Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb




ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 13:55
Megan Smith

ϟ Farkasálmok
  Yesterday at 13:20
Tim Roberts




A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Jacob Troops
 
Gina Accipiter
 
Kieran O'Byrne
 
Megan Smith
 
Christopher Graves
 
Adam Jericho
 
Dane Seoras
 
Nox Djarum
 
Shanna Griffin
 
Statisztika

Összesen 595 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Melissa Greenwood

Jelenleg összesen 39886 hozzászólás olvasható. in 3514 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Jóslástan terem

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
SzerzőÜzenet
Corvus Flint
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-07-28, 22:01


[You must be registered and logged in to see this image.]

Bex & Corvus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Igen, srác vagyok, de vannak érzékeny fiúk, meg vagyok én, aki azt hiszi, hogy csak ő számít, és a többiek érzelmei elhanyagolhatóak. Persze ez egy nagyon sarkított dolog, hiszen igen is érdekel, ha Bex zaklatott, az is pofán vágott, amikor sírni láttam, de most, hogy azt mondta minden oké, és hogy lerendezi magában az egészet, én már a szőnyeg alá is söpröm a problémákat és mennék is tovább. Valószínűleg ez nagyon kockázatos lépés, de egyáltalán nem is gondolkozom rajta tovább, elég volt az elmúlt időszak, a sok egyedüllét, végre újra együtt vagyunk és jobb dolgokról szeretnék beszélni. Bár a következő témánk se kimondottan jó vagy vidám.
- Morgan és McCaine, a két pacifista, szóval ők körülbelül azzal kerültek bajba, hogy közénk akartak állni. - válaszolom, egy kicsit felsóhajtva. - Morgan bokán rúgott, hogy magára vonja a figyelmet és vele foglalkozzak ne a nagyszájú lányokkal, McCaine meg úgy védett, mintha valami gyámoltalan kiskutya lennék, szóval rövid úton elküldtem a francba. - vallom be, igazából nem sok bűntudattal, éppen csak egyetlen cseppel a hangomban. Van az a pillanat, amikor már egészen egyszerűen túl sok lesz abból a szinte már vérárulónak számító lányból. Pedig milyen ígéretes neve van…
- Nincsen szükség  a szüleim közbenjárására most, elég megemlítenem, hogy lenne egy-két szavuk, és már is meggondolják magukat a tanárok. Nem rossz dolog Flintnek lenni. - mosolyodom el kicsit, ezúttal gőgösen. Nem szeretek állandóan a nevem mögé bújni, de ha száz százalékig biztos vagyok a dolgomban, akkor akármilyen erőforrást felhasználok.
- Hm… - válaszolok először csak ennyit, amikor meghallom hogyan mesél a valódi apjáról. Néhány másodpercig csak eszek tovább, aztán félvállról folytatom a beszélgetést. - Azért ez furcsa. Nem vele nevelkedtél, még is megtaláljátok a közös hangot és ugyanazokat a nézeteket valljátok. Csak azért, mert ő is aranyvérű neveltetést kapott, vagy azért, mert tényleg ennyire számít, hogy mit öröklünk a szüleinktől és tényleg benned él tovább az atyád vére? - kérdezem, hozzám méltóan elvont, kicsit filozófiai vizekre evezve, de mielőtt mélyebben belemennénk csak megrázom a fejem, tovább eszek, és elhessegetem a kérdést. Nem sokára mennünk kell a következő órára, szóval nem ez a megfelelő alkalom. Viszonylag vidámabb dolgokat hozok fel, mint például azt, hogy nem lenne rossz, ha a következő évben mondjuk szerveznénk ősszel egy kirándulást a sárkányrezervátumba Bulgáriában. Igaz a tündérsárkányra nem ott fogunk rábukkanni, ez fix, de még így is nagyon érdekes lenne. Mázlisták azok a Roxfortosok, akik a tusa idején is már itt voltak, vagy Potterék, akik Hagrid kissárkányával játszadozhattak. Mi soha nem láttunk még kifejlett sárkányt, igaz, hogy a keltetőben volt már sárkánytojás, de ahogy kikelnek el is viszik őket az iskolából, hogy ne veszélyeztessék a diákokat.
Együtt ebédelünk, aztán a következő órákra már együtt megyünk, mint a régi szép időkben…

// Játék LEZÁRVA, jöhet a tavaszi bál. :3 //

[You must be registered and logged in to see this link.]

[/b][/b]
[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem élhetsz mások elvárásai szerint.
Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz,
még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat,
akiket szeretsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bexley Wildfield
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 220

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-07-09, 21:44


corvus&&bex


[You must be registered and logged in to see this image.]
Egyértelműen látszik Corvuson, hogy szerinte minden a lehető legnagyobb rendben van, legalábbis a körülményekhez mérten és mintha mi sem történt volna úgy tesz. Persze én is próbálok úgy tenni, de annyira látszik, hogy a legjobb barátom fiúból van, hiszen nem veszi észre a nyilvánvalót. Mondjuk nem bánom egyáltalán, hogy ebben a tudatban van, így legalább nem lesz több drámázás és amikor kimegyek majd Andyvel Bulgáriába könnyebben hozok majd döntéseket. Azt még nem tudja Corvus, hogy a tavaszi szünetet ott töltöm, ahogyan azt sem, hogy a békülésünk ellenére is erősen fontolgatom, hogy átmegyek a Durmstrangba. Szeptemberig még van időm eldönteni, de nem akarom, hogy bárki is befolyásoljon a döntésemben.
- Fúj – rögtön elhúzom a számat a trágyázás hallatán. Utálom az ilyen melókat, s ha én lennék büntetésben valószínűleg szívesebben mennék éjszaka a tiltott rengetegbe, minthogy ezt csináljam. Undorító egy feladat. – Tényleg ne balhézz most, egy idő után hátha lekattannak rólad. Kik is a többiek? Accipiter, Benedict, Hill és? Vagy csak ennyien vagytok? – kíváncsiskodom. Mondjuk már ez sem a legjobb társaság. A kis mitugrász, a nagyszájú és a lelkész gyerek. A hátam is borsózik a gondolattól, hogy én ezekkel összezárva.
- Lumpsluck sem tudja mindig felfogni a dolgok fontosságát. Remélem minél hamarabb visszakapod a pálcád, mert ennek nem lesz jó vége. Írj a szüleidnek és lehet tesznek is valamit rögtön – rántom meg a vállam. Kissé fájó szívvel beszélek a szülőkről. Most kezdem igazán irigyelni Corvus-t, hiszen akármennyire is normálatlanok tudnak lenni a szülei és szigorúak, attól még ott vannak neki és támogatják. Engem apám kitagadott, anyámról jót nem mondhatok és csak Andy van, aki egy tök fiatal srác és még csak most csöppent az életembe.
- Jól van, ha vége a beszélgetésnek majd kereslek. Remélem, hogy nem egy befásult özvegyről van szó, hanem jófej a csaj, de majd kiderül – nem akarom, hogy körbeugráljon és sajnálattal nézzen rám, ahogy azt sem, hogy elítéljen. Az lenne a legjobb, ha Missy távolságtartó lenne és csak a lényeget mondaná. Nem jártatná feleslegesen a száját. – Nem élnék vele, nem is ismerem és Andy egész menő. Nem apáskodik felettem és ugyanazokat a nézeteket valljuk, mintha nem is a szülőm lenne. Meg sem próbál úgy viselkedni és én nem is bánom – mosolyodom el, míg a számba tömök egy falat húst. Tényleg nem olyan rossz Andy, mint én azt elsőre hittem. Talán még a végén sikerül valami jó kapcsolatot kialakítanunk.


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
red hair: the crown that you never take off
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Corvus Flint
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-07-03, 11:16


[You must be registered and logged in to see this image.]

Bex & Corvus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Lehet, hogy korai még, hogy Bexben még ott a tüske, de én már elkönyvelem, hogy minden rendben van, túlléptünk rajta, jóban vagyunk és nincsen több feszültség közöttünk. Szeretnék ugyanúgy viselkedni vele, mint régen, és akkor talán még könnyebben visszaugrik minden a régi kerékvágásba.
- Egy kis trágyázás és átültetés, ha minden igaz. - vonom meg a vállamat, aztán egy kis mosoly kúszik az arcomra. - Most valóban nem érdemeltem meg. - visszhangzom a szavait, aztán sóhajtok egyet és eltűnik a mosoly is, amivel csak azt akartam jelezni, hogy hallottam ám, hogy máskor azért kijárt volna nekem a büntetűmunka. - Ha ez kell, hogy azok a bugrisok lenyugodjanak és leessen nekik, hogy már inkább ők azok, akik engem kipécéztek, akkor elmegyek és végigcsinálom csendben, balhé nélkül. - mondom ezt most, persze az más kérdés, hogy ezt be is tudom-e tartani. Hiszen tényleg egy szedett-vedett kis csapatról van szó, akik lehet, hogy újra alkalmat találnak abban, hogy egyedül vagyok, ők pedig öten. Bólintok, mikor Bex felhúzza magát a pálcás dolgon, de nekem ritkán vannak ilyen érzelmi kirohanásaim, amikor előadtam a tanároknak a panaszomat akkor is inkább ésszerű voltam, mint sértett.
- Pontosan. Én is ezt mondtam Lumpslucknak, és az összes kis tökfilkónak is ezt kellett volna mondania a házvezetőiknek, hiszen ezzel korlátozzák a lehetőségeinket a tanulásra. Ha amiatt, mert elvették  a pálcámat a későbbiekben rosszul teljesítenék, megemlegetnék életük végéig, amit a szüleimtől rivallóban kapnának. - jegyzem meg, és tényleg el tudom képzelni, hogy a szüleim úgy kiakadnak, hogy rivallót küldenek egy tanárnak. Nem akarom a témával elterelni a figyelmet Bexről és az újdonsült családjáról, így már nem is mondok többet erről, inkább ráfüggesztem a figyelmemet. Oda nem figyelve szedek a tányéromra valamit enni, és közben azon gondolkozom, mi lenne, ha az én életembe toppanna be egy egész... másik élet.
- Rendben, én kéznél leszek, ígérem. Gondolom elvárja majd, hogy részvétet nyilváníts, elmondja, hogy kinek a kije is vagy, ha nagyon vajból van a szíve, talán még meg is kérdez oda akarsz-e költözni, bár... Friss özvegy, két csecsemő, és úgy tudom Benedictet már magához is vette, szóval lehet, hogy hirtelen négy gyerek a nyárra még egy felelőtlenebb fiatal felnőttnek is meredek gondolat. Élnél velük? Ha megkérdezne? Vagy az igazi apáddal? - teszem fel a kérdést, hiszen amíg vége nincs az évnek a Roxfortban vagyunk úgy is, de nyáron ki tudja, hogy melyik idegent választaná, az apját, aki valószínűleg elég nagy hóhányó, ha ennyi idősen 14 éves lánya van, vagy a friss özvegyet. Csak... ne jusson eszébe olyat választani, aki kiveszi a Roxfortból és valahova távolra költözteti. Lehet, hogy nem vagyok úgy nyíltan érzelgős fajta, de nagyon nem szeretném elveszíteni a legjobb barátomat. Lassan eszek, bár jó nagy halom étel került elém, és akármennyire vékony vagyok, nagyon is nyúlok, szóval kell az energia, mindet el fogom tüntetni az ebéd végére.


