2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "A kudarc nem arra való, hogy elvegye a kitartásunkat, hanem pont ellenkezőleg, buzdítania kell minket!"
Főkarakter: Camrise Arogonte Teljes név: Dany Willer Születési hely és dátum: London, 1971. feb. 9. Csoport: Tanár Patrónus: Makimajom Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Látványmágia (Látványmágia) tanár Képesség: - Kiemelkedő tudás: Sötét Varázslatok Kivédése - Kiemelkedő, Látványmágia - Kiemelkedő
Jellemed kifejtése
Dany Willer egy egyszerű ember, vagyis... Én egy egyszerű ember vagyok, aki szereti a diákjait, és megtesz értük bármit. Én egyikre se mondanám, hogy menthetetlen, csak vannak akiknek egy kicsit több segítség kell, mint a többinek. A tanítást nem lehet valakire ráerőltetni, hanem inkább valamilyen más módszerrel kell rávenni a diákokat, hogy felkeltsük az érdeklődésüket. Például én próbálom viccessé és élvezetessé tenni az óráimat, például néha ledobom a pólómat, és srácoknak olyan kocka hasat kell csinálniuk, mint amilyen nekem van. Vicces egy-kettő próbálkozás, és vannak akiknek egyáltalán nem jön össze, ilyenkor nem megalázom, hanem biztatom azzal, hogy egy jó húsz év múlva biztos olyan sörhasam lesz nekem is, majd óra után oda hívom, és felajánlok neki egy plusz gyakorlást, hogy miért nem az osztály előtt? Mert ez másra nem tartozik, és mindenkinek van egy egyéni tempója, sose erőltetek semmit sem, ha nem megy, inkább... Próbálok segíteni, hogy egyszer összejöjjön. Nekem sem ment minden régen tökéletesen, de megkaptam azt a segítséget, amire szükségem volt, és pont ezért a kedvenceim az ilyen kis gyengébb tudású diákok. Belőlük lehet kihozni a legtöbbet, mert általában egy rejtett képességet rejtegetnek, amit maguktól talán nem is tudnának a felszínre hozni.. Na de elég az iskoláról, másról is kell beszélni... Szóval én egy vicces egyéniség vagyok, jó a humorom, vagyis még nem igazán panaszkodtak rám, azonban lehet ennek köze van a külsőmhöz, és a kockáimhoz... No mindegy. Kitartó vagyok, és sose adom fel, lehet bármiről is szó, bár a kitartóságom inkább a tanításban látszik meg. Emellett szeretek társaságban lenni, és néha én vagyok a társaság lelke, bár ha a tanárokról van szó, akkor van közöttük egy-kettő, akivel nem szívesen töltöm az időmet. Egyesek tanítási módszereit nem igazán értem, és nem elítélem, csak nem értek egyet vele, és pont ezért nem is megyek el vele mondjuk hétvégén a Három Seprűbe inni egy vajsört. Mindezek mellett még roppant őszinte vagyok... általában. Ha valakivel problémám van, akkor elmondom neki és megoldást találni a nézet eltérésekre. Igen, így van... Bár csak egy emberrel nem vagyok őszinte. Ez az ember nem más, mint Savannah a könyvtárosnő, aki elképesztően dögös és... Na jó, talán hétéves voltam, mikor belezúgtam, és... Minden bizonnyal elfelejtett azóta, hisz annyi év telt el azóta, bár akkoriban tökös voltam, és megcsókoltam, vagyis szájra puszit adtam neki, apám... Milyen gáz voltam akkoriban. Na mindegy, egyszer úgy is tálalok neki, és elhívom randira, ha pedig nemet dob, akkor simán ledobom a pólómat és a testem segít neki a döntésben. Esetleg, ha többre lennél kíváncsi, akkor megismerhetsz jobban a játéktéren *kacsint*.
