2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Rettentően rémes napom volt. Kellemetlen dolgok sora várt rám, még arra is gondoltam, hogy valaki esetleg megátkozott... Ahogy elnézem a szobatársaimat, miként pillantanak rám, már meg sem lepődnék rajta. Biztos vagyok benne, hogy egyáltalán nem szimpatizálnak velem, pedig én igyekeztem... Kedves voltam, nyitottam feléjük, de mégis, annyira utálkozva, irigykedve néznek néha utánam, hogy már majdhogynem sírhatnékom van. Most is úgy érzem, mintha már nem sok választana el tőle. Egyedül vagyok, társaságra vágyom, így olyan magányos. Már azon is gondolkoztam, hogy be kellene szereznem egy háziállatot, valami olyat, amit engedélyeznek a Roxfortban. Ha jól tudom, három vagy négy ilyen állat van. - Bagoly, macska... és? - mormogom magam elé, komolyan elgondolkozom, hogy mi lehet a harmadik. Talán a kutya? Nem, az túl nagytestű, azt nem hinném, hogy engedélyeznék. Egy hörcsög? De annak meg nem lenne túl sok értelme... Felsóhajtok, és egy hirtelen ötlettől vezérelve, megszólítok egy fiút. Idegen, nem ismerem, de fiú, és így könnyedén kérhetek tőle szívességet. - Kihívnád valamelyik Weasley fiút, aki benn van a hálóban? - pislogok rá ártatlanul, bevetve minden vélavéremet. Bár, fogalmam sincs, hogy hogyan is működik ez, de végül is látom a szemében azt a felcsillanást, mint minden alkalommal a fiúknál, amikor csak egy kicsit is mosolygok, vagy nevetek. Meg meg is indul befelé, én pedig újra egyedül ácsorgom. Tördelni kezdem az ujjaimat, és kissé idegesen pillantok körbe. Olyan kellemetlen, ha egy ilyen igazságtalan trükk után egyes-egyedül maradok, így inkább visszasietek a kanapéhoz, lehuppanok rá, és a mellkasomhoz ölelt térdekkel várom, hogy az egyetlen ismerőseim közül végre felbukkanjon valaki. Reményeim szerint itt vannak már, elvégre, késő délutánra mindenki végez, nem?
Zene Szavak száma: 265 Megjegyzés: erre kíváncsi leszek. Aktuális viselet [You must be registered and logged in to see this link.]
Gabrielle.Delacour
Reveal your secrets
Tárgy: George és Gabrielle Szer. 9 Dec. - 19:59
***
A hozzászólást Gabrielle Delacour összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. 9 Dec. - 20:10-kor.