[You must be registered and logged in to see this link.]

[/b][/b]
[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem élhetsz mások elvárásai szerint.
Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz,
még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat,
akiket szeretsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bexley Wildfield
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 220

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-06-15, 15:43


corvus&&bex


[You must be registered and logged in to see this image.]
Őszintén reménykedem benne, hogy minél hamarabb helyreáll a viszonyunk Corvusszal és minden olyan lesz, mint régen. Most ez álmodozásnak tűnik nekem, mint a tündérmesékben, mert a való élet tele van buktatókkal és ezek senkit sem kímélnek. Mondjuk nem mondanám azt, hogy ártatlan vagyok, mivel elég sok gyereket szekáltam és jól tudom, hogy sok hibám van, de ettől függetlenül nem érdemlem meg azt a bánásmódot, amit kaptam. Igazából csak most kezdek ráébredni, hogy apám mennyire szörnyen bánt velem egész gyerekkoromban, s csak irányított és nem nézett semmibe sem. A bátyámmal sem viselkedett hasonló módon, s egy napon talán majd ő is belátja, viszont neki muszáj lesz eltűrnie továbbra is, hiszen mégiscsak az apjáról van szó.
- Akkor semmi komoly hála az égnek – mosolyodom el. Tényleg nem szeretném, ha Corvus-t éjjel kivinnék a Tiltott Rengetegbe és valami olyanra kényszerítenék, amiket nem tenne meg. Az ember hall pletykákat, hogy milyen büntetéseket is adnak, de persze ezek nem feltétlenül fedik az igazságot. – Sajnálom, hogy büntetőmunkát kaptál, most valóban nem érdemelted meg – húzom el a számat. Régebben Corvus sok mocskos dolgot csinált, de most már valóban próbál jobb ember lenni. Ez egyértelműen látszik rajta és pont most büntetik meg. Hol van itt az igazság?
- Én úgy gondolom, hogy a pálcákat senkitől sem kellene elvenni akármennyire is rossz dolgot csinált. Elvégre ez egy iskola ifjú varázslóknak és boszorkányoknak, nemde? Akkor miért veszik el a pálcájukat akármennyi időre is? Így nem lehet fejlődni! – rendesen felhúzom magam a hallottakon. Sosem voltam egy mintadiák és valószínűleg nem is leszek az, de azért ilyet ne csináljanak már. Pálca nélkül sokszor védtelennek érezném magam.
- Nem bírom azt a bandát – jelentem ki, s ezt Accipiterre meg a sleppjére értem. Sosem tudják megállni és azt hiszik, hogy jobbak mindenkinél. Barmok. – Kath nem tehetségtelen, de ezt sosem vallanám be előtte – vallom be őszintén. Nagyon idegesítő az a lány és néha küldenék rá egy-két rontást, de ettől függetlenül még nem fogom megtenni. Egyszerűen csak nem értem, hogy miért barátkozik olyanokkal, mint az a bugyuta Gina. Kiborítanak teljesen. Egy percig nem tudnék velük összezárva lenni, Corvus-nak is biztosan szenvedés lesz a büntetőmunka.
- Míg nem kezdenek el bőgni, hanem szépen csendesen alszanak, addig nem lesz velük bajom – rántom meg a vállam. Kicsit bunkónak hangozhatott ez a kijelentésem, de nem igazán vagyok oda a kisgyerekekért. Csak sírnak meg alszanak. – Ha meglesz a konkrét hely és idő, akkor szólok, de most még nem tudok semmit. Mindenképp keresni foglak utána, de nem számítok semmi nagy dologra – mondom, s a nyál rögtön összefut a számban, amikor megjelenik előttem egy jó adag rizs és sült csirke.


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
red hair: the crown that you never take off
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Corvus Flint
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-05-30, 09:16


[You must be registered and logged in to see this image.]

Bex & Corvus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Természetesen csak azért hagytam rá, hogy ne zaklasson tovább, de azt hiszem, hogy lassan ő is rá fog jönni, ha már nem jött rá. Bólintok a büntetőre, bár egyben meg is szólalok, hiszen nem egészen pontos.
- Még nem volt, holnap lesz. Mindenkinek aki a tóparton volt az egyik üvegházban kell dolgoznia Bimba professzorral. Legalább is gondolom, hogy ez lesz a feladat, mert csak jelentkeznünk kell nála. - mondom, és én nem igazán nevetek, az első büntetőmunka, amit kapok, és még csak meg sem érdemlem. Milyen már ez? Amikor régen szemétkedtem a bénákkal vagy a sárvérűekkel, akkor sose értek el, mert valakivel csináltattam a dolgokat és csak az értelmi szerző voltam a háttérben, most meg rámtámadnak és még én menjek büntetőmunkára.
- A pálcáinkat is elvették néhány napra, de azt visszaszereztem a tanítás idejére. Eszemben sincs hagyni, hogy korlátozzák a lehetőségeimet az órai gyakorlásra. - teszem hozzá, bár ez eléggé stréberen hangzik, de mindig minden tárgyból előre tanulok, igyekszek kitűnő lenni, a szüleim is ezt várják el tőlem, így a pálcámat semmi joguk elvenni. Vagy lehet hogy van, de én akkor sem hagyom és kiharcolom magamnak.
- Igen, a nagy igazság harcosai, akik zabosak rám, mert a mardekárosok csapatban piszkálódnak nekem jöttek ugyanúgy csapatban. És egy karcolás se, szerencsére a kiscsaj tudja mit csinál és tökéletesen végezte el a varázslatot, mert csak elszúrva vágna meg egy embert. - vonom meg a vállamat kicsit, bár így is ott és akkor eléggé zabos voltam rá. Kicsit furcsállva hallgatom, hogy Katherine Benedict mennyire nem ismeri a saját családját, nálunk ez tényleg elképzelhetetlen, a legutolsó unokatestvéremet is ismerem és pontosan tudom, hogy kinek a kije, ők pedig még ugyanazt a nevet is viselik. Azért egy cseppnyi szomorú együttérzés jelenik meg a szemeimben, amikor azt mondja, hogy nem akar közéjük tartozni, mert tudom, hogy igazi Wildfield már sose lesz, és ha nem akar valami névtelen boszorkányként új aranyvérű családot alapítani, ahogy a Brooksok tették néhány generációval korábban, akkor nincs más választása, mint a Benedictek.
- Az özvegyével és a két csecsemővel. - egészítem ki, hogy tudatosítsam benne, hogy valószínűleg az ikerbabák is ott lesznek, hiszen nincs hova raknia őket a nőnek. Az álmosoly megtéveszthet bárkit, de engem nem. - Nem lesz semmi baj. Mondd meg, hogy hol találkoztok és ha akarod ott leszek a közelben, hogy azonnal tudjunk beszélni. Mit szólsz? - kérdezem, miközben már elkezdenek megjelenni a fogások az ebédhez a nagyterem asztalain. Nem olyan színpompás és csodálatos, mint ünnepekkor, de azért így, hétköznaponként is megteszi.



[You must be registered and logged in to see this link.]

[/b][/b]
[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem élhetsz mások elvárásai szerint.
Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz,
még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat,
akiket szeretsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bexley Wildfield
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 220

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-05-25, 14:10


corvus&&bex


[You must be registered and logged in to see this image.]
Mostanában elég gyakran elgondolkoztam azon, hogy vajon akkor is ilyen szoros kapcsolatot ápolnánk egymással, ha a szüleink nem zártak volna össze minket kisebb korunkban. Eléggé különc egyéniség vagyok, nem szívesen barátkozom akárkivel és az esetek többségében csa egyedül bóklászom a folyosókon, ha Corvus éppenséggel nincs mellettem. Csak khasználom az évfolyamtársainkat, akikkel szóba állok és ez amolyan nyílt titok, mert mindenki tudja, hogy nem vagyok híve a mély emberi kapcsolatoknak. Most már annyira sem tud meghatni a többi ember, mint eddig, hiszen az egész életemet hazugságban éltem. Akit az apámnak hittem, nem az apám. Lényegében semmilyen vérségi kapcsolat sincs köztünk a tudomásom szerint.
- Nézd a jó oldalát, legalább bevallod – mosolygok rá. Nem befolyásolhat mindig mindent, de ezt már annyiszor elmondtam neki. Az a legvalószínűbb, hogy most sem így gondolja, mindössze csak azért mondta ezt, hogy ne zaklassam ezzel tovább. Én is így tennék a helyében, de ezt nem tudhatom biztosra.
- Azta, és mi volt a büntetőmunka? – kérdezem nevetve. Kíváncsi vagyok, de egy kicsit félek is, hiszen hallottam, hogy régebben volt olyan, hogy kivittek diákokat este a Tiltott Rengetegbe és ott kellett valamit csinálniuk. Akármennyire erős varázsló Corvus, attól még félteném, ha ilyen helyeken járna. Remélem csak valami apróság volt, hiszen gyerekcsínyről van szó ebben az esetben. – Szép, három az egy ellen. Mondhatom ez nagyon igazságos és felnőtt gondolkodásra utal. Accipiternek egyszer még fogom az útját állni, csak idő kérdése – bólogatok lemondóan, majd sóhajtok egyet. Kissé idegessé tesz, ami történt a sráccal, de szerencsére semmi baja. – Akkor csak a ruhádat szaggatta meg? Nincs rajtad semmi karcolás sem? – kérdezem azért, hogy biztosan tisztában legyek mindennel és remélem valóban így van és meg sem próbál letagadni semmit.
- Furcsák, a Wildfield családnál nem ezt szoktam meg. Azt hittem, ha odamegyek Katherine-hez, akkor megtudok mindent, amire szükségem van, de nem így sült el – rántom meg a vállam. Valóban érdekes egy aranyvérű család, azt hittem, hogy szorosabb a kötelék, de úgy tűnik, hogy hatalmasat tévedtem. Lehet, hogy az lenne a legtisztább dolog, ha Andy-től kérdeznék meg mindent.
- Ez nem az én életem, nem akarom, hogy sok közöm legyen hozzájuk – jelentem ki ridegen. Túl sok botrány van a Benedict család körül és hiába vérségileg odatartozom, nem akarom beismerni. – Nem tudom, elvileg lesz egy találkozóm az özvegyével, akkor majd hátha okosabb leszek – varázsolok egy álmosolyt az arcomra. Remélem, hogy természetes halállal halt meg Darius és nem fog kiderülni, hogy a családnak túl sok az ellensége.


