2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Név: Rád bízom, az ET-ben nem neveztem nevén Play by: Jacob Morton, de abszolút meggyőzhető vagyok másról is, ha esetleg nem feküdne neked Kor: 21-22 Csoport: Varázshasználó, vagy mugli, aki most fogja megismerni ezt a világot Szak/Foglalkozás: Egy apró cukrászda alkalmazottja, pultos Kapcsolat: "A chilivel meghintett forrócsoki szinte perzseli a nyelőcsövét, azonban most egy cseppet sem bánja ezt. Már órák óta üldögél a hideg autóban a fiúval, akit pár órája ismert meg. A hó szakadatlan esik, és az utak, melyek eddig még járhatóak voltak, mostanra már teljesen áthatolhatatlan akadályt jelentenek. Kezét és testét a gőzölgő ital melengeti, szívét pedig a fiú mosolya...
Fekszenek egymás mellett, kissé lihegve a hógolyózástól. Deborah haja szétterülve, a fiú pedig kipirosodott arccal nézi a régi lámpa fényét, a mellett alig látható csillagokat, és a lány tündöklő tekintetét. Hirtelen ötlettől vezérelve csinál egy angyalkát, majd nevetve nyugtázza, hogy követője is akadt. Felkászálódik lassan, hogy lássa távolabbról is a művét. Felsegíti a lányt, ujjai annak hideg kezére kulcsolódnak. A távolban harang csendül. Éjfél van. A tekintetük egymásra villan, a fiú pedig életében először a következményekkel nem törődve kilép a komfortzónájából. Ajkai a lány ajkához ér, lágy csókkal illeti... - Boldog Karácsonyt..."
Karácsonykor ismertelek meg, mikor épp hazafelé tartottam a szüleimhez. A hatalmas hó miatt elakadtam egy kisvárosba, és a véletlennek köszönhető, hogy beléd botlottam. Reggelig maradtam, és ez volt életem legjobb karácsonya, és persze ajándéka, melyet tőled kaptam. Megbeszéltük, hogy két nap múlva ismét találkozunk, azonban én pont ekkor karamboloztam. Ez két éve volt... Nem emlékszem rád, csak arra a bizonyos karácsonyi illatra. Mikor megérzem a forrócsoki, a szegfűszeg és a fahéj illatát egy pillanatra mintha tudnám, hogy valami fontosat elfelejtettem. Arról azonban fogalmam sincs, hogy épp te vagy, aki miatt minden nap este 6-kor egy cukrászdában ülök kényszeresen. Az más kérdés, hogy ez nem az a cukrászda, azonban a lényegen nem változtat. Megtalálnálak! Nem baj, ha bonyolult, ha már van más az életedben, ha haragszol rám, ha csalódott vagy... csak találjuk meg egymást!
Ha esetleg megtetszett a karakter akkor egy üzenetben tudasd velem, és értekezünk róla.
Név: Rád bízom Play by: Johanna Braddy Kor: 23 Csoport: Varázshasználó Szak/Foglalkozás: tanuló (legilimencia szakirányra képzelném, valami jóslással kapcsolatos kiegészítéssel, mert abból kiemelkedően jó) Kapcsolat: Felettem jártál 3 évvel, és az egyik közös ismerősünk által lettünk jóba. Mindig is te voltál a lelki szemetesládám, lévén, hogy a jóslás, és ezáltal az emberi lelkek álltak hozzád a legközelebb. Önkéntelenül is képes vagy bárkire ráhangolódni, érzed a rezgését, és nem igazán vannak olyanok, akik ne kedvelnének. Mindig vidám vagy, és igyekszel a negatív dolgok ellenére is pozitív maradni, na meg fennhangon hirdeted az elfogadást. Talán pont emiatt fogadtam el önmagam... a súlyom... és talán épp emiatt kezdtem hozzád vonzódni, és beismerni saját magam számára, hogy biszexuális vagyok. Te voltál az első lány, akit megcsókoltam, és a testi örömöket is veled éltem meg először, és kizárólagosan. Nem mondanám, hogy szerelmes voltam beléd, egyszerűen csak vonzottál, mint vasat a mágnes, és kíváncsi voltam, na meg bevállalós. És nem csalódtam, beváltottad a hozzád fűzött reményeimet. Talán veled volt eddig a legkielégítőbb a szex, még akkor is, ha én igazából többre vágyok ennél. Azon a bizonyos karácsonyon már barátként búcsúztunk egymástól. Te továbbléptél, és én is. Két éve kiléptem az életedből, nem is kerestelek. Te nem tudtál a balesetemről, én pedig elfelejtettelek. Nemrég velem álmodtál... A balesetről... Félretetted a haragodat, és felhívtad anyámat... A radarod most későn jelzett. Vagy talán épp időben? Talán érzékelte, hogy most lenne szükségem segítségre? Megmutatod ki is vagyok valójában?
