2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Userinfo: Főkarakter Teljes név: Aretha Bellarose Skythorne Születési hely és dátum: 1977. április 18. Aberdyfi, Észak-Wales Csoport: Ex-Halálfaló Patrónus: Nem tud patrónust megidézni Foglalkozás: Pultos a Szárnyas Vadkanban. Képesség:- Mágikus adottság: - Familiáris: - Kiemelkedő tudás: - Kihez tartozol: Saját karakter
Jellem: Igazi apjalánya, aki mindig és mindenkor követi az édesapját, és annak utasításait. Aranyvérű felmenők között nevelkedett, s úgy is nevelték, hogy tisztelje a származását, bár azt senki nem áraulta el neki, hogy anyja mugliszületésű boszorkány volt. Aretha pedig büszkén menetelt előre az arannyal kikövezett útján, s már a Roxfortban is hangoztatta, hogy ő bizony a Sötét Nagyúr oldalán áll, és vesszenek a sárvérűek. Nagyon makacs teremtés, maximalista, és igen veszélyes. Nem a tipikusan szemből támadó típus. Szemrebbenés nélkül tud hazudni, és mint egy igazi kígyó, úgy mar. Édes, és bekedveskedi magát bárkinek a köreibe, hogy aztán ott támadjon, ahol a legjobban fáj. A Sötét Nagyúr annak idején éppen ezért tartotta őt az egyik kedvencének, és használta fel kémnek. Mióta Voldemort Nagyúr hatalmának végeszakadt, Aretha Roxmortsban él, és a Szárnyas Vadkanban dolgozik, hogy mindig tudja, az újabbnál újabb híreket.
Kinézet, megjelenés: Viszonylag magas, szembetűnően vékony nő. Sötétbarna haja az idő javarészében elhanyagolt, bőre fehér, és vékony, mint a papír. Hogyha egyetlen éjszaka tovább marad fenn a kelleténél, másnap már látszanak a szeme alatt jókora lila karikák. Szereti a mugli ruhákat, de csak azért, mert úgy gondolja, könnyedén el lehet rejtőzni mögéjük, és felismerhetetlenné válni bennük. Szemei szinte feketék, és megtalálható bennük egy egészen halovány fénygömb, ami mintha arra figyelmeztetne mindenkit, hogy Aretha már régen elvesztette az eszét.
Előtörténet:“A hajnal fénye beragyogja a walse-i falucskát, ahol felnőtt. Két kezében tartja védtelen öccsét, a vörös hajával és a kékeszöld szemével, hallja ahogy gügyög, és látja benne az anyjukat. Mégsem tudja szeretni. Csak gyűlölni tudja, amiért végzett a szülőjükkel. Még világra sem jött, de már megölte azt a lényt, akit Aretha a legjobban szeretett. Forgó idő hurok éri lábát, s húzza, kitépi karjai közül a gyermeket, s a Roxfort hatalmas csarnokában állva találja magát, zöld - fekete talárjába bújva, ahogy ott ül a Mardekár asztalánál, és vár. De maga sem tudja pontosan, hogy mire. A tömeg a Hugrabugnál felharsan, sikítoznak és örülnek, mintha egyetlen ember ordítana magából kikelve. A tömeg eloszlik, s egy olyan ismerős vörös fiúcska libben oda a borzokhoz. Aretha az asztalra borul szégyenében, egy kemény tenyeret érez a vállán, de nem mer felpillantani, mert érzi, hogy a könnyek csak gyűlnek és gyűlnek fekete szemeibe. Végig fut rajta a szégyen, és a hányinger is megostromozza a gyomrát. Ki ez a gyermek? Kinek a testvére? Mert hogy nem az övé, az most bebizonyosodott. Vér szag terjeng a folyosón, és egy fiúcska sírása tölti meg a második emeleti mosdót. Aretha sietős léptekkel halad, belöki maga előtt a wc ajtaját, és nagy levegőt vesz. Léptei nyomán elhalkul a sírás, ő