ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
Üdvözlet!
2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Legfrissebb
2024-03-27, 20:58
Dwight Jennings


2024-03-26, 14:56
Lioneah McCaine


2024-03-25, 22:29
Seraphine McCaine


2024-03-25, 20:49
Seraphine McCaine


2024-03-25, 20:05
Troy Smallwood


2024-03-25, 14:42
Daphne Jennings


2024-03-24, 19:36
Vladimir Mantov


2024-03-23, 11:23
Armand Stansson


2024-03-22, 15:09
Annabelle Mitchell


A hónap posztolói
Seraphine McCaine
Óratorony I_vote_lcapÓratorony I_voting_barÓratorony I_vote_rcap 
Kalandmester
Óratorony I_vote_lcapÓratorony I_voting_barÓratorony I_vote_rcap 
Cody L. Mortimer
Óratorony I_vote_lcapÓratorony I_voting_barÓratorony I_vote_rcap 
Dwight Jennings
Óratorony I_vote_lcapÓratorony I_voting_barÓratorony I_vote_rcap 
Alison Fawley
Óratorony I_vote_lcapÓratorony I_voting_barÓratorony I_vote_rcap 
Lioneah McCaine
Óratorony I_vote_lcapÓratorony I_voting_barÓratorony I_vote_rcap 
Grayson Paisley
Óratorony I_vote_lcapÓratorony I_voting_barÓratorony I_vote_rcap 
Adrien Meyers
Óratorony I_vote_lcapÓratorony I_voting_barÓratorony I_vote_rcap 
Daphne Jennings
Óratorony I_vote_lcapÓratorony I_voting_barÓratorony I_vote_rcap 
Troy Smallwood
Óratorony I_vote_lcapÓratorony I_voting_barÓratorony I_vote_rcap 
Statisztika
Összesen 784 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Maia Hansen

Jelenleg összesen 70544 hozzászólás olvasható. in 4401 subjects
Ki van itt?
Jelenleg 48 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 48 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (84 fő) 2020-12-09, 17:41-kor volt itt.

Megosztás
 

 Óratorony

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Abigail Smallwood
Reveal your secrets
Abigail Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-06-29, 14:25




Tasha& Abby

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]

Tudom, nem vagyok az a világmegmentő típus, de az unikornisok annyira szépek és egyszerűen rettenetes látni, hogy valaki árt nekik és tudni azt, hogy ez tovább folytatódhat a jövőben is. Valamit mégis csak tennünk kell, ezért próbálok ötletelni, mert abban Tashának igaza van, hogy nem kellene bajba kerülnünk, márpedig jelenleg rossz helyen vagyunk és rossz időben is, mivel én eleve takarodó után nem is mászkálhatnék még.
- Jól van, akkor talán jobban tudok aludni majd, ha legalább valamit megpróbáltunk. - bólintok végül, mert bár ez nem jelent feltétlenül megoldást, de valami azért hátha történik, vagy legalább a remény meglesz rá. Bólintok végül, hogy igen vállalom a dolgot, megcsinálok én a kiírást, hogy pusztulnak az unikornisok és amúgy is jó, ha nem mennek az erdő közelébe olyanok, akik nem tudják megvédeni magukat. Mindneki tudja, hogy akármennyire is tiltott, azért akadnak, akik akkor is becsatangolnak időnként és hát jelen helyzetben jobb, ha tényleg mindenki elkerüli a rengeteget. A végén nem csak egy-egy unikornis tűnne el. Visszapillantok még azért a fák közé, mintha bármi mást lehetne látni a varázslények távozása után, mint a sötétséget, de aztán tényleg a testvérem után indulok, hogy már jóval magabiztosabban, mint a legelején újra átjussak a fogaskerekek között.
- Nem volt azért olyan rossz és nem tudhattad, hogy... héj! - csattanok fel, ahogyan számít is rá, hiszen a hajam tényleg kényes pont, főleg mert bár ő egész másképp hordja az övét, de ettől még a családunkban nem épp az egyenes haj a gyakori, az enyém pedig olyan göndör, hogy nincs az a fésű, ami szárazon kitudja bontani, úgyhogy a kócolást kifejezetten rühellem. Durcásan is nézek, de mindettől függetlenül még azelőtt, hogy a hálókörleteknél elköszönnénk gyorsan megölelem és csak aztán szaladok fel a szobámba. Jó eséllyel még most este lenyúlok egy pennát a szobatársamtól, hogy lekörmöljem azt az üzenetet, akkor nyugodtabban fogok aludni, ha hajnalban már azzal indítok, hogy kitűzzem az üzenőfalra.

