Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Ereklyeraktár
  Today at 15:17
Neal Charmaine




ϟ Az elveszett húgom
  Yesterday at 21:25
Oliver Bailey


ϟ Levéltári kincsek
  Yesterday at 16:43
Cody Armstrong

ϟ A Black Birds Tokyo-ban
  Yesterday at 16:29
Alicia Geller

A hónap posztolói
Nox Djarum
 
Megan Smith
 
Cody Armstrong
 
Luna Lovegood
 
Ivarn-vo Inor
 
Leticia Samuels
 
Jade Wilson
 
Grayson Paisley
 
Graves Matlock
 
Georgiana Findley
 
Statisztika

Összesen 575 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Sheree Parks

Jelenleg összesen 33317 hozzászólás olvasható. in 3113 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Mercedes & Freddie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Freddie Highlight
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-10-26, 17:30

18+


Miközben ajkaival és ujjaival dolgozik a farkamon, kellemes borzongás fut végig rajtam és mégis egyfajta kiégettség társul hozzá, amit nem tudok mire vélni. Haját nem tépem meg, de hatarozottan megmarkolom mikor mélyebben szájába fogad én pedig ezt követően nem bírom ki, hogy ne lökjem szájba párszor lazán egy taktus erejéig, aztán persze hagyom, had folytassa és bontakozzon ki újra.
Közben vegigszalad rajtam a gondolat, hogy mennyire is félre ismertük egymást. Legalábbis egyfelől biztosan. Egy átlagos lány, ha úgy bánnak vele, ahogy én Merccel, hanyatt homlok menekül sírva, független attól hányadjára történik vele ami. Menekül, retteg, küzd. De Mercedes nem. Ő egyiket sem teszi. Még ellenállás sincs igazán benne. Miért? Valóban ennyire elvette volna az eszét a szerelem? Vagy az is lehet, én tőlem őrült meg egy kissé. Ha olvasnék képregényt azt mondanám olyan mint egy szelíd szakaszában lévő Harley Quinn.
Az ábrándozásnak azonban vége! Ideje cselekedni.
Valóban meglep hogy sikerült beindulnia, miután felnyársaltam hagyok egy pillanatot a görcsben élvezkedve. Kiszakad belőlem egy kéjitta mordulás egy sóhajjal. Kezeimmel átérem kellemes vonalú karcsú derekát hüvelykujjaimmal a keresztcsontját, a gödröcskéit találom meg, aztán nemes egyszerűséggel elindítom a menetet. Pár lasabb mélyre menő lökés után szigorítom, keményítem a tempót. Nem fogok vele finomkodni. Egyik kezem a derekán hagyom, masik kezemmel az össze szijazott kezeit fogom át mintegy kantárt. Ahogy hevül a helyzet, úgy szorítom egyre inkább a kezeit. Feneke a combjaimnak ütközik újra és újra, egyre keményebben. Hamar nyikordulni kezd alattunk a padló. Amiből következik hogy a térdeiről a bőr biztos, hogy le fog jonni. A lélegzeteim, szuszogásom viszont határozottan arról tanúskodik, hogy nekem bizony minden fasza!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mercedes Johnson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 31

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-10-02, 07:28


Freddie & Merci
[You must be registered and logged in to see this image.]

18+

Tudom, hogy a végcél az lesz, hogy durván átmegy rajtam, mintha valami buldózer lenne, én pedig a lerombolandó ház, de már megszoktam. Mégis, próbálok érdeklődést, szenvedést mutatni, mert azt is tudom, hogy őt ez indítja be, és vagyok annyira szerelmes, hogy alá rendelem magamat az akaratának. Néha, ha nagyon elkalandoznak a gondolataim, akkor még élvezem is, hiszen olykor úgy csinálja, hogy még nekem is jó legyen, igaz, viszonylag ritkán adódik ilyen pillanat. Meg kellett tanulnom, hogy a vágyaink bizony különböznek, de legalább van valakim, aki mindig visszatalál hozzám, még most napok múltán is, amikor már kezdtem alaposan megijedni, hogy vajon merre lehet. A férfiasságának ezúttal van egy furcsa, különleges íze, nem ezt szoktam meg, de mivel nem tudom, hogy valójában mi is történt vele, nem tulajdonítok komoly jelentőséget neki, nyelveimmel párszor körbenyalom, keményen rámarkolva az ujjaimmal, hogy szinte érezzem a lüktetését, s közben Freddie a hajamba túr, ami azért lássuk be, mégicsak a kedvemre való. Amerre csak tudom, mélyen az ajkaim közé tolom a fegyvert, hogy a pasimon átfusson az a kéj, amelyre számít tőlem.
- Ahogy kívánod. – Búgom, miután kihúztam a szám közül a faltörő kost, végre elérkezett, amiért itt vagyunk. Túl leszünk rajta, és legalább ki fog elégülni. Talán én is. Teljesítem a kérését, ami akár parancsnak is felfogható. Felsóhajtok, amint széthúzva a fenekemet belül simít végig. Igenis tud ő gyengéd lenni ha akar, és ha ezzel a határozottsággal párosítja, az tényleg hatással van rám. A szíjazás már nem annyira, de ez most mindegy, legyen, ahogy akarja. Megfeszülök, ez még nem fáj, csupán nehéz mozognom. Várakozásával ellentétben nem vagyok teljesen száraz, amennyire lehet, igyekeztem felkészülni mindenre, és ellazulni, a legszebb vele töltött élményeket feleleveníteni, és hát igaza van, romantikus  hőseimre gondolni legbelül. Felnyögök, amint belém hatol, érdekes módon egyszerre fájdalmas, s izgalmas mindez, elsőre kissé befeszülök tőle, noha tudom, hogy pont ettől lesz majd még durvább. Felsóhajtok, s igyekszem elernyeszteni magamat ott legbelül, és valami jóra gondolni. Hogy talán mégiscsak szeret.

[You must be registered and logged in to see this link.] ♦️ [You must be registered and logged in to see this link.] ♦️ Beteg kapcsolat ♦️ [You must be registered and logged in to see this link.]





The most gentle and sweet revenge is the forgiveness.