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
red hair: the crown that you never take off
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Corvus Flint
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-05-15, 09:41


[You must be registered and logged in to see this image.]

Bex & Corvus

[You must be registered and logged in to see this image.]

Talán azért történt, mert a szüleink olyan korán egymásmellé raktak minket, talán később is kialakult volna, de az a bizalmi kapocs, ami közöttünk van, egyszerűen nem törhet el ilyen egyszerűen. Nem mintha ez a mostani egy egyszerű történet lenne, még is úgy érzem, hogy a helyében én se lennék képes túl sokáig haragudni, még akkor se, ha a büszkeségemen orbitális csorba esne. Vagy hát, most ezt mondom, hogy megbocsájtanék, de ne kelljen kipróbálnunk élesben.
- Akkor azt hiszem itt az élő példa, hogy nem befolyásolhatok mindent, akármennyire szeretném. A tervem dugába dőlt. - mosolyodok el halványan, nem fogok többet szabadkozni azért, hogy nem kerestem meg, hiszen már mondtam, hogy ahogy elzavart aznap este tényleg elég volt, hogy időt és teret hagyjak neki, hogy emésszen. És nekem is emésztenem kellett, valljuk be, egy kicsit megijesztett, hogy milyen hévvel és csalódottsággal lökött el magától. Még akkor is, ha jogos volt.
- Elmondtam volna, de ez azért egy kicsit sem ér fel azzal, ami veled történt. De meg van életem első büntetőmunkája. - felelem, és nem akarom, hogy a végén még neki legyen bűntudata, szóval a legkevésbé sem ébresztek benne ilyesmi érzéseket. Látom rajta a csodálkozást, hogy Benedictnek sikerült engem megátkoznia, így egy kicsit megforgatom a szememet. - Egyszerre támadtak vagy hárman, csak kettőt sikerült kivédenem. Megszaggatta a ruhámat a kis pukkancs, éppen végszóra, mert utána futott be Bimba. Nem egyszer hallottam már, hogy egy átok félresikerült, így azért egy pillanatra megállt bennem az ütő, hogy csak a ruhám lesz-e megszaggatva vagy én is. - mesélem el nagyon nagy vonalakban a dolgot, aztán áttérünk a családi hátterére, és bólintok az öregedésre, tényleg különlegesnek hangzik, még se tudom, hogy én örülnék-e neki.
- Érdekes család lehet, ha ugyanazt a nevet viselik még se ismerik egymást és a történetüket. - ráncolom kicsit össze a homlokomat, hiszen az aranyvérűeknél általában mindenki ismer mindenkit, főleg, ha ugyanazt a nevet viselik a tagok, de a mi családunk az egyik nagy-nagynéném által még a Black családdal is szoros kapcsolatot ápol, nem csak a Flintekkel.
Leülök a Mardekáros asztalhoz, még eléggé üres a terem, hiszen van pár perc a kicsöngetésig, csak néhány felsőbb éves ücsörög bent, akiknek nincsen éppen órájuk.
- Nem akarok belevájkálni az életükbe, az életetekbe, de… Tudni, hogy Darius Benedict hogyan halt meg? Két csecsemőt hagyott maga után, ha jól tudom.
Nem erősségem a pletykálkodás, még is, Katherine Benedicttel is van egy furcsa kapcsolatom és most már lényegében Bex új családjáról beszélünk. Ha erőszakos halált halt és valamilyen egész családra veszélyt jelentő fenyegetésről van szó, akkor innentől kezdve már őt is érinti. És visszacsatlakoztunk ahhoz a gondolathoz, hogy mindent befolyásolni akarok, ha bármilyen veszély leselkedhet rá, arról már is tudni szeretnék, miközben ő is alig tud valamit az új családjáról.


[You must be registered and logged in to see this link.]

[/b][/b]
[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem élhetsz mások elvárásai szerint.
Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz,
még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat,
akiket szeretsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bexley Wildfield
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 220

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-05-12, 15:51


corvus&&bex


[You must be registered and logged in to see this image.]
A sok kétely és félelem között most egy apró boldogsághullám fogja el a testemet, hiszen úgy ahogy, de visszakaptam Corvus-t. Őszintén szólva nehéz volt nélküle, hiszen úgy aztán már tényleg teljesen egyedül voltam. Mindig is azon diákok közé tartoztam, aki nem szeretett vegyülni másokkal, s inkább csak felszínes kapcsolatot ápoltam a többiekkel az iskolában. Ha kellett valami, akkor mindig felkerestem valakit, de csak abban az esetben, ha ebből nekem hasznom volt. Corvus volt és lesz is az egyetlen az életemben, akit közel engedtem magamhoz még egészen pici koromban. Néha úgy gondolom, hogy talán túl közel is, hiszen nagyon sebezhető vagyok a közelében. Mindent tud rólam, így bármikor hátbaszúrhat, de jól tudom, hogy szándékosan sosem tenné ezt meg.
- Megértem, de azért jól esett volna, ha engem keresel fel először és nem Benedict-et. Ő nem keresett meg engem, én mentem oda hozzá, szóval annyira nem vált be a kis terved – rántom meg a vállam. Megértem, hogy csak jót akart, de a dolgok nem mindig úgy sülnek el, ahogy tervezzük azokat és ezzel Corvus nincs teljesen tisztában. – Hillen kívül egyiket sem bírom különösebben, de ezt mondhattad volna a Három Seprűben, mondjuk elmenekültem mielőtt te is jobban szóba jöhettél volna – válaszolom őszintén, s talán kicsit megbánóan is. Lehet, hogy nem kellett volna úgy elrohannom, hanem esélyt kellett volna adni arra, hogy megbeszéljük a dolgokat. Nagy valószínűséggel Corvus már akkor ki tudta volna magyarázni magát nekem, akármennyire is friss volt a dolog.
- Milyen átkot szórt rád? – kérdezem összehúzott szemöldökkel, s kicsit csodálkozva pillantok Corvus-ra. Ez valóban meglep, hiszen nem gondoltam volna, hogy a távoli unokatestvérem olyan tehetséges, hogy a legjobb barátom nem tudja kivédeni az átkát. Roppant érdekes.
- Igen. Izginek hangzik, ugye? – kérdezem vigyorogva. – Igazából nem tudom, hogy szeretném-e örökölni, mert annyira furcsa lenne nem öregedni, de biztos jó lehet olyan sokáig élni – magyarázom. Mikor belegondolok, hogy Corvus már öreg ember lenne, míg én mindig fiatal egy kicsit elszomorodom, de ezzel együtt vicces is látni magam előtt azt a képet.
- Beszéltünk, de Kath sem tud több mindent. A bátyja exéhez fogunk elmenni valamikor és ő tudni fog több mindent. Missy-nek hívják a csajt, remélem ezúttal sikerrel járok – mosolyodom el halványan, mikor beérünk az ebédlőbe. Szeretnék minél több dolgot megtudni a családomról, s eddig azt hittem, hogy ebben Kath sokat segíthet nekem, de hatalmasat tévedtem. Ő sem tud többet nálam a Benedict famíliáról, de úgy érzem, hogy már nem kell sokat tepernem azért, hogy minden kiderüljön.


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
red hair: the crown that you never take off
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Corvus Flint
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-05-10, 13:59


[You must be registered and logged in to see this image.]

Bex & Corvus

[You must be registered and logged in to see this image.]

