Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb



ϟ Avatárfoglaló
  Today at 09:38
Duncan McFayden


ϟ Duncan McFayden
  Today at 09:21
Duncan McFayden




ϟ Megan & Tommy
  Yesterday at 13:40
Megan Smith
A hónap posztolói
Megan Smith
 
Elijah Crowfield
 
Quessena Melchys
 
Dane Seoras
 
Calista Merrick
 
Cody Armstrong
 
Nox Djarum
 
Sheree Parks
 
Draco Malfoy
 
Luna Lovegood
 
Statisztika

Összesen 579 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Duncan McFayden

Jelenleg összesen 33659 hozzászólás olvasható. in 3128 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Daniel & Astrid

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Astrid McCallie
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 453

TémanyitásTárgy: Re: Daniel & Astrid 2014-12-29, 19:16

Daniel & Astrid


[You must be registered and logged in to see this image.]Igazából… én szinte mindenkit kedvelek, kevés olyan ember van, aki valamiért unszimpatikus a számomra, persze a halálfalókat kivéve, hiszen azok közül ölték meg valakik a szüleimet, de hogy kik, arra még nem sikerült rájönnöm. Talán… talán Perselus majd segíteni fog, ahogy mondta, de nem akarhatok mindent. Most nem is szeretnék a halálukra gondolni, inkább az ismerkedésre koncentrálok, hiszen Daniel jelenléte ki tud zökkenteni negatív gondolataimból, viszont én is érzem ám, hogy elég hülye kérdést tettem fel, de zavaromat talán valahogy leplezhetem… Picit meg is igazgatom hajam, miközben ő mesélni kezd a testvéréről, én pedig hirtelen világosodom meg.
- Oh, nem tudtam. De akkor szerencséje, hogy a Hollóhátba került! – vigyorodom el, miközben próbálom elképzelni, hogy milyen lehet ez a „betegség”. Ez tényleg valós dolog? Valaki vonzódjon egy színhez? Ez nagyon furcsa, de igazán érdekes, majd utána fogok olvasni a napokban, hogy képben legyek.
- De? Folytasd csak, ez tök érdekes. – nem akarom ám, hogy félbeszakadjon a mese, mondja csak nyugodtan, ami benne van, én is jó hallgatóság tudok lenni, ahogy remek mesélő is. Igen, rossz tulajdonságom, hogy imádok magyarázni, ezt pedig már sokan megjegyezték. Na de akkor karácsony, család, Bailey.
- Örülök, hogy ide jöttél, ez igazán kedves volt tőled. Szóval szívesen megismernélek, ez csak természetes. – egy házba is járunk, szóval miért ne ismerhetném meg egy kicsikét jobban? Ezért is jut eszembe nemsokára egy kis kirándulás Roxmortsba, ahol beülhetnénk a Három seprűbe és talán még a Mézesfalásba is besétálhatnánk némi édességért, úgyis kezdek kifogyni, ami így karácsony tájékán nem a legjobb dolog. Szemeim felcsillannak, ahogy meghallom a másik válaszát, majd pedig fejet csóválok kuncogva.
- Akkor max is-is. De az én ötletem volt, szóval egyértelmű, hogy én is meghívlak, nincs választásod! – törődjön tehát bele, elnyomás van itt kérem szépen. A kacsintásból azért kiveszem, hogy nem tartja olyan rémesnek az ötletemet, mintha tényleg örülne a lehetőségnek, pedig szegény a testvérét kereste, én pedig így belecsúfítok most a családi programba. De… ha annyira találkozni akarnának, akkor úgyis mondta volna Daniel, szóval talán nem kéne túlkombinálnom itt a dolgokat.
- Nincs hová? Jah, mert bárhol megtalállak mi? – mondjuk, egy követő rúna és nincs menekvés, de nem vagyok ám ilyen, főleg nem egy még szinte idegen fiúval, így csak felkuncogok, biccentek szavaira, majd kis időre elválnak útjaink. Sietek ám, ahogy tudok, de még így is meg leszek előzve, így nemsokára a klubhelyiségben találkozunk ismételten a fiúval, kinek sálja azonnal szemet szúr. Bizonyára ő is a házunk miatt választotta a kék színt.
- Akkor mehetünk? – kérdezek rá kíváncsian és ha ő is igent mond, akkor bizonyára nemsokára az egyik roxforti kocsival fogunk megindulni Roxmorts felé. Nem vagyok ám ennyire vezető személyiség, így hagyok döntést a srácnak is, hogy merre szeretne tovább menni.
- Kezdjük rögtön a vajsörrel vagy valahova máshova is bemennél, ha már itt vagyunk? – szállok le a kocsiról, ahogy megérkezünk, így kíváncsian várom a fiú válaszát, miközben némileg összehúzom kabátomat, mert kezdem érezni a hideget, megfázni pedig nem éppen most kéne.

