2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] " The voices said kill them all... I'm just joking! That's not what the voices said."
Főkarakter: Titok hihi… Teljes név: Harleen Frances Quinzel Születési hely és dátum: Egyesült Államok, Boston 1974. szeptember 13. Csoport: Mugli Patrónus: - Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Hivatalosan pszichológus Képesség: - Mágikus adottság: - Kiemelkedő tudás: - Kihez tartozol?: Saját
Jellemed kifejtése
Harleen: Egy okos és határozott nő. Kisgyerek kora óta tudja, hogy pszichológus akar lenni és valóra is váltotta az álmát. Persze elég nehéz volt neki, hiszen öt éves korában el kellett költözniük Angliába. Mivel rengeteget tanult, így elég kevés baráttal rendelkezik. A stílusa eléggé merev, ugyanakkor, ha olyan társaságban van, akkor képes elengedni magát, de ez igen ritka nála. Kedvenc időtöltése az olvasás és a sétálás. Sokszor megy ki a parkba vagy a tengerhez, hogy ott elmélkedjen. Ezen kívül még, amit illik tudni, hogy reggelente futni jár, sose iszik kávét, változatos az étrendje és nagyon ügyel a külsejére. Sose volt rossz jegye semmiből, mindig is kiemelkedő tudással bírt, ezért sokan irigyelték, de őt sose érdekelte ez, meg az sem, ha valaki emiatt megpróbált keresztbe tenni neki. Könnyedén rázza le a sértéseket és egy perc alatt tovább lép rajtuk.
Harley: Őrült és elvetemült. Gyakorlatilag ő egy felnőtt testbe zárt öt éves kislány, akinek furcsa dühkirohanásai vannak. És mielőtt felmerülne az a kérdés, hogy tudathasadásos-e, nem. Csupán kettős életet élő személy. Nappal egy komoly és felelősségteljes pszichológus, éjjel pedig egy gyerekes gonosztevő. Kedvenc fegyvere a baseballütő, de a kalapácsot és a lőfegyvereket sem veti meg. Nem szokott ölni, kivéve, ha már nincs más választása, inkább csak fájdalmat szeret okozni és rabolni. Vagy néha kedvtelésből csak kiül egy épület tetejére és onnan néz le a többi emberre, hogy milyen kicsinek is tűnnek hozzá képest. Gyakran csinál ostobaságokat és minden, ami egy picit is veszélyesnek tűnik, ő azt élvezi, meg persze azt is, ami törvénytelen. Elég sértődékeny és könnyedén dühbe jön. Jobb nem felbosszantani, mert a végén még az illető a gyengélkedőn köt ki.
Megjelenés
Harleen: Többnyire szemüveget visel, lenge nadrágot és blúzt. Nem szereti a kényelmetlen és feszülős ruhákat. Úgy érzi, túl sokat mutat belőle, amit nem színlel. Szőke haja és kékeszöld szem van. Alkata magas és vékony. Persze nem annyira piszkafa, hogy domborulatai ne látszódnának jól. Nem használ sminket, ő inkább natúr szépség.
Harley: Haját két cofba szokta fogna, egyiket rózsaszínre, másikat kékre színezi, a sminkje pedig ugyan ilyen színű. Magassarkút, feszülős és szakadt pólót és egy nagyon rövid piros és kék nadrágot szokott viselni. Lábán különböző tetoválások vannak, kezére és arcára pedig felfesti a mintákat, majd este pedig lemossa.
Életed fontosabb állomásai
-Szóval Miss ő… -Harley Quinn. -Igen. Szóval mesélje el, miért lőtte le azt a férfit? A széken lóg fejjel lefelé és mikor a kérdést hallja mosolyogva néz a férfira. – Én is így kezdtem. – mondja, majd kuncogni kezd. -Micsodát?—kérdezi értetlenül a pszichológus - Mondja, tudja milyen az, mikor minden nap ugyanazt csinálja, aztán találkozik a végzetével, akivel azelőtt soha és rájön, hogy különleges?Olyan, mint amikor szabadon esel egyre közelebb érve a föld felé, majd mikor leérsz, nem meghalsz, hanem valami csodálatos történik veled. Mintha összekavarnának azzal az illetővel és soha többé nem tudsz szabadulni tőle bármennyire is próbálkozol. Hihetetlen az érzés. -Értem. És, ki ez az illető? -Nem tudom… Még! -Tudna mesélni erről az illetőről egy kicsit többet? -Ó, de még mennyire! ~ Minden akkor kezdődött, mikor Harleen befejezte az egyetemet. Pszichológusnak tanult, és igen jól is végezte a munkáját. De ő valami nagyobb kihívásra vágyott. Nem csak egyszerű emberek panaszait hallgatta meg és segített rajtuk, hanem a problémás eseteken, a börtöntöltelékeken is. Nagyjából másfél évig dolgozott ott és sokakon segített, mikor megérkezett ő… Amikor belépet a szobába egy asztalhoz szíjazott embert látott. Mondták neki, hogy veszélyes a fickó, így nem lepődött meg. -Rossz nap mi?—kérdezi kedvesen. Mindig úgy gondolta, hogyha így bánik a pácienseivel, akkor nagyobb haladást ér el náluk, mintha bunkózna és visszaélne a bizalmukkal. -Mondja csak kedvesen, volt magának már igazán rossz napja?