gyakorlatom van. A Nox-Hithock-Adora jelentről lemaradok most, de ha Hithock embereit sikerül végre kiiktatni, utána már úgy is csak ő marad...
//Familiáris: Puma- lesből támadás, pofozkodó nagymacska Varázstárgy: rúnázott kesztyűk. Ha megüt valamit ököllel, az ütés helyén 3x-osan koncentrálódik a leadott erő. Fizikum: 40 pont - utcai harcok beható ismerete
[You must be registered and logged in to see this image.] Csak biccentek egyet Hermionének, nem nagyon van időnk hosszas diskurzust folytatni a pálca lényegességéről egy boszorkány életében. Hm…csak most tűnik fel, hogy ezt kétféle képpen is lehet érteni…Megrázom a fejem és megyek tovább mielőtt eltalálna egy erősebb varázslat és végleg földbe harapnék. Szerintem, ha meghalnék, anyám módot találna arra, hogy újra élesszen s utána ő maga ölne meg. Alapvetően sem gondoltam úgy, hogy pont nekem kéne vigyáznom az aurorok épségére, de azokután, hogy olyan csúnyán bántak velem tényleg semmiféle finomságot nem mutatok irányukba. A tiltott átkokon kívül vegyesen szórok mindent, ami éppen az eszembe jut, s alkalom adtán védekezek is. Akaratlanul is észreveszem, hogy mintha nem fogna rajtuk úgy a varázslat, mint másokon. Nem tudom, hogy ez mire utal, de első blikkre úgy tűnik, mintha nem is emberek lennének. De hamar el kell vetnem a gondolatsort, hogy sokkal fontosabb problémát kell orvosolnom. Összevont szemöldökkel koncentrálok a kapcsolat fenntartására. Sajnos nem tudok navigálni a gondolatok között, így azt látom, amit kapok. Pár pillanatot, erős érzelmi fröccsel megfűszerezve. Amikor először meglátom a szőke nőt, Hithock mellett azt hiszem, hogy folytatódik az emlékkép, de hamar megvilágosodok. A hallottak elgondolkodtatnak egy másodpercig, ami pont elég valamelyik bábunak az elátkozásomra. El is vesztem az eszméletemet amíg a levegőben vagyok, annyira erős fájdalmat érzek, de hamar helyre pofoz a konténer, ami felfogja az esésemet. Köhögve, hörögve szorítom pálcátlan kezemet a gyomromra, mintha ettől jobb lenne vagy kevésbé fájna a létezés. Pár pillanatig még a szemeimet is szorosan zárva tartom és őszintén meglepődök, amikor nem kapok be egy újabb csapást. Hogy mernek ezek a pondrók az életemre törni? Mégis kinek gondolják magukat? Egy gyereket bántani. Egy McGalagony örököst! Sikeresen felszívom magamat és a dühtől, adrenalintól vezérelve újból neki megyek tömegnek. - Petrificus Totalus*. Incarcerous*. – Ezt a két igét váltogatva hatástalanítom a szembekerülő ellenségeket. Vége a játéknak fiúk, anyucinál betelt a pohár.
// Petrificus Totalus: Sóbálvány átok. Incarcerous: Kötöző varázs -> megidézi a kötelet és a pálca által mutatott célpontra tekereg.