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Freddie Highlight
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-09-14, 14:41

18

Újra és újra bele simítok a hajába és mindannyiszor, mikor bele is markolok, bizsergés fut végig rajtam. Alig bírom vissza fogni magamat, hogy ne durvuljon el a dolog nagyon. Most még megy...
Elengedem, felemelkedik rólam, én pedig lendületesen szabadulok meg a nadrágomtól, hiszen nem kicsit akadályozna innentől.
Nahát nahát milyen kis óvatos! Sebaj egyenlőre hagyom hogy kibontakozzon.
Jó pár percig rá hagyom a dolgot, én addig élvezkedek mélyebb sóhajokkal kísérve, néha sikerül nagyon jó fogást találnia, vagy kellően benyelnie.
Egészen addig minden sínen lehet számára, ameddig le nem pillantok rá és el nem önt valami, valami kellemes, lelket melengető vágy, némi szadizmusra.
Szorgoskodását az szakíthatja meg, hogy kimért határozottsággal nyúlok a hajához, egybe fogom és lecuppantom bájosan puha ajkait a farkamról, szembe nézek vele egy olyan vigyorral amiből tudhatja hogy eddig tartott a móka mára.
Eleresztem a haját, végigcirógatom az arcát, az ajkait, tekintetemet az övébe fúrom és nem eresztem.
-Fordulj meg, és ereszkedj négykézláb! - dorombolom, azzal a tipikus önelégül vigyorommal. Merje csak nem azt tenni amit mondok neki! Meri vajon?
Mikor eleget tett, hallhatja az övcsattom jellegzetes megcsörrenését és azt ahogyan a szíj kisiklik a vászoncsíkok fogságából.
Se felső, se alsó, csak egy szoknyácska... Pillanatra elmélázok a látványon, aztán fölékúszok, a háta a hasfalamhoz simulhat, a feneke az ágyékomhoz feszülhet. A farkam a legkényelmesebb helyet találja meg hamvas kis farpofái között.
Érezheti a lélegzetemen, hogy ez már nem játék, és nem lesz finomkodás. A nyakába hajolok, beleharapok, aztán ahogy felegyenesedem, a felsőtestét lenyomom míg feje a talajt el nem éri. Karjait hátra húzom, és a szíjjal módszeresen, megkötözöm.

A kiszámított, lassabb tempó, a megkomponáltság fontos számomra. Had érezze, hogy ezer és egy perce lenne kiszabadulni, had készítse magát a megszokottra, had járja át a félelem, vagy épp a közöny. Még talán arra is marad ideje, hogy a hőseire találjon ábrándos fejecskéjében.
Érezheti a kezeimet, ahogy határozottan megmarkolva a fenekét széjelebb húzom, hogy feltárulkozzon minden. Hüvelykujjammal végigsimítok a szirmai között, aztán független attól, hogy épp milyen állapotban van, reményeim szerint kellően bepánikoltatta magát, vagy kiszárította, és görcsbe rántotta a közöny... bevágom neki tövig.
Fogalmazhatnék úgy, hogy megadom neki a kegyelemdöfést végre... De ami ez után következik, az minden lesz, csak nem kegyelemdöfés.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mercedes Johnson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 31

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-09-03, 14:36


Freddie & Merci
[You must be registered and logged in to see this image.]

18+

Bennem fel sem merül, hogy lányként én irányíthassam őt, holott látom, hogy a folyosókon a szerelmes párok tekintetében mennyire a fiúk koslatnak a gyengébbik nem kegyeit keresve. Nálunk ez így alakult ki, Freddie ereje mindig is vonzott, s onnantól kezdve, hogy fizikálisan is elkezdett rajtam uralkodni, igyekeztem nem ellenkezni. Nem gondolok bele, hogy lehetne ez máshogyan. Elfogadtam, hogy nálunk ez a felállás, szeretem őt, vagy legalábbis kötődöm hozzá. A szerelem talán olyan érzés, amely nekem nem is fog igazán megadatni, de valaki, aki tényleg engem akar, nos az igen, Freddie személyében. Valahol már meg is szoktam, hogy mindent a fájdalommal köt át, az pedig nem számít, hogy nekem inkább csak semlegesebbek ezek az együttlétek, nem töltenek el kéjes örömmel, amit egyébként éreznem kéne. Esetében az, hogy olykor meglátom benne az ifjonti stílust, néha még képes kedveskedni, az bőven elég. Hogy a csókja, simogatása nem a durvaságról, hanem az odafigyelésről szól. Mint ezúttal is. A csók ugyan kemény, de ahogyan beletúr a hajamba, nem annyira öncélú, mint máskor, általánosságban.
- A számat. Hát rendben. – Fel sem merül, hogy továbbra is csókolni akar, magától értetődő, hogy még odázzuk el kicsit a behatolást. A férfiassága még nagyjából kint van, bár jobb lenne, ha egyáltalán nincs rajta nadrág. Felemelkedek róla, abbahagyván az ingerlő körzést, és a széke elé hátrálok, hogy ott egész egyszerűen lecsüccsenjek a sarkamra, s előrehajoljak. Ez alatt akár le is tolhatja teljesen a gatyáját. Gyengéden a tenyereimbe veszem a fegyvert, és az ujjaimat ráfogom. Kissé megszorítom, hogy ismét feléledjen, majd lassan fel és le mozgatni kezdem. Egyenlőre csupán gyengédebb puszikat hintek rá, s a nyelvemet kidugva hozzáérek.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Beteg kapcsolat ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]





The most gentle and sweet revenge is the forgiveness.

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Freddie Highlight
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-08-19, 16:44

18+





A fülemben hallom a vérét aminek nyomán  végigfut egy hidegrázás a tarkómon.
Mondhatnám, hogy még akár arra is képes lenne, hogy a farkamnál fogva vezessen... Vétek lenne kihagyni a kísérletét, hogy vajon élne-e a lehetőséggel. Csak kicsit elringatni a hitben, hogy a teste elég a megszelidítésemhez.
Beleturok a hajába és kemenyebben csókolom. Nem hagyom ki belőle a szenvedélyt. Azt akarom, hogy mikor elvalnak az ajkaink levegő után kapjon. Aztán lassan, nem tévpve, de kellő határozottsággal húzom hátra a fejét. Az ujjaim a hajában maradnak, mikor a nyakamat kényezteti, rámarkolok a tarkójara, de most inkabb masszírozva mint fojtva, vagy a bőrét nyúzva. A csípőm mozdul mikor megérzem a szétnyíló nedves szirmokat, de megállom hogy bevágjam neki.
Kitágul pillanatra az orrcimpám és erőt veszek magamon, a szemébe nézek egy sóhajjal.  
-Nem, még nem. Előtte érezni akarom a szádat! - közlöm  egy elégedett vigyorral. Figyelem az arcát, már elébe ment volna mindennek...cö-cö-cö, nem eszik azt olyan forrón kedvesem!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mercedes Johnson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 31

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-07-23, 10:37


Freddie & Merci
[You must be registered and logged in to see this image.]

