Főkarakter: Jennifer Hughes
Teljes név: Roland Arthur Bailey
Születési hely és dátum:London, 1961.08.10.
Csoport: Személyzet
Patrónus: Egerészölyv
Foglalkozás: Vadőr a Roxfortban
Jellemed kifejtése
Egy vadőr legyen határozott, erőskezű, éles eszű, olyan, aki képes gyorsan jó döntéseket hozni és legyen mindig összeszedett. Na ez mind meg is van benne, de ezek a tulajdonságai általában csak a komolyabb feladatoknál kerülnek előtérbe. A hétköznapokban ezeket a keményebb jellemvonalakat eltakarja kedves bája, nyugodt, megfontolt oldala.
Nem túl bőbeszédű, de szereti a jó társaságokat. Megveti azokat, akik erőszakkal fordulnának egy-egy problémásabb varázslény felé, egyébként ezen kívül elég megértő az emberekkel, sőt segítőkész.
Egyetlen nagyobb hátránya, hogy eléggé feledékeny. Ezt a hibáját egy kis notesszel próbálja kompenzálni, de olykor azt is sikerül az éjjeliszekrényen hagynia.
A konfliktusokat nem szívleli, kerüli is, ha teheti. Azért szeretteiért képes kiállni és van is annyi sütnivalója és ha kell fizikai ereje, hogy győztesként kerüljön ki egy-egy ilyen viszályból. Szerencsére az ilyen alkalmak ritkák.
Az állatok és a varázslények iránt mérhetetlen szeretet érez, s ugyanígy imádja a gyerekeket is. Kétség sem fér hozzá, a roxforti vadőrséget neki találták ki.
Megjelenés
Roland nem az elegancia embere, de egy erdőt járó, állatokat gondozó embernek nem is kell annak lennie. Ruháira sokszor inkább a kényelmes jelző illik, mint a divatos és ehhez jól passzolnak rendezetlen, kissé göndör fürtjei.
Azért az, hogy nem mindig ingben jár, nem jelenti azt, hogy elhanyagolná magát. Igenis helyes, s sok nő számára vonzó férfiú, nehéz is elhinni, hogy még egyedülálló.
Tengerkék szemei, sötétbarna haja, ellenállhatatlan mosolya, magas termete mind hozzásegítik ahhoz, hogy az ellenkező nem jó véleménnyel legyen róla.
Életed fontosabb állomásai
1961.08.10. London
Boldog születésnapot, Roland!
A sötétséget hirtelen erős fény váltotja fel, a feszült csöndet pedig egy édes újszülött kétségbeesett sírása töri meg. Mindez egy átlagos napon, egy átlagos kórházban, Londonban. Ám ekkor még nem senki nem sejti, hogy az újonnan érkezett csöppség egy cseppet sem átlagos. Legalábbis ebben a világban, amelybe beleszületett, itt nem.
Az édesanya, Rose Blackmoore, aki ekkor 27 éves és munkanélküli, könnyekkel a szemében öleli magához újszülött fiát, hogy aztán tiszta boldogsággal a szemében pillanthasson fel a büszke apukára. Az elsőre kimért, szigorú férfi arca, most egészen ellágyult, s egész lénye csak örömöt sugároz. Egyébként az ekkor 35 éves Zackarias Aaron Bailey matematika és kémia tanárként dolgozik. A család háromtagú lett, innentől kezdve minden egészen más lesz. Boldog születésnapot, kölyök!
1969.06.23. London
Shit happens.
A kis család, mely még mindig három taggal rendelkezik, éli átlagos hétköznapjait London külvárosában. Aaron, az apa töretlenül tanárként dolgozik, hogy egy kis tudást verjen a kölykök fejébe. Rose, az anya pár évre munkát vállalt takarítónőként, ám felhagyott vele a következők miatt:
Roland egyre inkább kezd kibontakozni, egyre rosszabb, egyre aktívabb gyerek. Emiatt Rose úgy dönt, több időt tölt vele otthon, sőt, a szülők eltökélték, hogy egy kistesóval bővítik a családot.
Roland továbbra is nagyon eleven, Rose viszont egyre türelmetlenebbnek, gyengébbnek tűnik. A terhességi tesztek viszont mind-mind negatív eredménnyel landolnak a kukában. Valami nincs rendjén. A baj ajtóstul ront a házba. Rose-nál méhnyak rákot diagnosztizálnak.
1972.07.30. London
Maga megőrült, Szomszéd!
Harrold bácsi, aki a szemben lévő házban lakik, kicsit habókos, de jó barátja a családnak. Különösen szereti őt a kis Roland, így amikor a szülők több éjszakára is bennragadtak a kórházban Rose betegsége miatt, Harrold sokat vigyázott a rosszcsont fiúcskára.
Egy nap, egészen pontosan július harmincadikán, James bácsi átkopogtat a Bailey családhoz, mondván, hogy fontos dolgot szeretne megbeszélni. Azt mondja, hogy az ügy elhalaszthatatlan és mindeközben úgy viselkedik, mint egy óvodás, aki épp át akarja adni a szüleinek a meglepést, amit ő maga készített.
Mondandóját a következőkkel kezdi: Nézzék! Tudom, hogy az elmúlt pár év nehéz volt a számukra, de úgy látom, hogy Rose egyre jobban van és ez az ügy halaszthatatlan. Nem halogathatom tovább… a maguk fia…. varázsló! Rolandból varázsló lesz!
Rose elfehéredése és Aaron dühbe gurulása. Az apa bolondnak nyilvánítva Harrold bácsit azonnali kitessékelte a házból. Mielőtt azonban az öreg elhagyta volna a házat, egy levelet nyújtott át kisfiúnak.
