2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "... majd csak az utolsó pillantban!"
Főkarakter: Titkos Teljes név: Frank Raynor Ward Születési hely és dátum: 1971. 05.30. Dallas, Texas, USA Csoport: Mugli Patrónus: - Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Magánnyomozó Képesség: - Mágikus adottság: - Kiemelkedő tudás: - Kihez tartozol?: Keresett (Sheska)
Jellemed kifejtése
Csakis azért nem süppedtem el az önsajnálatban, amit az életem teljes összeomlása okozott, mert az éltet, hogy Jenny legalább túlélte, és boldog. Mindaz viszont, ami történt, alaposan megkeserítette azt a boldog, idillikus életet, amely a sajátom volt, és amelynek minden további állomását láttam magam előtt. A sors keze volt, hogy mi voltunk a hódító banda útjában, vagy előre eltervezett akció volt, azt majd még kideríthetem. Nem vagyok az az önsajnáló alkat, viszont empatikus sem, nem érdekel mások dolga, nem vagyok egy névtelen igazságosztó. Csak azért élek, hogy megtaláljam az apám gyilkosát, semmi mással nem foglalkozom. Tőlem hiába is várja a többség, hogy visszakérdezzek, vagy magamról beszéljek, nem szokásom fecsegni. Leggyakoribb időtöltésem a csendes merengés, a tervezgetés, a nyomozás. Hiszen valamiből meg kell élni, ezért privátban magánnyomozó vagyok. Abszolút nem cowboyhoz illő foglalkozás. Néha azért mégiscsak beállok valahova kerítést festeni, vagy birtokban intézőnek, de ez csak alkalmi munka, a célomra hajtok.
Megjelenés
Nem mondom, hogy makálatlan lenne a külsőm, sokkal inkább azt, hogy koravén vagyok. Amolyan ütött kopott ruházat, néha egy szebb öltöny, de inkább a dzsekik, és a kényelmes, laza viselet jellemző rám. Az arcomat viszont gyakorta borotválom, a hajam katonás, apám hozadéka, miszerint egy férfi mindig nézzen ki úgy, mintha az esküvője napja lenne. Erre már nem sok esélyt látok, ám a szokását akaratlanul is megtartottam. Alkatom a közel húsz évnyi fizikai munkának megfelelően kötött, szálkás. Nem vagyok éppen egy nagydarab, inkább az a férfiasan vonzó, erőteljes stílus jellemző rám. A tekintetem kemény, már-már hideg, mint akiről sugárzik a karizmatikusság, az eltökéltség. Ez így is van, előfordul, hogy olyan semmitmondóan tudok végigmérni valakit, hogy az már az első pillanatban tudja, hogy megszólalnia sem érdemes. Az oldalamon jól láthatóan pisztoly, senki nem szólhat semmit, van rá engedélyem. A mágikus golyók már csak pluszt jelentenek hozzá. Kalapot nem mindig hordok, Angliában nem éppen divat, de előfordul, hogy a régi idők emlékére felhúzom. És különben is, egy bosszúálló mutassa meg, hogy ki is valójában, ez pedig azt jelenti, hogy emlékeztetnem kell majd rá Rasmus főnökét, hogy kivel hibázott akkorát, hogy életben hagyta. Miután kellően jóképűnek teremtett az élet, a nők olvadozva fordulnak utánam, pedig azon túl, hogy rendre utasítom őket, nem foglalkozom velük túlzottan.