18+

- Annak egy része.. Végülis figyelsz rám, és csak velem vagy.. Szeretsz! – Állapítom meg, noha tudom, hogy nem igazán érdeklik az érzéseim. Ezért is vagyok meglepve, hogy most beszélgetünk, és kiváncsi a gondolataimra. Igazából velem kapcsolatos érdemi kérdése már legalább egy éve nem volt. Tényleg az történhetett, hogy az anyja halála mindent felülírt, és velem is csak az állatias énjét éli ki? Nem baj, hátha előbb-utóbb túl lesz rajta, és én itt leszek, hogy támogassam. Ha addig főleg a szexről fog szólni minden, túlélem, még ha számomra inkább semleges, vagy fájdalmas a dolog, mintsem élvezetes, ha neki ettől jobb, akkor megteszem érte. Hátha elérünk egyszer oda is, hogy visszatér hozzám, és igazán boldogok leszünk. Nem is folytatjuk tovább a beszélgetést, elindulunk felé, kinzóan lassú táncommal, olykor megérintve magamat a csípőm tájékán, végighúzva érzékien az ujjaimat a hasamon, hogy aztán visszatérjek a hajamra, amelyből kihúzom az egyetlen fonatot, hogy vadul szálljanak előttem, olykor az arcom elé is tapadva. Nem nézek az arcára, teljesen magával ragad a táncom, csupán a hangja jut el a tudatomig, hogy áthúzzam a felsőmet a fejemen felfelé, és a földre dobjam. Jól sejthette, nincsen rajtam melltartó sem. Közelebb lépek, hogy átvessem a combomat a lábain, de még ne foglaljak helyet. Felszisszenek, ahogyan az ajkamhoz ér, ez egészen gyengéd volt. A sötéten kavargó szemekbe nézek, ahogyan beindul bennem valami. Valami igazán kéjes. Mégiscsak oda tud rám figyelni? Ebben nem olyan vadság volt, mint amit megszoktam tőle.. Sehol az a félelmetes hideg sötétség, ami elborzaszt..
- Most..? – Kérdezem a szoknyámat még felhúzva, hogy lassan, puhán csókoljam meg az ajkát, s ingerlően, csiklandozom a nyakát a nyelvemmel. És szépen lassan lejebb ereszkedem, hogy összeérjen az ágyékunk. Gyengéden körözni kezdek a csúcsán, de még nem csusszanok rá. Várom a hatást.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Beteg kapcsolat ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]





The most gentle and sweet revenge is the forgiveness.

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Freddie Highlight
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-07-10, 09:54

18+



Felvonom a szemöldökömet. -Szerelem hah? -elgondolkozott fejet vágok, aztán egészen romantikusat öltök, hogy irónia végett-e az már más kérdés. -Végül is még mindig lankadatlanul elönt a vér, ha rád gondolok. Mi ez hát, ha nem szerelem, nem? -én vicces...? hm... hát persze elhúzom a számat - Tény valaha volt humorom. - és tény azóta sok minden történt. Például meghalt anyám. Azóta kevéssé érzem bármilyen vicc hangulatát. Ellenben annál nagyobb örömömet lelem Merc szekírozásában. Remélem neki nem jut eszébe felhozni a témát mert ez lenne az utolsó amiről most pofáznék, bár utána öröm lenne büntetni érte!
A hőseire inkább nem mondok semmit, cserébe elégedett mosoly szélesedik a képemen mikor meglátom a mutatványt. Hát lenne még mit javítani rajta, de... minek? Minek javítsak ezen a lányon? Elrontani sokkal több mindent lehet rajta! Még mindig ártatlan, még mindig értetlen, még mindig az enyém!
Ahogy illegeti magát és végigsimít a testén itt ott, úgy vándorol vissza minden szívbaj nélkül a gatyámba a kezem és nem hagyom magamat a színfalak mögött. Had lássa ő is mit vált ki a.... "szerelem"... Most döbbenek rá... ez is egy egész jó vicc. -A szoknya maradhat, a felső mehet!- imádom a melleit! Bele akarok harapni... Felsóhajtok, masszírozom tovább a farkam a tenyerembe fogva pár percig, csak nézem a műsort, végül elengedem magamat hátrább dőlök a széken, félre billen a fejem -Gyere ide!- dorombolom neki. Ha elém lép, mutatóujjamat a köldökéhez érintem, lassan, alig érve hozzá végighúzom az ujjamat a hasfalán, a mellei között, a torkán, hüvelyk ujjammal végig simítok alsó ajkán, tekintetem közben végig követi az ujjam, végül kezembe csippentem az állát a szemébe nézek egy vigyorral és lefelé irányba ösztökélem a fejét. Amint elindul magától eleresztem, hagyom, hogy tegye a dolgát.
Szívem... vissza vonom, nem lesz ma kergetőzés sehol. Majd máskor levadászom a kismadaram. Ellenben ma még úgy meg lesz kúrva, hogy lehet lábon nem is fog a szállásra jutni.
Lehet felviszem magamhoz... Bár az iskola falain belül mindig is izgalmasabb volt, most úgy vissza húz valami.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mercedes Johnson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 31

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-07-04, 20:44


Freddie & Merci
[You must be registered and logged in to see this image.]

18+

- Nem tudom. Azt hiszem ha valaki szerelmes lesz, az nem múlhat el. Ha megláttam benned valamit, miért kéne változtatnom? Úgy értem.. Ne hidd, hogy ez csak megszokás. Talán megváltoztál az évek során de én még mindig igyekszem meglátni benned azt a csinos, vicces fiatal kissrácot, aki voltál. Ha férfi lettél közben, ahhoz alkalmazkodom, de a régi éned jobban tetszett. – Ha már azt kéri, hogy legyek őszinte, megteszem, bár tartok valami testi-lelki megtorlástól, noha nem igazán értem, miért most merültek fel benne ezek a kérdések, hiszen az elmúlt időszak mindenről szólt, csak a harmóniáról nem. Vagyis túl voltam a dolgain, és visszamenültem az irományaimhoz, ez pedig így volt jó. Most azonban mintha át akarna mindent értékelni. Miért?
- Vicces, édes. Figyelmes. Úgy értve most is jó veled, úgy érzem, hogy nem vagyok egyedül. Ha neked úgy jó, ahogyan most éled az életedet, hogy a barátaiddal vagy, nekem az is elég, amennyit rám szánsz.. – Bólogatok elmerengő homlokráncolással. Ahogyan idősősünk, egyre több lesz a gondunk, a feladatunk, logikus volt, hogy neki is felmerül majd a karrierer. Visszasandítok hozzá, táncoljak? A torkom még mindig sajog kissé, de mivel számoltam valami durvulással, hát miért is ne? Előhúzom a pálcámat, és megperdítve előcsalok belőle egy lassú, édes dallamot. Leteszem az asztalra, amin csücsültem eddig, s én magam lecsúszok róla, hogy a csípőmre illesztett ujjaimmal szépen ingerlően mozogni kezdjek. Kissé esetlennek érzem magamat, de tudom, hogy a törékeny bájaimra fogékony, így bármit is lát, tetszeni fog neki. Érzékien tolom le a vállaimról a blúz pántját, s húzom feljebb éppenhogy a combomon a szoknyát, ami alatt pontosan tudja, hogy nincsen semmi. A nyelvemmel benedvesítem az ajkamat, és apró araszolgatás köpette indulok el felé.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Beteg kapcsolat ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]





The most gentle and sweet revenge is the forgiveness.