//Folyt köv. Roxmortsban.//

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Daniel & Astrid 2014-12-29, 18:43

Az ismerkedés első frázisa mindig nehéz, és mindig vagy-vagy alapon működik. Vagy megkedvel a másik, vagy nem. Ezt már megtanultam. Kicsit reméltem, hogy Astrid meg fog kedvelni, bár ezt sosem vallottam volna be senkinek, talán még Baileynek sem.
Színek és színkavalkádok, mit is mondhattam volna válasznak?
- Öööhm, neeem, inkább úgy fogalmaznék, hogy én bármit felveszek, a tesómnak meg egy furcsa, és szokatlan betegsége van, és valamiért mániákusan vonzódik a kékhez. Persze, mondjuk neki is vannak más színű ruhái, de... - itt inkább megakasztottam hosszú, és kacifántos gondolatmenetemet, mert kivételesen jó hallgatóság akartam lenni, nem jó mesélő. Meghátt a következő kérdésekre is illik felelni. Valamiért úgy éreztem, hogy Astrid nem akar magáról beszélni... Mikor Baileyről kérdezett kicsit szétnéztem a klubhelyiségben, persze tudtam hogy nincs ott, hiszen nem jött be azóta senki, hogy leültem.
- Hát, tudod, olvastam a hálóban... Aztán azt hittem, itt lesz, de nem volt itt, és gőzöm sincs, hol van. És mivel nem szeretném az egész kastélyt tűvé tenni érte, no meg itt voltál te is, úgy gondoltam, nem árthat egy kis.. ismerkedés. - az utolsó szót már majdhogynem kérdeztem, miközben egy félszeg mosolyt postáztam a lány felé, és hát kicsit kifogytam a szóból. De végre ő is mondott valamit. Elterelni a gondolatait a karácsonyról? Sajnáltam, hogy szomorú, és fel akartam vidítani, szóval, mikor felajánlotta a roxmorsti városnézést nagyot bólintottam. Talán nagyobbat mint kellene, de azt széles mosollyal tettem. Tuti hülye gyereknek nézett, de ez késő bánat, eb gondolat.
- Menjünk! De nem hívhatsz meg, mert én hívlak meg. - kacsintottam vissza. Most nem is próbáltam visszafogni az egyébként teljesen önkéntelen reflexet, hogy jobb szemem lecsukódjon, miközben a bal nyitva maradt, és kivillantak a fogaim a gyors mosolytól.
- Dehogy menekülök, amúgy sincs hová. - néztem szét a helyiségben. - Csak beszaladok én is egy kabátért a szobába. - egészítettem ki a válaszomat, miközben felugrottam ültemből. Ő a lány hálók felé vette az irányt, én pedig arrafelé, ahonnan jöttem.
Beléptem a szobába. Természetesen egy árva teremtett lélek sem járt bent azóta, hogy kimentem. A fogasról leakasztottam szürke kabátomat, és gyorsan felkaptam, majd jött a sál. Persze, bár nem Bailey vagyok, sálnak kék dukált. Mi más? Hiszen Hollóhátas vagyok, és ezt mutatni kell, nem csak a dolgozatokban. Belebújtam egyszerű, fekete bakancsomba is, gyorsan bekötöttem, hogy ne hagyjam el útközben, és már vissza is tértem a klubhelyiségbe. Itt nekidőltem a falnak, pont mint a beszélgetés kezdete elején, és vártam Astridot.
Vissza az elejére Go down
Astrid McCallie
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 453

