Főkarakter: Főkarakter
Teljes név: Nastasia Olegovna Romanova
Születési hely és dátum: Szentpétervár, Oroszország; 1979. december 17.
Csoport: Hugrabug
Patrónus: Leopárdmacska (bengáli törpemacska)
Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Diák, 6. évfolyam
Képesség: Akármire dobtam: semmi se sikerült 
Kiemelkedő tudás: Bűbájtan - kiemelkedő, Bájitaltan - kiemelkedő
Jellemed kifejtése
Cseppet sem véletlen, hogy éppen egy macskafajta lett a patrónusom. Világ életemben olyan voltam, mint egy igazi macska, törleszkedő, doromboló, nagyon cuki, nagyon kedves, de ha valami nem tetszett, akkor fújtam és karmoltam is. Lehet, hogy valaki sunyinak és alattomosnak tart emiatt, de sosem számított. Nem emberekhez vagyok hű - csak Lenámhoz - hanem helyekhez, én az a lány vagyok, aki közölte a szüleivel egy veszekedési periódusban, amikor azok válni akartak, hogy nem megyek sehová egyikükkel sem, maradok a szülőházban, s amelyikük elmegy, az lesz az, aki engem elhagyott. Megbántódtak, tudom. De nem váltak el, szóval azt hiszem, hogy az egész család nekem köszönheti az azóta beállt békét. Nem mondom, hogy idilli a szüleim házassága, de csendes és békés. Mára ők is bevallják, hogy jobb ez így.
Szeretek nevetni, se bármilyen furán is fog hangozni ez: sírni is szeretek. Szélsőséges vagyok, ami azt illeti, de nem megfejthetetlen. Könnyen oldódom, szeretettel barátkozom, de nagyon gonosz tudok lenni akkor, ha valaki, valamiért csak egy kicsit is, de nem szimpatikus nekem. Akik ismernek, elfogadnak így. Tipikus macska-vonás ez is. Nem adom akárkinek a kedvességemet, s nem is bocsátok meg hamar. Sőt, van, akinek soha. A bizalmam nagy kincs, s csak egyszer lehet eljátszani.
Megjelenés
A hajam természetesen olyan vörös, amilyennek látszik, arcom szeplős, igazi pulykatojás vagyok, így csúfoltak odahaza. Szerintem szép arcom van, de ezt nem szoktam hangoztatni, mert nem vagyok nagyképű. Az alakom olyan, amilyen, ha mértéktelenül fogyaszok édességet, akkor a kilók rám is ugyanúgy rakódnak, mint bárki másra. Igazán nem érdekel, amilyen könnyedén szedek fel, olyan könnyen dobok is le súlyt, nem különösebben foglalkozom vele, csak úgy alakul a testem, szinte magától. Nincsenek extrém, kiemelkedő ismertetőjegyeim, hacsak nem a tetoválás, amit a derekamon viselek. Rendszerint nem mutogatom, nem arra van. A nővéremmel csináltattuk pár hónappal ezelőtt, az övé is ugyanilyen. Persze, tudom én, hogy minek - milyen rendszámnak - nevezik ezt a muglik világában, de nem érdekelt soha. Oka van a tetoválás elkészültének, s ezt az okot csak a nővérem és én ismerjük, senki más. Anya persze kiakadt amikor meglátott minket, de nem érdekel ez sem. Viselje el. Már nagyok vagyunk.
Életed fontosabb állomásai
Kedves Eileen!
A baglyod nagyon erőszakos, kedvelem, mert hasonlít a nővéremre. Lena a neve, s ő is imádja a drazsét.
Nem tudom, hogy mit írhatnék. Az angolom talán túl rémes, elnézést érte, majd alakulok. Írásban jobban megy, mint szóval, szóval addig örülj, amíg nem találkozunk. Vagy ez így rossz indítás? Visszaszívva!
Ahogy mondtam, van egy nővérem, Jelena, de én csak Lenának hívom. Ez a kedvenc nevem, nem szeretem, ha bitorolják. Elvégből egy Lenával sem vagyok jóban, csak a nővéremmel. Az iskolában is van egy Lena nevű lány, nem vagyok hajlandó szólni hozzá, rosszabb napjaimon egyenesen gonosz vagyok vele. Azért írom ezt le, mert a levelezés alapja az őszinteség, s nem csak a jóval szokás megismertetni a másikat. Ha a vélaszármazékságod miatt lehet, hogy nem foglak bírni, akkor te engem meg talán a Lenautálatom miatt. Mert ott biztos durvábban ki fogom szekálni a Lenákat - ha ugyan vannak. Vannak? - mert hiányozni fog a nővérem.
