2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Emlékeket szeretnék, tökéletes, nem zavarba ejtő pillanatokat. Nem akarok folyton töprengeni, csak élvezni azt, ami történik velem, élvezni, hogy kapok. (Oravecz Nóra)"
Főkarakter: Titkos karakter Teljes név: Valentine Pitt Születési hely és dátum: Anglia - London, 1979. 06. 01. Csoport: Hugrabug Patrónus: Nem tud patrónust idézni, de van egy patkánya, ha ez ér valamit... Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 8. évfolyam (Elemista) Képesség: Bejegyzett animágus: Geoffroy-pókmajom Kiemelkedő tudás: Asztronómia - Kiemelkedő Gyógynövénytan - Kiemelkedő Sötét Varázslatok Kivédése - Tehetségtelen Számmisztika - Tehetségtelen
Jellemed kifejtése
Mit is mondhatnék… Imádom a vicceket, a hülyéskedést, a bulikat, a haverokat, a lányokat, az édességet, az alvást és majdhogynem mindent. Viszont a lányok után leginkább a zenét szeretem, még én magam is szoktam néha gitáron pengetni. Mindig vidám vagyok, nem lehet kedvemet szegni, ha mégis, akkor valószínűleg már tényleg nagy a baj. Pláne mivel, én adrenalin függő vagyok, így minden pörgős dolgot bírok, sőt, egyenesen igénylek. Nem, nem drogos! Csak szeretem az izgalmas dolgokat, mint például az ejtőernyős ugrás, bungee-jumping, siklóernyőzés, vízisí és így tovább. Bár van olyan is, amit nem bírok, a doki például valami hemofóbiáról beszélt, ami röviden annyi, hogy ha vért látok, ég veled drága világ! Azaz elájulok, na meg a fogorvosokat sem bírom. Erre azt hiszem azt mondta, hogy dentofóbia. Talán, nem tudok pszichomókusúl. Mindenesetre, jó fej vagyok, vicces, kedves és aranyos, sőt! Ha nagyon kell, akkor segítőkész is. Szóval, ha kell valami, csak szóljatok, lányok előnyben!
Megjelenés
Rövid, szőke haj, stílusosra vágva. Kihúzott hát, magasra szegett fej, csillogó sötétkék szemek, vigyorgó ajkak, és üres folyosókon harsogó nevetés. Ha röviden akarnám leírni, ez vagyok én. De hogyan is lenne belőlem ennyi elég, tudom ám, hogy kíváncsiak vagytok rám! Úgyhogy csak nektek elárulom: 185 cm magas vagyok, edzettnek mondható, de sosem érdekelt a testépítés, egyedül a lányok miatt jártam/járok a kondi terembe. Az orrom kicsit szélesebb, mint az átlag, de eddig minden lány azt mondta, hogy cuki. A füleim is kicsit elállnak a fejemtől, de ez nem igazán látszódik a hajamtól, pláne ha éppen sapkás napom van. Öltözködés terén igyekszem kiemelkedni a sötétségből, azaz imádom a világos és élénk színeket: kék, piros, sárga, zöld és ezeknek bármilyen árnyalata, ami világos. Nem szeretek a sötét ruhákat, túl depressziósak, bár egy-két fekete azért néha napján belefér.