Megbocsájtott, vagy legalább is elindult az úton, és ennél többet azt hiszem egyelőre nem kérhetek. Illetve úgy is kérni fogok, mert belém van kódolva, hogy ha egyszer zöld utat sejtek, akkor minél jobban törtessek és kihasználjam a lehetőségeimet. Persze nem akarom agresszívan, nem akarom elijeszteni, csak ha már egyszer beszélünk... akkor először együtt ebédelhetnénk, aztán a klubhelységben olvashatnánk a tűz mellett, vagy kint a parkban beszélgethetnénk a Tündérsárkányokról, akármi, csak olyan legyen, mint rég.
Nem tudom miért lep meg, amikor rákrédez Benedictre, hiszen amikor beszéltem a lánnyal szándékosan említettem meg Bexet nem egyszer, mert azt akartam, hogy beszéljenek, hogy egymásra találjanak, hogy unokatestvérként támaszkodhasson rá. Persze, nyakatekert ötlet és nem is volt valószínű, hogy azonnal beválik, valószínűleg nem is vált be.
- Teret akartam adni neked, elzavartál, de tudtam, hogy nincs kivel beszélned. Azt akartam, hogy legyen valakid, amikor az apád nem is az apád, az anyád egy áruló, a bátyád csak féltestvéred, az igazi apádat pedig még csak most láttad először, a legjobb barátod pedig elárult. - magyarázom, teljesen őszintén, aztán egy pillanatnyi hallgatás után folytatom. - De nem ez volt az egyetlen oka. A tóparton néhány nappal a Háromseprű előtt rámtámadtak, csoportosan. Beszóltam Hillnek, hogy cirkuszi állatot nevel a familiárisából, erre hatan körülvettek és elkezdtek szídni, aztán amikor beleálltam a vitába még pálcát is rántottak rám. - mesélem, minden panasz nélkül, tárgyilagosan. - Azért kerestem meg, mert Benedict átka volt az egyetlen, amit nem tudtam kivédeni és darabokra szaggatta a ruhámat. És azért, mert ő volt az egyetlen, akinek a támadása érdekelt.  - mondom, bár ez lehet, hogy kicsit érzelgősen hangzik, de nem annak szánom. Legalább is nem romantikus értelemben.
- Hosszú életű?  - ráncolom össze a homlokomat, végignézve a lányon, a kérdés abszolút költői. Lehet, hogy Bex mikor eléri a felnőttkort meg is reked? Nem is tudom, hogy erről mit gondoljak, egyrészről elképesztően menő lenne, másrészről... Mi van, ha én tovább öregedem é egy idő után olyan, mintha a saját lányommal beszélgetnék, mikor találkozunk? Vagy később az unokámmal? Ez a kép már egyáltalán nem tetszik.
Elindulunk az ebédlő felé, nem kezdek új témába, mert azt hiszem, hogy a Benedictes üggyel lesz még kérdése, inkább újra erre terelem a dolgot.
- Akkor beszéltetek? Kiderült, hogy milyen rokonságban álltok pontosan?  - kérdezem, visszautalva arra, hogy tud arról, hogy Benedictet kerestem meg előbb. És akkor nyilván a lánytól tudja, mivel csak ketten voltunk a Bagolyházban és külön figyeltem arra, hogy se előtte, se közbe, se utána ne lásson meg senki se.

[You must be registered and logged in to see this link.]

[/b][/b]
[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem élhetsz mások elvárásai szerint.
Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz,
még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat,
akiket szeretsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bexley Wildfield
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 220

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-05-07, 18:07


corvus&&bex


[You must be registered and logged in to see this image.]
Magamat is meglepem azzal, hogy ilyen hamar belemegyek ebbe a kibékülésbe, de akármit is csinált Corvus túl sokat jelent nekem. Úgy érzem jelenleg, hogy egyetlen részeg elszólás vagy árulás miatt – nevezze mindenki úgy, ahogy akarja – nem szabad feladnom a barátságunkat. Azt, ami köztünk van. Ő volt mindig is az egyetlen ember az életemben, aki igazán fontos volt, így nem tehetem meg azt a luxust, hogy eldobjam magamtól, ám ettől még nem lesz egyik percről a másikra minden ugyanolyan. Egy valamiben biztos vagyok, hogy küzdeni fogok ezért.
Van egy dolog, ami rendkívül zavar, s egyszerűen már nem tudom tovább magamban tartani. Néhány nappal ezelőtt beszéltem Katherine Benedicttel, aki nagy valószínűséggel az unokatestvérem vagy valakim, nem tudom és valami olyat tudtam meg, amin azóta is kattogok.
- Miért Kath-et kerested meg előttem? – kérdezek rá kerek perec arra, amit gondolok. Nem igazán örülök ennek, de nem tudok így utólag mit tenni. Sértve érzem magam miatta és leszidnám Corvus-t egy kicsit, de még csak most békültünk ki. Nem tehetek semmi olyat, ami árthat nekünk.
Most még furcsa a srác érintése, de jól tudom, hogy ez enm lesz így sokáig. Egy idő után megint természetessé válik, hogy megfogja a kezem, habár ilyen sokáig még sosem fogtuk meg a másik kezét. Csak futó pillanatokra vagy esetleg amikor még nagyon picik voltunk, de arra már nem emlékszem.
- Ebben teljes mértékben egyetértek. Egyelőre úgy látom, hogy rá tudok majd támaszkodni, de még alig ismerem és hosszú út áll előttünk – húzom el a szám. Szeretném, ha Andy tényleg mindig mögöttem állna, de erre nincs biztosíték. – Igen és képzeld hosszú életű, nagyon lassan öregszik vagy mi. Még erről tőle hallottam először – mondom Corvus-nak, mintha csak valami új szaftos pletykát hallottam volna. Végig mosolygok, s látszik a szememben a csodálat. – Az is lehet, hogy én is örököltem, de erre nagyon pici az esély – magyarázom tovább. Nem tudom, hogy mennyire örülnék neki, ha én is rendelkeznék ezzel a képességgel. Talán jó lenne, de nem tudom. Tartózkodom tőle.
- Persze – válaszolom, s közben bólintok. Nem fogok nemet mondani neki, hiszen most éppen azon vagyunk, hogy javítsunk az elrontott kapcsolatunkon és ez csak egy kezdő löket.


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
red hair: the crown that you never take off
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Corvus Flint
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-05-05, 11:40


[You must be registered and logged in to see this image.]

Bex & Corvus

[You must be registered and logged in to see this image.]

Egyelőre még annak a gondolatnak örülök a szokatlan zavarom alatt, hogy végre újra beszélünk, így még abba se megyek bele, hogy egyáltalán nem értek egyet Bex állításával. Ha most azt mondom, hogy nem fogok inni, akkor nem fogok inni, és ha mindent a befolyásom alatt akarok tartani, akkor képes vagyok rá. Tervezéssel, átgondolással, mmeglepetések nélkül összehozhatok egy olyan környezetet, amiben senki sem árthat nekem, sem Bexnek. Jenkinsék például ilyen ütközők voltak a világ és közöttem, semmi se juthatott közel hozzám, mert élő pajzsként álltak körülöttem. És ha valamit el akartam érni, sose kellett a kezemet megmoccantanom, és már el is volt intézve.
Megfogom a kezét és bennem csak az munkál, hogy régen ez a mozdulat milyen normális volt, magától értetődő, a barátságunk jele. Hiszen mással nem vagyok az érintések és a közvetlenség nagy rajongója, keveseknek adom meg az "érintés kiváltságát". Visszafogott, zárkózott fiú vagyok, még amikor sokan is vettek körbe és sok "barátom" volt, akkor sem volt semmi pacsi vagy ölelgetés. Az egyetlen kivétel a kviddics, ott teljesen más minden, a csapatszellem, a versenyszellem megváltoztatja az embert.
- Az talán nem is fontos, hogy az apádnak tekintsd. A lényeg, hogy legyen egy családtagod, akire támaszkodhatsz. A vér fontos, kötelék közöttetek. Nagyon fiatal férfi, ugye? - kérdezem, miután elválunk egymástól az ölelésből. Egy kicsit azért megdobban a szívem, amikor elmosolyodik és azt mondja, hogy elhiszi, amit mondtam. Jól esik, mintha minden a helyére kerülne, és tényleg őszintén gondolom, amit mondtam. Soha nem akartam megbántani vagy ártani neki, elárulni, és a jövőben se akarom. Mindig ott voltunk egymásnak és ezután is ott leszünk.
- Már nincs értelme visszamenni, mindjárt vége az órának, de ebédszünet jön, elsétálunk a Nagyteremhez együtt? - kérdezem, és ezzel azt puhatolózom, hogy mennyire is kéne gyorsan diktálni ezt a békülés dolgot. Együtt megyünk, egymás mellé ülünk ebédhez és újra elkezdünk csak úgy... beszélgetni, vagy még túl korai? Én már most továbblépnék azonnal, de nem én vagyok a sértett fél, szóval lehet, hogy simán le fog koptatni.

[You must be registered and logged in to see this link.]

[/b][/b]
[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem élhetsz mások elvárásai szerint.
Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz,
még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat,
akiket szeretsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bexley Wildfield
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 220

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-05-03, 18:46


corvus&&bex


[You must be registered and logged in to see this image.]
Elgondolkodtató, hogy vajon mennyi idő még mire újra meg tudok bízni Corvus-ban. Valószínűleg nem fog egyik percről a másikra menni, de azért majd próbálkozom. Az sem túl valószínű, hogy mostantól megint sokat fogunk együtt lógni, hiszen még időre van szükségem, hogy fel tudjam dolgozni. Talán jót fog tenni a távolság a tavaszi szünetben, hiszen nem leszek Roxfortban, sőt még az országban sem. El kell döntenem, hogy mit akarok és az csak úgy lehetséges, ha távol vagyok. Fogalmam sincs, hogy mi lenne nekem a legjobb. Az eddig szóba sem jött, hogy elhagyjam Angliát, de most már bármire hajlandó lennék úgy érzem.
- Így van, nem kell az alkoholra fogni és nem kell olyan döntéseket hoznod ennyi idősen, hogy nem iszol többé, mert úgysem tudod betartani és hagyd ezt az irányítást... Kérlek! – teszem hozzá még halkan. Corvus mindig is olyan volt, aki szereti, ha ő irányítja a dolgokat, de én nem értek vele egyet. Nem lehet mindig mindent kézben tartani akárhogy is gondolja, de ezt megmondom neki is szemtől szemben.
A kezünket bámulom és nagyot nyelek. Nem húzom el, ha fogni akarja, hát tegye. Jól esik az érintése, de nem tudom megmagyarázni, hogy miért. Nincsenek okok rá. Nem nézek a fiú arcára, míg beszél csak ha befejezte, de akkor mélyen a szemébe pillantok.
- Még meg kell szokni, hogy ő az apám, de nem hiszem, hogy valaha is fogok úgy tekinteni rá – rántom meg a vállam. Tényleg ez az igazság és szerintem ezt Corvus is nagyon jól tudja. – Ugyanígy vagyok vele én is, te is fontos vagy nekem – sóhajtok végül. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar be fogom adni a derekam, de hát Corvus-ról van szó. Akármennyire is haragszom rá az árulása miatt annál jobban szeretem, hogy megszakítsuk a kapcsolatot.
Úgy érzem, hogy jól döntöttem, hogy megöleltem. Így igazinak és bensőségesnek tűnik ez a békülés.
- Elhiszem – mosolygok rá. Valóban hiszek neki. Nem hinném, hogy ezek után még egyszer megkockáztatná, hogy elveszítsen, ha tényleg igazán fontos vagyok neki.


