2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Egy mosoly mára."
Főkarakter: Titkos karakter Teljes név: Sasha McCaine Születési hely és dátum: 1985.01.26., Paisley, Skócia Csoport: Hugrabug Patrónus: Őz Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Harmadik évfolyam, diák Képesség: - Mágikus adottság: - Familiáris: - Kiemelkedő tudás: Bájitaltan - Kiemelkedő Kihez tartozol?: Nicolas McCaine
Jellemed kifejtése
Vidám, örökmozgó, már-már hiperaktív leányzó vagyok. Szeretek másokat mosolyogni látni, annak ellenére is, hogy az én életemben is történt már egy-két rossz dolog. Ezeket azonban inkább figyelmen kívül hagyom és igyekszem a gondtalan kisiskolások életét élni, még ha ez néha azzal is jár, hogy büntetőmunkát kapok érte. Megértem ugyan a tanáraimat, hiszen képtelen vagyok akár néhány percre is egy helyben maradni, de erről igazán nem tehetek, túl nagy a kísértés... Sok barátom van, hiszen szinte mindenkivel azonnal megtalálom a közös hangot, ha pedig ez nem megy elsőre, akkor addig próbálkozom, amíg a jég meg nem törik és az általam képviselt fény be nem tör a felszín alá. Kiválóan alkalmazkodom másokhoz, talán ez lehet a titok nyitja... Nehezen mondok nemet a barátaimnak, még ha érzem is, hogy az, amit kérnek, talán nem helyes. Ebből kifolyólag buktunk már le Roxmortsban éjnek-évadján, amikor sikerült az egyik titkos járaton keresztül belógnunk a Mézesfalásba. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy egy zacskó édesség foglalt helyet a kezemben, amikor ránk akadt a mogorva tulajdonos. És azt hiszem, talán az sem titok, hogy amikor visszafelé vitt minket a Roxfortba, összebarátkoztam vele, ennek révén pedig mindannyian megúsztuk a büntetést. Nem szólt a tanároknak, így gond nélkül visszajutottunk a hálókörleteinkbe, azóta pedig minden hónapban küld nekünk egy-egy jókora csomag édességet. Tiszta haszon vagyok, nem igaz?
Megjelenés
Bájos pofim van, mindenki ezt mondja, és ezzel egyet is kell értenem. Gyönyörű, kékeszöld szemeim a legmogorvább embereket is kiengesztelik, talán Piton professzor az egyetlen, akivel eddig még nem boldogultam, habár a legutóbbi óra alkalmával talán már láttam egy kis enyhülést az arcán... Tényleg nem tudom. Szőkésbarna, hosszú, ápolt hajam van, melyet a magam által eszkábált kenceficékkel igyekszem még szebbé tenni, előtte persze szigorúan kikérve Madam Pomfrey tanácsát. Elvégre, még csak harmadikos vagyok, igazán nem lenne szerencsés otthoni kísérletezéssel felbolygatnom a hétköznapi életet. Bár, azért elég szépen próbálkozom. Kiforrott stílusom még nincs, habár nagyon szeretem a kényelmes ruhákat és a hozzájuk passzoló cipellőket. A farmer a kedvencem, rólam aztán le nem rángatja senki, nincs az az isten. Télen-nyáron azt viselek, nekem aztán nem számít, hogy belesülök, vagy fagyok-e...