Belepottyanunk egy nagy csatába vagyis inkább mondhatni épp jókor érkezünk meg, mert a többiek már a túlerővel szemben alább maradni látszanak. Nox egyből el is tűnik mellőlem, az átkok repkednek és én meg csak ott állok a kezemben a varázstörővel, ami biztosan igen mulatságos látványt nyújthat a kívülről szemlélőknek. Nem habozok túl sokáig, sikerült először Adorán segítenem, ami igazán jó ötlet volt, hiszen egyből vissza is kapom a pálcámat. - Köszönöm! Azt hittem elveszett végleg. - Mondom gyorsan, majd az egyik kezemben a varázstörővel, a másikban a pálcámmal szegődök a hollóhátas lány mellé és igyekszem résen lenni, ha kell támadni, ha kell védekezni. Közben én is rájövök némiképp, hogy az aurorok nem is igazi aurorok vagy éppen csak a férfi hatása alatt vannak, így azon kezdek el gondolkodni, hogy hogyan tudnék segíteni nekik ezzel a varázstörővel, vagy hogy egyáltalán hogyan férkőzhetnék a közelükbe. Megpróbálok néhány kábító átkot szórni a hozzám legközelebbire, amikor pedig Adorát támadják és eltalálják, kicsit dühösebben és határozottabban fogok bele a harcba. Sokkal erőteljesebbnek és biztosabbnak érzem magam azóta, hogy Adora visszaadta a pálcámat. Megpróbálok közelebb férkőzni közben az álaurorokhoz, és figyelni a szemem sarkából az varázstörőt, hátha ismét felizzik vagy esélyem lesz vele esetleg megtörni az imperiot, ami alatt ezek az emberek állhatnak. Minél előbb meg is próbálnék valami módszert, hiszen nem szeretném, hogy ártatlanok sérüljenek meg vagy hogy addig fajuljon el a dolog, hogy meghaljon valaki. Azért vannak némi fenntartásaim, így ha lehet, a többiek közelében maradok, mielőtt még újra 'elrabolnának' vagy valami butaságba keverném magam.
A csata javában zajlik, az álaurorok és Hithock nem kíméli a jelenlévőket: kit a hajánál fogva ráncigálnak, ki ideiglenes bénító bűbájok áldozatává válik. Végtelennek tűnő percek telnek így el, látszólag senki nem siet a segítségükre: Hithock minden bizonnyal ügyesen mesterkedett a Minisztérium falain belül, hogy elaltassa a valódi aurorok gyanúját. Vagy éppenséggel ők azok, főbenjáró átok hatása alatt? Eddig minden jel erre utal - ez utóbbi Adorának is feltűnhet, méghozzá abból következtetve, hogy a csatlósok tekintete ködös, kifejezéstelen, mintha nem is emberek lennének. Hermione megkapja a varázstörőt, amit ugyan nem tud pontosan miképpen lehet használni, de amint beindulnak a történések, viszonylag egyértelművé válik. Csodával határos módon minden résztvevő egy és ugyanazon a helyszínen van, némi alvilági segítség kíséretében: Nox kíméletlenül próbál utat törni magának Hithockhoz, látszólag nem érdekli a többi résztvevő. Hermione sikeresen Adora mellé szegődik, s észreveheti, hogy mágikus hatások közelében a kezében lévő eszköz halványan izzani kezd, s amint hozzá érinti a lány karján lévő kötélátokhoz, az nemes egyszerűséggel elporlad, mintha ott se lett volna. Ugyanezt megcsinálhatja a többiekkel is, bár nem biztos hogy szükség lesz rá. Adora sikeresen átadja a pálcát jogos tulajdonosának, majd gőzerővel indul meg ellenségeik között. Néhány átka célba is talál, csúnyán földhöz vágva néhányat közülük, legtöbbjük azonban hamar talpra áll. A temérdek bombarda, stupor, reducto és ki tudja miegymás törmelék, füst vagy egyéb mágia között nehéz lavírozni, a lánynak azonban sikerül elkapnia Hithock tekintetét: erőteljes gondolatokat érez: kapzsiságot, manipulációt, és egy-két villanás képében felsejlik előtte néhány pillanatkép, amint a férfi az arcán csalóka mosollyal kezet fog az eddig áldozatnak hitt Felixszel, és talán őszinte meglepetésére... Noxszal. Aki időközben átverekedte magát Hithock mellé, s érdekes, feldúlt párbeszéd bontakozik ki közöttük, amíg a többiek csatároznak. Minden bizonnyal Viggo kis ketyeréjének a hatására.
