Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb

ϟ Tower
  Yesterday at 22:52
Kalandmester

ϟ Jonas Black vityillója
  Yesterday at 22:32
Jacob Troops

ϟ A holdfény sármos arca
  Yesterday at 22:09
Tim Roberts


ϟ Kockadobások fóruma
  Yesterday at 21:39
Jacob Troops


ϟ Alkímia labor
  Yesterday at 17:05
Viviana Rennes


A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Armand Stansson
 
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Gwyneira Rousseau
 
Sidney Smallwood
 
Madeleine Eastwick
 
Jacob Troops
 
Perselus Piton
 
Daniel G. Paisley
 
Statisztika

Összesen 584 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Eleanor Branstone

Jelenleg összesen 38874 hozzászólás olvasható. in 3477 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Fred & Katie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Fred.Weasley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 256

TémanyitásTárgy: Re: Fred & Katie 2014-11-07, 21:54


Katie & Fred


- Na majd szólok Ginny-nek, ő írja meg következő levelében. Legalábbis ha nyugodalmasabb időt óhajtasz nálunk tölteni. Még így is ki lehetsz téve egy sor kínos kérdésnek. *Széles mosolya jelzi, hogy ő ezt mennyire fogja élvezni már előre is! S előre láthatóan addig, míg a kínos kérdések nem fognak felé fordulni. Márpedig ha ő írja meg, hogy Katie-t elhívná magukhoz, nos, már levélben egy sor rosszul burkolt célzást kapna vissza válaszként anyjától.*
- Főleg Valentin-napon! *Neveti el ő is magát a felrobbant virág és annak kétes jövőbeli sikere kapcsán. Arra meg csak kacsint egyet bíztatóan, hogy ha valaki, hát Katie az, aki meg tudja gyógyítani a pórul járt növénykét. Azért egy pillanatig habozva nézni a hajba fűzött virágot, kivegye onnan, ne vegye? Hát... talán a többi része nem robban fel.
Valaki szokott még virágot hordani a hajába, de most hirtelen nem jut eszébe, ki is...*
- Már miért lenne baj? Úgy is olyan sokat vagyunk a kastély falai között, hogy a kinti időjárást jóformán csak a Nagyterem varázs-egén át látom. *Érdeklődve pillant aztán a kérdésre Katie-re és aztán felnevet pár pillanatnyi előnyt adva a lánynak, majd futva követi őt le. Meg kell hagyni, Katie még mindig jó formában van, kicsit sem lett lassabb. Lihegve állnak meg lent.*
- Én is! Az üdvrivalgó tömeget, a játékokat, a mardekárosok savanyú képeit... A fejünk mellett elsüvít gurkókat, Oliver szadista edzéseit viharban is és véget nem érő szónoklatait edzések előtt. És után. És a klubhelyiségben is. *Fred arcán is ott a nosztalgikus mosoly, ahogy ezeket felidézi és tekintete a pályát és az üres lelátókat járja be és színpadiasan nagyot sóhajt a végén, mintha az utóbbiak a legjobb részek lettek volna az egészben és nem is hiányozhatna más jobban.*
- Harry nem fogja az újakat elég kemény kézzel. Sok esős nap volt az elmúlt hetekben és az összes csapattag mindig meg tudott száradni másnapra. Micsoda elzüllés! De van, ami nem változik. Például még mindig én vagyok a gyorsabb! Invito seprű! *Kihívó mosollyal néz Katie-re, miközben kezét tartja és seprűjét várja bele, ami ugyanolyan típusú, mint a lánynak, így a különbség nem ebből adódik, s lehet az erőviszonyokra egészen másképp emlékezik Katie. Régi játék közöttük a kis gyorsulási verseny, s ha már nosztalgia...*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Fred & Katie 2014-11-07, 20:52

