2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Teljes név: Genevieve Beaumont Születési hely és dátum: London, 1985. augusztus. 10. Csoport: Griffendél Patrónus: fehér sarki róka Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 4. év Képesség: - Mágikus adottság: - Familiáris: - Kiemelkedő tudás: Első tárgy- Kiemelkedő: Jóslástan Második tárgy – Kiemelkedő: Legendás Lények Gondozása Tehetségtelen tantárgy: Sötét Varázslatok kivédése Kihez tartozol: Calista Merrick
Jellem: Genevieve bátor lány, olyan, akiből elsőre ki sem nézné az ember, hogy mikre képes. Általában higgadtan reagál, néha nem is érti, hogy kerülhetett a Griffendélbe, ahol többnyire a szangvinikus, hirtelen cselekvő, energikus személyiségek szoktak megfordulni. Ő azonban mégis a Griffendélbe került, pedig elsőre ő a Hugrabugra számított. Barátságosan közeledik általában a zöldek felé is, elítéli az elfogultságot, azt vallja, csak akkor ítélkezhetne valaki felett, ha tökéletes lenne. Ilyen pedig nincs, tehát a mardekáros ugyanolyan ember, mint az összes többi. Többnyire csendes, nem egy hangoskodó típus, ritkán ereszti ki a hangját, de az akkor nagyot szól és üt is. Az ellenséges válaszra ő visszavonulással, ignorálással reagál. Ha nem kérnek belőle, akkor nem erőlteti. Nem híve a provokációnak, szerinte nem az a bátorság, ha belemegyünk egy konfliktusba, illetve szándékosan kiprovokáljuk azt. A kapcsolatai általában szűkek mégis, mivel introvertált személyiség, és meg is van elégedve azzal a pár barátjával, akikkel össze is tart. Egy társaságban nem ő a buli közepe, inkább a csendesebb megfigyelő, aki mégis hiányozna, ha nem lenne ott, leginkább a szervezési háttérmunkákban vesz részt szívesen.
Kinézet, megjelenés: Magas, vékony csajszi, fehér bőrű. A haja göndör, sötétbarna, már-már feketeéhez közelítő, lapockája aljáig ér. Töbnyire sokat szenved, mire rendbe teszi minden reggel, göndör hajat nem könnyű fésülni. A szeme barna, egészen mély tónusú. Azt mondják róla többnyire, hogy olyan a tekintete, mintha mások lelkébe látna. Az orra nagy, de nem túlzottan, egyenes vonalú. Az ajkai teltek, szívformájúak. Gyakran komoly az arca, de ha a helyzet úgy kívánja, tud laza, mosolygós is lenni – csak víz közelébe ne vigyék, akkor kiül rá a pánik. Érzelmei többnyire nem látszanak rajta, de ebben az egy helyzetben nagyon is nyitott könyv.
Előtörténet: Franciaországban születtem, de már itt, Angliában nevelkedtem fel. Kvibli család egyetlen gyermeke vagyok, olyan, akit első gondolásra talán elkényeztettek, de nem igaz. A szüleim mindig is arra neveltek, hogy legyek büszke arra, aki vagyok, de soha ne tartsam magam feljebb valónak másoknál. Minél nagyobb lovon ül valaki, annál nagyobbat eshet, ha lelöki az állat a hátáról – szokta mondani megboldogult édesapám, akinek halálhíréről a Roxforti Csata utáni napon kaptam hírt, sárkányhimlő vitte el… Alig akartam hinni akkor a szememnek/fülemnek. Az élet nem volt mindig ilyen zavaros és hallgatag számomra. Csak apám halála után zárkóztam be, a hiánya miatt. Szerettem őt, és sokat beszélgettünk, talán többet is, mint édesanyámmal, akit lekötött az, hogy a háztartást vezette. Őt meg ezért csodáltam. Ahogy bánt az állatokkal, lenyűgözött, tőle tanultam ezt is, de javarészt az iskolai évek tettek hozzá a jó jegyeimhez LLG-ből. Egy furcsa emlékem azért akad a gyermekkoromból, amiről érdemes szót ejteni: hat éves korom körül beleestem a tengerbe, hajókiránduláson voltunk. Anya figyelmeztetett, hogy ne lógjak a hajókorláton, mert bele fogok esni a vízbe, jaj, mi lesz. Hát, mivel nem mondta meg, én teszteltem, meg is bántam azonnal, amint becsapódtam a kék víztömegbe, és a sós tengervíz az orromba került. Akkor és ott azt hittem, vége mindennek, nekem befellegzett. Egyedül arra emlékszem még tovább, hogy valami sárga hínárszerű izé úszott felém, aztán kiemelkedtem a vízből. Anyáék soha nem mondták el, mi történt akkor, én pedig mindig szilárdan állítottam, hogy engem egy sellőlány mentett meg. Körülbelül ekkortájt jelentkezett az első arra utaló jel is, hogy boszorkány vagyok, a levelemet pedig a Roxfortból tizenegy éves koromban megkaptam. Nagyon meglepődtek a szüleim, mert nekünk nem volt tudomásunk róla, hogy korábban lettek volna mágiával bíró felmenőink a családfában, de nem utasítottak el. Nyitottak voltak a legtöbb mugli ismerősünkhöz képest. Az iskolába szomorúan engedtek el, ezért minden nap írtam nekik az első évben, később már csak hetente, majd havonta, ahogy az időm csökkent fordított arányosságban a tennivalókkal. Viszonylag jó bizonyítványaim szoktak lenni, kivéve, ha Sötét Varázslatok Kivédéséről van szó. A pálcám egyszerűen nem tolerálja az átkokat, leginkább átváltoztatásokra és bűbájokra alkalmas. Harmadik évemben nagyon féltem a Jóslástantól, de hamar kiemelkedő eredményeket mutattam. Született tehetség nem vagyok benne, azonban egész jók az eredményeim itt is, és ezt büszkén vállalom, ahogy a Legendás Lényeg Gondozásában elért sikereimet is. Hogy az SVK nem megy úgy? Üsse kő, nem lehet mindenki mindenben tökéletes. Unalmas is lenne úgy az élet.
Lacey Stewart
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Genvieve Beaumont 2017-06-22, 15:35
Elfogadva!
Üdvözlünk az oldalon!
Nos, nem találtam benne semmi kivetnivalót Nagyon jó lett az előtörténet, főleg a tengeri rész fogott meg a legjobban (érthető okokból ). Gen személyisége szintén passzol a Griffendélhez, habár annak külön örülök, hogy nem keresi a konfliktusokat és nem ellenséges a mardekárosokkal (szegénykéket már így is sokan elítélik ). Nem is tartóztatlak tovább, menj, foglalózz, majd lépj be a játéktérre és vesd bele magad a játékba
). Nem is tartóztatlak tovább, menj, foglalózz, majd lépj be a játéktérre és vesd bele magad a játékba 