- Bevallom, nem értelek, Nox... Ha akkor és ott úgy tűnik, számítanak neked azok az életek, talán nem téged bízlak meg, hogy távolítsd el Felixet. Vagy hogy fedezd a kis ügyletünket. - Átléptél egy határt. Bár sok mocsok övezi a nevem, nincs az a pénz, amiért hagyom, hogy gyermekekre fend a fogad. Különösen ha az én családomból valók. - a nő hangjában őszinte gyűlölet lakozik, s a következő pillanatokban vad lángcsóvák övezte párharc bontakozik ki kettejük között. A hallottakra bárki felfigyelhet, akinek a csata hevében akad néhány szabad másodperce. Elsősorban Adora, azonban nem sokkal azután, hogy sikeresen bepillantott Hithock gondolataiba, egy stupor gyomorszájon találja és fájdalmasat csattan egy pár méterrel odébb ékeskedő konténer oldalán.
Viggo eközben fizikai eszközökhöz nyúl, harci taktikáját sikerre viszi, s immáron szabadon támadhat. A puszta kezes harc valóban jó ötlet, le is terít egy álaurort, azonban még pár jól irányzott ütés után leszűrheti, hogy bizony túlerővel állnak szemben, és az a hat félnótás aki ellenük harcol nagyon nem akarja feladni. A következő pillanatban pedig már három jókora tűzgolyó száguld felé. Sera ügyes helyezkedésének hála szintén kiszabadul, így már senki sincs fogságban. Az egyetlen hely, ahová félre tud húzódni, az az a konténer, aminek épp az előbb puffant neki Adora, aki neki és a familiárisának köszönhetően megúsz néhány eltévelyedett átkot. Megérinti a mágikus medált, hosszú másodpercekig nem történik semmi, majd a háztömbök sűrűjéből, jellegzetes pukkanások kíséretében megjelennek a McCaine testvérek, s csatlakoznak a harchoz. Valószínűleg pontosan ez kellett a túlerővel szemben.
Mind a hárman behódolunk, mert azt hisszük, hogy tényleg aurorokkal van dolgunk, hiszen olyan gyorsan értek ide és már a másik helyszínen is láttuk őket, de… De nem reagálnak semmit és igen csak durván fegyvereznek le minket még a hajunkat is cibálva. Itt azért már elég erőteljesen megvetem a lábamat és a vámpír erőmnek hála kezdek el hadakozni. A segítségemre lehet a kavalkád, ami Nox berobbanásával kerekedik, szó szerint, mert Adora fogvatartóját már falhoz is vágta. - Hermione, hála az égnek! - kiáltok fel megkönnyebbülten, miközben nyögök egyet, mert a hajcibálás piszkosul tud fájni és eszemben sincsen már tűrni ezt az egészet. Én nem vagyok olyan járatos a közelharcban, mint mondjuk Viggo, aki azonnal az egész testsúlyával ugrik neki annak, aki őt cseszegette, de amikor látom, hogy a lendület vissza fogja dobni, akkor úgy helyezkedem, hogy véletlen se nekem essen, hanem annak, aki az én őrömnek lett kijelölve, hátha így van esélyem kiszabadulni teljesen. - Köszi! - kiáltom oda a férfinek, ha a manőver sikeres és ugyan a pálcámat nem tudom összekötözött kézzel visszaszerezni, ellenben erősítést tudok hívni. Nevetséges, hogy itt vagyunk a Minisztérium tőszomszédságában és ilyen előfordulhat, igazak a hírek és tényleg ennyire elfogytak az aurorok?! Kivetődök a csata sűrűjéből akármilyen fedezékbe amit csak találok, és az egyetlen dologhoz nyúlok, amiben feltétlen nélkül bízik - a családi kötelékhez. A kezeimmel megérintem a ruhám alatt lapuló McCaine-medált, miközben a familiárisom pajzsot idéz körém, és ha hatótávon belülre vonul valamelyik társam, akkor köréjük is persze. A varázstárgy különlegessége, hogy azonnal jelez Nicolasnak és Lioneah-nak, hogy baj van és hogy hol találnak rám. Nem vesszük félvállról ezt a jelet, ha felizzik a medál, akkor pillanatokon belül ott vagyunk - legalább is régen így volt és bízom benne, hogy ma is így van, hiába tértem csak vissza nemrég, miután egy évre teljesen felszívódtam és magukra hagytam őket. Nem vagyok harcos, azoknak az ereklyevadászoknak a táborát erősítem, akik kutattak, terveztek, felkészültek, de soha nem szereztek tapasztalatot a gyakorlatban, így ennyire lefegyverezve fogalmam sincsen, hogy mi mást tehetnék, csak erősítést hívok.