Megjelenés
Mit is mondhatok a kinézetemről? Sajnos tudom, hogy tökéletes, vagyis szinte tökéletes a testem, és sokkal több kocka van a hasamon, mint az átlag férfiaknak, és épp ezért merem kijelenteni, hogy a diáklányok élvezik, mikor a srácokat szívatom azzal, hogy próbáljanak meg egy olyan tökéletes testet felölteni, mint amilyen az enyém. sajnos nem tehetek róla, hogy ilyeneket mondok, hisz... Én csak hallgatok a nők véleményére, abban nincs semmi rossz, igaz? Na de térjünk a lényegre, hogy miket is hordok. Leginkább ingeket és talárt, ami alá egy farmert húzok. bár az igazat megvallva nem szeretem a talárt, túl sokat takar el belőlem, és...Ha már egyszer sokat dolgoztam azért, hogy ilyen legyen a testem. Röviden összefoglalva, mikor tehetem, akkor nincs talár. Talán kicsit elfogult vagyok magammal, de mindegy... Szóval ingeket hordok az időm nagy részében. Sokkal elegánsabb, és karakteresebb, mint egy sima póló. kifejezett szín nincs, mindegy milyet hordok, csak ne legyen rózsaszín, mert azt a színt ki nem állhatom. bár nem mindig vagyok ám ingben, néha pólókat is hordok, mag ujjatlan trikókat is, és gyakran járok könyvtárba, minél jobb cuccokban, hogy Vannah felfigyeljen rám végre. Lehet, hogy most már tényleg ideje lenne elhívni egy randiira, és ott minden kiderül majd. Na de folytassuk. Elég magas vagyok, az biztos hogy 190 centi felett vagyok, és nem is baj, hogy ekkora vagyok, könnyebben megvédem a nőket, ha egy szerencsétlen részeg alakot kell lerázni róluk egy kocsmában. Magasságomhoz egy nagy adag jóképűség is párosul. Könnyen leveszem a nőket a lábukról, hisz nem csak jó pasi vagyok, hanem tisztelet tudó is, és sose vagyok velük egy paraszt... Szóval barna hajam van, és enyhén borostás arcom. Aztán még ott van a két kék csodaszép szemem, amikért úgy szint oda vannak a nők, vajon melyik részemet nem szeretik? Egyértelműen izmos testem van, és ha gondolod, akkor megszámolhatod a kockákat *felhúzza felsőjét, majd nevet, és leengedi*. Lényegében ennyi, majd úgy is megpillantasz egyszer, és megbizonyosodhatsz mindenről.
Életed fontosabb állomásai
Kezdjünk is bele, oké? Szóval... 1971 telén születtem egy londoni kórházban, valahol a város közepén. Nem valami hiper-szuperben, de a célnak megfelelően. Anyám sokat mesélt nekem azokról a napokról, mikor megszülettem, mindig azt hajtogatta, hogy nagyon durva tél volt, és nehezen tudtak hazahozni, úgy kellett lapátolni a havat. Mondanom sem kel nem nagyon érdekelt, de nem volt mit tenni, meg kellett hallgatni. Gyorsan lezajlottak az óvodás évek, de nem szerettem az óvodát, mert olyan unalmas volt, hogy aludni kellett. Sokkal jobban szerettem futkározni, és játszani, mint feküdni és megpróbálni aludni. De nem volt mit tenni be kellett tartani a szabályokat, már akkor is. szóval azt a pár évet végig szenvedtem és utána jöttek a Roxfort-os évek. Mindenek előtt megtörtént egy csók, vagyis egy szájra puszi a mostani könyvtáros nénivel, aki eszméletlenül dögös. Na de szerencsére nem emlékszik rá, vagyis nem mondogatja, hogy régebben már bepróbálkoztam nála, és ez a szerencsém... Na de a Roxfort-os napok klasszak voltak. Szerettem minden egyes napot ott tölteni. Nem volt bajom a családommal, de nem is szerettem különösebben velük lenni. Otthon minden olyan átlagos volt, és unalmas. Semmi jót nem lehetett tenni, csak dolgozni és segíteni. Nagyon ritkán engedtek el otthonról játszani valakivel, vagy valakihez. Bár voltak borzalmas eredményeim