2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Userinfo: Hannah Abbott Teljes név: Eric Dumas Születési hely és dátum: Párizs - 1979. február 19. Csoport: Mardekár Patrónus: Párduc Évfolyam: Nyolcadik - Méregkeverő Képesség: Nincs Mágikus adottság: Nincs Familiáris: Nincs Kiemelkedő tudás: Bájitaltan - Született tehetség Kihez tartozol: Keresett - Bleu Dufour
Jellem:Eric Dumas. Ha valaki ezt a nevet hallja, biztosan vegyes érzelmekkel reagál rá. Mindenki mást mond róla, egyesek bunkónak, egy utolsó fasznak, mások egy jó fej és mindenre vevő havernak, akadnak, akik álom pasinak tekintenek rá és vannak neki is utálói. Eric egy nagyon összetett és nehéz jellem. Tudja, hogy mit csinál, hogy kiket aláz meg, hogy milyen durva és obszcén szavak hagyják el a száját, de az ez iránt való érdeklődés egy csepp jelét sem mutatja. Azt hiszi magáról, hogy ő nem olyan, mint a többi. Senki sem önmaga szerinte, mindenki csak egy álarc mögé búj és húz falakat maga köré, de valójában ők nem csak lúzerek, akiknek reggelente a fejét a vécébe lehet nyomni. De nehéz ezt neki megértenie, aki nem olyan, mint a többi. Ő nem olyan, mint a hagyma, hogy több rétegből áll. Ő nem olyan, mint azok az emberek, akik csakis annak mutatják meg valódi énüket, akikben megbíznak. Eric nem ilyen. Eric olyannak mutatja magát amilyen teljes egészében, pedig azért ezt nehezen lehet elhinni, hogy ő tényleg csak egy vadbarom, aki nem törődik mások érzéseivel. Tudja, hogy van nekik, mindenkinek van, de az ő elve szerint, akkor minek kéne foglalkoznia velük? Részben a külseje, de legfőképp az apja miatt lett ilyen. Családja híres, nagy múltú aranyvérű család, akiknek mindig a legfontosabb a befolyás és a származás volt a fontos. Ilyennek is nevelték. Átformálták Ericet, olyanra, amilyenre akarták. Így nem is csoda, hogy tényleg ezt hiszi. Viszont mint minden fiatal, neki is vannak gondjai. Nem tudja, hogy mi történik vele. Nem tudja kontrollálni az érzéseit. Nem tudja visszafogni magát. Nem tudja megoldani a problémáit. Nem tudja, ki is számára Bleu Dufour..
Kinézet, megjelenés: Magas, sportos, izmos és jóképű. Kellene más egy lánynak? Nem hiszem. Eric 194 centiméter magas, nem zavarja az, hogy mindenki felnéz rá, cirógatja az egóját, hogy ő még itt is „nagyobb rendű”. Már a mindennapjainak egyik legfontosabb része az edzés. Ilyenkor fut, ha Párizsban van, akkor edzőterembe jár. Szereti a kviddicsezést, ez a kedvenc sportja. Barna hajú, amit minden reggel megcsinál. Azt a hatást kelti, mintha így kelt volna, de valójában nagyon sok időt szentel a hajának. Mogyoróbarna szemekkel büszkélkedhet, amikben könnyen el lehet veszni. Karakteres arca van, egy idegen azt mondaná rá, hogy már a húszas éveiben jár. Jóképű és helyes. Öltözködése elegáns, előszeretettel vásárolja a mugli divatmárkákat. Jó ízlése van, bármi jól áll neki, de azért figyel a külsejére.