Fred & Katie

Amint meghallom a hangját, megkönnyebbülten kifújom a levegőt. Jól tippeltem, hogy az egyik legjobb barátom szórakozik velem és próbált éppen halálra ijeszteni. A családlátogatós ajánlatra viszont rögtön elmosolyodtam. A Weasley família mindig is közel állt a szívemhez, így könnyedén el tudtam képzelni velük pár nap együttlétet. Sőt, valójában mindig is irigyeltem őket a nagy családjuk és a még nagyobb szeretetük miatt.
- Ha visztek, akkor megyek. - Egyedül biztos, hogy nem hoppanálnék oda, mert kicsit kellemetlenül érezném magam, de ha meghívnak és el is visznek, akkor viszont szívesen meglátogatom őket. Egészen eddig a pillanatig tudtam magamban tartani a nevetést, most azonban valóságos vulkánként tört ki belőlem. Sajnáltam, hogy ismételten felrobbant, de igazán mókás látványt nyújtott így, fekete arccal és égbe meredő, vörös hajtincseivel. A virágnak akaró látszani tárgyat örömmel vettem el tőle, hiszen számomra mindig is inkább a tett a fontos, nem pedig a végeredmény. - Hidd el, ehhez már csak tényleg egy apró fejlesztés kell. És sikere lesz, tudom. - Mindig is hittem a termékeikben, s szinte biztos vagyok abban, hogy egy nap mindenkinél lesz pár darab Weasley-cucc. Én pedig támogatni fogom őket, ahogyan csak tudom, mert nem csak a termékeikben hiszek és azok jövőbeni sikereiben, hanem a srácokban is. Sokszor gondolkodom el azon, hogy milyen lenne az életem, ha ők nem szerepelnének benne, ha Fred - mert valljuk be, valahogy vele szorosabb a kötelékem - nem lenne. Biztos sokkal szürkébb, sokkal komorabb lennék, minden értelemben. Alicia-val bármikor képes vagyok lelkizni, beszélgetni, de úgy igazán csak Fred tudja elterelni a figyelmemet a vicceivel és a bohókás jellemével. Tudom, hogy neki van pár testvére, én viszont egyke vagyok, ezért én könnyen emlegetem őt fogadott bátyámként. Mert való igaz, ha lenne bátyám, azt szeretném, hogyha olyan lenne, mint ő. Fred mindig jobb kedvre derít, bátorít, viccelődik velem és megvéd. Sose voltam egy olyan félős kislány, aki mások védelmére vagy segítségére szorult volna, de jó tudni, hogy ő rá mindig számíthatok. Nekem ez jelenti a biztonságot.
- Meg is gyógyítom én valahogy! - Igaz jelenleg halvány sejtésem sincsen arról, miképp gyógyítanám meg szerencsétlen virágot, de kitalálok valamit. Méghozzá olyan ügyesen, hogy még Fred-nek is tátva marad a szája!
Mosolyogva rápillantok, miután kedves, ugyanakkor félig halott ajándékát az összefonott hajtincsembe fűzöm.
- Egy kicsit elvonultam gondolkozni, kiszellőztetni a fejemet. Meg gyönyörködtem a kilátásban. De nem baj ugye, hogy iderángattalak? - Nem hiszem, hogy gond lenne, de hát a neveltségem megkívánja, hogy megkérdezzem.
- Tudod, mi az én igazi problémám, Fred? Hogy itt van ez a csodaszép idő, mi pedig itt ácsorgunk! - Mutatok körbe a gerendák között. Valahol félúton lehetünk a torony teteje és az alja között,ezen pedig itt az idő változtatni. Mosolyogva és futva elindulok lefelé, mikor végre kiérek a pályára, megnyugodva pillantok körbe. Hiába olyan kísértetiesen üres most a pálya, így is meseszép. Annak meg külön örülök, hogy ezen a látványon Freddel osztozkodhatok.
- Neked nem hiányzik ez a hely? Néha annyira visszasírom azokat a bizonyos régi szép időket. Te nem, Weasley? - Talán egy aprócskát szentimentális állapotba kerültem, mégis kíváncsian érdeklődtem. Igaz már terveztünk Alicia-val és a többiekkel is egy újabb "veterán" mérkőzést, most azonban jobban esett kicsit elveszni a múltban.

Vissza az elejére Go down
Fred.Weasley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 256

TémanyitásTárgy: Re: Fred & Katie 2014-11-03, 22:23


Katie & Fred


- Egyszer tényleg gyere már el hozzánk! Dupla örömet okoznál anyának. Egyrészt pont ugyanúgy tudsz kiakadni, mint ő, másrészt oda meg vissza lenne, hogy végre olyasmit vinnénk haza, ami nem robban. Vagy aki. *Lép elő végül a várva várt fiú az egyik kiszögellésből. Vörös haja égnek mered, de ha ez lenne a legfeltűnőbb rajta! Arca csupa korom, amit beszéd közben is próbál letörölni a képéről, leginkább csak rámázgálja az ingujjra és a kézfejére. Arcán ott a szokásos csibész mosoly.*
- Apropó robbantás. Ezt a virágot neked akartam hozni. Új termék lenne, de azt hiszem fejleszteni kell még, mert valamiért felrobbant az előbb, holott a kedvenc illatodat kellett volna árasztania. *Kezében valóban ott egy szál virág, vagyis annak zöld szára, két kis levéllel - s növényekhez értő varázsló a talpán, aki csak meg tudja tippelni miféle viráglevél ez -, de a kis csészelevelek fölött még vékony füstcsíkot húzó szétpörkölődött szirom-maradványok láthatóak csak.*
- Azért odaadom, ezt megmenteni az igazi gyógyítói kihívás! *Vigyorodik el szélesen a virág-maradványt átnyújtva, őszintén remélve, hogy a többi része már nem fog felrobbanni. Persze ha eldobja Katie, nem probléma, a Weasley-ikrek nem arról híresek, hogy megsértődnének ilyeneken. Ha Katie nem veszi el, hát ő hajítja el, így vagy úgy, de a kezeit hamar zsebre vágja a farmerbe.*
- Repülőrajtból gondoltál indulni, vagy miért jöttél fel? *Tekintete vidám és érdeklődő a szokásos hamissággal csillanva. Nem az a fajta, aki kimutatná, hogy igazából kutatja a jeleket régi jó baráton, hogy érzi magát? Aggódik érte.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Fred & Katie 2014-11-02, 22:22

