2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Igazából nem vagyok se kém, se valamiféle auror, hogy olyan nyomozásba fogjak, amitől még akár komoly bajba is kerülhetünk. Én csak szeretek rajzolni és festeni és világ életemben elkerültem a komoly problémákat és még csak a szüleimtől sem örököltem rá semmiféle hajlamot. Nem voltam sosem nagyravágyó, vagy Griffendéles jellem, aki keresné a bajt. Én jól el voltam a saját kis világomban, ahogyan most sem vonz a lehetőség, hogy egy ismeretlen és látványosan veszélyes helyet kutassal fel, szóval határozottan értékelem, hogy felbukkan a két auror és nagyon nógatniuk sem kell, hogy lépjünk le és a veszélyes dolgokat hagyjuk meg inkább nekik. Azért arra elhúzom a számat, hogy még csak válaszra sem méltatnak ezzel a hellyel kapcsolatban. - Azért ez nem volt szép... - jegyzem meg Jacknek immár tisztes távoltásból, hiszen az a nő, Agathaa néni még felbukkanhat az életünkben, így viszont semmit se tehetünk, ha netán fel se ismerjük. Elég rosszul hangzik. De persze nincs mit tenni, jobb ha nem keveredünk valami veszélyes ügybe, úgyhogy kénytelenek vagyunk távozóra fogni tényleg, amíg ők ezt elintézik és én újra csak hálás mosollyal pillantok Jackra, hogy ennek ellenére mégis akar segíteni Sam ügyében. Fura az elmúlt néhány hosszú percben, majd egy órában igazából alig-alig jutott eszembe a srác, csak most hogy Jack terelte rá a szót...
Nem nagyon tudunk sokáig tanakodni, hogy mi lehet a kocsma titka, mert az a két auror elég gyorsan lekoptat. Mivel Fiona elnézést kér a nevünkben, én már külön nem fogok, csak bólintok, kézen fogom, és elindulunk vissza az iskolába, csak a vállam felett nézelődök olykor vissza gyanakodva, mintha beletenyereltünk volna valamibe, ez az Agatha nénis dolog azért nem hagy nyugodni, de most félreteszem. – Ha már így alakult, köszönöm neked ezt a mai napot. Szerintem holnap is találkozzunk, és most már tényleg beszéljük meg ezt a Sam elcsábítása dolgot, gondolom nagyon várod már, hogy lásd a reakcióját, ugye? – Kérdezek rá, bár olyan jól éreztük magunkat együtt, még így nyomozás közben is, teljesen elterelődött a figyelnünk, de az alap dolog, ami miatt találkoztunk, nem sikkadhat el, ezért is hívom fel rá a figyelmét. Bármilyen jó is volt együtt, vagyok annyira úriember, hogy nem lépek át a Sam-ügyön. Még egy picit beszélgetünk, aztán ideje mára elvállni, nekem is millió dolgot kell átgondolnom, de leginkább lelassítani valahogy a szívverésemet, mert az majd kiugrik a helyéről.
//Köszi a játékot édeske^^//
▲ music: [/url]Beauty and the beast ▲Note: Just for you ▲
- Elég félelmetesnek tűnik és mi nem vagyunk se aurorok, se semmi. - rázom meg a fejemet. Igen sejtheti, hogy erősen hajlok a felé, hogy ne kockáztassuk, mert nem a mi dolgunk, akármennyire is érdekes kérdés, hogy mi van ezzel az öreglánnyal, na de ezért kockáztatni akár az életünket is... az már nem tűnik annyira jó ötletnek. - Egyáltalán hogy lehet egy ilyen hely a Roxfort közelében? - tanakodom tovább, de persze a kérdés is csak költői, na de tényleg ez egy fekete mágiával átitatott fogadó, csomó ember van itt, akik ki tudja miféle alakok, jönnek-mennek és akármikor összefuthatnak egy diákkal is akár. Ez így nem hangzik jól, szerintem inkább szólnunk kellene valakinek arről. Az igazgató biztosan hinne nekünk. Ez más azért, mint Jack esete Nora halálával, hiszen Dumbledore eleve ide vette őt, tehát bízik benne, biztos, hogy hinne nekünk, ha elmondanánk neki az egészet az elejétől a végéig. Szóval már épp válaszolnék, hogy dehogy akarunk, amikor megérkezik a fiatal srác... férfi, mert idősebb nálunk és a másik pasas messzebb még inkább, sőt kiderül, hogy valami aurorok lehetnek. - Persze bocsánat, csak... lehet hogy van bent valaki, akit ismerünk, persze nem úgy komolyan ,csak nagyon távolról és furcsa, hogy itt van és ide jár. Ha a végére jártak valahol tudhatunk meg valamit arról a nőről? - próbálom azért óvatosan megkérdezni, de simán lehet hogy eleve elküldenek minket a sunyiba, hogy nem adhatnak ki semmiféle információt valami folyamatban lévő nyomozásról, de akkor honnan fog kiderülni, hogy Nora nagymamája miért van itt? Vagy egyáltalán az, hogy nem bukkanhat-e fel bárhol fiatalabban úgy, hogy aztán meg fel se ismerjük? És ha ilyen helyekre jár akkor mi van, ha... Na jó az végképp ijesztő, ha arra gondolok, hogy a bottal járó idős nénike esetleg veszélyes is lehet. Bizonytalanul pillantok oldalra Jackre, hogy ő mit mond erre, hiába hogy a dombon már látom jól, hogy az idősebb fickó eléggé sürgetően pislog felénk.