//Familiáris cselekvése: Mágikus védelem: Hasonlóan, mint a pajzs védelmet biztosít, ám ez mágikus támadásokra hat, azokat nem engedi át.
A McCaine medál: Minden McCaine testvérnek van egy ilyen varázstárgya, ami jelzi, ha valamelyikük veszélybe kerül és összeköti őket, hogy azonnal oda tudjanak hoppanálni a helyszínre. //
de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki.
Viggo Hagen
Reveal your secrets
Tárgy: Re: A feketepiac szíve 2020-12-01, 14:35
2002. március
10784. Bejegyzés - 413-mas szállítólevél kitöltve × - Új árú felvétele a feketepiacon ☉ - McGalagony & Granger tilosban?
Több referenciát húzunk elő egy pillanat alatt, mint aminek tényleg indokoltnak kellene lennie. Ha valakinek ezek nem mondanak semmit, akkor az nagyon el lehet varázsolva. Mielőtt Hithock kiadja az ukázt az embereinek, aktiválom a kőbe rejtett rúnamágiát. Biztos ami biztos alapon. És mondhatnám, hogy meglep ezek után ami megüti a fülemet a főnök szájából, de annyira mégsem. Eltalál a kötöző ártás amire jócskán megfeszülök. Engem aligha tudnak a hajamnál fogva bárhova is vonszolni, esélyesebb hogy vagy magánál a kötélnél fogva teszik mindezt, vagy a vállamnál fogva taszigálnak... És nos amint az elemi átok jelzi Nox érkeztét én amint tudok, talpra ugrok, vagy ha erre épp nem volt szükség, akkor helyből, de kihasználva a sikátor adta lehetőségeket, úgy ugrok talppal az előttem lévő gyomrába, hogy lendülettel a mögöttem lévőnek essek -aki reményeim szerint ez által a falnak fog koppanni. Ha kettejük között volt akik az én kötöző ártásomért felelősek, akkor talán sikerül megtörnöm az átkot ezzel. Ha nem akkor Adorától jól jön hogy rásegít. Kitérek egy varázslat elől és eszemben sincs a pálcám után kapálózni. A zsebembe nyúlok egy pillanatra és mikor kihúzom a kezeimet egy egy kesztyű van mindkettőn. Jöhet a pusztakezes harc! A kristály pedig talán segíthet, hogy Adora varázslata utat találjon, ha csak az a rohadék meg nem lóg! //Aktiválva: egy speciálisan csiszolt, gyémántba foglalt rúna, aminek köszönhetően két méteres körzetben, mindenki kényszeresen az igazat mondja. Mint a veritaserum. Sokkal kevésbé legális, de épp annyira hatékony.