is az egyik évben. Miért? Próbáltam belezúgni egy másik lányba, hisz Savannah reménytelen volt, és mondhatni sikerült is egy ideig kizúgni belőle, de a csaj kivel lépett le, vagyis kivel feküdt le? A legjobb haverommal, bár nem lepett annyira meg, mert számíthattam volna rá, de nem hittem volna, hogy vele fog lelépni. Ez taccsra tett, és eldöntöttem, hogy... Kigyúrom magam. Eddig egy átlagos testalkatú srác voltam, de attól a naptól kezdve megváltozott minden. Elkezdtem keményen edzeni, majd az évek során megkaptam a vágyott eredményt, kockás a hasam, és a nők imádják. Aztán jött az egyetem természetesen egy másik iskolában. Nem igazán tudtam, hogy melyik szakot válassza, de végül a tanár szak lett a nyerő. Miért? Mert nagyon sok diák van, akik nem kapják meg a megfelelő figyelmet, és van egy általános rossz kép a tanárokról, nem akarok példázni - PITON -. Az elején picit döcögősen ment, de végül az egyik tanárom sokat segített nekem, hogy azzá váljak, aki most vagyok. Szerettem az egyetemet, sok bulin voltam és haverokkal is sokat mentünk el hétvégén iszogatni. Az egész életem eddig átlagos volt, és nem tudok semmi különöset vagy különlegeset felmutatni, csakis... Az érzéseimet, amik ennyi év után sem változtak, hisz még mindig oda vagyok Savannah-ért. És most jelenleg tanár vagyok a Roxfortban, jobban mondva Látványmágia tanár. Szeretem csinálni, amit csinálok, ez az életem. Szeretek tanítani és szeretem viccesebbé tenni az óráimat, mint feljebb is említettem, szoktam viccelődni is az órán. Konkrét példa, már egyszer elmondtam, de akkor még egyszer: van mikor ledobom a pólómat, és azzal viccelem meg a srácokat, hogy csináljanak olyan csodálatos kockás hasat, mint amilyen nekem van, mondanom sem kell nem mindenkinek megy annyira könnyen, de nem is baj. Minden diákomat ugyanúgy szeretem, nincs kedvencem, és rengeteg különórát adok, hogy a lemaradtabb vagy gyengébb képességű diákjaim felzárkózzanak. Lényegében ennyi lenne az én kis életem.
Savannah Elinor Harper
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Dany Willer 2015-07-06, 22:06
Elfogadva!
Szóval akkor már stílusosan fogadom eeel. Ez a pasi... még sose láttam, de igazán awww, főleg a cuki kis fejével, meg azokkal a kockákkal a hasa helyén, nem csoda, hogy azt mutogatja a diákjainak rendszeresen és szerintem ezzel tökéletesen el is éri a célt, hogy tanuljanak és fejlődjenek. A jellem és a kinézet most is szépen hosszan kifejtett lett, tökéletesen megírtad, nekem sose megy ennyire részletesen, max. néha szalad csak meg a kezem, de az viszonylag ritka. A pasas pedig nagyon kis cuki, igazi kis energiabomba, ebben teljesen biztos vagyok úgyhogy tuti remek játékok lesznek majd vele és hogy a diákjai imádják az is biztos! Nem is tudom, hogy mit mondhatnék még, le a kalappal neked ezúttal is, és már nem sokára kezdőt is kapsz, meeeert megérdemled! Foglalózni azért persze ne felejts el.
A múlt csak visszahúzza az embert. Olyan, mint egy háló. Az a fajta, amibe belegabalyodik az ember, és megfullad.
Ez a pasi... még sose láttam, de igazán awww, főleg a cuki kis fejével, meg azokkal a kockákkal a hasa helyén, nem csoda, hogy azt mutogatja a diákjainak rendszeresen és szerintem ezzel tökéletesen el is éri a célt, hogy tanuljanak és fejlődjenek. 
A jellem és a kinézet most is szépen hosszan kifejtett lett, tökéletesen megírtad, nekem sose megy ennyire részletesen, max. néha szalad csak meg a kezem, de az viszonylag ritka. 
