2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Főkarakter: Draco Malfoy Teljes név: Richard Meroni Születési hely és dátum: 1976.08.01. Csoport: Mugli Kihez tartozol?: saját karakter
Jellemed kifejtése
Egész egyszerűen semmi nem érdekel már, se a családom, se a sport. Túlságosan is elvakult lettem. Amíg korábban az érdekelt, hogy kitűnjek valamiben, most nem tudok foglalkozni senki nyűgjeivel, csakis az érdekel, hogy megtudjam, hogy mi lett Diane-nel. Nem hallgatok az észérvekre, túlságosan is nyers vagyok, cseppet sem empatikus, így a kikérdezések, nyomozások kapcsán sem vagyok ügyes, mert ahhoz valamennyire azért törődni kéne mások lelkivilágával, na ez nagyon nem megy nekem. Mondanám, hogy alfahím vagyok, de még ez sem igaz, hiszen nem foglalkozom azzal, hogy bárki is hallgasson rám. Egész egyszerűen leszarom, hogy ki mit mond.
Megjelenés
Nem vagyok egy túlzottan szépreményű fiatal, hiszen az arcomra van írva, hogy mennyire el vagyok keseredve. Ez nem azt jelenti, hogy mély apátiába süllyedtem, épp csak annyi, hogy egykori sportos külsőm kezd villámgyorsan megfakulni, szemeim alatt elmélyülő táskák utalnak arra, hogy kávén és energiaitalon élek. Megfáradt arcomon gyakorta borosta található, ami egy lendületesebb fiatalnak még jól állna, nekem pocsékul, látszik, hogy két végén égetem a gyertyát. Na nem úgy, hogy drogozok, vagy nőzök. Az állandó feszültség, a rohanás, hátha sikerül megtalálnom a lányt. Sötét hajam és szemem van, egyértelműen kiütközik a latin külső, és egyébként még minimálisan érződik a csodásan kidolgozott férfitest, ami lassan hanyatlásnak indul, hiszen már közel sem vagyok edzett. Átlagon felüli magasságom, és széles vállam van. Viszont a rossz szokásaim nélkül nem tudok meglenni, vagy energiaitallal gargalizálok, vagy cigi lóg éppen ki a számból. Egyedül szeretett motorom az, amelyért még szenvedéllyel oda tudok lenni.
Életed fontosabb állomásai
Félig amerikai, félig olasz szülők gyermekeként azért nem könnyű az élet, legalábbis mások számára, mert kegyetlen természetem van. Egyrészt flegma, másrészt indulatos. Olyan párosítás ez, amelyben nem nagyon vannak az embernek úgy igazi barátai, viszont akik képesek elviselni mindezt, azokat örökre a szívembe zárhatom. A szüleim szinte hippiként járták amerikát, hogy aztán amikor iskolába kerüljek, lenyugodjak, és visszaköltözzenek Európába, azon belül Angliába, mondván hogy ne úgy éljem le az életemet, mint egy otthontalan korcs. Azért az életem első hét éve mindenképpen nyomot hagyott bennem, durván lázadok minden konvenció ellen, a britek karót nyelt viselkedését lazán kinevetem, nem kell nekem az öt órai tea sem. Kötekedő, provokatív stílusomat nem sokan bírják, így nem volt könnyű életem, a beilleszkedés szinte hamvába holt ötlet volt, a szüleim pedig mindezen megvonták a vállukat, úgy voltak vele, hogy gyerekből vagyok, és szabad teret kell engedni ennek a stílusnak. Anya egy tetoválószalonban helyezkedett el, így történhetett meg, hogy már tizennégy évesen nekem is öt tetkóm volt, amit megbotránkozva láttak a tanáraim, amikor az első gólomnál levettem a felsőmet, és a kötekedő bírót úgy kiütöttem, hogy négy fogába került. Na igen, de egy ilyen tehetséget hogyan is lehetne visszafogni? Csoda, hogy nem kallódtam el, ami egy Kelly nevű kiscsajnak volt köszönhető, ő mindig a földön tartott, és elhitette velem, hogy nem kell bebizonyítanom semmit. Ahhoz képest, hogy lány volt, sosem jöttünk össze, meg tudtuk beszélni a dolgainkat, pedig egyáltalán nem vagyok egy beszélgetős alkat. Viszont ő bekerült egy bentlakásos förmedvénybe, és egyre ritkábban láttam. A szüneteiben együtt lógtunk, de ahogyan alakult a foci karrierem, én is többet utazgattam, célom volt bekerülni az ifi vállogatottba, de gyakorta elutasítást kaptam, miszerint nem vagyok született angol, ráadásul ez a stílus nem a brit válogatott stílusa. Hiába volt a meccsenkénti gólátlagom 2,5 felett, nem vette be a gyomruk, hogy olyan vagyok, mint a tank, és még cselezni is tudok. Na igen, mintha a német és a latin stílus találkozna egy legyőzhetetlen párosításban, de nem akartak sztárolni, abban a csapatjátékban hittek, amiben én nem. A sors iróniája, hogy egy lány lett a vesztem... Vagy én az övé. Sportösztöndíjjal felvettem egy londoni egyetemre, ahol megismerkedtem Diane-nel, egy csinos kis barnával, akibe teljesen belezúgtam. Még hülye módon az is felmerült bennem, hogy ott hagyom a focit, elveszem feleségül, és mondjuk motorral bejárjuk Amerikát. Ebből nem lett semmi, mert egy elcseszett nyári napon eltűnt. Véglegesen az életemből. Egy benzinkútnál tankoltunk, ő elment a mosdóba, én meg a boltba fizetni, aztán hiába vártam, már nem került elő többé. Hiába kérdeződködtem, nem látta senki. Hivatalosan is be kellett jelentenem, hogy eltűnt. Nyom nélkül. A biztonsági felvételeken sem látták, csak addig, amíg bement a mosdóba, de mivel a kamera arrafelé nem veszi fel az embert, nem lehet látni, hogy hova tűnt. A rendőrségi nyomozás olyan volt, mintha meg sem történt volna. Néhány kihallgatás, aztán tanuk és nyomok hiányában csak egy körözést adtak ki, amit két hónap múlva vissza is vontak. Egy év telt el, a focit teljesen otthagytam, és már semmi sem érdekel már. A szerelem lassan gyásszá szelidült, de tudni akarom hogy mi lett vele, ezért a környező városokat, falvakat járom, hogy kiplakátoljam a képét, hátha egyszer valakivel összeakadok, aki csak egy pillanatra is látta. Ha egykor bunkó és kiállhatatlan voltam, ez hatványozódott. Van, hogy napokig nem eszem, teljesen felborult az életem, nincsen életritmusom, sem időérzékem. Csak megyek, a fociból összespórolt pénz kitart, és furcsa módon a szüleim is pénzelik ezt a furcsa hóbortot. Talán fel kéne vennem Kellyvel a kapcsolatot, hogy kibeszéljem magamból mindezt.
