2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Főkarakter: Titkos karakter Teljes név: Sophie Elena Marshall Születési hely és dátum: Denver, Colorado, USA, 1980.03.12 Csoport: Hollóhát Patrónus: Nőstény oroszlán Évfolyam: Hatodik Képesség: - Kiemelkedő tudás: Átváltoztatástan - Tehetséges
Jellemed kifejtése
Az emberek, nemtől függetlenül, szeretnek beskatulyázni, a külsőm alapján, ez először dühített, de most már máshogy állok hozzá. Általában elég hamar rájövök, hogy ki milyen csoportba rak engem, ebben már van rutinom. A férfiak vagy a könnyű, hamar lehengerelhető vagy akár megszánandó prédát látják bennem, vagy érdektelennek találnak, nagy ritkán eltekintenek tőle, hogy nem vagyok pálcika és komolyan vesznek. Az első eset nagyon megbánhatja, ha próbálkozik, a másodikkal békén hagyjuk egymást, de ha ő érdekel engem, akkor teszek róla, hogy megváltozzon a véleménye, a harmadik típusból még csak kevéssel találkoztam, de ők soha nem bánták meg, ha közeledtek hozzám. A nők érdekesebb esetek, van, amelyik lesajnál és kicikiz, és van, aki irigykedik, de összetűzésem ritkán van velük, mert a cikizésről hamar leszoktatom, aki azzal kezdi, az irigykedőket meg hagyom, ők nem ártanak. Persze vannak olyanok is, akik elfogadnak olyannak, amilyen vagyok és szerencsére ők vannak többen, így van sok barátnőm, bár igazán mély barátság csak kevés lányhoz fűz. Általában mosolygós és kiegyensúlyozott vagyok, de néha szeszélyes és kiszámíthatatlan. Sok szempontól a végletek emberének tartanak, ha valakit megkedvelek, azért bármit megteszek, de ugyanígy egy pillanat alatt eláshatja magát előttem bárki és onnan már nehéz visszajönni.
Megjelenés
Nem vagyok vékony alkat, de én így érzem jól magam a bőrömben. Nem veszek fel feszülős ruhákat, de azért nem is takargatom magam, igyekszem divatosan öltözni. Viszont kivételes alkalmakkor, vagy kivételes emberekért néha felveszem a ruhatáram kihívóbb darabjait is, mert igen, vannak olyanjaim is. Nem vagyok éppen alacsony, kb. 175 cm, ezért nem hordok általában magassarkú cipőket, az összes barátnőm alacsonyabb nálam így is, de persze ebben is teszek kivételt néha, ha elég okom van rá. A hajam hosszú, váll alá érő, sötétbarna, nyáron persze kicsit világosabb, általában szabadon hagyom, csak nagyon indokolt esetben fogom össze, szerintem sokkal jobban áll kiengedve. A szemeim zöldek, bár többen nézték már szürkének is. Szeretem egy kevés diszkrét sminkkel kiemelni őket, de ezen kívül nem szoktam sminket használni, úgy érzem, hogy az is a színészkedés egy formája és azt nem szeretem.
Életed fontosabb állomásai
Nem vagyok angol, még csak nem is az öreg kontinensen születtem, de végül mégis itt kötöttem ki a Roxfortban. A szüleim mindketten muglik, de mikor megtudták, hogy boszorkány vagyok, egyből utánanéztek, hogy hol kaphatom a legjobb oktatást és amikor megtudták, hogy ahhoz Angliába kell mennem, ők is felpakoltak mindent és együtt költöztünk mindannyian Londonba. Nekik még nagyobb változás volt, hiszen a semmiből kellett egy új életet felépíteniük, otthagyva a jól menő családi boltokat, de mivel én vagyok az egyetlen gyerekük, így nem akartak tőlem távol lenni. Szerencsére a boltokat nem kellett eladni, de egyet itt is nyitottak, leginkább azért hogy lefoglalják magukat, pénzünk lenne anélkül is elég szerencsére. Igaz nem ez volt az első költözésünk, 4 évvel korábban költöztünk a keleti partra, miután egy csapatnyi fölöttem járó cicababa haját kékre, zöldre és lilára változtattam, amikor körbeálltak a folyosón és addig cikiztek, amíg már sikoltoztam és folytak a könnyeim. Ez volt az első, nem a véletlennek vagy ügyetlenségnek betudható “baleset” körülöttem, nem kevés pénzébe és utánajárásába került a családomnak, hogy az iskola és a lányok szülei eltekintsenek a feljelentéstől és a vizsgálódástól, de így is jobbnak láttuk elköltözni. Philadelphia lett a célpont, ami a kicsit álmos, középnyugati Denverhez képest egy nagyon új világot jelentett, de azért még most is visszasírom azt a környéket és ha tehetem, még vissza fogok menni oda később. Az első évek nehezek voltak, túl sok volt az újdonság és persze a legnagyobb újdonság maga a világ volt. Arra hamar rájöttem, hogy az előítéletek itt is megvannak, csak jött a régiekhez még egy, a “sárvérű” jelző és amik vele járnak. A Hollóhátban szerencsére sok jó fej diákkal kerültem csapatba és mivel a tanulással sose voltak gondjaim, így idővel kivívtam magamnak azt, hogy ha nem is tiszteltek, de legalább eléggé békén hagytak az iskolatársak. Hamar kiderült, hogy érzékem van az átváltoztatáshoz, persze ezt már a pár évvel korábbi incidensből sejthető volt. Sajnos az utóbbi évet egy nagy szerelmi csalódással zártam, ezért a nyarat a szüleimmel töltöttem, hazalátogattunk a rokonokhoz, utazgattunk mindenfelé, sokat buliztam, vásárolgattam, kitomboltam magam, mugliként, ahogy régen, azt hiszem helyrerázódtam fejben.
Albus Dumbledore
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Sophie Marshall 2015-04-19, 09:03
Elfogadva!
Szép PB választás, de ahogyan te is leírtad, a külső nem minden. A tőled már megszokott magas színvonalú leírással, és történetvezetéssel találkoztam, amihez megintcsak gratuálni tudok. A lánykának nincsen egyszerű sorsa, de tetszik, hogy nem raktál vele olyan felesleges epikus dolgot, mint mondjuk egy megerőszakolás, vagy a mostanság divatos árvaság. Végülis egy átlagos kamasznak is bőven lehet nehéz élete! Kívánom, hogy most már boldog légy, barátokat találj, és megleld a számításodat. Foglalózz, és vár a játéktér!