- Ez rohadtul valami sötét, fekete mágia, de ha én mondom, sose hiszi el senki. – Felelem keserű szájhúzzással, mert próbáltam én magyarázkodni, hogy valaki felültetett, az alakomban ölte meg Norát, az apja meg az ügyvédei könnyedén söpörték le a védekezésemet, így menekülőre fogtam, amikor még csak háziőrizet volt. Örülhet, hogy Dumbedore kiállt értem, de nem tudom, jó ötlet-e nyomozásba fogni, amivel összefüggésbe kerülök valami sötét, és félelmetes dologgal. Akaratlanul is megfogom Fiona kezét, mert érdekel az, hogy mibe csöppentünk, de ennél talán kevésbé lenne félelmetes, ha azt taglalnánk, hogyan csábíthatja el Samet. – És hogy akarunk-e. – Nem akarok gyávának tűnni, de miért kell nekünk most ebbe belemászni? A hátunk mögül viszont halk mozgást hallok, amolyan „te küldd el őket. Miért én?” veszekedést, és valaki megkocogtatja a vállunk. Amikor megfordulunk, egy nálam pár évvel idősebb fiatal férfi áll itt, messze a távolabb a domboldalon pedig egy idősebb, őszes hajú fickó, karbafont kézzel. A fiatalabb szólít meg minket. – Húzzatok el, legyetek szívesek. Auror ügy. Warrington nyomozó vagyok. És ti útban vagytok, dolgozunk egy ügyön, ne zavarjatok be. – Fionára sandítok, akkor ezek szerint már más is tud erről a helyről, mi meg itt privát kukucsálunk. Én a részemről hajlandó vagyok menni, de vajon Fiona mit lép erre?
▲ music: [/url]Beauty and the beast ▲Note: Just for you ▲
Na jó, cseppet sem tűnik ez a hely bizalomgerjesztőnek akárhogy is nézzük, de amikor tovább figyeljük csak egyre inkább elbizonytalanodom. Nem vagyok hős Griffendéles és még csak nagyon kalandvágyó sem, most meg mibe csöppenek! Ezek után, hogy fiatalok jönnek ki hátul... hát hallottam azért már én is sötét mágiákról, de ha valami ilyesmiről van itt esetleg szó, az semmi jót nem jelent és talán nem a legokosabb döntés, ha ennek tényleg mi akarunk utánajárni, miközben nem vagyok csak szakértők, se aurorok, se... semmi olyanok, akiknek ezt meg kellene tenni. - Jack... és ha ez valami tiltott és veszélyes dolog? - nem akarom, hogy beszarinak tűnjek, de na talán mégis az vagyok, mert nem értek az ilyesmihez és nem is buzog bennem a tettvágy, hogy olyasmit akarjak kideríteni, amiből akár komoly baj is lehet. - Ha fiatalon jön ki lehet, hogy meg se ismerjük. - húzom el a számat, mert mi van akkor, ha boszorka már járt bent, ha netán megfiatalodott és ha már láttuk is netán máshol, az iskolában... bárhol, de nem tudtuk, hogy ő az. Ez azért már elég ijesztően hangzik és nem tudom, hogy ki akarom-e deríteni, vagy be akaroká-e menni oda. Olyan rosszul hangzik, hogy félek, de a fenébe is ez valami sötét mágia lehet, úgyhogy igenis félek, hogy bajunk lehet belőle! Talán kiderül, hogy magunk fajta fiataloknak veszik a vérét, vagy az életerejét és abból fiatalodnak vissza és hát őszintén szólva nem akarok az lenni, akit lecsapolnak, ha rájönnek, hogy mi nem vagyunk idevalók. - Szerinted bejuthatunk egyáltalán? - pillantok rá még mindig fedezékből. Beadjuk, hogy mi is öregek voltunk, de nagyon jól sikerült a kezelés? Nem tudom, még mindig nagyon bizonytalan vagyok és ezt láthatja is rajtam. Nem akarok ilyen gyorsan kihátrálni a nyomozásból, hiszen én jöttem nagy lelkesen, de ez azért jóval veszélyesebbnek tűnik, mint amit én gondoltam.