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
red hair: the crown that you never take off
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Corvus Flint
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-04-27, 20:17


[You must be registered and logged in to see this image.]

Bex & Corvus

[You must be registered and logged in to see this image.]

Persze, hogy nem látott ilyennek, hiszen még sosem állt közénk semmi, nem voltak hatalmas veszekedéseink, mindig stabil volt a kapcsolatunk és éppen ezért magabiztos lehettem, nem olyan tétova, mint most. Most fogalmam sincs, hogy mik a jó szavak, amikkel megbékíthetem. Persze ha valami vitába kell beszállni és nem számít, hogy a másik felet megbántom-e vagy sem, és nyugodtan kiengedhetem az összes gondolatom, akkor ömlenek a szavak, az érvelések, az indokok, minden. Most meg... Csak azt tudom, hogy nem akarok rosszba lenni, hogy jó lenne, ha minden olyan lenne mint régen, és nem dühvel vagy csalódottsággal bámulna rám. De hogy mi a módja annak, hogy a barátságát visszaszerezzem, az rejtély. Ez nem egy olyan dolog, amit bemagolhatok egy könyvből, aminek van egy egyszerű receptje, amit követve minden jó lesz. Pedig mennyivel jobb lenne úgy!
Most is annyit sikerül összeraknom, hogy mivel az apja kitagadta biztosan kell neki pénz és lakás. Ja, meg hogy sajnálom. De azt már unásig ismételgettem.
- Jól van, de akkor... Csak fogadjam el, hogy megtörtént, ne fogjam az alkoholra, csak magamra vagy a kotnyeles Rita Vitrolra? Ha egyszer nem tudom irányítani a környezetem, mert egy igazi szituációban lehetetlen, akkor ki hibája volt ez az egész? - kérdezem, és ezek már olyan elméleti kérdések, olyan túl csavaros és feltételesmódos Corvus-kérdések,  amikhez szokhatott. Feljebb emelkedek a problémán, hogy ez éppen közöttünk történt, és tárgyilagosan kérdezek rá, hogy akkor ebben az esetben engem kell-e megnevezni felelősnek, vagy éppen a világmindenség fogott össze Bex ellen. Vagy csak Rita Vitrol.
Újra elkapom a kezét és nem engedem el, és érzem, hogy most talán sikerül, minden rendbe jöhet, barátok lehetünk újra, és nem kell még több órát úgy túlélni, hogy ő nem vesz a létezésemről tudomást, én meg csak az órára próbálok koncentrálni és tanulni, mint mindig, miközben újra meg újra lopva oda pillantok, hogy még mindig utál-e. Ahogy fogom a kezét érzem, hogy meg van benne a hajlandóság a békülésre, és a szavai utána erről biztosítanak.
- Örülök, hogy Andrew Benedict nem olyan szörnyű, persze, hogy nem az, akkor nem is lehetne az apád. - jegyzem meg, afféle bókként, hogy Bex apja nem lehet egy elviselhetetlen személy - Nem tudom mivel segíthetnék a pénzen vagy a lakáson kívül, de akármi eszedbe jut, én itt leszek. És elfogadom, hogy idő kell neked, csak szeretném, hogy tudd, én még mindig  a barátomnak tartalak. Az egyetlen igazi barátomnak. Fontos vagy nekem. - jön egy kicsit az érzelgős rész, de ezt is olyan visszafogodtan közlöm, nem elérzékenyülve, ahogy rajta végigszaladnak az érzések. Mikor megölel visszaölelek, nagy levegőt veszek, akaratlanul is beszívva a hajának az illatát, de az ölelés gyors, és ez így tökéletes. Már nem vagyunk kisgyerekek, hogy ölelgessük egymást, de még is, kellett ez afféle "pecsétként" a megbeszéltekre.
- Nem foglak újra cserben hagyni. Ígérem. - válaszolom még arra, hogy mi is a biztosíték, hogy nem fordul elő ez az egész újra. Tény, hogy mondjuk az valószínűleg nem fog kiderülni, hogy az anyja se az anyja, de na... Az a lényeg, hogy ha lesz egy titka, belőlem még Frics korbácsa se fog kiszedni semmit. És akármilyen hülyén hangzik és állítja, hogy nem tarthatok mindent kontroll alatt... Akkor se fogok soha többet inni.

[You must be registered and logged in to see this link.]

[/b][/b]
[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem élhetsz mások elvárásai szerint.
Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz,
még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat,
akiket szeretsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bexley Wildfield
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 220

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-04-26, 23:41


corvus&&bex


[You must be registered and logged in to see this image.]
Őszintén megvallva még sosem láttam Corvus-t ilyennek. Nem is tudom elmondani, hogy milyen érzései lehetnek, mivel egyszerűen képtelen vagyok elképzelni. Minden erőm magára hagy és csak azokra a szép emlékekre tudok gondolni, amelyeket együtt átéltünk. Nehezemre esik visszafogni magam a huzavona után, hogy ne bocsássak meg rögtön, de annyira tudom, hogy az lesz a vége. Igazából ha erről a srácról van szó nem tudok huzamosabb ideig makacs lenni. Azt nem mondom, hogy újra rögtön tudnék bízni benne, de azért megpróbálkoznék vele, s talán a jövőben lenne is rá esély. Addig meg tengődnénk. Nem tudom, hogy mi fog ebből az egészből kisülni. Mindössze annyinak vagyok a tudatában, hogy magányos vagyok és míg Corvus mellettem volt mindig volt valami erő, ami a felszínen tartott.
- Valóban, de akkor is tartom magam ahhoz, hogy nem irányíthatsz mindent az életben. A dolgok néha nem ilyen egyszerűek. Ha én irányítottam volna, akkor sosem derül ki, hogy Andy az igazi apám és akkor ez a dráma sem lenne most a családommal és köztünk sem – válaszolom nemes egyszerűséggel. Mi más mondhatnék még? Rá kell jönnie a fiúnak arra, hogy nem minden fekete-fehér és olyan szilárd, mint amilyennek azt ő gondolja.
A szívem nagyot dobban, mikor elengedem a kezét, ám ő újra megfogja. Közelebb kerül hozzám, a szemeim kikerekednek és az ajkaim is elválnak egymástól. Nem ellenkezem, kíváncsian figyelem, hogy mit akar mondani. Szinte iszom a szavait és belül teljesen összezavarodom. Mi történik most? Néhány perccel ezelőtt még legszívesebben elzavartam volna, de most úgy érzem, hogy soha nem tudnék ellenkezni a fiúnak.
- Nem kell pénz és nem is költözök hozzátok. Ezeket megoldom magamnak és Andy nem olyan szörnyű, mint elsőre hittem – kezdek bele a szónoklatomba. – Corvus, őszinte leszek veled, megbocsáthatok, de nem felejtek. Hosszú idő, mire minden megint olyan lesz, mint régen, ha egyáltalán sikerül egyenesbe hozni a kapcsolatunkat. Amúgy meg mi a biztosíték, hogy nem tennéd meg megint? Szeretném, ha ennek a feszültségnek vége lenne köztünk csak félek. Túl sok csalódás ért minden irányból az utóbbi időszakban – sóhajtok, s nagyot nyelek. Így próbálom visszatartani, hogy egy könnycsepp legördüljön az arcomon, s nagy nehezen sikerül is. Inkább megölelem a fiút, mielőtt elbőgöm magam. Persze nem hosszan, csak röviden, néhány másodperc múlva elszakadok tőle. Kínosnak érzem a szituációt.


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
red hair: the crown that you never take off
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Corvus Flint
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-04-23, 14:17


[You must be registered and logged in to see this image.]

Bex & Corvus

[You must be registered and logged in to see this image.]

A magabiztosságom mondjuk messze nem kikezdhtetetlen, lehet, ha valaki a mélyére hatolna az egésznek és képes lenne vitázni velem veszekedés nélkül egy idő után rálelne az igazságra, hogy még én sem tudok az egész Voldemort-Grindelwald eszmével azonosulni, csak azért hiszek benne ilyen erősen, mert a szüleim hisznek benne és egész életemben ezt hallgattam tőlük, sőt, az elmúlt években még oktatókat is találtak mellém, akik elmélyíthetik a tudásom a mágia minden területén... a sötéteket kiemelve.
Kicsit felszalad a szemöldököm, amikor azt mondja, hogy na, itt az alkalom, hallgat, aztán leül a földre.
- És látod, hogy mi lett abból, amikor kicsúszott a kezemből az irányítás? - fordítom vissza a nagy lazaságát, hogy nem lehet mindent a befolyásom alatt tartani. De attól még az lenne a legjobb, ha soha többet nem innék, és mindig tudnám kontrollálni a környezetemet, tudnám, hogy ki-mit lép és milyen szituációra számíthatok.
Még habozok egy néhány pillanatig, ahogy az elmúlt napokban haboztam kikényszeríteni a beszélgetést, de nagyon zavar, hogy leült a földre és én itt állok felette, szeretném megfogni a kezét, szeretnék valami bennsőséges kapcsolatot, vagy micsodát, azt a régi bizalmat, hogy egy hullámhosszra kerüljünk és egyszerűbben túl legyünk rajta. Feláll, egy pillanatra meg is fogom a kezét, aztán elhúzódik és meg is szakad a kis kapcsolat, aztán hirtelen előrelépek és megfogom újra.
- Ne húzódj el! - szólalok meg aztán nagy levegőt veszek. Tényleg fogni szeretném a kezért, hogy ne csak úgy elbeszéljünk egymás mellett, ne csak egy dacos tekintet fogadja a szavaimat. - Figyelj. Már mondtam, hogy sajnálom, de elmondom akárhányszor, ha emiatt megnyugszol és abbahagyjuk ezt a hülyeséget. Nem akartam elárulni a bizalmad, sem a titkodat, magamtól soha nem mondtam volna el senkinek és tudom, hogy most egyedül birkózol meg a következményekkel, de... Nem vagy egyedül. Ha kell, akkor ráveszem a szüleimet, hogy költözz hozzánk, vagy ha pénzre lenne szükséged, vagy akármire, akkor is fordulhatsz hozzám. - kezdek el beszélni, hiszen nagyon szívesen adnék neki pénzt. Az apja kitagadta. Tehát nincs hova hazamennie nyáron, ha csak nem az anyja családjához megy, akik persze szintén aranyvérűek, de... meglepne, ha ott akarna élni. Az anyja végül is születése óta hazudik neki. Nem vagyok gondolatolvasó, nem vagyok különösképpen empatikus személyiség se, de akkor is azt tippelem, hogy nem akar majd velük élni. Igen, a pénz és a befolyás az egyetlen dolog, amit fel tudok ajánlani, de ezt felajánlom neki. Barátok vagyunk, már kicsi korunk óta, és nem akarom, hogy vége legyen.