Életed fontosabb állomásai
Nos, talán életem legfontosabb eseménye, a születésem volt. Ennél érdekesebb dolgot kötve hiszem, hogy tudnék kezdésképpen mondani. Esetleg még az érdekelhet, hogy a szüleim sohasem házasodtak össze, mindig is csak élettársak voltak. Az édesanyám Margaret Pitt, az édesapám pedig Peter Pitt. A későbbiekben pedig lett két öcsém, akik ikrek, név szerint Christian és Clarance. Amit ezek után a legfontosabbnak tartok, az az első szerelmem volt, az óvodában. Ő egy egyszerű mugli volt, én meg egy száz százalékban mugli származású varázsló. Hogy miért is volt olyan emlékezetes? Nos, mint minden szerelmes óvodás, együtt játszottunk papás-mamást, egymás mellett ültünk reggelinél, ebédnél és uzsonnánál. Csak hát nem értékelte, amikor éppen azt játszottuk, hogy veszekedünk, és a nagy hadonászás közben felrobbantottam a frissen, homokból felépített házunkat, valamint a haja is kicsit megpörkölődött. Itt sajnos véget ért a kettőnk kapcsolata, ő is másik óvodába került és én is. Ekkor olyan négy éves lehettem, és az óvoda, ahova átírattak, egy előkészítő volt az iskolához. Azt hiszem ebben az óvodában kezdtem el franciául és spanyolul tanulni. Ó, igen, akkor még nem értettem miért is kell nekem nyelveket tanulnom, de amint bekerültem az iskolába, rögtön megértettem: hogy tudjak csajozni. Tudtátok, hogy mennyire imádják a csajok, ha egy srác beszél nyelveket? A következő barátnőmet is így szedtem fel. Olyan 10 éves lehettem, és akkor már nagyon profin ment a francia is, meg a spanyol is. Őt azt hiszem a spanyol tudásommal szedtem össze, és olyan 2 hónapig randizgattunk. Nem történt semmi különös, még ez is csak egy ártatlan szerelem volt, de végül koppintva lettem. Nem értem miért, viszont elég szarul esett, amikor másnap már másik sráccal sétált kézen fogva. Viszont ilyen az élet, tovább kell lépni. Fiatal voltam, és tisztában vele, hogy még előttem áll az élet, szóval rögtön egy másik csaj után néztem. Rengeteg szerelmem volt az életem során, valahogy nagyon könnyen szerelembe estem mindig. "Meglátni, és megszeretni..." nem is tudom ki mondta ezt, de rám sokszorosan igaz. Ahányszor megláttam egy szép lányt, aki pont az esetem, rögtön szerelembe estem. Nem, nem, ne mondjátok, hogy ez nem szerelem! Az volt, tudom, mert minden egyes alkalommal, amikor kikosaraztak, rögtön, vagy pár hónap után, rémesen égett a szívem. Ezek a szerelmek pedig ugyanúgy folytatódtak - sőt! -, mikor átkerültem a Roxfortba. Ó, nem mondtam volna? Hiába Londonban nevelkedtem, végül is a szüleim a Bauxbatons Mágusakadémiára írattak be, mivel egy-két rokon elvétve él Franciaországban. Meg hát nevesebbnek tartották, mint a Roxfortot. Úgy harmadéves lehettem, amikor átkerültem ide, mivel egy kisebb baleset történt két barátommal is. Néhány megkattant tanuló gyilkolászni kezdett, szerencsére a haverjaim csak megsérültek, de a szüleimnek nem tetszett ez a helyzet, és sajnos a forró francia csajok közül átkerültem a nehezebben kapható angol lányok közé. Nem mintha probléma lenne, szeretem a kihívásokat, de sajnos itt még többször lettem lepattintva, mint Franciaországban. Azt már nem is tudom, hogy az én hibámból, vagy éppen csak az itteni lányok ilyen fagyosak. Szerintem Merlin se tudná megmondani, ha itt lenne. Mindenesetre, jelenleg az egyetemi képzés elsőt évét fejeztem be Elemista szakon, és, hogy őszinte legyek, amikor idekerültem, és a süveg a Hugrabug-ba osztott be, kicsit bizonytalan voltam benne, hogy jó lesz-e itt nekem, de így mostanra már nagyon belerázódtam a hely hangulatába, és persze sokakkal összehaverkodtam. Megszerettem ezt a helyet, még ha itt sem találtam még meg azt, akit igazán szerethetek.
A hozzászólást Valentine Pitt összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2016-02-25, 12:24-kor.
Albus Dumbledore
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Valentine Pitt 2015-06-23, 20:36
Elfogadva!
Egyrészt a külsődet illetően vicces, mert minimum a kisöcsém lehetnél, bár kitagadnálak a Hugrabug miatt. Másrészt olvasva a lapodat nagyon éveztem a fordulatokat, ezek szerint kap a Roxfort egy igazi sármőrt? Igazad van, a brit libuskák nehezebben kaphatóak, ez tény, de attól még előtted áll a kihívás, hogy jobban megismerd őket (és a bugyijukba férkőzz!!). A lényeg, hogy nagyon tetszettek a leírásaid, nem is állok utadba, foglalkózz, és vár a játék!