TémanyitásTárgy: Re: Daniel & Astrid 2014-12-29, 18:12

Daniel & Astrid


[You must be registered and logged in to see this image.]Talán jót fog tenni nekem a társaság, talán jó, hogy Daniel most rám talált és nem vagyok egyedül, ő legalább nem fog bántani és belém rúgni – mármint lelkileg -, legalábbis nagyon remélem. Természetesen nem vagyok ellenséges vele, okom nincs rá, de az a probléma, hogy fogalmam sincs, hogy a testvérek közül melyiküket fogtam ki, de mivel nem ismerem őket, így ha megtudom a választ se jutok előrébb, nem tudom, hogy jellemileg egyformák-e vagy mások, csak a név lesz, mi megkülönbözteti majd őket egymástól, legalábbis eleinte. Bár… nem hiszem, hogy most pont én lennék az ideális, hosszan tartó társaság háztársamnak, de aztán ki tudja.
- Bocsi tényleg, hogy nem tudtam, csak nem ismerlek még titeket. – pedig csak egy év van közöttünk és a legjobb barátnőm is hatodikos. Szóval engem aztán nem zavar, ez tényleg nem nagy különbség. A mosolyt viszonzom, majd amikor a pulcsi alól elővillan a fekete felső, kíváncsian tekintek pocakja felé, mindenféle hátsó gondolat nélkül.
- Oh, és miért? Szóval… te inkább a fekete színt részesíted előnyben, ő pedig a színeseket? – próbálok találgatni, de érzem én is, hogy ez nem lesz majd ilyen egyszerű művelet. Magamról se szeretnék beszélni, így hamar egy olyan téma után kutatok, ami talán megfelelő lehet, legalábbis egy időre, így érdeklődöm felőle, hogy miért is van itt, de a válasza meglep.
- És akkor hogy-hogy nem vele vagy? Bocs, szóval… persze, nem kell mindig együtt lennetek. – talán picit irigykedek is, hogy az ő testvéri viszonyuk olyan jó. Nekem is van négy testvérem, mégis, széthúzás van közöttünk a szüleink halála óta, amely mérhetetlenül bánt engem. A könyveimre nemsokára rápakolászom a jegyzeteket, majd ez után fordulok most már normálisan a másik felé, amikor meghallom a jogos kérdést, melyről tudtam, hogy nem maradhat el, mégis, érzem, hogy mindez csak terelés, más érdekelné. Ahj, ez a fránya legilimencia…
- Igazából csak a gondolataimat próbáltam elterelni a karácsonyról. Szeretem ezt az ünnepet, de mostanság nem az igazi. Nincs kedved csinálni valamit? Lenézhetnénk Roxmortsba, úgy tudom, hogy ma lemehetnek a diákok… meghívlak egy vajsörre, nah? – kacsintok rá játékosan és szavaimba nincs semmi hátsó szándék se, csak szeretnék kikapcsolni, úgy őszintén és jól érezni magam. Bár Danielt még nem ismerem, nem érzem úgy, hogy bármi negatívat is kéne gondolnom róla, azt talán megérezném, így hirtelen kapom fel a cuccaimat és pattanok fel.
- Bedobom ezeket a szobámba, addig még elmenekülhetsz. – mosolygok rá és így leplezem mindenféle fájdalmamat. Nem vagyok depressziós, hamar jól leszek, főleg, ha mire visszaérek, akkor is itt lesz még. Mondjuk talán neki se ártana felhúznia valami meleg ruházatot, szóval fogok azért várni egy picit, nem adom fel rögtön a dolgot. Én egyébként egy fekete csizmát húztam még lábaimra, melybe betűrtem nacim szárát is, felülre pedig egy derékig érő, fekete kabát került, nyakamban viszont egy kék színű sál díszeleg, amit pont most igazgatok el magamon, miközben azért odafigyelek ám kék oldaltáskámra is, le ne essen vállamról, amíg összekapom magam. És hogy mi lesz a bögre sorsa? Természetesen megiszom a maradék kortyokat, majd az asztalon fog várni, amíg visszaérek, hacsak egy házimanó nem tünteti el előbb innen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Daniel & Astrid 2014-12-29, 18:00

Kicsit olyan érzésem volt, mintha villám vágott volna belém, mikor megszólalt, de azért nem kezdtem el kisgyerek módjára ugrálni, hogy "Merlin szakállára, el sem hiszem! Hozzám szólt!" vagy valami hasonló. Igazából nem vagyok az a zavarba jövős fajta, de azért kicsit megvakartam a tarkómat. Majdnem felnevettem, mikor töredelmesen bevallotta, hogy fogalma sincs, ki vagyok. Bár ebben nagy szerepe lehetett annak is, hogy gyakran próbálok Bailey testébe bújni, mikor éppen olyat tettem, amit nem kellett volna.
- Hehe.. Daniel vagyok. - mutatkoztam be kis mosollyal az arcomon, miközben letelepedtem mellé, és meghúzogattam magamon sötét, majdnem fekete pólómat, legalábbis azon részét, ami kilátszott a pulcsi alól. - Ha Bailey lennék, ez kék lenne. - gondoltam rá, hogy kacsintok is egyet, de inkább elvetettem ezt az őrült ötletet.
A beszélgetés kezdetét vette. Itt a bibi. Az odáig oké, hogy kezdetét vette, de hogyan folytatódjék? Eléggé kínos lenne, ha a nagy bemutatkozások után csak ülnénk némán egymás mellett. Hála az égnek, nem kellett sokáig törnöm a fejemet, mert ő dobott fel témát. Család, karácsony, és miegymás.
- Hát igen... Kicsit tényleg kiürült a torony, de nem volt kedvem annyit vonatozni, és sikerült meggyőznöm Baileyt is, hogy bent töltsük a karácsonyt. - igyekeztem legmegnyerőbb formámat adni, de éreztem, hogy ez most valahogy nem jön össze... Valójában érdekelt, mi nyomasztja, de látszott rajta, hogy nem akar beszélni róla.
Kicsit hátradőltem, két kezemmel támasztottam magamat , és kicsit oldalra döntöttem a fejemet, miközben az arcát tanulmányozva próbáltam megfejteni gondja mibenlétét.
- Csak nem tanultál még ilyenkor is? Vagy csak olvasgattál? - tereltem inkább én is a témát.
Vissza az elejére Go down
Astrid McCallie
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 453