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Freddie Highlight
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-06-20, 18:18

Figyelem a gesztusait. Hallom a vérnyomását. De lehet a magamét hallom, csak ilyen faszul visszaverödik.
- Igen, tudom hogy mindenki másra izgul. Te pedig engedelmesen aláveted magadat nekem.-elégedett képet vágok. - Mégis felmerült bennem, ennyi idő után mi az ami még mellettem tart? Kiváncsivá tettél. Bár lehet ez fogja megölni a kapcsolatunkat. Hogy nem maradunk az alkalmi dugásoknál, de hat év az hat év. Ha azt mondod, csak az a fontos, hogy nekem jó legyen, nem ejtünk több szót az egészről. Bár bevallom nehezemre esik elhinnem, hogy még vonzónak találod és kifizetődőnek a viszonyunkat.- magam sem értem hogy a picsába és miért jönnek fel bennem ezek a gondolatok. Gyülölöm! Elhúzom a számat.
Belőle is kibukik ez az.- Így is mondhatjuk. Ha mást nem megvitathatnánk mit jelent a fájdalom. Mert nem éreztem sosem. - kicsit beadom a derekamat. Miért ne? Mi baj lehet belőle?
- A hőseidet?- döbbenek le. - fura hősök lehettek. Mesélj roluk! Milyen vagyok álmaidban?- hátha rádöbben, hogy akit választott bizony nem a hősök oldalán áll. Bocs Merc... de erre alaposan rábasztál. Amit utolsónak mond elgondolkodtat, bár nem látszik rajtam. - Mostanában nehezebbek az ügyfelek, nagyobbak az elvárások, nekem meg kevesebb a türelmem. Tudod milyen amikor elvesztem a türelmem.- kis vigyort engedek el - csak hát őket nem baszhatom meg. - tűzöm hozzá kedves mosollyá kaparva a vigyoromat. Aztán elkomolyodok. Éhes tekintettel szemlélem. - Beszélgethetünk tovább, ha gondolod. De csak ha táncolsz nekem közben! - adom meg a feltételeket. - És vetközz, lassan!- dorombolom hozzá, és már ahogy rá gondolok mi fog a szemeim elé tárulni, kikerekedett orrlukakkal fújom ki a levegőmet. Dobjuk fel a hangulatot! Ne csak száraz szövegelés legyen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mercedes Johnson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 31

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-06-04, 20:36


Freddie & Merci
[You must be registered and logged in to see this image.]

18+

Értetlenkedve zárom össze a térdeimet, én meg már azt hittem, hogy automatikusan rá kell készülnöm, hogy a kedvét leli bennem. Nagy ritkán nekem is élvezetes, de az utóbbi időben olyan hideg, lényegretörő, hogy jobbnak láttam inkább gyorsan túllenni a dolgon, hogy segítsek az ő élvezetében, hogy mielőbb visszamenekülhessek regényhőseim világába, ott aztán nem bánthat senki, a hősök elnyerik a hőn áhított szerelmet, az ellenlábasok pedig a végső pusztulást. Így megy ez, legalább ott ura vagyok a saját fantáziámnak.
- Beszélgetni? Miről? – Kérdezem, hiszen nem szoktak közös témáink lenni. Azon ritka alkalmakkor, amikor elvittem a szüleimhez, tisztelettudó udvarlónak mutatta magát, ráadásul még eszesen válaszolgatott a kérdésekre, de köztünk szólva nem szoktunk beszélgetni. Nekem nem engedi, hogy baráti köröm legyen, az övét pedig nem ismerem. Lényegében alig ismerem már, csupán.. összejárunk, egy párt alkotunk, gyakorta úgy érzem, hogy a kis kolibimadarának tart, akinek zárva a kalickája. És most beszélgetni akar..
- Ez megnyugtató. Mást nem is kívánhatnék. – Minden mást már megszoktam, a fájdalmas erőszakot is, de ha hagy élni, végtére is nem változik semmi. Nem kéne változnia. Akkor viszont miért hozza így fel? Hogy megnyugtasson? Kétségei vannak velem kapcsolatban? Pedig úgy vigyáztam, hogy sose adjak rá alkalmat. A nyakam körül éktelenkedő fojtás nyomait még mindig tapogatom, csoda, hogy nem préselte össze a gégémet, de csak azt akarta látni, mikor törnek ki belőlem az ösztönök. Hát nem volt jó próba.. Sálat kell hordanom egy jó ideig abban a bugyirohasztó melegben.. Tágra nyitott szemekkel hallgatom, amikor megnyílik nekem... És olyasmiről beszél, amit sosem gondoltam volna. Ezt valamiért úgy érzem, ezúttal ki is mondhatom.
- Én csak.. Azt hittem, hogy neked attól lesz jó. Mindenkinek más.. az, amitől.. érted.. jó lesz neki. – Nem tudom máshogyan mondani, de sejtheti, hogy miről beszélek. Magamban persze szépen meg tudnám fogalmazni, hogy másra élvez, mint én, de olyan bután hangzana ezt kimondani. – Azt szeretnéd, hogy én tanítsam meg, hogy mit jelent.. érezni? – Kérdezek rá, mert elég komoly lépés lenne a kapcsolatunkban. Lehet, hogy mindezt költői kérdésnek szánja, de alaposan elgondolkoztat vele. – Nekem te jelentesz mindent. Olyan.. édes voltál régen, rólad mintáztam a hőseimet. Szeretlek még mindig, és féltelek, hogy.. valami rossz történik veled. Olyan vad lettél.. Engem nem zavar, de mi van, ha másokat... igen? [/color][/b]


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Beteg kapcsolat ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]





The most gentle and sweet revenge is the forgiveness.

