2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Aminek meg kell halnia, az meg is fog."
Főkarakter: Piper Fane Walsh Teljes név: Piper Fane Walsh Születési hely és dátum: 1972. szeptember 5., Cardiff Csoport: Hivatalosan varázshasználó, nem hivatalosan halálfaló (mellékesen pedig bájitalmester) Patrónus: Északi sólyom Foglalkozás: Egyik foglalkozásban sem látnál szívesen. Képesség: - Mágikus adottság: - Kiemelkedő tudás: Az élvezetek hajkurászásában nagyon kiemelkedő a tudása.
Jellemed kifejtése
Biztos benne, hogy az első benyomások nagyon sokat számítanak, és pont ezért szeret jó benyomást tenni elsőre. Egy igazi úriember, aki már az első szempillantásnál felméri magában, hogy mit is akar az embertől. Szerencséd van, ha semmit, mivel könnyen elsétálhatsz a könnyed beszélgetés után, és még a számlát is kifizeti helyetted. Ha azonban akar tőled valamit, akkor hamar az ágyában találhatod magad, mégpedig a számla rád eső részének behajtása közben. Akkor különösen vigyázz, ha házasként sikerült elcsábítania, mert az első alkalommal is, de a többivel főleg, a markába kerülsz és ott fog megzsarolni, ahol tud. Félvér, és a muglik világában látja a jövőjét elsősorban, de nem válogat varázsló és mugli között, mindenki potenciális ’ügyfél’ lehet. A varázslókkal ugyan óvatosabb, viszont nem riad el attól, ha az ’ügyfél’ nem fizetése esetén erőszakhoz kell folyamodnia kéz- és/vagy lábtörés formájában. Alapvetően higgadt ember, nehezen lehet kihozni a sodrából, de ha egyszer sikerül, akkor ott kő kövön nem marad. Repülnek a tányérok, a poharak és minden, ami csak a keze útjába kerül vagy a pálcájával magához tudja hívni. A hangját még ekkor sem emeli fel, az csöndes, visszafogott, szinte már meg bűnre csábító olyan szempontjából, hogy folyamatosan hallani akarod. Neki is vannak rossz napjai, ha olyankor kerülsz közel hozzá, akkor jobb ha füled-farkad behúzva menekülsz, mert mogorva, káromkodik és egy rossz nézés miatt is kerülhetsz az ellenségeiről vezetett listára.
Megjelenés
Piper tinédzser korában egy nagyon sármos férfi volt, azonban az idők folyamán megváltozott, és ennek az őszülő haja látta a kárát, amit azóta is folyamatosan borotvál. Ezt pedig hol parókákkal, hol pedig kalapokkal, sapkákkal próbál leplezni. Rendszerint elegáns, egy igazi úriember, meg sem mondanád, hogy belülről annyira rohadt, hogy még egy rohadt alma is egészségesnek mondható mellette. 183 centi magasan meszeli a felhőket, barna szemei pedig olyan csapdába csalnak, amikből az eredeti barna haja sem ment meg. Ha szerencséd van, akkor elveted azonnal az első benyomásod róla, különben a második már csalódásként fog érni. Szinte állandó partnere a fekete öltöny, a fekete ing, a vörös nyakkendő és a kényelmes ugyanakkor nagyon is giccses bőrcipő. Hivatalos megjelenéseken semmi mást nem hajlandó felvenni ugyanakkor baráti társaságban, mikor elengedi magát egy farmerben és pólóban is megláthatod. A többi viszont már legenda, amit jobb, ha magad jársz utána.
Életed fontosabb állomásai
Pont ugyanígy csapott le a villám aznap is, mikor születtem, mint most. Anyám és apám azonnal tudták, hogy semmi jóra nem számíthatnak tőlem, mivel annak a villámnak köszönhetően égett le a házunkhoz tartozó melléképület. Tudták és mégsem tettek semmit. Az ő bajuk az én szerencsém. Nem voltam jó gyerek, nagyon nem, de melyik életrevaló gyerek jó. A különbség csak annyi, hogy nekem nem lehetett lakatot tenni a számra, mindenfelé híreszteltem, hogy varázsló vagyok, ezért gyakran kellett költöznünk. Fogalmam sincs, hogy mi történt azokkal a muglikkal, akik hallották a beszámolómat, de nem is különösebben érdekelt. Az egyetlen ember, akinek igazán szót fogadtam a nagyanyám. Nyáron, mikor nem jártam a mugli iskolába, akkor mindig nála voltam. Ő sajnos a Roxfortba kerülésem előtti évben meghalt. Láttam, pont akkor is nála voltam. Este lefeküdt mellém az ágyba, aztán másnap reggel hiába ébresztgettem, már nem reagált. Ültem az ágy szélén, és nem voltam képes sírni az elvesztésén. Valami összetört bennem, és onnantól kezdve a szüleim bevallása szerint teljesen kezelhetetlen lettem. Alig várták már, hogy bekerüljek az iskolába, ahol a bájitalokban és az átkokban éltem ki magam. A bájitaltan hamar a kedvencem lett, az svk-ra pedig úgy