TémanyitásTárgy: Re: Daniel & Astrid 2014-12-29, 17:42

Daniel & Astrid


[You must be registered and logged in to see this image.]Nem igazán figyelek a külvilágra, csak én vagyok és az… az emlékeim. Még az előttem heverő rúnaismeret könyv is némileg idegennek tűnik, pedig az egyik kedvenc tantárgyamról van szó, de azóta, hogy a professzorral volt egy kis… nézeteltérésem (?), nem is tudom, félek picit, hogy nehogy következményei legyenek. Szóval kissé elmerengek, de azért ahogy a forró csokoládém valóban forróvá válik, kis kezeim közé veszem és aprókat kortyolgatok belőle, figyelve rá, hogy ne égessem meg a nyelvemet. A srác közeledése viszont nem tűnik fel, egészen addig, amíg meg nem hallom a torokköszörülést, így fejemmel felé fordulok, úgy pillantok fel arcára, mérve fel, hogy kivel is van dolgom, miközben a bögre visszakerül elém, olyan távolságba, hogy ne tudjam felborítani. Ciki lenne, ha az egészet ráönteném a könyveimre. Viszont… egy probléma van. Akárhogy is nézem, fogalmam sincs, hogy a tesók közül vajon melyikkel is futhattam most össze, mert oké, tudom, hogy ide járnak, de egyiküket se ismerem, még… még valahogy nem beszélgettünk igazán, de ideje változtatni ezen.
- Hiába próbálnám tagadni, eléggé egyértelmű… - kezdek bele és ez a beszélgetés nagyon kezd hasonlítani a Kyle-al valóhoz. Ő is így kezdte a dolgokat, de nem akarom, hogy ismét a családom legyen a téma, szóval ha rajtam múlik, akkor hamar elterelem a beszélgetés témáját mondjuk ő rá.
- Igen, Astrid McCaine vagyok és szia… öhm, Bailey? Vagy… Daniel? Ne haragudj, de fogalmam sincs, hogy melyik vagy te. – némi édes pír is megjelenik pofimon, hiszen szégyellem magam ez miatt, de nincs mit tenni, képtelen vagyok megkülönböztetni őket, legalábbis még most, másnak talán megy. Végtére is, a Weasley ikreket is van, aki képes megkülönböztetni, asszem.
- Milyen kérdés már ez? Nem harapok, a klubhelyiség pedig egyébként is mindenkié. – végül becsukom könyveimet és jegyzeteimet is szépen arrébb pakolászom, jelezve a másiknak, hogy ezekkel mára végeztem. Csak azért, mert a Hollóhátba járok, még nem vagyok egyébként stréber.
- Azt hittem egyébként, hogy üres a torony és mindenki hazament a családjához a szünetben. – nyíltan nem teszem fel a kérdést, de érezheti, hogy mire vagyok kíváncsi. Hogy miért van itt? Nem tudom, hogy ő milyen családban él, de csak nem haltak meg az ő szülei is, remélem nem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Daniel & Astrid 2014-12-29, 17:28