Amúgy most megyek majd hatodikba, nálatok. Nasztyának hívnak itthon, ha gondolod, akkor te is szólíthatsz így. Anyukám mugli, ahogy apa is, szóval igazi sárvérű vagyok, de egy cseppet sem szégyellem. A nővérem is varázshasználó, ahogy én, kettővel jár fölöttem, tanítónak tanul plusz egy éven a sulinkban. Szentpétervár mellett van egyébként az iskola, én szeretem, mert szerintem nagyon szép. Rendesen körbe van bűbájolva, a városiak semmit nem tudnak róla, engem is rettenetesen meglepett az, hogy milyen közel van az otthonomhoz. Ugyanis én is szentpétervári vagyok, ezt el is felejtettem mondani.
Nagyon várom, hogy bekerülhessek hozzátok az iskolába, de féle is tőle, pedig nem vagyok gyáva. De az új környezet mindig ijesztő. De lesz társaságom, viszek magammal némi hazait. Ciki vagy nem, de ez a kedvenc plüssmacim lesz, még Lena varrta nekem, szeret varrni. Ő mindent szeret, nagyon rendes lány. Én nem vagyok ilyen. Utálom például a mályvacukrot és a nagyképű embereket. Éles a nyelvem, anya azt mondja. Amúgy anya nagyon nehezen emésztette meg, hogy én is olyan lettem, mint Lena. Az első lányának boszorkánysága is megütötte a lelkét, de az enyém pláne. Nagy szerencsénkre a húgunk, Danina nem kapott levelet az iskolából, s már tizennégy, így nem is fog. Ő megmaradt normálisnak, így anya lelke is megnyugodott.
Persze szeret, de azóta másként. Lena nem beszél róla, tagad. Én tudom. De apa nagyon rendes, a maga egyszerű, kétkezi munkás mivoltában sokkal érettebb gondolkodású ebben, mint kétdiplomás anyánk.
Joggal kérdezhetnéd, hogy minek akarok a Roxfortba menni. Őszintén szólva nem tudom. Azt hiszem, hogy a kalandot keresem. És büszke vagyok, amiért enyém lehet ez a csereösztöndíj. Kevesen kapnak ilyet, Szergejev tanár úr szerint, aki az iskolánkat igazgatja ez igazi áldás, ne pocsékoljam el. Nem szokásom, értékelem az ajándékokat, amiket ad az ég.
Nagyon szeretem a kviddicset, de csak nézni. Én nem vagyok jó benne, repülni tudok, a seprűfogásom biztos, de nekem ez az egész sport magas. Mondjuk minden sport az, nem vagyok egy sportos alkat, de tudok mugliautót vezetni. Ha gondolod megtanítalak, nagyon buli és szerintem ilyesmi tudással nem sok varázsló meg boszorkány rendelkezik!
A vezetésen kívül az éneklést szeretem, de erre itt nem sok lehetőségem van. Nálatok akad valamilyen kórus vagy ilyesmi? Bármit szívesen eléneklek, szeretem a zenét meg a táncot. ezekben a kulbhelységekben szokott lenni buli? Mi néha kirúgjuk a ház oldalát. Az osztályfőnökünk nagyon jó arc, Oksana-nak hívják, s szólíthatjuk a keresztnevén, nem kell azt mondanunk, hogy Miss Petrova. Persze órán igen, azt mondjuk, de ha buli van, akkor csak Oksana és még tegeződünk is vele. Eleinte fura volt, én szeretem a magázást meg a tiszteletet, de Oksana olyan más. Teljesen zizzent, szerintem eszményi haver, de nem jó tanár. Ahhoz túlságosan diákfejjel gondolkodik. azért merem leírni neked, mert sose tudja meg. Úgyse ismered.
Nem tudom, hogy mit írhatnék még, így elsőre minden olyan nehéz. A barátaidra is legalább olyan kíváncsi vagyok, mint rád. Remélem, hogy nekem is lesznek ott barátaim. Ez a süvegetek engem is beoszt majd? Nálunk nincsenek házak, mi mind egyben vagyunk, s csak évfolyamokon belül osztályokra tagolódunk. Állítólag a megérzett lehetőségeink szerint. Én az I.-es vagyok, 5/I.-es osztály tanulója. Az 5/III.-asokat utálom a legjobban ők pöffeszkedpk eléggé. Az ő szakterületük az átváltozástan, nekem az megy a legkevésbé. Mi I.-esek bűbájtanos tagozat vagyunk.
Szerintem most elköszönök, még van egy kis tanulnivalóm mára. Nem szeretek úgy megírni egy dolgozatot, hogy előtte nem tanultam eleget. Legyen szép napod aztán, hogy ezt a levelet olvasod!
Ölellek: Nasztya