1974.03.03. Roxfort
Kviddics! Ez kell nekem! Ez kell nekem?
Miután Aaron nagy nehezen elfogadta, hogy a csodálatos kémia tudománya nem magyaráz meg mindent az életben, elengedte fiát ebbe az általa „bohócképzőnek” titulált intézménybe. Ennek már 2 éve és azóta Roland egyre csak komolyodik, egyre inkább megtalálja az útját az életben. Ennek ellenére azonban mindig talál egy-egy kereszteződést, ahol véletlenül rossz felé fordulhat.
Pár napja terelőt kerestek a Griffendél kviddics csapatába, s mivel a mugli származású fiúnak ez a sport minden álmát jelentette, gondolta megpróbálkozik vele. Március harmadikára tervezték az első válogatást. Nem részletezem, egy óra után Rolandot úgy eltalálta egy dühös gurkó, hogy a seprűről lezuhanva több csontját is eltörte. A fájdalmas és hosszadalmas gyógyulás után úgy döntött nem próbálkozik újra.
1977.02.10. Roxfort
Lányok, lányok, földi boszorkányok…
Az első szerelmi csalódás duplán érte szerencsétlen fiút. Miután hónapokig koslatott egy gyönyörű, szőke griffendéles hölgy után, aki egy évfolyammal alattuk járt, a lány végre beadta a derekát összejött az akkor nem túl helyes, de jó lelkű és kedves Roland-del. Mindössze két hete jártak, amik egy nap, pontosan február tizedikén egy levél érkezett a lány szüleitől, amiben röviden az állt, hogy nem akarják, hogy együtt legyenek, mégpedig a származásuk miatt. A lányka aranyvérű, Roland meg….
Próbálta elmagyarázni a lánynak, hogy nem muszáj mindig azt tenniük, amit a szülők mondanak, főleg, ha szeretik egymást, ráadásul el vannak zárva nyárig a szülőktől, de a szőkeség hajthatatlan volt. Összetört a fiú szíve, de még nem annyira, mint amikor pár óra múlva megpillantotta szíve választottját mással csókolózni egy félreeső helyen a kastélyban. Azóta sem tudja szegény, hogy az a levél tényleg a szülőktől jött-e.
A következő napokban a szőke lány barátnője úgy védte őt, mint anyasárkány a kicsinyét, így főhősünknek esélye nem volt megbeszélni vele a történteket. Csak annyit tehetett, hogy a tanulásra koncentrált. Ekkor döbbent rá csak igazán, hogy mennyire jól megy neki a legendás lények gondozása és ismerete tárgy…
1979.07.20. Wales
Miután az egyre komolyodó férfiú kitűnőre elvégezte a tanulmányait azonnal be is adta a jelentkezését a Wales-i Sárkányrezervátumba. Nem kellett hozzá túl sok idő, hogy megérkezzen a válaszlevél, hogy alkalmazzák. Tudta, hogy eleinte csak kulimunkát kap majd, de később talán komolyabb feladatokban is bizonyíthatja tudását. Most pakol, siet, hogy le ne késse a vonatot. Elbúcsúzik szüleitől, akik ebben a percben is ugyanúgy támogatják, ahogyan eddig is. Apja még utoljára erősen utal rá, hogy mesebeli lényeket megy őrizni egy álomvilágba, de aztán egy utolsó öleléssel megmutatja, hogy büszke a fiára, aztán uzsgyi neki, irány Wales, a zöld sárkányok birodalma…
1997.08.01. Roxfort
Vissza a gyökerekhez
Gyönyörű 18 évet töltött el a walesi zöldek között, ám az a fejetlenség, ami az irodában volt, néha kicsinálta. Egészen magas posztot ért el ez idő alatt Roland, igazgatóhelyettes lett, s így a munka nagy része, főleg a papírmunka és a feleslegesnek tűnő rohangászás az ő feladata lett. Nem csoda hát, hogy kezdett beleőrülni ebbe, s amikor egy régi jó barátja levelében meglátta, hogy a roxforti vadőr nyugdíjba vonult, kapott az alkalmon, s azonnal jelentkezett az állásra. 36 évesen még nem számít idősnek, mégis úgy érzi, hogy ennél egy nyugodtabb állásra van szüksége, mint ami Walesben volt. Szép volt, jó volt, de elég volt. Ráadásul, ha Roxfortban lesz, még az öregeit is gyakrabban látogathatja majd.
Nagy örömére augusztus elsején megkapta a levelét, hogy felvették Roxfortba vadőri állásra, s így már nincs is ami az útjába állhatna. Álljatok vigyázzba Tiltott Rengeteg fái! Ezentúl Roland Bailey őrzi majd a határt!
Megjegyzés:Milyen vadőr lenne Roland, ha nem lenne a vadőri kunyhója is egy állatkert? Na jó, azért ez egy kicsit túlzás, de van egy-két albérlője, akit fontos megemlíteni.
*Sissy, a macskabagoly hercegnő. Hűséges levélhordozó, aki mindig percre pontosan végzi munkáját, főleg, ha néha kap érte néhány finom falatot. Nyugodt, barátságos mindenkivel.
*Cézár, a mogorva külsejű, 5 éves cane corso kutyus, akinek a termeténél csak a szíve nagyobb. Imádja a gyerekeket, csak épp őt szívlelik kevesen vad ábrázata miatt.
Ezt a két szépséget tudhatja Roland teljesen a magáénak, ám kunyhójában állandóan vannak futóvendégek. Olyan pixiek, tündérek, vagy akár hippogriffek, akikre vigyázni kell, vagy megsérültek vagy némi nevelésre szorulnak. A vadőr ajtaja minden varázslény előtt nyitva áll.