pedig csak fújtat, mint egy dühös vaddisznó. Egyesével lökdösi be a fülkék ajtaját, amikor végre a legutolsóban megleli az öccsét, aki a kagyló tetején, térdeit felhúzva ül, és sírdogál. Két ujjal nyúl be a gyerek álla alá, és emeli fel a fejét, hogy megvizsgálja sebes arcát. - Hányszor mondjam még neked, hogy ne verettesd meg magad? - kérdezi ingerülten, ahogyan szem ügyre veszi a felszakadt szájat, és a vérben ázó törött orrot - és hogy ha mégis sikerül, ne bőgjél, mint egy ostoba - szeme villámokat szór. Már hatodéves, és szeretne kitűnni a tömegből, de a harmadéves Thade nagyon megnehezíti neki. - El fogod mondani apánknak? - szipog a kisfiú és a szemét törölgeti. - Persze, hogy el fogom. Apánknak mindenről tudnia kell, ami velünk történik, nem emlékszel? Megígértük neki. Fekete csuklya pihen a fején a következő pillanatban. Felnőtt nő már, és bizsereg, ég a bal kezének alkarja. A tetoválás ami hova tartozását jelzi pulzál, és figyelmeztet. Ő Akit Nem Nevezünk Nevén visszatért. Halk kacaj hagyja el a száját, mikor az öccse, ki már szintén férfivá éredt, s tavaly a Roxfortot is elhagyta, beront a szobába. - Te is érzed? - kérdezi, miközben alkarját vakarja, mintha meg akarna szabadulni a billogtól. Aretha felé fordul, vérben forog a szeme, annyira izgatott. - Eljött a mi időnk, öcsém.”
- Aretha! Aretha, kelj már fel - hallja az ismerős hangot a távolból majd lehúzza a szeméről a sötétítőt. Az öccse ül az ágy szélén, izgatottság csillog a szemében, és egy kis öröm is - apánk idelátogat. Azt mondta, hogy valami nagyon fontos dolgot akar mondani, és hogy tervei vannak velük. - Miféle tervei lennének egy ilyen picsogó gyerekkel? - kérdezi miközben felül az ágyon és megdörzsöli a szemét. - Túl szigorú vagy magaddal - hárítja el Thade a kegyetlen beszólást, és már nyújta is a kávét a nővérének - készülj már, igyekezz. Lehet újra értelmet kap az életed.
Albus Dumbledore
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Aretha Skythorne 2018-05-09, 11:28
Elfogadva!
Üdvözlünk az oldalon!
Szia! Egyszerű, de nagyszerű, mondhatám, de közel sem egyszerű, csak annak látszik. Tetszik, hogy ilyen törékeny külsőt választottál, tökéletesen lefedi az ET-ben felvázolt jellemet, és hátteret, belőle aztán tényleg nem nézné ki senki, hogy a sötét nagyúr kémje. Pedig pont erről szól a dolog, a gonosznak megannyi álarca van, mint tudjuk. Ám különösen tetszik, hogy Voldemort egy ilyen kémet alkalmaz, hiszen az olvasottak, és látottak alapján mindig a brutál külsejű halálfalókkal, vagy a komoly hatalmon lévő bürokratákkal vette magát körül, így egy ilyen kis pultus csitri nem illik a profilba, éppen ettől szép az egész. A külső és a belső számomra szerethető harmóniát mutat, az ET megfogalmazása nagyon érzékletes, mintha szó szerint ott ücsörögne mellettetek az olvasó potyautas harmadikként. A betekintés nem csomagolja ki teljesen a hölgy történetét, meghagy további titkokat a jövőre vonatkozóan, de nem is kellett most ennél több jelenleg. Számomra nincs akadálya, hogy utadra engedjelek, csak annyi, hogy nemrég változtattunk a csoport nevén, nem ex-halálfaló, hanem alvilági. Foglalózz, ha még nem tetted meg, aztán vár a játéktér!