[You must be registered and logged in to see this link.]

[/b][/b]
[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem élhetsz mások elvárásai szerint.
Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz,
még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat,
akiket szeretsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bexley Wildfield
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 220

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-04-19, 20:01


corvus&&bex


[You must be registered and logged in to see this image.]
Corvus-nak mindenről megvan a maga elszánt véleménye, amin senki sem változtathat. Még akkor sem, ha az illető éppenséggel térden állva könyörög a fiúnak. Érdekes, hogy már ennyi idősen ennyire magabiztos és talán még az is feltételezhető, hogy egészen kiforrott személyiséggel rendelkezik, ami persze az évek múltával még változhat. Ha azt nézzük én sem vagyok piskóta, elég merev véleményem és személyiségem is van szerintem. Talán ez az, amivel olyan közel kerültünk egymáshoz Corvusszal az évek alatt. Hülye lennék, ha el akarnám dobni ezt az egészet, de nem tudom, hogy mi lenne a megfelelő és valóban időre van még szükségem. Nem tudom, hogy mennyire, de jó lenne, ha előbb rendbe jönne az életem valamelyest.
- Rendben van, Corvus. Akkor beszéljünk, mondd, amit csak akarsz. Hallgatlak – sóhajtok, s egy hirtelen ötlettől vezérelve leülök a fiú elé a földre, mert tudom, hogy nem fogunk már visszamenni az órára. Elméletben a gyengélkedőn vagyunk, s ha már itt ez a lehetőség, akkor hajrá, ugorjunk egy fejest. Aztán majd meglátjuk, hogy mi sül ki belőle. Nem is tudom, hogy mire számíthatok.
- Igen, de ez csak egy szituáció. Nem lehet mindig mindent kézben tartani és ezt te is tudod jól. Néha a dolgok csak úgy kicsúsznak az irányításunk alól – rántom meg a vállam, s jó lenne, ha ezt végre ő is belátná. Elvégre ha én irányítanám a saját életem, akkor nem lennénk most ebben a helyzetben. Mindig mindent próbáltam kézben tartani, de másoknak is van beleszólása sok esetben a dolgainkba. Nem minden fekete és fehér.
- Inkább csak valami átkot kellene rászórni, amitől nem tudna több mocskos cikket írni. Az szerintem nagyobb büntetés lenne neki, mint az Azkaban – válaszolom lazán. Egy ilyen nőnek, akinek a pletykák és az írás a mindene ez az élettől is elvenné a kedvét.
Az ujjaimmal kezdek játszani, hiszen nem tudom, hogy mégis merre fog kilyukadni ez a beszélgetés. A bőrt kezdem el kaparni a körömágyamnál. Régi rossz szokásom, ha ideges vagyok mindig ezt teszem. Azt hittem már leszoktam róla, de ezek szerint csak az utóbbi időben nem ért olyan inger, amivel ez a szokásom a felszínre törhetett volna.
Végül úgy döntök, hogy mégis felállok, valamiért sehogy sem kényelmes most. Talán a feszültség teszi mindezt. Mikor talpra pattanok Corvus közelebb lép és a kezem után nyúl. Nem tudom mire vélni ezt. Egy pillanatra megfogom a kezét, jól esik az érintése, ám elhúzódom. Teljesen tanácstalan vagyok.


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
red hair: the crown that you never take off
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Corvus Flint
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-04-18, 16:13


[You must be registered and logged in to see this image.]

Bex & Corvus

[You must be registered and logged in to see this image.]

Újra azon lovagol, hogy szerinte így is túl sokáig húztam a cselekvést, sokkal korábban kellett volna megkeresnem, akár azonnal, hiába zavart el.
- Nem szeretem a feltételezéseket. Eddig vártam, most kellett beszélnünk. - válaszolom, ami jelentheti azt is, hogy fogalmam sincs. Addig húztam volna, ameddig ki nem találom, hogy milyen lépéssel tudom jóvátenni a jóvátehetetlent. Lehet addig húztam volna, ameddig ki nem derül, hogy hogyan reagált a családja, aztán ráveszem a szüleimet, hogy hozzánk költözzön. Nem tudom. Rengeteg ötletem volt, de mindet elvetettem, mert minden bugyuta volt és mesterkélt. Így úgy történt, hogy sehogy se történt... Hozok rossz döntéseket.
- Ha az irányításom alatt lett volna minden, akkor most nem utálnál, nem lett volna semmiféle árulás. Ez egyértelmű, nem? - kérdezek vissza, kicsit furcsállva a kérdést. Ha én irányítok mindent, nem lehetnek hibák. Nem árthat se nekem, se neki senki újra. Hiába maradtam egyedül, eszembe se jutott, hogy visszamenjek a régi bandámhoz, de még csak mással se nagyon kötöttem barátságot. Ha egyedül maradtam hát egyedül maradtam, így jártam... Nem leszek hirtelen más ember, meg kedves, vagy ki tudja milyennek kell lennem, hogy utáljon mindenki. Jó, azért nem voltam mindig egyedül... Hill és a Hollóhát meccs utáni dolgokat Bexley is végignézte. Accipiter és a Tiltott rengeteg... Benedict és a torony... Beszéltem egy-két emberrel, de ez még felületes barátságnak se számít. Csak nem öltük meg egymást.
Néhány pillanatig csak hallgatok. Az apja nem az igazi apja, a Wildfield család nemes vére helyett a Benedictek vére csorog az ereiben, már nem a családom barátjának a lánya, csak... egy lány. De akármilyen vérű boszorkány is, az elmúlt tíz évben a barátom volt. Egy elképesztően gyermeteg kérdés jut eszembe, de egy orbitális sértés lenne a vége, így magamban tartom.
- Rita Vitrolnak az Azkabanban lenne a helye. - csikorgatom a fogamat, miközben dühösen összeráncolom a homlokomat. Nem tudom az apját szídni, hiszen azzal, hogy a hírből kellett megtudnia, egy lehetetlen helyzet elé állították. Tűrje csak el, hogy a felesége több, mint tíz évig a hülyét járatta vele és nemmondta el, hogy Bex nem is a lánya? De az, hogy kitagadta... Nagyon... durva lépés. Látszik rajtam, hogy most valóban fontolgatom a szavaimat, nem akarok olyat mondani, amit megbánok. Nem érthetek egyet semmilyen szinten az apjával, különben közöttünk végleg mindennek vége. Közelebb lépek és megpróbálom megfogni a kezét, baráti támogatásként, hogy érezze, hogy nincs egyedül.

[You must be registered and logged in to see this link.]

[/b][/b]
[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem élhetsz mások elvárásai szerint.
Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz,
még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat,
akiket szeretsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bexley Wildfield
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 220

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-04-18, 15:31


corvus&&bex


[You must be registered and logged in to see this image.]
Corvus nem tartozik a legjobb emberek közé, még csak kedvesnek sem mondanám, de ezek a jelzők rám is igazak. Talán ez volt az első közös pont köztünk, ami arra adott késztetést kisgyermek koromban, hogy ne hajtsam el és barátkozzak vele. Igazából ez már csak egy löket volt, mert a szüleim úgysem hagyták volna, hogy rosszban legyünk. Túlságosan hasonló a családi hátterünk. Ha azt nézzük Ben Morgannel is barátságba kényszerítettek az évek alatt, de az mégsem lett olyan igazi és erős, mint a Corvusszal lévő kapcsolatom. Inkább mondanám azt felszínesnek, mint bármi másnak. Nem tudom, hogy most merre haladunk a mardekáros sráccal és azt sem tudom, hogy valaha lesz-e olyan, mint régen. Ezek olyan kérdések, melyeknek a válaszába nem szívesen gondolok bele.
- Meddig vártál volna? – kérdezem sóhajtva, s észreveszem, hogy már nincs keresztben a karom. Nem tudom, hogy mikor engedhettem le, egyáltalán nem is figyeltem rá. Egyértelműen változik a testbeszédem, már nem állok olyan szigorúan itt. Nem hagyhatom, hogy az elzárkózás és a makacsság ennyi legyen, egy perc alatt eltűnjön, mert azzal csak nevetségessé tenném magam.
- Ne fogjuk az alkoholra – vágok közbe kimérten, már nem adok időt magamnak a gondolkozásra. – Miért akarod, hogy mindig minden az irányításod alatt legyen? – kíváncsiskodom. Nagyon érdekel a válasza erre a kérdésre, s ha megtudom, akkor talán megértem, hogy miért akarja, hogy kibéküljünk. Fogadni mernék a kis bandájához Noah Jenkinsszel már nem rohan vissza.
- Ez nem ilyen egyszerű, nem hunyhatom csak be felette a szemem – mondom teljesen őszintén. Időre van szükségem, egy kis térre, magányra, hogy egyedül lehessek. Időre, hogy átgondoljam hová is menjek és kinél kössek ki. Egyértelműen nem akarok anyám bátyjánál lenni. Andy-t meg igazából nem is ismerem. Hol a biztosíték, hogy nem hagy itt és nem megy vissza Bulgáriába egyenlőre? – Kitagadott – válaszolom röviden. Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy részletezzem neki és kisírjam a lelkem. Már az is nagy szó, hogy egyáltalán ezt hajlandó voltam elmondani neki.


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
red hair: the crown that you never take off
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Corvus Flint
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-04-18, 15:02


[You must be registered and logged in to see this image.]

Bex & Corvus

[You must be registered and logged in to see this image.]