Varázstárgy: rúnázott kesztyűk. Ha megüt valamit ököllel, az ütés helyén 3x-osan koncentrálódik a leadott erő.[/i] Fizikum: 40 pont
[You must be registered and logged in to see this image.] Biccentek Serának, amolyan köszönetként, hogy bemutat. Én nem vagyok jó az ilyesmiben, a névvel való dobálózás sosem volt a kenyerem, pedig tudom mennyire hasznos lehet. Végig hallgatom ahogy vázolja a helyzete és bár minden szavának nagy súlya van az aurorok nem ragálnak…még az arckifejezésük is sziklaszilárd marad. Legszívesebben hozzá tenném a végéhez, hogy bármelyik McGalagonyhoz fordulhatnak igazolásért, kiváltkép anyámhoz, aki beszervezett ebbe az egészbe, de nem tűnik úgy, hogy bármi foganatja lenne. Tekintetemmel az auror szerű valamiket vizslatom hátha rájövök, hogy mik is ezek vagy hogy miként irányítja őket Hithock. Végszóra végre lekerül ez a hálós cucc rólam, amit egyébként nagyon lenyűgözőnek találok, de számomra nem lenne semmi haszna, így nem kerül fel a karácsonyi listámra. Megfosztanak a pálcámtól, megkötöznek és az egyik kedvenc külső jegyemet veszik kezelésbe; a hajamat. Ordítani tudnék, verekedni és miegymást, de inkább figyelek és ötletelek. Hallottam egy mugli mítoszt valami Salamonról, akinek a hajában volt az ereje és amikor levágta elgyengült, szóval ez nem lehetőség… Először fel sem tűnik, hogy elengedi fogva tartóm a hajam csak, amikor koppanok a földön. Első dolgom felülni és a pálcámat magamhoz hívni. Az egyetlen varázslat, amit nonverbálisan is hibátlanul tudok végrehajtani. Remélhetőleg ebben a helyzetben is sikerül. Amennyiben igen és Hermione nem jut el hozzám, egy finite incantatemmel* megszabadulok a mágikus béklyótól. Mione azért jól tette, hogy hozzám jött először mert így alkalmam adódik visszaadni a pálcáját, mielőtt az átkokat kerülgetve Sera és Viggo segítségére indulok. Amennyiben nem tudnak egyedül megszabadulni a fogva tartóiktól egy-egy Stuporral* gazdagodhatnak amazok tőlem. Ha pedig a bűbájos megkötözéssel bajlódnak akkor velük is a finite incantatemmet játszom el. Amikor mindenki szabad Hithock kerül nálam a fókuszba, de gondolom ezzel nem leszek egyedül. A fehér hajú nő elég ügyesen küzdi le az elleneket, nem biztos, hogy szüksége van a segítségemre. Szóval kivárok. Addig a pillanatig amíg Mr. Hithock rám pillant s azonnal kimondom a varázsigét. - Legilimens*. – Pálcámat gyorsan mozdítom mielőtt megszakadna a kapocs. Nem vagyok annyira profi, hogy pálca és ige nélkül menjen, de egész jó vagyok ahhoz, hogy megtaláljam, amit keresek. Az indítékot akarom tudni és a valóságot. Így amíg a többiek fizikálisan küzdenek, addig én mentális hadjáratot indítok, pusztán azért, hátha értelmet nyer ez az egész kavalkád. Arról nem is beszélve, hogyha sikerrel járok akkor egyszerű célponttá válik a magáz nyomozónak kiadó senkiházi.
Legilimentor II.szint; I. Képes érzékelni, ha láthatatlan személy/lény van vele egy légtérben, de nem tud irányt meghatározni, csak tudja, hogy van ott valaki más is. Ezáltal azt is érzi, ha valaki figyeli/követi őt. Érzékeli mások hangulatát, nem azt, ami az arcukra van írva, hanem amit valóban éreznek, szomorúságot pl. a mosoly mögött. Ha tudatosan fejleszti a képességet, akkor jóval pontosabban tudja meghatározni ezeket az érzéseket. Ezáltal erősebb a beleérző képessége, empátiája, mint egy átlagembernek. II. Képes meghatározni a láthatatlan személy/lény irányát, hogy merről honnan figyelik. Elkaphat néhány kósza gondolatot, ha rákoncentrál valakire. Nem konkrét gondolatolvasás, inkább csak az erősebb gondolatok részei juthatnak el hozzá. Könnyebben olvas a mimikában, mint egy átlagember, nehéz átejteni, vagy hazudni neki, hiszen érzi a szavak mögötti valós tartalmat.