Életed fontosabb állomásai
Azon kevés muglik egyike vagyok, akik ismerik a varázsvilágot. Ez nem volt mindig így. Átlagos texasi cowboynak születtem, nem túl komoly iskolákkal, inkább csak az töltötte ki az életemet, hogy a farmon tevékenykedjek a családdal. Az anyám közel tíz éve halott volt már, amikor történetünk kezdődik. Az apám vezette birtokon marhákat tereltünk, és árultunk a húgommal, aki alig volt csupán két évvel fiatalabb nálam. Teljesen átlagos vidéki életet éltünk, ezen a vidéken alig múlik az idő, ugyanolyan volt szinte, mint százötven évvel ezelőtt, amikor az első vadnyugati telepesek megjelentek, hogy a vasútak alapjait lefektessék, és a vízlelő helyeken városokat húzzanak fel szinte a semmiből. Az egykori családunk neve immár mit sem számít, hiszen az események után nevet változtattam, ám a hugomra még az eredeti nevén fogok hivatkozni, Jennynek hívják. A sorsom hagyományosnak volt mondható, ami a kezdeteket illeti. Védtük ami a miénk, arrafelé általános dolog a fegyverviselés, hiszen a kemény élet megköveteli, hogy a saját birtokán mindenki maga legyen az úr. Egyenes út vezetett ahhoz, hogy mind Jenny, mind én valami helyivel házasodjunk össze, hogy legyen, aki tovább viszi majd a birtokot, hiszen szép gyarapodással számolhattunk, apa is még az ő szüleitől örökölte. Ám ami történt, azzal egyikünk sem számolhatott. Egy fülledt nyári estén az állatokat láttam el éppen, amikor öt ember érkezett. Különös alakok voltak, számomra furcsa ruhákban, köpenyekben. Többüknél balta, kard, számszeríj. Mégis a fa pálca volt az, amit az oldalukon a legkülönösebbnek véltem. Ekkor még nem tudtam, hogy mit is tudnak az értelmetlennek tűnő pálcikák. Később jöttem csak rá, hogy halált hordoznak. Az apámat keresték, mondván, kell nekik a birtok, afféle hadiszállásnak, és megveszik. Az apám a képükbe nevetett. Ekkor ért haza a hugom a városból, ahol az udvarlójával találkozott. Egyébként sem hiszem, hogy megkíméltek volna bennünket, ám amikor meglátták Jennyt, úgy gondolták, hogy őt is beleveszik az alkuba. Az apám egyértelműen távozásra, majd takarodásra szólította fel a bandát, vezetőjük a Rasmus nevet viselte. Miután Rasmus úgy vélte, hogy nem fognak kudarccal távozni, és a szerződésen ott volt a neve, nem hagyhatott minket életbe. Szekercéjével nem csupán az apám agyát loccsantotta ki, addig ütötte, amíg véres, pépes massza maradt belőle. Amíg két társuk engem, és a hugomat fogta le, a többiek végigmentek, és a halált hozó pálcákkal felgyújtották a birtokot. A marhákat leölték, vagy kiengedték, a lovakat hagyták bent égni, a termény is teljesen elpusztult. Ha nem érkezett volna meg egy hatodik társuk, egy Seska nevű szőke nő, akkor Jennyt megbecstelenítik, és utána mindkettőnket felkoncolnak. Addigra már engem félholtra vertek, és a hugom is kapott alaposan, de még nem vették el az erényét. A nő sürgetőre vette a bandát, hogy távozniuk kell, de én éreztem, hogy ő azért más, mint a többi. Nem csak a hugom miatti sajnálatból. Ő is elég barbár volt, de értelmetlen gyilkolásnak tartotta mindezt. A bandát, élülön Rasmussal elterelte, de ő még maradt egy keveset. Kimenekített az összeomló birtokról, hogy új életet kezdjünk. Magam sem értem, hogy miért csinálta, hiszen ha ő is hozzájuk tartozik, akkor vélhetően azonosak a céljaik. Nagyon kevés megtakarított pénzünk volt, hiszen minden a birtokban volt befektetve. Nagy részét a hugomnak adtam, és elváltunk egymástól. Nem vigyázhattam rá, inkább az udvarlóját kértem meg, hogy vegye magához, szerencsére ez sikerült. Két hosszú éven át kutattam a szőke nő nyomát, míg végül rátaláltam, ekkor már Európában, messze