2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Curiosity often leads to trouble!"
Főkarakter: Főkarakter Teljes név: Izabelle Carol Margaret Thatcher Születési hely és dátum: London, 1978. április 20. Csoport: Hollóhát Patrónus: vadszamár Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 9. évfolyam (bestiamester) Képesség: - Kiemelkedő tudás: -
Jellemed kifejtése
“…s az érdekesség már magában is értéket jelent, amely jó érzéstől és rossz érzéstől független.”(Thomas Mann) Sosem szerettem volna kitűnni a tömegből, csak hű lenni önmagamhoz, megfelelni apám elvárásainak és élvezni az életet. Többnyire sikerült is. Sokféle hatás ért gyermekkoromban, és ez egyfajta alkalmazkodási képességet, empátiát, türelmet nevelt belém. Kiábrándultság helyett az elfogadást választottam, így legtöbben szelíd, segítőkész és életvidám lánykának ismernek. Apám angol "jegestea" vére mégiscsak bennem is csörgedezik, s ugyan abszolút hangulatfüggő vagyok, de sosem engednék meg magamnak másokkal szemben egy kedves mosolynál kevesebbet. Néha nehezemre esik, néha szinte csak árad, de mindenképp elővarázsolom magamból azt az apró kis görbületet. A legnagyobb meglepetésemre sokan úgy gondolják félénk és érzékeny vagyok, de akik kicsit is jobban ismernek abszolút az ellenkezőjét vallják. Imádok új dolgokat kipróbálni, izgalmas helyzetekbe keveredni, szórakozni, nevetni. Igazán kevés dolog tud meglepni és még kevesebb feldühíteni, persze a mindennapok apró-cseprő idegességei nálam is jelen vannak, de nagy fába vágja az a fejszéjét, aki engem üvöltözni szeretne látni. Néhányszor már csalódtam a világban, és talán ezért hibás kissé az értékrendem. Képtelen vagyok valamit fehérnek vagy feketének nyilvánítani, s ha kell a legnagyobb morális tévelygést is észérvekkel támasztom alá. Minden csak nézőpont kérdése, az egyetlen amit tehetek, hogy a pozitív dolgokra koncentrálok.
Megjelenés
Egy átlagos nő közeledik feléd, lépteit már messziről hallod a cipők koppanásából, és láthatod amint hanyagul hátraveti hosszú szőke fürtjeit. Járásából egyfajta angol arisztokratikus elegancia árad, öltözete makulátlan, nőies és kifinomult, talán Párizs utcáin tudnád elképzelni. Ahogy közelebb ér, arcán feltűnik egy kedves mosoly, és intenzív kék szemei is szinte nevetnek, ám mégis van bennük valami titokzatos, valami mély...bármennyire is alaposan megnézel, sosem találnád ki, hogy épp sárkányok közé készülök, és igenis be fogom piszkolni kezem. Ahogy elhalad melletted megcsap egy ismeretlen illat... jázmin és gyöngyvirág, az édesanyámnak készült parfüm, amit az emlékének áldozva használok. Persze erről Te nem tudhatsz, csak a kissé szeszélyes illatfelhőt érzékeled, ami pontosan illik hozzám. Ha igazán jól ismersz, akkor láthattad az egyetlen tetoválásom, ismerheted a sálak iránti szenvedélyem, és tudhatod mennyire szeretek melegítőben rohangálni, de ha csak csendes szemlélőként tekintesz rám, azt hiszem elég hamis képet alkotsz rólam, de ez ellen nem szeretnék tenni.
Életed fontosabb állomásai
Végignéztem, ahogy megölték édesanyámat! Általában ezzel a mondattal véget tudok vetni minden múltamat firtató kérdésnek, de ha valakit még ezután is érdekel a sztori, akkor megnyugodhat, a többi része az életemnek egyáltalán nem tragikus. Első emlékem az a bizonyos este, pontosabban a kép és a hangok már kifakultak, csak az érzésre emlékszem intenzíven, amit akkor éreztem. 2-3 éves lehettem egy sötét sarokba bújtam, és rettegtem. Nem tudtam mitől, nem tudtam kiktől, de éreztem, hogy szörnyű dolgok történnek éppen, s nem tudok ellenük tenni semmit. Összekuporodtam, és vártam, vártam, hogy valami történjen. Végül megérkezett az édesapám, az idegenek eltűntek, s nekem még beletelt pár percbe mire meg tudtam mozdulni. Odaszaladtam Apához, megérintettem a vállát, és azóta kimondatlan kapocs köt minket össze. Ő mindent megtett azért, hogy szép gyermekkorom legyen, hogy ne kelljen az édesanyám teljesen elengedjem, hogy normális életet éljünk, és őszintén szólva kiválóan helytállt az egyedülálló apa szerepében. Mindig ott volt mellettem ha kellett, egy percig nem gondoltam arra, hogy eltitkoljak előle bármit is. Szerettem, és Ő is szeretett engem, a kis kétszemélyes családunk nagyon jól működött. Egy ideig még itthon maradtunk, majd Párizsban éltünk, és sokfelé utazgattunk is. Megismertem a világot, a maga tökéletlenségével, és megpróbáltam Apát boldoggá tenni. Még ott találkozott egy másik nővel, aki mellett végre nevetni láttam, de végül nem lett folytatása a viszonynak. Ahogy felcseperedtem engem is felvettek a Roxfortba, a süveg pedig a Hollóhát asztalához osztott, Apa büszke volt, én pedig igyekeztem jó tagja lenni a csapatnak. A suli viszonylag simán ment, mindig is jó fejem volt a tanuláshoz, és a szorgalmammal sem voltak gondok. Középszerű kviddicsjátékosnak számítottam, de már ekkor kiderült, hogy igazán az állatok vonzanak. Így egyértelmű volt, hogy milyen irányba tanulok majd tovább. Mondanom sem kell, Apa nem épp repesett az örömtől. Ő auror, miért számítana néhány sárkány veszélyesebbnek mint anno halálfalók? Erre a kérdésre szerencsére Ő sem igazán tudott mit felelni, így idén kezdtem a második évem a Roxfort bestiamester szakán. Mindeközben otthon is történtek változások, Apa újraházasodott, aminek kifejezetten örültem, majd elvált, amit őszintén szólva előre láttunk a húgával együtt. Ami viszont jól sült el, hogy így lett két féltestvérem, akikkel nagyon jól kijövünk, és már ők is a Roxfort öreg iskolapadjait koptatják, így kölcsönösen oda tudunk figyelni egymásra. Én közben elköltöztem otthonról, szép lassan önállósodom, és ha minden jól megy, nemsokára már hivatásos Bestiamesterként kereshetek munkát.
Lavender.Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Izabelle C. M. Thatcher 2015-04-23, 21:28
Na igen, a szőke és ártatlan szépség aki vasladynek készül. Jaj a sárkányoknak. Kíváncsi vagyok hogyan parancsolod majd a helyére a Magyar Mennydörgőt:) Az ET szépen fogalmazott, összeszedett írás, fordulatos múlttal. Az iskola egy kedves, bájos és titokzatos lánnyal gazdagodik aki minden bizonnyal tartogat mindenkinek meglepetést. Nekem tetszik Foglalózz PB-t, patrónust és mehetsz játszani