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Freddie Highlight
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-05-11, 01:18

Hallgatom kissé előre hajolva, mintha közelebb kellene dugnom a képemet, mert nagyot hallanék. -Jól áll amikor semmit sem értesz. -Teszek egy elhajtó kézmozdulatot, érezheti, hogy a gondolatnak, nem neki. Ő az asztalon ücsörög, én pedig kerítek egy széket és leülök vele szemben, hanyag terpeszben. Bár visszacsomagoltam magamat, a nadrágomon keresztül is kivehető, hogy aligha csillapodtam. Mindig is szerettem ilyen kis elgyengültnek látni.
-Mielőtt bármibe belevágnánk, beszélgessünk. Úgy is ritkán fordul elő az ilyesmi. -vigyorra húzódik a szám- Ne aggódj, utána folytatunk mindent, onnan ahol abba hagytuk. De gondoltam nem árt pár dolgot tisztázni kettőnk között. -lazán mutatok a magam mellkasára aztán felé, hiába, az olaszos gesztikuláció bennem marat, akár így akár úgy. Hátra dőlök és egyik oldalról a másikra ringatom a fejemet, mintha valami nagyon zavarna és nem jutnék dűlőre vele kapcsolatban.
-Nem nem akarlak megölni, sosem találnék még egy olyat mint te, vagy ha mégis, kibaszott sokáig tartana. Ha hat évet beléd öltem, nem foglak kinyírni. Azt hittem ez egyértelmű..- laposan nézek rá, és az arcomról süt, hogy sért a gondolat, hogy ennyi év munkáját, csak úgy elpazaroljam, olyasmivel mint egy gyilkosság. De tovább lépek rajta, nagylelkű leszek. Főleg hogy végig nézve rajta, megakad a szemem azokon a formás lábakon, fehér combokon. Nem emlékszem hogy lett volna más nő, akit ennyire kívántam volna valaha, ezt el kell ismernem. Fura érzés tör rám, mostanában mindig a múlt jön fel, és néha olyan mintha remegne körülöttem a levegő. Mintha örökké délibábot látnék. Kinyújtom az ujjaimat és megdörgölöm a jobb szemem és körülötte az enyhén beesett üregét, a mozzanatot azzal zárom, hogy az arcom oldalán húzom végig a kezemet és pillanatra úgy érzem, a bőröm viasz módjára málik a mozdulattal. Kívülről fogalmam sincs ebből mi látszódhat, de nem is aggódok rajta.
-Elpofáztam már neked, hogy mennyire elkúrt módon érzem a fájdalmat. Hogy gyakorlatilag nem tudom mi a fájdalom. Sosem éreztem, számomra pont olyan mint másnak egy simítás, egy kellemes berúgás, vagy valami durvább cucc ami idebent- bökök a fejemre a halántékom táján, mintegy célzás gyanánt, hogy idegrendszeri hatásokról, ingerekről van szó- az öröm és élvezet központokat spékeli fel -széttárom a karjaimat, mintegy jelképes invitálás gyanánt - vagy mint egy kiadós kefélés! Pont emiatt igen könnyen meg is tudok dögleni. Mivel nem érzem a határt és a szervezetem, csak akkor kapcsol, ha már túlléptem azt. Nem érzem hogy elvérzek, mert kvázi felér egy magömléssel, de a szervezetem sajna attól még érzi, hogy nincs mit tovább keringtetnie, az a hagyományos módon reagálja le...- tartok némi szünetet, erről mind tudnia kell, de hát az ismétlés a tudás jó édes kúrva anyja -De erről már beszéltünk, még az eleje táján. Nem tudom milyen a fájdalom, másnak sem, csak azt tudom, hogy ahol felhasad, szakad, belilul, zúzódik, ott minden érzékenyebbé válik.- megcsóválom a fejemet és az egészet olyan hangnemben adom elő, mint egy naiv kisfiú - Persze tudom hogy ez más számára szar, hiszen látom a könnyeidet, és hallom a kínlódásodat, de fizikailag fogalmam sincs mit élsz át, nem tudom elképzelni, és senki nem tanított meg rá, ez miért is rossz más számára, mit jelent neked tulajdonképpen, és miért hagyod, ha annyira rossz?- menjünk kicsit bele hát Merc, jobb tisztázni mindent még idejében... hat év után...
-Mit jelent neked, szeretet? És mit jelent ehhez képest engem szeretned?- szegezem neki a kérdéseimet, amit utoljára jó rég tettem fel, és azóta bizonyára sokat változtak a válaszok is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mercedes Johnson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 31

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-04-29, 17:25


Freddie & Merci
[You must be registered and logged in to see this image.]

18+

- Párbaj? De hát.. én nem tudnálak téged bántani.. – Vallom be, ahogyan hátrafordulok felnézve rá a vállam felett. A kapcsolatunk egyirányú, ő a főnök, én pedig behódolok, de hát ez így is van jól, a fiúk erősebbek, magabiztosabbak, ez most olyan ötlet, amire korábban nem volt példa. Vagy csak úgy érti, hogy semmi imádnivaló nem lesz benne, hanem fájdalmat akar okozni? Ezt a részét sosem értettem a mentalitásának, hogy miért is jó az, ha vér folyik, vagy belilul valamelyik testrészünk. Én bőven elvagyok akkor is, ha csak csókolózunk, egy ölelés, vagy simogatás számomra mindennél többet ér, ám manapság igen ritkán ragadtatja el ilyesmire. Ez a ringatózós ölelés is ritka adomány, nem is tart túlságosan sokáig, mert már a számban turkál, méghozzá igencsak vérízű az ujja, kénytelen vagyok foglalkozni a gondolattal hogy most magát bántotta. S hiába kérdezget, nem tudok válaszolni, lévén akkor ráharapnék az ujjára, csak a fejemet rázom, hogy megnyugtassam, nincsen semmi baj. Megperdít, és a következő pillanatban már alig kapok levegőt, s annak ellenére, hogy közöltem, sosem bántanám, most mégis győz az ösztön a tudatosság felett, mert minden erőmet bevetve ütöm-vágom, hogy aztán amikor elenged, tapogassam a nyakamat, hápogva felülve, nem is fogok tudni egykönnyen megszólalni. Nem látom magamat , de igencsak vádló szemforgatással méregetem, pedig ha tudnám, hogy nézek most rá, biztosan összekapnám magamat, hiszen nem akarhatom őt felbosszantani. Ehhez képest alaposan meglepődök, amikor elismerően vigyorog. Ez most tetszett neki? Nekem kevésbé..
- Nem tudom, hogy ez neked miért jó ennyire.. Elviselem, de fáj.. Szeretlek, tudod jól, de remélem azért megölni nem akarsz.. - Szólalok meg végül, mert még mindig nem tudom eldönteni, hogy most szeretkezni akar, vagy máris kiűzni az erdőbe. Vagy mindegy a sorrend? Töprengően nyomogatom a nyakamat, próbálom visszairányítani a rendszer levegőáramlást, még mindig olyan, mintha szorítanák kívülről..



[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Beteg kapcsolat ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]





The most gentle and sweet revenge is the forgiveness.