Előtörténet: Megszokta a hangos zenét, a zsúfoltságot, az alkohol hívogató illatát, azt, hogy mindenki körbe veszi, de ez neki is sok. Mindegyik percben új emberek lépnek be az ajtón, új emberekkel fog kezet – akiket nem is ismer – és új emberekkel szórakozik. Kezd ebből elege lenni. Tekintete önkénytelenül is a társaságot pásztázza valakit nagyon keresve. Meg akarja találni, tudja, hogy itt kell lennie, de nem tudja, hogy kit is keres. Annyit tud, hogy fontos számára. Kezeiben már a sokadik pohár vodkáját szorongatja. Foggal – körömmel ragaszkodik hozzá. A hangok már elmosódnak és az emberek is, csak a körvonalukat látja. Nem is tudja már, miért van itt, hogy, hogyan került ide. Nem jött volna el, de köteles itt lennie, hisz mindenki miatta van itt. Valaki a vállát paskolgatva, és ordítva mesél neki egy bizonyára nagyon vicces történetet, de ő ebből nem ért semmit. Nem is érdekli. Nem érdekli őt senki. Csakis Ő. Csakis Bleu Dufour. És akkor meglátja. Lassú mozdulatokkal, kissé szédelegve áll fel a rozoga kanapéból és indul el a kijárat felé. Nem tudja, mit csináljon, de a tudatalattija igen, ugyanis feláll és ő is elindul a fiú irányába. Nem bír tovább menni, ezért egy kerítésnek dől neki, és úgy figyeli a fiút, akit olyan sok éven keresztül piszkált. Elvette az ebédjét, vele oldatta meg a leckéjét, a fejét nyomta bele a vécébe, megalázta, és oly sok módon bántotta. - Hé Dufour! Hova ilyen korán?! – kiáltja el magát mély hangjával és felvarázsolja arcára azt a jól ismert és jól bevált gúnyos vigyort. - Mit akarsz Eric? Nem volt elég az elmúlt két év? – teszi fel a kérdést Bleu, akinek szavai valahol mélyen nagyon megbántották Ericet. - Nocsak, hogy kinyílt a csipád! – mordul fel és löki el magát a kerítéstől kicsit szédülve. Hamar átlépi a közöttük való távolságot hosszú lábaival. Megszorítja a fiú csuklóját. Nem engedi el. - Elmondjam mit akarok? – mondja még higgadtan, de egyre jobban érezni kezdi a „gyűlöletet” a fiú iránt. - Egyszerűen hánynom kell tőled! Utállak, sőt gyűlöllek! Azért piszkáltalak éveken keresztül, mert elkap a hányinger ha csak rád nézek. Mint egy szófogadó pincsi kutya tűrtél mindent, ha megrúgtalak, te maximum nyüszítettél egy kicsit, majd megadóan tűrted, hogy kiéljem rajtad az összes agressziómat. Egy utolsó kis suttyó vagy, és ami még ennél is undorítóbb, hogy látom, hogy nézel Pierre-re! Látom a szemedben azt a bizonyos villanást. Stírölöd, te kis undorító, gusztustalan féreg! Hánynom kell a mustrálásodtól, hogy mintha egy nő lenne, te pont úgy bámulod! És amitől még jobban ki tudok akadni, hogy a szemed ... a szemed... nem rám villan úgy... – hadarja idegesen, de hirtelen erőszakosan megcsókolja a fiút, aki egy pofonnal jutalmazza megaláztató jelenetét. Ott, valami. Valami összetört benne.
Lacey Stewart
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Eric Dumas 2017-03-12, 19:20
Elfogadva!
Üdvözlünk az oldalon!
Nos, mit ne mondjak, elég szokatlan szerelmi szálnak lehetünk szemtanúi, de kezd igen érdekessé alakulni, én mindenképp figyelemmel fogom követni a játékotokat, már csak Eric erőszakos jelleme miatt is Nem hittem volna, hogy ilyen hamar elviszi valaki Bleu keresettjét, mivel a maga nemében tényleg szokatlan kiírás volt, de örülök, hogy megalkottad Reméljük azért, hogy Eric nem csak az ő életében lesz jelen, szóval menj és építsd ki a kapcsolatait, jó játékot kívánok hozzá