A kezembe veszem a tárgyat, kicsit furcsán tekintek vissza a többiekre. Nem tudom ugyan mihez kezdhetnék most ezzel, de bólintok a magyarázatra és némi gondolatfuttatás után csak úgy, kiszökik a számon egy gondolatfoszlány. - De ugye nem kell levágnom semmilyen testrészüket ahhoz, hogy megtörjön a varázs? - Emelem magasba a homlokom és talán nem is várok erre igazán érdemleges választ, hiszen amúgy is, a következő pillanatban már Nox nyújtja is a kezét felém, én pedig a véremtől fűtve természetesen nem hagyom, hogy a többieknek baja eshessen, és amúgy is végre kiszabadulhatok a zűrből, ami körülöttem képződött... - Nincs nálam a pálcám! - Mondom, még mielőtt megragadom Nox karját, és csak reménykedhetem abba, hogy a hopponálás előtt visszaszolgáltatják nekem a pálcámat, és nem védtelenül küldenek a csatába. Hirtelen csöppenünk bele a harcba, kezemben a balta szerű tárggyal biztosan nagyon furcsán festhetek. Ha a pálcám nincs is nálam, valószínűleg már ettől is épp eléggé megrökönyödnek. Ugyan nem lépek el Nox mellől, de azért némi instrukciót várnék arra, hogy hogyan használjam ezt a varázstörőt. Kezdetnek talán annyira képes leszek, hogy ha sikerül Adora közelébe jutnom, akkor a varázstörővel megpróbálom a köteleket levágni a kezéről. Nyakamat behúzva igyekszem elkerülni a röppenő átkokat, és ha Nox hatástalanít még néhány aurort, akkor megpróbálok a többieken is segíteni valahogyan. Ebből még nagy baj lesz, érzem, de most a legfontosabb, hogy mindenkit észhez térítsünk és az ártatlanokat felszabadítsuk.
Noha a két lány és Viggo nincsenek épp a helyzet magaslatán, arra bizonyosan rájöhettek hogy Hithockkal kapcsolatos gyanújuk a kezdetektől fogva igaz volt. Ami azonban különös, hogy bár mindhárman igazolni tudnák magukat, és mindhármójuknak a puszta létezése felmenténe őket egy bizonyos fokig attól, hogy letartóztassák őket, az aurorok nem reagálnak semmit. Felismerhető alakok, ugyanazok akik a bűntett helyszínén is jelen voltak, most viszont kifejezéstelen arccal bámulnak a három delikvensre, egyértelműen nem ismerik fel őket. Talán Viggo kütyüje, talán Hithock türelmének véges mivolta, de utóbbi végül szót emel, nem túl barátságos hangon. - Oké srácok, elég a játszmából, megkötözni őket. - az "aurorok" szolgamód engedelmeskednek, a semmitmondó reakcióikból azonban aki akarta leszűrhette, hogy ezek bizony vagy nem minisztériumi emberek, vagy nagyon csúnya mágikus befolyás alatt állnak. A pórul járt hármast bűbájjal kötözték meg, pálcáikat elkobozták, s a hajuknál fogva vonszolják egy közeli sikátor felé.
Eközben Hermione a kirakós újabb lényeges elemeit rakta a helyére, és bár botorság lenne azt mondani hogy Noxék kezében biztonságban van, annyi bizonyos hogy nem akarják megölni, és most már megfélemlíteni sem. Mi több, Ansgar váratlan betoppanása után a nő Hermione kezébe nyomja a rejtélyes baltaszerű tárgyat, amiről eddig szó volt. - Varázstörő. Legyen nálad, Hithock piszkosul bebiztosította magát az agymosott legénységével, ha sikerül kitisztítani az elméjüket, nyert ügyünk van. Alap esetben nem hadakoznék nyilvánosan, de mivel helyzet van... - Nox kinyújtja jobb karját, egyenest Hermione felé és int a két férfinak, hogy maradjanak. Egyelőre.
Hermionével vagy nélküle, de Nox egy hoppanálással a helyszínen terem, amit a két lány és Viggo abból szűrhet le, hogy az épp Adora haját cibáló aurort egy ocsmány nagy elemi átok pattintja a téglafalhoz, méghozzá háromszor egymás után. A nő kinyújtott pálcával mered a Hithock bagázsra. - És most véged. - pár másodperc, s a teret cikázó átkok töltik be. A csata elkezdődött.
// 
// 