tekintettem, mintha valami isten lenne. Úgy gondoltam, ha tudod, hogyan kell valami ellen védekezni, akkor elő is tudod okozni, és nekem ez utóbbi volt a lényeges. Az évek nyugalomban teltek, csupán az okozott felfordulást néha, hogy megdézsmáltam a bájital hozzávalók raktárát, aminek nem nagyon örültek egyesek, mint mondjuk a professzor. Nem mintha érdekelt volna. Vonzottak a sötét dolgok, és ezt nem csak a pálcával átkozásban láttam, hanem a bájitalokban. Iskolaelsőként végeztem ebből a tantárgyból, ami csak azon múlt, hogy a hatodévem végére már saját bájitalaim voltak, amiből néhányat szabadalmaztattam és a mai napig használják például a gyógyításban. A tanáraim meglepődtek, mikor nem mentem tovább a felsőbb iskolák egyikébe sem. Miért is mentem, ha alig vártam, hogy kikerüljek onnan és csatlakozhassak a halálfalókhoz. Ez persze nem sikerülhetett, hiszen a Nagyúr bukása után szőrén-szálán eltűntek. A kutatásukba kezdtem, miközben egy saját hálózat kiépítésén dolgoztam, ahol nem riadnak vissza a gyilkolástól sem. Újra akartam éleszteni őket, hiszen nem lehettem biztos benne, hogy Voldemort visszatér valaha. Nem várhattam addig, hogy majd akkor bizonyítsak. Fel kellett keltenem valahogy a figyelmüket már korábban, és ezért mindent megtettem. Voltam gyilkos, szerető, zsaroló, ami csak kellett, de az idő csak múlt, és nem haladtam semerre, de nem adtam fel. Ennek meg is lett az eredménye. Egy nap sétáltam az utcán, mikor felbukkant ő. Akkor még nem tudtam, hogy engem keres, de valamiért első látásra beleszerettem. Talán a kisugárzása tette ezt velem. Visszaérve a lakásomhoz láttam újra, amint ott várt rám. Csak egy feladatot jött megosztani velem, ami a belépőm lehet, ha ügyesen elvégzem. El kellett kísérnem, és én örömmel megtettem mindent, amit kértek. Azóta fellendült kicsit az üzletem, mind a bájitalkészítés szempontjából, mind minden más szempontból. Akkor már csak egy dolog tartott vissza, amit még meg kellett tennem. Erre viszont nem volt időm az új helyzet kialakulása, megismerése és beilleszkedése miatt. Addig inkább vakmerőnek mondtam volna magam, aztán viszont hatalommániásnak és zsarnoknak. És volt egy titkom, amiről az egész szervezeten belül csak ő tudott, és elég világossá tettem, hogy ha kinyitja a száját, akkor kivágom a nyelvét. Akármennyire is akartam még húzni a dolgot, nem lehet. Igen, a villám, mint annyiszor életem során, most is keresztülcikázott az égen, és én néztem, ahogy visszatükröződik a vértócsában. Az utolsó dolog, ami végre szabaddá tett, amit talán már régebben meg kellett volna tennem. Elmegyek a holttestek mellett, majd felgyújtom az egész kócerájt. Nincs szükségem ilyen örökségre, ma este úgyis vár már rám a boldogság egy másik formája.
A hozzászólást Piper Fane Walsh összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2016-02-24, 11:06-kor.
Lavender.Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Piper Walsh 2016-02-23, 17:47
Elfogadva!
Először is köszönöm az együttműködést és a javítást. Tudom, hogy nem könnyű egy már kész és sok munkába kerülő ET-t javítani és vagy átírni, de úgy hiszem így nyugodt a lelke mindenkinek. A jellemmel és a külsővel nem is volt gond, azt remekül összeraktad, nem mindennapos egy parókát viselő karakter, jön egy nagyobb szél és husss! Kíváncsi vagyok ki lesz az első aki megpróbálja majd lekapni, vagy véletlenül leverni, hacsak nincs odaragasztva, persze bűbájjal sok mindent meg lehet oldani. A történet kerek egész maradt, úgy vélem semmit nem vont le a karakter életéből, érdekes, izgalmas és sok mindent előrevetít, mégis azért maradt a fantáziánknak is. Nem is tartóztatlak tovább, eleget vártál és dolgoztál, már csak a játék van hátra. Vigyázz, kész, játssz!
A jellemmel és a külsővel nem is volt gond, azt remekül összeraktad, nem mindennapos egy parókát viselő karakter, jön egy nagyobb szél és husss! 
Kíváncsi vagyok ki lesz az első aki megpróbálja majd lekapni, vagy véletlenül leverni, hacsak nincs odaragasztva, persze bűbájjal sok mindent meg lehet oldani. A történet kerek egész maradt, úgy vélem semmit nem vont le a karakter életéből, érdekes, izgalmas és sok mindent előrevetít, mégis azért maradt a fantáziánknak is. Nem is tartóztatlak tovább, eleget vártál és dolgoztál, már csak a játék van hátra.