Életed fontosabb állomásai
Emlékszem még a szüleim hangjára, igen élénken, noha magamban biztosra vettem, hogy az emlékük szépen meg fog kopni az idő múlásával. Talán pont a görcsös ragaszkodásom az, ami nem hagyta elhalványodni bennem ezeket a dolgokat. Fel tudom idézni anya illatát, amit akkor éreztem, amikor lehajolt hozzám, hogy puszit adjon. Világosan él bennem még apu mosolya is, akit – bár ritkán láttunk -, de nagyon szerettem. Aurorok voltak, ezt már tudom, noha kisgyermekként még nem igazán értettem, miért mennek el olyan sokszor, és miért maradnak távol olyan hosszú ideig. Végül rájöttem... Senki sem tudta, mindenki igyekezett eltitkolni előlem a dolgokat, de megéreztem a bajt. Apu halála talán még nem volt olyan érthető számomra, de anyué már annál inkább. Mindenesetre, senki sem mondta ki nyíltan, hogy mi történt, magamtól jöttem rá, habár ez nem volt nehéz. Láttam a fájdalmat a szemükben. Fiatal vagyok ugyan, de a magam módszereivel igyekszem én is vigyázni a testvéreimre. Régebben mindig ápoltam Nicót, amikor valami baja volt, noha elég szépen igyekezett a tudtomra adni, hogy nem kér a segítségemből. Én azonban kitartó voltam, és ugyan koptak a látogatásaim, de teljesen sosem maradtak el. Egyik testvéremet sem fogom magára hagyni, erre ne is számítsanak. Emellett pedig ott van a nővérem: Lioenah. Hozzá képest a házveteő tanára, Piton professzor csak egy kis kezdő kamasz, tényleg semmiség... Lioenah ugyanis fenekestül felforgatta az életünket, amióta a szüleink meghaltak. Igyekszem vele jóban lenni, tényleg, de mégsem ugyanolyan, mint régebben. Lekezelő, pimasz és mindig érezteti velem, hogy nem kíváncsi a társaságomra. Nála tényleg zárt ajtókat döngetek, de még sok földbe döngölő megjegyzésre lesz szüksége ahhoz, hogy feladjam a dolgot. Talán Sarah az, akivel a legjobban kijövök a családból. Mindig azt mondja, én vagyok az ő kiadása, csak kisebb változatban, én pedig ennek igazán örülök. Szeretem mindhármukat, de Sarah áll a legközelebb hozzám, hiszen nagyon emlékeztet anyura. Annak idején a Süveg a Hugrabugba osztott, noha nagyon szerettem volna a Griffendélbe vagy a Hollóhátba kerülni, ahol a testvéreim is voltak. Hiába könyörögtem azonban, a fejfedő hajthatatlan volt, és végül a Hugrába tett be. Pityeregve mentem az asztalhoz, de szerencsére hamar beilleszkedtem. Azt hiszem, a második fogásnál már volt öt barátom én pedig nevetve hallgattam az általuk mesélt vicces sztorikat, mellyel megpróbáltak feldobni. Ezek után viszont kissé nehezebb volt a testvéreimmel lennem, hiszen a korkülönbség, és a házak közti távolság erre nem adott túl sok lehetőséget. Természetesen, amikor csak tudok, összefutok velük, talán Lioenah az egyetlen, akivel nem erőltetem a dolgot. Nicolas és Sarah viszont szívesen látnak, én pedig eleget is teszek eme kívánságuknak. Mindig mindenben segítenek, én pedig örömmel ülök le Sarahval tanulni, mellette még arra is képes vagyok, hogy nyugton maradjak.
Ginny Weasley
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Sasha McCaine 2016-10-31, 10:57
Elfogadva!
Hahó Jej, egy újabb picur! És még hugrás is, ez igazán szuper! Őszintén, nagyon aranyos karaktert hoztál az oldalra. Kedvelem az ilyen kis életvidám gyerkőcöket, és az sem utolsó természetesen, hogy ilyen jó a meggyőzőképességed is. Látszik, hogy a kari már most is igazi nőci. A történetedet illetően, gondolom, hogy már azért megszoktad a házad, és biztosan ki is alakítottatok valami jó kis rendszert a tesóiddal, hogy tudjatok találkozni. Mindenképpen kíváncsi leszek majd rá, hogyan alakulnak a dolgaid, de ennyi tesó mellett biztosan nem lesz gondod Hibát nem leltem, az írás teljesen rendben van, úgyhogy már csak a foglalók maradtak és be is vetheted magad a játéktérre!
Jej, egy újabb picur! És még hugrás is, ez igazán szuper! 