Mindig is imádtam a karácsonyi szünetet. A legjobb benne az, hogy ilyenkor, bármily meglepő, szünet van, és szünetben többnyire nem kell korán kelni. Na de azért ilyen későn sem! Nem, nem aludtam eddig, csak olvasgattam az ágyban, de már kezdtem érezni, hogy ki kéne nyújtóztatnom a tagjaimat. Idén sikerült meggyőznöm Baileyt, hogy maradjunk a Roxfortban, pedig hát akár haza is mehettünk volna. De én szerettem itt lenni. Itt mindig jó a társaság. Persze otthon is, de a családi légkör mindig más. Úgy éreztem, ideje felnőni - bár még csak 16 vagyok - és kicsit szülőmentesen karácsonyozni. Tudom, ezt úgy mondom, mintha legalább minden héten látnánk anyuékat, de akkor is...
Kikeltem az ágyból és nyújtózkodtam egy nagyot. Sima farmer volt rajtam, és cipzáros, kapucnis pulcsi. A kapucnit feldobtam a fejemre, hátha kicsit összekócolja majd a hajamat, hogy ne álljon olyan csuda tökéletesen, majd elindultam kifelé a szobából. Meglepődtem, mikor a klubhelyiségbe értem, azt hittem Bailey-t is itt találom, de egyetlen személy volt bent csak. Zsebre vágtam a kezem, lezseren nekidőltem a falnak, és néztem egy ideig, ahogy a kandalló előtt ül, és olvas. Eddig mindig féltem megszólítani, mert hát egy évvel fölöttem jár... Ki tudja hogyan vélekedik a tőle fiatalabbakról. De most igyekeztem összeszedni magam, és közelebb sétáltam hozzá. Hogy lássa jó modoromat, a zsebemből is kivettem a kezem, ahogy megálltam mellette. Éppen akkor sóhajtott egyet.
Halkan megköszörültem a torkomat és bátortalanul megkérdeztem tőle.
- Nyomaszt valami? - Én hülye... Hogy lehet már ilyen kérdéssel indítani... Újratöltés, indítás... - Vagyis szia... Astrid, ugye? - a lehető legártatlanabb mosolyomat vettem elő, és hozzátettem egy bátortalan kérdést. - Leülhetek melléd?
Legszívesebben homlokon csaptam volna magam és elrohantam volna, de már nem volt mit tenni, csak várni a válaszára.
Vissza az elejére Go down
Astrid McCallie
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 453

TémanyitásTárgy: Daniel & Astrid 2014-12-29, 17:10

Daniel & Astrid


[You must be registered and logged in to see this image.]Eddig végülis egész kellemesen teltek az ünnepek, de ahogy az sejthető volt, nem töltjük otthon, együtt az egészet, az túl szép lenne. Sasha már így se jött haza, inkább a barátaival volt, én pedig bármennyire is imádom a testvéreimet, a szüleink halála óta már semmi se olyan, mint régen. Ettől függetlenül, bízom benne, hogy képes leszek összetartani a családot, hogy ismét közel kerülhetünk majd egymáshoz, ahogy az is célom továbbra is, hogy valahogy visszahozzam a szüleim. Tudom, hogy nem kéne, Perselus is figyelmeztetett rá, és tisztában vagyok azzal is, hogy a halottaknak halottnak kell maradniuk, ez az élet rendje, én mégse tudom ezt így elfogadni, főleg nem most, a szeretet ünnepén. Hiányoznak, még mindig… iszonyatosan.
Nem akartam egyedül maradni a szobámban, így nagyjából fél órája már idelent vagyok a klubhelyiségben és a kandalló előtti vastag szőnyegen ücsörgöm törökülésben, előttem pedig némi jegyzet és tanulnivaló. Hogy ilyenkor miért tanulok? Kikapcsol és… és nem gondolok a bosszúra. Inkább ez, mint azok a gondolatok, amelyek bennem vannak jelenleg és elsírni se óhajtom magam azért, mert ilyen az élet. Nem akarom, hogy sajnáljanak, nincs rá szükségem. Egyébként nem vagyok túlöltözve se, csak egy egyszerű, szürke színű, rövid ujjú póló van rajtam, fekete, lábaimra simuló nadrággal és sportcipővel, hajam pedig be van fonva ezen a napon némileg. Barna szemeim körül kevéske, barna smink díszeleg, miközben előttem egy bögre forró csokoládé is található, ami mondjuk jelenleg már nem olyan meleg.
- Ahj… - sóhajtok halkan, majd pálcámmal nemsokára az említett tárgyra mutatok, melyben a folyadék elkezd melegedni, így tér vissza a megfelelő hőfokra. Talán tényleg ismét elgondolkodtam volna? Nem is tudom, hogy mit olvastam, csak az tűnik fel, hogy már két oldallal előrébb járok, de felfogni nem fogtam fel a sorokat. Vissza is lapozok, megigazgatom szőke tincseimet, majd nekikezdek ismét, hátha…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Daniel & Astrid

Vissza az elejére Go down

Daniel & Astrid

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Daniel Whitehall

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Tornyok :: Hollóhát-torony-