- Jójó, úgy értem annyira nem vagyok idős, hogy megugorjam ezt a korlátozást. De nem is értem, hogy lehet ilyen szórakozóhelyet nyitni, ami csak a vénségeknek jó.. – Csóválom a fejemet, nagyon nem értem ezt a dolgot, de mindegy, Fiona viszont aranyos, és ez elvszi az élét a gyanakvásomnak, de azért kukucskálunk ki a fa mögül, hátha beugrik valami. Ahogy így közel hajolunk, és suttogunk egymásnak, mintegy véletlenül megérintem Fiona tincseit, és arébb simítom, de csak hogy jobban lásson. Mert át nem fogta össze a vacsorára semmivel, így meg a szemébe lóghat. Nem szoktam senkivel ennyire közvetlen lenni, de ha Ivor szerint is olykor el kell döntenem, hogy mit akarok, a kezem pedig magától mozdul. – Aha.. nézzük meg hátul. – Bólintok, és a fák között osonva megkerüljük az épületet, ahol pár perces váltásokban többen is jönnek ki. Mind rémesen fiatalok. Némelyik annyi idős, mint mi. Homlokráncolva osztom meg Fionával a balsejtelmemet. – Ez nekem.. nagyon nem tetszik. Valami sötét mágia fiatalítja meg őket? Mit kell érte fizetni? Az öregasszony is bement oda, sőt, rendszeresen jár, - Már korábban is mondtam a lánynak, hogy Agatha néni már nem használ botot, és jóval mozgékonyabb, mint volt. Kétlem, hogy bent valami aromaterápiás medimágusok várnák őket. Ez valami.. sötétebb!
▲ music: [/url]Beauty and the beast ▲Note: Just for you ▲
Azért mégis csak úgy gondolom, hogy más a mi helyzetünk, mármint őt elvakította a szerelem, de én sem vettem észre, hogy Nora nem annyira jó, mint amilyennek külsőre tűnt és ez azért már jóval ijesztőbb. A fene tudja ezek után, hogy az ember hogyan merjen bárkiben is megbízni, ha igazából akárki lehet egy jól kifundált álca mögött az illető. - De téged elvakított a szerelem, volt mentséged, de... senki sem vette észre, akkor túl jól csinálta. Tudod ijesztő, hogy az ember ennyire képes megjátszani magát. - érezheti, hogy azért ez számomra tényleg olyen elrettentő dolog, hiszen alapvetően nyílt ember vagyok, aki knnyen barátkozik és nyit mások elé, viszont most úgy fest, hogy jobban meg kellene válogatnom, hogy kivel barátkozom, vagy ki felé nyitok, hiszen ki tudja, hogy kinek mi van az álcája mögött és hogy ki hogyan ejt át azzal, hogy kedvesnek tűnik aztán meg kiderül, hogy cseppet sem az. - Ezt most úgy mondod, mintha egyébként nem lennél tényleg fiatal. - csóválom meg mosolyogva a fejemet, amikor már a rejtekünkből figyeljük a romosnak tűnő épületet, de az idős fickó arra megy, szóval tuti, hogy nem olyan romos mint amilyennek azért külsőre látszik. - A Korkorrigáló főzet jó lenne, de az nincs nálam és nem is tudom honnan szerezhetnénk hirtelen. Vagy megpróbálhatunk bemenni hátul, mintha valami személyzet lennénk, hátha beveszik. - nincs hirtelen más ötletem ,hiszen nem tartok magamnál bájitalokat és igazából kétlem, hogy nála lenne bármi ilyesmi, valahogy viszont mégis csak be kellene jutnunk oda, hátha ott van a banya. Mondjuk gőzöm sincs mi van, ha megtaláljuk. Nem vagyok auror, még csak nem is készülök annak, úgyhogy az ilyen nyomozósdi sem az én pályám, de szeretnék segíteni Jacknek, meg egyébként is baromi kíváncsi vagyok rá, hogy mi ez az egész. A bácsika közben a bejárathoz ér, ahol úgy fest egy őr és mintha valami villanó mágia is ellenőrizné. Nem is tudom, hogy vajon egy sima Korkorrigáló főzetet nem szúrnának-e ki, bár lehet hogy ennyire nem komoly a hely védelme, hiszen mégis csak egy kocsma, nem valamit titkos szekta szálláshely gondolom.
Roxmorts határától egy kicsit távolabb lévő épület, egy afféle retro kocsma, ami korhatárhoz kötött. Nem léphet be akárki és természetesen a muglik szemének csak egy megközelíthetetlen romos épületnek látszik, de persze belülről szó sincs erről. A korhatár eleve 50 év, mármint az alsó, ez alatt be se nagyon engednek senkit, ha csak az illető nem a személyzethez tartozik. A szórakozóhely tehát kifejezetten idősebbeknek van fenntartva.