—kérdez vissza a fura figura. -Mit ért ez alatt? -Azt, mikor találkozik azzal, a bizonyos illetővel mégsem tudja őt elérni. Mondja, tudja milyen az, mikor minden nap ugyanazt csinálja, aztán találkozik a végzetével, akivel azelőtt soha és rájön, hogy különleges? Olyan, mint amikor szabadon esel egyre közelebb érve a föld felé, majd mikor leérsz, nem meghalsz, hanem valami csodálatos történik veled. Mintha összekavarnának azzal az illetővel és soha többé nem tudsz szabadulni tőle bármennyire is próbálkozol. Hihetetlen az érzés. -És hogy hívják? -Még nem tudom. -A… a nevem Harleen. Harleen Quinzel. -Bájos neve van Harleen. Mondja, a barátai úgy szokták becézni, hogy Harley? -Nincsen túl sok barátom. -Hát Harley, akkor most egy újra lelt! És akkor, meglátott valamit a férfiban. Egyszerűen nem tudta úgy otthagyni, hogy tudja, vissza fogják vinni egy cellába és egészen élete végéig ott fog maradni. Így egy pillanatig sem gondolkodva kiszabadította őt és kivitte az épületből úgy, hogy azt senki se lássa. ~ Pár hónap múlva az eset után el kellett hagyni az intézményt. Nem a szöktetés miatt, hiszen arra senki sem jött rá, hogy ő volt. Más okai voltak. Végre megtalálta a férfi rejtek helyét és úgy döntött, hogy soha többé nem hagyja magára. Ehhez persze el kellett fogadnia azt a tényt, hogy előtte nem mutathatja magát annak az okos és intelligens lánynak, hanem hasonlóan a másik illetőhöz őrültnek kell mutatkoznia. Ami talán elsőre igen könnyűnek tűnhet, hiszen nincs más dolga, mint agyatlan hülyeségeket végrehajtani, de ez egy olyan embernek, mint Harleen nehéz. Ő mindig is ésszerűen gondolkodott, sosem tett olyat, amiről tudta, hogy őrültség vagy lehetetlen, de most mégis ezt kell tennie azért, hogy az, akit szeret elfogadja. Ami persze butaság, hiszen ha valaki szeret olyannak szeret, amilyen vagy, de persze ezt az akkori Harleen még nem értette (és a mai napig nem érti), mert szerelmes. De hogy ki is ez az illető pontosan… A valódi nevét nem tudja, ő maga pedig csak Pudingnak szólítja. Mindig egy különös fekete szemfedőt hord és fő fegyverei a pisztoly, ágyú, vagyis a lőfegyverek. Rendkívül pontosan céloz, gyakorlatilag sosem hibázik. Ő viszont nem annyira őrült és elvetemült, mint azt Harley gondolta. Sokkal elmebetegebbre gondolt. Ő maga ezért lett olyan szeleburdi és aljas. ~ Mikor elment hozzá első dolguk volt kitalálni miben jó a lány. Kiderült, hogy nem csak okos, hanem nagyszerű atléta is és hajlékony. Ezt próbálták meg elsősorban fejleszteni és fegyverként használni. De ez önmagában nem elég arra, hogy megvédje magát. Harceszközeként a kalapácsot és a baseball ütőt választotta. Bár az esetek nagy többségében inkább az utóbbit. A nevét pedig átalakította, így lett Harley Quinn, ami annyit tesz, udvari bolond. Nem hiba, hogy a ruhája is kezdetekben ehhez hasonlított. Egyik fele piros, másik fekete és egy piros, csörgős sapkája volt. Persze ahogy egyre mélyebbre ásta magát a bűnözésben, úgy változott ez is, hiszen a mostani szerkója már sokkal jobban néz ki. Szóval igen, társak voltak és bár Harley partnere nem viszonozta a nő érzéseit nem bánta. Azonban az egyik bevetésük során valami balul sült el és ez az ő drága pudingjának életébe került. Ezek után visszatért egyszerű pszichológusi munkájához, bár nem a börtönben. Titokban, esténként pedig a szerelme gyilkosára vadászott. Nemsokára meg is találta, elment hozzá és végzett vele. Úgy gondolta azzal, ha ő megöli az illetőt, akkor megbosszúlhatja egykori társát. ~ -Na tetszett a kis mesém? – kérdezi tenyereit összecsapva. -Hát… értem, hogy miért végzett azzal a férfival, de azt nem, hogy a másik két ott dolgozóval miért kellett ezt tennie. -Pedig ez olyan egyértelmű. – kezd bele, majd odasétál a pszichológushoz, elővesz a cipőjéből egy aprócska revolvert és fejbe lövi. – Mert vicces. - Alig hogy kimondja röhögni kezd, de nem olyan szépen nőiesen,hanem mint egy beteg őrült. A hangja idegenné válik es elesse, majd pedig kisétál az épületből meg mindig fülig érő vigyorral.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Harleen Quinzel 2016-05-19, 21:14
Elutasítva
Sajnos ebben a formában ezt több okból sem tudom elfogadni, ebben a listában a legkisebb ok, hogy a múltbeli események leírásakor már pszichológus volt, azonban ehhez szerintem túl fiatal... Ettől még el is tudnék tekinteni, azonban súlyosabb, hogy a karakter egy DC univerzumból egy az egyben átvett karakter, ami a HP világába nem illeszthető bele. Minden további probléma származékosan ebből következik, ezekből viszont annyi van, hogy nem sorolnám fel. Egyszerűen túl messze járnak attól, amit ebben az univerzumban a muglik világa megtestesít - ha elfogadnám, azzal kinyitnánk a kaput a mugli kategóriában például a Vasember, Amerika Kapitány, Sólyomszem, vagy Batman és a Zöld Íjász előtt is, azonban ez egyáltalán nem illeszthető be egy HP világba.