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Freddie Highlight
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-04-20, 23:02

Ez a remek szerszám épp jó szolgálatot tenne, nem kell vele mély vágást okozni, elég karcolást is. A bűvölés amit a kovácsolása közben hajtottak végre rajta, tökéletesen alkalmassá teszi, hogy akár felszíni sebesüléseket okozva is változatos minőségű és mennyiségű fájdalmat tudjon terhelni arra akin alkalmazzák. Kifejezetten inkvizítor szerszám volt valaha. Mostanra pedig becses tulajdonom részét képezi. Azonban nem használom Mercin, inkább az ajtóba vágom és ott hagyom. Egyenlőre jó helyen van ott.
-Romantikusan igaz?- milyen kár hogy a fogócskába ezúttal semmi romantikusat nem képzeltem és ezt a tudtára is hozom. -Párbaj-fogócskára gondoltam. -ebből viszont már tudhatja, hogy valóban nem lesz benne sok romantika. Nem tollpárnákkal fogunk dobálózni. Neem...
-Félre ne érts, nem baj, hogy engedelmes vagy, sőt, örülök neki! Viszont az engedelmességed mostanában látványosan közönnyé és tűréssé vált.- Hagyok neki némi időt, de épp csak annyit, hogy belé fojthassam a szót, egyenlőre csak elméleti síkon.- Csak nem felmerült benned a kétely bármire is? -érdeklődöm halkan baljós mosollyal az arcomon. Vajon mikor fog valóban felmerülni benne? Vajon mikor jut oda, hogy ténylegesen kitörjön?
Mostanában gyakran kerülöm a meghívásait. Bár hogy miért az még nem körvonalazódott ki előttem, mintha elfelejtettem volna valamit.. Megint csak... A szülei előtt remekül alakítjuk az álompárt. Ahogy az ujjaim a szájában forognak és a nyelve körbe cirógatja egész hosszában, feldereng előttem egy kép, Egy kép mikor náluk voltunk. Egy kiadós falusi reggeli után elmentünk a közeli istállóba. Egyrészt, mindig is szerettem a lovakat. Számomra segg alá valóbb mint a seprű. Másrészt, imádom nézni ahogyan lovagol. Végül leizzadva, lovaktól, meg magunktól valami bálában kötöttünk ki. Az egy szép nap volt. Talán a hat év alatt az egyik olyan kivételes nap, amikor épp nem vágytam megalázni. Néha táplálni kell a reményt, különben az egész munka hiábavalóvá válik.
Aztán szertefoszlik az álomszerű kép, elkapom és most épp megölöm a reményét újra, mint már oly sokszor, mikor így le volt épp eresztve, vagy észre vettem rajta, hogy meginog. Vajon mikor jut el oda, hogy szabadulni akarjon? Nem a kezeim közül, hanem a személyemtől..?
Minden esetre, ameddig ez nem következik be, azt teszek vele amit akarok. Mikor érzem, hogy a kapálózása erejét kezdi veszteni eleresztem, hátrább lépek tőle és zsebre vágom a kezeimet, úgy szemlélem ahogy az asztalon ülve szedegeti össze önmaga darabjait. Hanyagul kontraposztba vágom magamat és előre hajolok hozzá, úgy nézek az arcába. -Na, látod?! Megy ez, csak egy kis noszogatás kell hozzá! Örülök, hogy legalább az életösztönöd még meg van! Hasznodra lesz a fogócska során. -készítem elő a kihívásra egy vigyorral, aztán lepillantok magamra, nem lógok ki, de most már kezd vágni az alsó, szóval elpakolom magamat rendesen.... Bár... ahogy ott ül, rég keféltünk szemtől szembe.
Egyenlőre azonban kiegyenesedek és tartom magamat a tervhez. Bár ha ezek után még megadja magát nekem, egyrészt lehet önuralom próbát kell tennem hogy ne röhögjem el magamat, másrészt nem fogok neki nemet mondani!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mercedes Johnson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 31

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-04-15, 20:50


Freddie & Merci
[You must be registered and logged in to see this image.]
18+

Igyekszem állni a sarat, és a sötét tekintetére koncentrálni a bőrömet cirógató penge helyett. Fájdalmat akar okozni, ez nyilvánvaló, de kétlem, hogy belém is mélyesztené a fegyvert, felszínes sebeket ejthet, amik könnyen gyógyulnak, hogy soha senki ne jőjjön rá, mit is művel velem. Hiába próbálok aggódni érte, nem így fogja fel, hanem számonkérésként. Mégis, megkönnyebbülten felsóhajtok, ahogyan elmosolyodik, és kézen fog. Akkor mégiscsak érez irántam valamit, hiszen képes a gyengédségre is.
- Fogócska? Romantikusan hangzik. – Hagyom magamat elringatni, végtére is ez nem félelmetes. Ha fájni is fog, mindketten túléljük. Érzem, ahogyan a hátsómhoz szúródik a férfiassága, nem baj, ez így helyes, egy pár vagyunk, magától értetődő, hogy szerelmeskedünk is. Én annak hívom, az alapján, hogy Jane Austen stílusú regényeim főhősei is imádják egymást, és bárhány veszedelmen át kitartanak a másik mellett, nekem is így kell hát tennem. – Kedves ajánlat, de ha nyernék, akkor is veled töltöm az éjszakát. – Bólintok megadóan, noha érdekel, hogy milyen apróságot kaphatnék a szabadságom mellett. Belesimulok az ölelésébe, s igyekszem belegondolni, hogy mennyire öncélúan teszi, mindez egyáltalán nem rólam szól.
- Tiltakozni? Ez.. nem az ellenkezésről szól, nekem jó így. – Bólogatok kevés meggyőzödéssel a hangomban, s aggódóan nézek hátra, hogy valahogy mégiscsak arról biztosítsam, nincs is semmi baj. Ha ő azt szereti hogy hadakozok ellene, akkor megpróbálhatok, de az talán mesterkélt lenne. A szüleim nem tudnak semmit sem a helyzetről, bár igaz ami igaz, már nagyon régen nem voltunk kettesben nálunk, Freddie mindig kitér az invitálás elől. Vér ízét érzem a számban, most már kénytelen vagyok tudomást venni róla, mennyire megsebezte magát. Fuldokolva nyeldesem a véres nyálat, de még forgatom a fogaim között az ujját, hátha így könnyebben emészhető. Ahogyan megperdít, döbbenten nézem, hogy mire készül. Az első pillatokban még nem is értem a dolgot, nem moccan a karom, csak akkor, amikor érzem, hogy pillanatok alatt elszorul a torkom. Bármennyire is visszafogott vagyok, ösztönös sikoly kúszik a hangszálaimból a levegőre, s rugkapálva próbálom lefejteni a kezét. Elhomályosodó tekintetem nem is az előttem vigyorgó férfire vetül, minden erőmmel tépek, és marok, legyen szó ökölcsapásról, vagy rúgásról. Élni akarok!

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Beteg kapcsolat ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]






The most gentle and sweet revenge is the forgiveness.