Fred & Katie

Újabb lyukas óra és egy újabb esély a merengésre. Ezúttal viszont egy számomra sokkal fontosabb helyszínt választottam: a kviddicspályát. Rengeteg szép és néha kicsit fájdalmas emlék köt ide, mégis ez a kedvenc helyem. Felmásztam az egyik toronyba és helyet foglaltam. Apró mosoly jelent meg az arcomon, ahogyan rájöttem, kiskoromban mennyire rettegtem a magasságtól, most pedig mennyire élvezem. Mélyet szippantok a friss levegőbe és eltekintek a messzeségbe. Ebben az évben még nem történt velem túl sok jó dolog, ugyanakkor ennyire elkenődve sem szabadna lennem. De... olyan nehéz. Anya elvesztését itt tudtam feldolgozni, itt vannak a legjobb barátaim és a Roxfort az otthonom. El sem tudom képzelni azt, hogy egy vagy két év múlva már ne járhassak ide. Szeretem Londont, a nyüzsgést, mégis félek magam mögött hagyni az otthonomat. Apához egyelőre nem fűzök túl sok reményt, ezt mindenki tudja. A kapcsolatot próbálom felvenni vele, de teljesen elszigetelődött tőlem, s elköltözött, fogalmam sincsen hova. Csak megtippelni tudom, melyik környéken lehet, de pontos címem nincsen. Így hova is mehetnék? Ez a tudat pedig teljesen elszomorít.
Könnyeimmel küszködök, de nem hagyom, hogy utat törjenek maguknak, hisz ma egy jó nap előtt állok. Az egyik legjobb barátommal fogok perceken belül találkozni, s ez rögtön meg is nyugtat. Rengeteg varázslótársammal jóban vagyok, szeretek új arcokat is megismerni, de összesen csupán három legjobb barátom van: Alicia, Fred és George. Ők az én testőreim, akik nélkül ma talán sehol sem lennék. Vagy esetleg valamilyen jó kis szakadék alján. Ők azok, akik ott voltak anyukám temetésén, akik végig tarották bennem a lelket és akik rávilágítottak arra, hogy mindig mellettem lesznek, bármi is történjék.
Így mikor tanárhelyettesítés miatt két osztály is össze lett vonva, leleveleztük Freddel, hogy jöjjünk ki nosztalgiázni kicsit. Őszintén mondom, hogy már nagyon szükségem van egy felhőtlen, jókedvű beszélgetésre és erre keresve sem találnék nála jobb partnert. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a Weasley Varázsvicc Vállalat önjelölt PR-osa, marketingese vagyok, még ha nem is kértek rá. Csodálom a két srác kreativitását és amikor csak lehet szívesen segédkezem egy-egy új kreációjuk kipróbálásában. Párszor igaz már megpörkölődtem, de szerencsére eddig még nem sikerült felgyújtaniuk teljesen. Még egy jó ok, amiért végül a gyógyítást választottam szakirányomnak.
Merengésemből hangos durranás ránt ki, aminek következtében elkezdek lefutni a toronyból. A lefele vezető utamon azonban megtorpanok. Már nem durranást hallok, hanem sokkal inkább motoszkálást. Megforgatom szemeimet és megkönnyebbülve kifújom a levegőt.
- Fred, azonnal gyere elő! - Kiáltok a hang irányába és csak reménykedem benne, hogy tényleg ő szórakozik velem. Ilyenkor szokásom egyébként durcáskodni - amiből valószínűleg hamarosan ízelítőt is kapni fog -, mivel nem szeretem ha velem szórakoznak. Azt már szeretem, ha nem én vagyok a célszemély, hanem velük együtt szórakozom valamin. Az ő szemszögéből biztosan nagyon vicces, de az enyémből nem.
- Komolyan mondom, Fred! Ne szórakozz! Nosztalgiázni jöttünk, nem pedig azért, hogy szívinfarktust kapjak! - Kiabálok továbbra is, de valahogy érzem, hogy egészen addig nem jön elő, míg le nem vágok neki egy hisztit, ami viszont nem szokásom. - Merlinre mondom, ha nem jössz elő, megbánod, Weasley! - Parancsolok rá és össze-vissza forgolódom a lépcsőn, hogy végre észrevegyem hova és milyen módon bújt el egyik kedvenc vöröském.

Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Fred & Katie

Vissza az elejére Go down

Fred & Katie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Katie West
» Katie West - Elkelt
» [Speciális játékos küldetés] Five Night at Fred's

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Birtok :: Kviddicspálya-