északon. Nem vonhattam felelősségre, hiszen ő segített nekünk, de mindent meg akartam tudni a varázslókról. Eléggé lerázott magáról, ő ugyanazt az életet élte. Mégis, ismét segített, hogy legalább találjak valakit, aki felvilágosít, aztán ő végleg eltűnt a szemem elől. Egy Moralla nevű vénasszonyhoz vezetett az utam, aki elmesélte, hogyan is működik a misztikumok világa. Két talizmánt is készített, noha senki nem tudja, hogy ezek nem fizikális tárgyak. Ugyan a nyakamban függ egy medál, és az ujjamon egy gyűrű, ám mindez megtévesztő. Rejtett tetoválásaim vannak, mélyen belevésbe még a húsba is, hogy ne lehessen eltávolítani, csak a halálom árán. Hiszen mindent feltettem arra, hogy bosszút álljak. Mégiscsak cowboy vagyok, texasi fenegyerek, aki nem tűrheti az apja halálát, a birtoka elvesztését. A tetoválásaim segítenek, hogy mindent lássak, amit a varázslók, így nincsen semmi rejtve előttem. A másik pedig arra jó hogy semmilyen varázslat nem hat rám, amit közvetlenül nekem céloznak. Ettől még egy tűzgolyó ugyanúgy felgyújt, de kiválóan véd az átkok, bűvölések ellen. Erre azért van szükségem, mert rájöttem, hogy Rasmus csupán végrehajtó volt, van valaki a háttérben, aki mindent irányít, az egész bandát is. Nagyratörő tervei ellenére mindig is a háttérben maradt, mintha maga a személyazonossága is komoly rejtély lenne. Biztos vagyok benne, hogy komoly varázsló, vagy boszorkány, viszont mivel én nem tudok varázsolni, fejlesztettem magamat, hogy a pisztolyomba mágikus golyók kerüljenek, és mindent megtudjak a varázsvilág veszélyeiről, a bestiákról, a csapdákról, elátkozott tárgyakról. Rasmust már az én kezem által érte el a vég, ha nem is szó szerint. Egy régi barátomat, Anchevet kértem meg, hogy férkőzzön be Sheska bizalmába, és segítsen neki elpusztítani az északi vezért. A többi bandataggal én magam számoltam le az évek során, Sheska pedig nem is sejtette, hogy a harcokban, portyákban elhulló áldozatok közelében én voltam a bosszúálló. Azt még nem döntöttem el, hogy Sheska milyen sorsra jusson, hiszen ő valahol rendes volt hozzánk, de mégiscsak egy könyörtelen hadúr szolgája. Meg kell tudnom, hogy kihez hűséges. Ha az ismeretlen, rejtélyes hatalomhoz, akkor neki is el kell buknia. Megtöltöm a pisztolyt, megigazítom fejemen a széles karimájú kalapot, és útra kelek Roxmortsba..
Először is, ezer hála amiért keresettet hoztál, biztos nagyon örül neki majd, aki kérte Másodszor, nekem külön öröm, hogy valaki muglit hoz, hiszen kevesen vállalják ezt, mert kevesebb a lehetőség, de örülök, hogy te a varázstalanok mellett döntöttél, abból is kellenek ám A leírások nem hosszúak, de igazából mindent megtudunk belőle, amit kell, plusz maga a történeted elég hosszúra sikeredett, szóval mindent egybevéve pont megfelel Érdekesnek találtam, hogy hogyan került Texas-ból ide, jól megoldottad Amikor a megjelenésnél említetted, hogy varázsgolyók, akkor felkaptam egy pillanatra a fejemet, hogy lehetséges lenne, hogy tud a varázslókról? De nagyon szupi kis et-t dobtál össze, le a kalappal tényleg tetszett Foglalózni ne felejts el, aztán már mehetsz is kideríteni, hogy a szőkeséggel mi legyen
Másodszor, nekem külön öröm, hogy valaki muglit hoz, hiszen kevesen vállalják ezt, mert kevesebb a lehetőség, de örülök, hogy te a varázstalanok mellett döntöttél, abból is kellenek ám 
A leírások nem hosszúak, de igazából mindent megtudunk belőle, amit kell, plusz maga a történeted elég hosszúra sikeredett, szóval mindent egybevéve pont megfelel 
Érdekesnek találtam, hogy hogyan került Texas-ból ide, jól megoldottad 
De nagyon szupi kis et-t dobtál össze, le a kalappal tényleg tetszett 