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Freddie Highlight
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-04-07, 20:42

Végighallgatom, közben cirógatom a pengével a bőrét, a mondatra, miszerint megijedt elfog a felháborodottsággal járó émelygés, bár az arcomon ez nem látszik. Hirtelen mozdulattal vágom a feje mellett az ajtó lapjába a kést, eleresztem a markolatát és otthagyom. Nézek rá kissé értetlenül. Olyan érzés kerülget mintha lemaradtam volna valamiről és ez nagyon nem tetszik. Széttárom a kezeimet a kérdésére -Nem. Dolgom volt. Tudod néha a munkámmal is foglalkoznom kell. Rosszakarók...?- vonom fel a szemöldökömet - Mindig is voltak. De ne aggódj, épp elég nagy csótány vagyok, hogy mindent túléljek. -jelentem ki megingatatlan meggyőződéssel. Megengedek egy mosolyt felé aztán ép kezemmel megfogom az övét és elhúzva az ajtótól, táncra invitálom. - Tudod arra gondoltam, hogy fogócskázhatnánk egy kicsit a Rengetegben. - Egy lassabb, összesimulós lépéssorozatot választok, aminek a végén ő háttal kerül nekem, a feneke az ölembe simul, én pedig összezárom a karomat előtte. Kicsit még ringatom magunkat, mintha a világ legboldogabb párja lennénk.- Ha elkaplak nyolcig, akkor velem töltöd az éjszakát. Ha nem sikerül, ma estére szabad vagy, és még kapsz is valami apróságot. -dorombolom a fülébe, belélegzem a haja illatát. Szegénykém... Miért ne akarnám húzni..?
Eh, kibaszott picsa...! néha annyira megőrjít. Vágynál többet sosem éreztem iránta, na jó néha szánalmat. De a szánalomtól csak felcseszem magamat, szóval nem mondhatom, hogy utána amit kap azt az ablakba rakja.
Folytatom a csevejt miközben végighúzom az alsó ajkán a sérült ujjamat. Mellékesen, Merc az egyetlen akinek valaha is beszéltem az elbaszott viszonyomról a fájdalommal. De nem hiszem hogy megértette.. -Ami azt illeti, ideje már feltűnt, hogy elfogyott a lelkesedésed. Már tiltakozni sincs kedved.- mondom lebiggyesztett ajakkal mintha nagyon nagyon bántana. Megcsóválom a fejemet, az ujjamat az ajkai közé nyomom, aztán át a fogai között, had érezze csak a vérem ízét, a nyála forró és égeti a sebemet, ennek örömére a farkam a-közé a két formás farpofa közé feszül. -Tudod, nincs kiábrándítóbb mint az érdektelenség. És nincs nyomorúságosabb, mint a reménytelenség. Épp ezért úgy gondoltam, ha jól teljesítesz, ennyi járni fog neked. -Röpke hat év után miért ne? Pár percig eljátszok a szájában az ujjammal, közben beakasztom az ujjaimat a szoknya derekába és megmarkolom a ruhadarabot. A lehető legközelebb húzom magamhoz a szoknyájánál fogva. -..De előbb befejezzük, amiért ide jöttünk. -mondom olyan kedvességgel, hogy az már már fenyegető. Összeszorulnak a fogaim, kiveszem az ujjamat a szájából és pördítek rajta egyet. Elkapom a nyakát és hátrálásra bírom annál fogva, mivel mögötte van egy magasabb asztal szépen le is fog csüccsenni a lapjára. Az ujjaim összébb szorulnak azon a csinos nyakon, érzem az ujjaim alatt ahogy küzd a keringése. Hagyom had fogyjon a levegője. Hátha rá tudom bírni legalább a tiltakozásra. Szeretném látni az életösztönét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mercedes Johnson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 31

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-04-07, 19:20


Freddie & Merci
[You must be registered and logged in to see this image.]


Ismét átfut rajtam a remegés, ahogyan lehúzza a sliccét, szinte meglátom a micsodáját. Oldalt pillanatok, méghozzá úgy, mint aki nagy előkészületeket tesz az ügy érdekében, lerakom a könyveimet, hogy ne kelljen odanézni. Hát megint túl fogunk esni rajta. Meg kell próbálnom mielőbb ellazulni, akkor gyorsabban végez, és mehetek a dolgomra. Remélem most nem akar órákig eljátszadozni, vagy legalábbis nem kér belőlem semmilyen bájolgást, és egyszerűen kikapcsolhatok, mintha ott sem lennék. Majd az egyik könyvemen gondolkozom, úgyis adós vagyok magamnak néhány új történetszállal. Amint elkezdi, előbb-utóbb úgyis monotonná válik, akár be is aludhatnék alatta, ha nem venné észre. Közelebb lép, lélegzetvisszafojtva várom, na nem mintha annyira kivánnám őt, csak az a a kés.. Sosem értettem, hogy mi örömét leli a saját fájdalmában, vagy akár az enyémben. Kérdőre viszont nem vonhatom.
- Azt hittem, hogy tegnap is szükséged lesz rám, ezért is ijedtem meg, hogy valami bajod esett. – Nem, természetesen arra sosem vágynék, hogy mondjuk meghaljon, az fel sem merül, rosszindulatú nem vagyok. Csak tudni akartam, hogy mi a helyzet, hova tűnt, és erre most sem ad választ. Szoborrá merevedve tűröm, ahogyan a pengével illet, szemlesütve várom, hogy ebből most mi sül ki, s a vérző kézre a rosszullét határán émelyegve inkább nem nézek, csak a szemem sarkából. Mire jó ez? Engedelmesen szétteszem a lábamat, ahogyan a combomat veszi célba, s válaszolok a kérdére.
- Nem is tudom, hátha van valami rosszakaród, ilyesmi. Akkor nem volt semmi baj? – Kérdezem most először a sötét szemekbe függesztve a tekintetemet. Olyan helyes, csak egy kicsivel lenne kedvesebb, figyelmesebb.. Talán ez az ok, miért mindig is vele maradtam, a remény, hogy egyszer majd megváltozik. Ő és én összetartozunk, de el kell fogadnom úgy, ahogy van.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Beteg kapcsolat ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]





The most gentle and sweet revenge is the forgiveness.

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Freddie Highlight
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-04-03, 18:58