Azért az nagyon erős jelző, hogy megtört lennék. Tény, hogy csalódtam magamban, nem gondoltam volna, hogy egyetlen mondattal szét tudom zúzni ezt a hosszú barátságot, és még is valahogy sikerült. Sosem voltam esetlen, sosem voltam szerencsétlen, nem fecsegtem ok nélkül és még kevésbé kértem bocsánatot semmiért. Éppen ezért olyan szokatlan és kínos ez az egész. Ha belelátna a fejembe, csak azt látná, hogy fogalmam sincsen, hogy mit kell mondanom, hogy hassak rá és kibéküljünk, és ezért mindig rossz mondat jön ki a számon. Mondjuk ha én látnék az ő fejébe, akkor teljesen biztos, hogy faképnél hagynám arra a gondolatra, hogy minden a seggem alá volt tolva és megérdemlem, hogy koppanjak.
- Nem vártam volna évekig. - válaszolok, most újra kicsit gőgös hangon, mert ezek a feltételezések akármennyire is azt hiszi, hogy visszafogottak, nagyon is sértőek. Mintha nekem nem lenne rossz, hogy ahelyett, hogy jóban lennénk itt van ez a feszültség közöttünk... A hangom halk, de nem motyogok, magabiztos és érthető, mintha ezzel akarnám elfojtani az ő sorakozó kérdéseit, vagy legalább a hangnemét lejjebb tartani.
- Lehet, hogy nem csak az alkohol hibája, hanem az enyém is, más vonta el a figyelmemet, nem voltam elég elővigyázatos... Lehet, hogy fogok még inni, de egészen biztos, hogy olyan környezetben, amit tökéletesen az irányításom alatt tarthatok és senki sem árthat senkinek. Titkok és újságírók nélkül. - válaszolom, és igen, sokkal könnyebb az alkoholra fogni és megfogadni, hogy "sohatöbbetnemiszom!", mint hogy elfogadni, hogy nem figyeltem eléggé a környezetemre és emiatt van ez az egész balhé. Nagyon nem az erősségem az, hogy visszafogjam magam és tovább folytassam a bocsánatkéréseket vagy hogy ráérezzek, hogy mivel nyugtathatnám meg az érzéseit, így néhány másodperc hallgatás után szólalok meg újra.
- Akkor... túl léphetünk rajta? Atyád hogyan fogadta? Mr. Wildfied. - kérdezem, mert ahogy kizárt az életéből, a szüleim pedig a Wildfield családot zárták ki, az információ áramlás eléggé megcsappant, pedig... Szeretném tudni, hogy mi van náluk. Persze, ez most ebben a kontextusban lehet, hogy hirtelen váltás és a folyosón ezek után semmi kedve mesélni, de egy próbát megért.

[You must be registered and logged in to see this link.]

[/b][/b]
[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem élhetsz mások elvárásai szerint.
Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz,
még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat,
akiket szeretsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bexley Wildfield
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 220

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-04-18, 14:21


corvus&&bex


[You must be registered and logged in to see this image.]
Még sosem láttam ilyennek Corvus-t, s azt hittem, hogy ez nem is fog eljönni soha. Mintha már megtört lenne, ami túlzás, inkább csak sajnálja. Szépen végighallgatom minden egyes szavát és nem vágok közbe, hagyom, hogy kiadja magából, amit akar. Nem is reagálok rögtön, hiszen szükségem van egy kis időre, hogy átgondoljam a szavait. Egyébként meg ha megbocsátanék mi lenne a biztosíték arra, hogy innentől hű marad hozzám? Nem tetszik az, hogy ennyire rosszban vagyunk és jól tudom, hogy hülye lennék, ha beleszaladnék a békülésbe, mert ő úgy akarja. Még sosem koppant igazán az életben, minden a segge alá volt rakva, akárcsak nekem eddig. Ideje megtanulnia, hogy nem olyan a világ, mint amilyennek látja, s ha látom rajta a későbbiekben, hogy próbálkozik vagy változik, akkor lehet szó a békéről, addig nem. Persze a változást nem úgy értem, hogy forduljon ki önmagából, mert akkor már nem az a srác lenne, aki volt.
- Akkor tegyük fel, hogy te azt akartad, hogy feldolgozzam, túl lépjek rajta. Ez eddig oké, de ha most nem rak össze minket Trelawney, akkor ez mégis meddig tartott volna? Évekig? Talán megvártad volna, míg magamtól utánad megyek és könyörgök a barátságod után? – teszem fel a kérdéseimet, s nagyon nehezemre esik visszafogni magam, hogy ne ugorjak a fiúnak. Legszívesebben ordítanék, de az nem vezetne semmire. Talán még magamtól is elüldözném. Jelenleg azt kívánom, hogy bár belelátnék a fejébe! Bár tudnám, hogy mit érez!
- Elhiszem, hogy sajnálod – csak ennyit mondok végül, mert nem akarok nagyobb balhét, pedig mondanék én még sokkal több és bántóbb dolgokat is. Nem tudom, hogy hová halad ez a beszélgetés. Azt nem gondolnám, hogy hátrafelé araszolunk, de előre sem. – Ne fogd a vajsörre. Most azt mondod, hogy így többé már nem is fogsz inni, mert egyszer félreléptél? – kíváncsiskodom. Igazából ez az egész úgy hangzott az előbb a szájából, mintha az én hibám lenne, mert megvetettem a bátyámmal azt a piát. Mégsem tiltakozott, készségesen itta és itta.


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
red hair: the crown that you never take off
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Corvus Flint
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-04-18, 09:42


[You must be registered and logged in to see this image.]

Bex & Corvus

[You must be registered and logged in to see this image.]

Én nagyon is őt figyelem, ahogy előre sétál, majd lemegy a létrán. De hiába, csak azt látom, hogy a legkevésbé sincsen kedve kettesben lenni, hiszen eléggé egyértelmű, hogy egyáltalán nem a rosszul lét miatt hívtam ki. Ezt mindenki tudja, csak Trelawney nem.
Próbál beszorítani a létrához, hogy elveszítsem minden magabiztosságomat és előnyömet, pedig alapjáraton eléggé karizmatikus személyiség vagyok. Nehéz nekem nemet mondani, vagy ha valaki megteszi, mindig meg van a válaszom rá, hogy a másik úgy érezze, hogy kikezdhetetlen vagyok... De most...
Bexley kifakad, és én csak végig tűröm, hogy elhord, hogy nem kerestem eléggé, nem próbálkoztam eléggé, és közben egyre pakolja a farakást a lelkiismeretemfurdalásom tüzére. Tény, hogy "nem kaptam el", nem fogtam le, hogy márpedig elég idő eltelt, beszéljünk, de ez azért volt, mert nem tudtam, hogy még is mivel álljak elé. Mert mindent, amit mondhatné, már élből elutasított aznap este.
- Azért, mert rámsikoltottál, hogy hagyjalak békén, Bex. És én tiszteletben akartam ezt tartani egy darabig, hogy feldolgozd, megbocsáss, túl lépj rajta. - válaszolom, és én tényleg úgy érzem, hogy azt tettem, amit kellett. Azt hittem, azt reméltem, hogy majd egy idő múlva nem látom rajta a dacot, a haragot, az utálatot, és akkor könnyebb lesz... De ez nem történt meg. És eddig bírtam várni, mert már így is túlságosan elmérgesedett a kapcsolatunk, ahelyett, hogy javult volna.
- Azt mondtad nincsen semmi kifogás, amit elfogadnál, hogy nem számít, hogy megbántam... Akkor mivel kellett volna eléd állnom? Most se tudok mást mondani, minthogy sajnálom. - válaszolom, őszintén de egyszerűen. Mi mást mondhatnék? - Az az alkoholos vajsör az életünk leghülyébb döntése volt. Józanon soha nem történt volna meg ez az egész. - teszem még hozzá, ezzel valójában kicsit a vajsörökre hárítva a felelősséget. Tényleg úgy érzem, hogy abból fakad ez az orbitális hiba, és nem abból, hogy én szánt szándékkal el akartam volna árulni őt, vagy ilyen nagy szám lenne, hogy képtelen vagyok lakatot tenni rá és megtartani magunknak a titkainkat. Hiszen ez nem így van...

[You must be registered and logged in to see this link.]

[/b][/b]
[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem élhetsz mások elvárásai szerint.
Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz,
még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat,
akiket szeretsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bexley Wildfield
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 220

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-04-16, 16:13


corvus&&bex


[You must be registered and logged in to see this image.]
Egyáltalán nem figyelem Corvus-t, ahogy elhagyjuk a termet. Túlságosan ideges vagyok és ha hátrafordulnék vagy bevárnám még a végén valami olyasmit tennék a sok kisdiák előtt, amit én magam is jelentősen megbánnék. Nincs szükségem még nagyobb balhéra, még több pletykára. Nyugalom kell és megértés, de úgy tűnik, hogy most ez túl nagy kérés és senki sem tudja megadni nekem. Annyira vicc ez az egész szituáció! S azt is el kell mondanom, hogy legszívesebben valami átkot szórnék Trelawney-ra, amiért ilyen hiszékeny és buta. Eddig sem repdestem a tanárnőtől, de most, hogy ennyit bekajál Corvus-tól nem tudom hová tenni. Még csak egy kicsi színészi játékkal sem él a srác. Biztos vagyok benne, hogy Trelawney-n kívül mindenkinek leesett, hogy ez az egész csak egy trükk, hogy beszélni tudjon velem. Vajon a többiek mit hisznek, miért van ez az egész?
Szinte a létrához szorítom a srácot, mikor leérünk. Ez csak azért van, ha elegem van a beszélgetésből könnyedén vissza tudjunk mászni majd, de az is lehet, hogy simán kikerül. Mindenhogy rossz ez a szituáció és fogalmam sincs, hogy mi tehetné jobbá.
- Nem adtam neked esélyt? Corvus, aki igazán próbálkozik talál esélyt magától is! Kerüllek? De még mennyire, hogy igen! Viszont be kell látnod, hogy van egy csomó közös óránk, a közös kajálások, egy klubhelyiségben vagyunk. Csak el kellett volna kapnod és megpróbálni megbeszélni, de te nem tettél semmit. Hagytad, hogy kerüljelek – fakadok ki. Az sem érdekel, hogy mennyire durva és mocskos hangnemben állt nekem elsőre. Nem úgy tűnt, mint aki békülni akart, ám hirtelen megváltozik, s kikerekednek a szemeim a fiú lágy hangját hallva. Mi történik Corvus Flinttel?
- Ha tényleg sajnálod miért csak most jöttél ide? Miért nem kerestél az árulásod után addig míg meg nem találtál? Én azt tettem volna, ha rólad van szó, de úgy tűnik, hogy túlértékeltem a kettőnk kapcsolatát – válaszolom egy sóhaj keretein belül. A hangom halk és megtört. Kétségbe vagyok esve, hiszen Corvus az egyetlen fontos ember a számomra jelenleg és úgy érzem, hogy őt is végleg elveszítem.