Számomra ez épp ugyanolyan nap mint az összes többi. Igaz, most jobban átnéztek rajtam mint valaha, némileg még örülök is neki. Fontosabb ismerősökkel pedig nem találkoztam azóta.
Egyszer egyszer van, hogy olyan mintha alva járnék, és az utolsó balhés álmom óta egyre sem emlékszem, de nekem ez nem tűnik kirívó, vagy aggódásra okot adó esetnek, így nem is foglalkozom ezekkel.
Bekopog, a kés még mindig táncot jár az ujjamban nekem pedig hátra van engedve a fejem. Nem hagyom abba amit csinálok, zavartalanul masszírozom magamat, mintha mi sem lenne természetesebb. Mikor benyit ránézek, de nem emelem fel a fejemet. Csak nézem őt, tökéletes időzítés. A kerekek már forognak, hogy magamhoz invitáljam és megszopassam. Nyelek egyet, kiégett aggyal, a gondolatra, és elterül a fejemen, az a vigyor, amiből Merc tudhatja, jól tette, hogy nem húzott bugyit.
Aztán jön a kérdése, ami kurvára kizökkent egy pillanat alatt,legalábbis a faszverésből biztosan. Abbahagyom amit csinálok, kiveszem a kezemet a nadrágomból. Kicsatolva hagyom az övemet és lehúzva a sliccem. A késem eldőlve koppan a komódon, pillanatra nézek rá, aztán felállok, felveszem a kést és elindulok felé.
Odaérve hozzá a füle mögé tűrök egy kósza tincset, a kést használva, úgy hogy egyenlőre csak a lapja érjen a bőréhez.
Közvetlen közel állok hozzá és lebillentem a fejemet, hogy szembe nézhessek vele. -Aggódtál értem. Ez hízelgő. Csak tegnap előtt váltunk el legutóbb, azóta nem sok minden történt. -Számomra valóban csak egy nap maradt ki, hogy nem láttuk egymást, így nem is értem a dolgot. Elteszem egy legközelebbi pillanatra a témát, ha most nem hánytorgatja fel. Végignézek rajta, végighúzom a pengét nyaka ívén, a ruháján át a mellbimbója körül, a hasa középvonalán, és megállok a méhe táján egy pillanatra. Egy karcolást sem ejtek rajta. Szégyellném is magamat, ha nem tudnám használni egyik kedvenc eszközömet! A bal kezem, amit megszabdaltam, halványan reszket. Nem zártam össze a sebet, így a padlóra koppan a vérem.
Elveszem a kést és mikor újra hozzá érintem, már a combja külső oldalán járok vele és húzom felfelé, befelé. A hideg fém végigsiklik azon a puha hamvas bőrön... Néha kedvem lenne a szó szoros értelmében megenni. A vállán így is viseli egy régebbi harapásom nyomát. Szegénykém... Játszom vele egy kicsit mielőtt megosztanám vele mi is jár a fejemben. -Szóval miért is aggódtál?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mercedes Johnson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 31

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-04-02, 08:02


Freddie & Merci
[You must be registered and logged in to see this image.]


Napok óta el van tűnve, és ez nem jó jel, így amikor hajnalban az első óra előtt megjelent, és közölte, hogy vár a nap végén a csillagvizsgálóban, mégiscsak fellélegeztem. Bármennyire is durva velem, a pasim, akiért aggódok. Lehet, hogy kissé önzőség, de ha eltűnik, mindig forral valamit, aminek én iszom meg a levét. Például valamit rosszul, vagy nem jól csinálok. Elfelejtek dolgokat. Vagy pusztán mert nem látok bele a fejébe, nem tudom kitalálni, hogy miben is sántikál, mit akar tőlem. Így enyhe gyomorgörccsel a gyomromban ültem végig a napi órákat, hogy vajon hol volt eddig, és miért fog bántani? Én esküszöm, próbáltam megtalálni, nem sok sikerrel, mert az állítólagos barátainál mégse akartam kérdezősködni, mert ha véletlenül kiderül, azt is számonkérésnek veszi.. A csillagvizsgáló melletti üres termet nézte ki, sejthető, hogy miért. Azt akarja velem csinálni, de hát mindegy is, már megszoktam. Ő mardekáros, tehát nem jöhet be az én klubhelységembe, így marad a semleges terep. Bugyit direkt nem vettem fel, felesleges, hogy szétszakítsa, és inkább szoknyában jövök, úgy gyorsabban túl vagyok rajta, és nem vesznek kárba a cuccaim. Nem is tudom, hogy végül kopogtassak-e, megteszem, szépen halkan, aztán benyitok. Látom a gatyájában a kezét, nem is veszek tudomást róla, engedelmesen kulcsolom be az ajtót magam mögött, s leteszem a padra a könyveimet.
- Aggódtam.. Valami gond volt? – Kezdek bele, száműzve a számonkérő élt a hangomból, hiszen nem vonhatom felelősségre. Még az ajtónál maradok, noha nincs is értelme menekülnöm, vészesen komoly károkat sosem okozott, hogy ne jőjjön rá senki, miket is művel velem, azt pedig túlélem. Kerülöm a tekintetét, inkább lesütöm a szememet, várva, hogy mi fog történni.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Beteg kapcsolat ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]





The most gentle and sweet revenge is the forgiveness.

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Freddie Highlight
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie 2017-03-29, 17:39

Hogy mi a faszt keresek a csillagvizsgálóban?
Az óráimnak már vége. Mercedesnek is nemsokára véget ér az utolsó, rá várok. Hoztam neki egy apróságot.
Elő is veszem és megforgatom a nyomott, durván csomagolt dobozkát. Sosem tudtam csomagolni, de le is szarom.
Megvonom a vállamat és elteszem vissza az öltönyöm zsebébe, szusszantok egyet és rezignáltan nézek ki tovább a fejemből és persze várok.
A körmöm körül kezdem rágni a bőrömet, lassan már a húsomat,  mikor leszakítok egy cafatot a fogammal a körmöm feletti részből, belém nyilal egy ismerős érzés és fellángol bennem valami. A fejemre egy kajla mosoly kúszik. Tovább marcangolom az ujjam, érzem ahogy a gyomromba pillangók költöznek. Aztán hamar elökerül szeretett késem. Anyám antikváruámába érkezett darab. Remek tulajdonsága, hogy minden fájdalom, amit a használatával okoznak, eltárolódik benne, és akár a merengőnél az emlékeket, ebből az egyes fájdalmakat lehet előhívni. Vagyis egy egyszerű felületi vágás  nyomán is lehet vele olyan fájdalmat okozni, mintha átdöfték volna mondjuk a tenyereden. Ezen kívül meg van büvölve, és az elkezdett mozzanatokat tovább csinálja magától. Imádom.
Egy félre esőbb teremben vagyok épp, úgyhogy nem aggódom, azon ki járhat erre, vagy találhatna rám. Merci meg tudja hová kell jönnie.
Kiteritem a kézfejemet tenyérrel lefelé a mellettem lévő fiókos asztalra és a megkezdett ujjam körömágyába mélyesztem a kés hegyét. Feszegetem benne egy kicsit, a légzésem lassan el el akad, beharapom a számat és érzem hogy innentől menthetetlenül szűkké válik a nadrágom.
Ott hagyom a kezemet ahol volt, és a kés markolatát lassan eleresztem, a tárgy pedig engedelmesen folytatja az utolsó mozdulatomat ismételve. Szabad kezemmel kicsatolom az övemet, a gatyámba nyúlok, és kiverem a farkam.
Hogy végzek-e mire Merc megérkezik? Kérdéses...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Freddie Highlight
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Mercedes & Freddie 2017-03-29, 16:38

...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Mercedes & Freddie

Vissza az elejére Go down

Mercedes & Freddie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Tornyok :: Csillagvizsgáló-torony-