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
red hair: the crown that you never take off
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Corvus Flint
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-04-16, 12:38


[You must be registered and logged in to see this image.]

Bex & Corvus

[You must be registered and logged in to see this image.]

Ahogy végigszalad rajtam, hogy Bexley már végleg elvesztette a hitét bennem, olyannak tart, mint mindenki más, beképzeltnek, fölényeskedőnek, önelégült bunkónak. Azt hittem azzal, hogy otthagytam a csapatot valami változni fog, de az alap jellememet azért ennyire nem tudom levetkőzni, ilyen gyorsan semmiképpen. Parancsolgatok, elveszem ami jár, és azt hiszem minden jár nekem, az ördög ügyvédje vagyok, mindenbe bele tudok kötni, mindenben megtalálom a hibát, de... De vannak jó tulajdonságaim is. És annyi szép emlékem Bex-szel.
Ennek az egésznek semmi köze ahhoz, hogy most Wildfield vagy sem.
Néhány fintor, mintha rosszul lennék és egy-két sóhaj meg homlokfogás elég, hogy a tanárnő már sipánkodjon utánam. Nem nézek most a többiekre, még Bexley-re sem, bár a lány ahogy feláll azonnal elkezd sietni a kijárat felé... Mintha el tudna futni előlem. De így is rohadt egy érzés, hogy el akar futni előlem. Én nem rohanok, nem lenne túlságosan hű ahhoz, hogy rosszul érzem magam, kivéve persze, ha hányni készülnék, de mivel az egészet megjátsszom nem is kell, hogy leégessem magam az osztály előtt. Trelawney-n kívül úgy is mindenki tudja, hogy kutya bajom.
Le kell másznunk a létrán, ő megy előre, én utána, aztán lent már keresztbetett karokkal vár. Még soha életemben nem ijedtem meg Bextől, de most, hogy ilyen dacosan itt áll előttem és a durva kérdéseit hozzám vágja... Csak nyomaiban látom benne én is a legjobb barátomat.
- Nem hagyom, hogy ilyen könnyen lemondj rólam. Nem hagyom, hogy vagdalkozzunk, mint az idióták, miközben még esélyt sem adtál arra, hogy megbeszéljük. Mert nem adtál, csak játszod itt a nemtörődömöt meg odavágod a sértett válaszokat. - kezdek bele, és magam is tudom, hogy nem a legbékülősebb hangnememet ütöm meg, így kicsit megtorpanok és el is hallgatok.
- Bex... - nagy levegőt veszek, a tekintetemet mélyen belefúrom az övébe, nem akarom, hogy elnézzen, hogy lepattanjanak róla a szavaim. - Csak hagyd, hogy elmondjam, hogy Sajnálom! Tényleg és őszintén. Kérlek, higyj nekem... - választok egy teljesen más hangot, amitől elképesztően sebezhetőnek is érzem magam. Ami nagyon nem jó érzés. De én bántottam meg, én árultam el, én tettem őt sebezhetővé ország-világ előtt, azt se tudom, hogy mi lesz a családjával, szóval... Le kéne nyelnem a felsőbbrendűségemet, megalázkodni, bocsánatot kérni, és akkor átugorjuk ezt az egész drámázást és minden jó lesz... Bár ott tartanánk már.


[You must be registered and logged in to see this link.]

[/b][/b]
[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem élhetsz mások elvárásai szerint.
Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz,
még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat,
akiket szeretsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bexley Wildfield
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 220

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-04-13, 20:24


corvus&&bex


[You must be registered and logged in to see this image.]
Most már kezdem megérteni, hogy miért utálják annyian Corvus-t, hiszen roppant lekezelő tud lenni az emberrel. Eddig velem másabb volt, de az is lehet, hogy ez csak a szüleink befolyása miatt volt. Jelenleg azt hiszem, hogy mivel megtudta, hogy vérszerint nem is vagyok Wildfield már lezuhantam a szemében. Ezt a fiút tényleg csak a vér és a rang érdekli, ami kiakaszt, hiszen én azt hittem, hogy egész életemben ott lesz mellettem. Úgy tűnik, hogy semmit sem szabad készpénznek venni.
A csalódottság egyre inkább átveszi felettem az uralmat és úgy érzem teljesen elgyengülök. Már nem is akarok beszólni a srácnak, azt sem akarom, hogy azt gondolja, hogy nem érdekel. Mintha mindennek vége lenne.
- Akkor tanulj és figyelj, mi mást mondhatnék erre? – rántom meg a vállam. A körmeimet kezdem birizgálni és innentől már egyáltalán nem figyelek se az órára, se Corvus-ra. Felőlem akár földrengés is lehetne, talán még azt sem venném észre. Hallom, hogy a tanár folyamatosan dumál mindenféle hülyeséget, de nem jutnak el a szavai az agyamig. Mintha teljesen más világban járnék, amiből senki sem tud visszarántani. Ennek az egésznek olyan hirtelen lesz vége, ahogy elkezdődött, mivel meghallom a nevem Corvus szájából és hirtelen odakapom a fejem. Most meg mégis mire készül?
Reagálni sincs időm, s őszintén legszívesebben tiltakoznék, de tudom, hogy azzal csak magam alatt vágnám a fát. Trelawney aggódó arccal pillant Corvus-ra, szinte már olyan képet vág, mintha eltemetni készülne a fiút. Kész vicc ez a nő, s az a legpoénosabb az egészben, hogy kanyar nélkül bevette.
Kicsit vonakodva, de felállok a helyemről. Mindenki minket bámul, szinte kiesik a szemük a helyéről. Gyorsabban kezdek el menni, hogy minél hamarabb elhagyjuk a termet. Mikor sikeresen kiérünk, akkor megtorpanok és keresztbe tett karokkal fordulok a srác felé.
- Ez meg mégis mi? Mit szeretnél ezzel elérni? – kérdezem durván, kíméletet nem ismerve. Jól tudom, hogy nem érzi rosszul magát, legalábbis fizikailag nem, a mentálisan már másik kérdés.


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
red hair: the crown that you never take off
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Corvus Flint
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 16
ϟ Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem 2018-04-10, 09:40


[You must be registered and logged in to see this image.]

Bex & Corvus

[You must be registered and logged in to see this image.]

Érzem a vibráló feszültsége és ezúttal ahelyett, hogy felvillanyozna egy vita gondolata, mint általában, kezdem egyre rosszabbul érezni magamat. Nem mondtam semmi hazugságot, semmi mélyen bántót, még is a régi könnyed csipkelődés helyett egy vulkán készül kitörni közöttünk. A nyomás elviselhetetlen, főleg, amikor meglátom rajta, hogy kezd még jobban kiábrándulni belőlem. Kezdi látni, amit mások látnak. Hogy nem érdemlem meg a szeretet. Hogy a tudásomért, a tehetségemért, a vezetői képességeimért megérdemlem a tiszteletet, de a szeretetet semmiképp.
Karkitárás, szemforgatás, mind azt üzeni, hogy elutasít, hogy semmi sem a régi. Hiába nem ugrunk egymásnak, én is érzem, hogy a tekintetek ránk tapadnak. Nem válaszolok egyelőre semmit, de csak azért, mert meg akarom várni, hogy végig mondja a mondandóját, hátha... Hátha végre nem csak kerülgetni fogjuk egymást.
- Tudod Bex, nekem se olyan egyszerű a kisujjamból kirázni mindent. Tanulni és figyelni is kell hozzá, a tudás nem csak úgy jön. - válaszolom, mikor egyértelművé válik, hogy megint nem haladtunk egy arasznyit se. És ez így megy már hetek óta... Az önteltségemet ugyan nem sikerül lehúznia azzal, hogy azt mondja, hogy ez az egész egy humbug, ha az is, attól még pont eltalálta az igazságot. Nagy dolgokra vagyok hivatott, és ezt már most el kell fogadnom és haladnom a kijelölt úton, ha azt akarom, hogy tökéletesen felkészülten lépjek ki a Roxfort falai közül. De megéri, hogy ezért mindenki két lépés távolságot tartson, még Bex is?
- Tanárnő! - szólalok meg hirtelen, hangosan, az egész osztály megnémul. - Egy kicsit rosszul érzem magam, felfordult a gyomrom, talán ettem valamit, aminek nem tett jót a kávé, elmehetek a Gyengélkedőre? - kérdezem fennhangon, de igazából ellenkezést nem annyira tűrök el. - És Bexley elkísérhet? - teszem hozzá, és átvillan a szemem a vörös hajú lányra. Próbálom belekényszeríteni egy helyzetbe, hogy velem jöjjön, hogy kikerüljünk a kíváncsi szemek közül, hogy végre beszélni tudjunk, és ne úgy, mint két önérzetes idióta. Itt biztosan nem fogok nyilvánosan megalázkodni és bocsánatot kérni, de talán kettesben... Valamit csak tennünk kéne. Nem csak elengetni az elmúlt tíz évet.
Nem játszom meg túl sokszor Jósmágián a kikéredzkedés kártyáját és mivel a jegyeim ebből is jók, mint mindenből, így nem hiszem, hogy a tanárnak lenne ellenvetése. Szenvedő fejet tudok vágni.


[You must be registered and logged in to see this link.]

[/b][/b]
[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem élhetsz mások elvárásai szerint.
Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz,
még akkor is, ha ezzel megbántasz olyanokat,
akiket szeretsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Jóslástan terem

Vissza az elejére Go down

Jóslástan terem

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Similar topics

+

Similar topics

-
» Edzőterem
» Edzõterem

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Tornyok-