// Én is köszönöm, szuper volt az ötlet! És igen talán a következő 5-10 évben valamikor beleférhet. xD //



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Ha elképzeled, hogy ez az utolsó napod,
azonnal rájössz, hogy mi a fontos és mi nem.
Vissza az elejére Go down
Talisha Smallwood
Reveal your secrets
Talisha Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-06-15, 10:31



[You must be registered and logged in to see this image.]

Abby & Tasha

[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem szoktam ok nélkül gonosz lenni, vele legalább is nem, de muszáj rámutatnom a buktatókra, amiken már én is végigzongoráztam. Az unikornisok ártatlan lénye még az én nem olyan patyolat szívemet is meglágyítja. Ha a szülők tudnák, hogy egy olyan sötét lény ólálkodik az iskola mellett, ami csikókat mészárol akkor talán azonnal nyomást gyakorolhatnának az iskolára és nem csak a Bestiamester diákokat, de akár a tanárokat is ráállítanák, ki tudja.
- Rendben, legyen az üzenőfal, de aláírás nélkül és valaki másnak a papírjával, pennájával. Valószínűleg, ha nagyon akarnák, akkor vissza tudnák így is mágiával követni, de nem hiszem, hogy ennyire komolyan vennék a kihágásokat... A Roxfortról beszélünk, itt még egyeseket pontokkal is díjaznak érte. - engedek neki és utalok vissza a Potter, Granger, Weasley trióra, akik legendásan az igazgató kiskedvencei voltak, amikor iskolát kezdtem. Persze ez Abby ideje előtt volt, de azért történeteket már hallott, hogy miként halászták el folyton a győzelmet a Mardekártól mondvacsinált pontokkal.
Lassan megingatom a fejem, nem fogom már elhessegetni amit láttunk, sikeresen elérte, amit akart én pedig büszke lehetek a hatalmas kérlelő tekintetére, amivel tette, persze a szavai mellett. - Minél drámaibb a felhívás, annál jobb, szem ne maradjon szárazon. Te vagy a művészlélek, rád bízhatom, ugye? - kérdezem, talán titkon azért is, mert azért annyi energiát nem akarok belefektetni. Az nyilvánvaló, hogy egy restaurátor és egy zenész nem fog nekivágni a rengetegnek, remélem neki is, tehát a lehető legtávolabbról szeretném figyelni, hogy felkapják-e az iskolai hírek. A partizós mivoltomból adódóan ismerek jó néhány sulistársat, akik tippemre gondolkozás nélkül fejest fog ugrani az egésznek, még akkor is, ha a többség azt hiszi majd rémisztgetés és kacsa.
Ahogy átérünk a fogaskerekeken, már sokkal kevésbé könnyed a hangulatom, mint ahogy jöttünk, elmaradnak a kihívó mosoly villantások, csak sóhajtva bukkanokok ki a másik oldalon a húgommal. Még utoljára hátranézek, a fogaskerekek ütemes mozgásában újra és újra meglátva a holdfényes zománcüveget és a külvilágot, amit hátrahagytunk.
- Sajnálom Abby, nem így terveztem az estét. Talán legközelebb inkább neked kéne vezetned engem, hátha az kevesebb tragédiába torkollik. - mosolyodom el végül, bár nem olyan vagányan, hogy a kezemet a fejéhez emelve röviden beleborzoljak a hajába, mert azt mind a ketten végtelenül utáljuk. És pont ezért csinálom, hogy kicsaljak valamilyen durcás nyafogást vagy nevetést belőle, mielőtt elindulunk újra a Mardekárosok hálótermébe csendesen, a lehető legtávolabbi pontra innen az iskolában. Remélhetőleg azért akkora traumát nem okoztam, hogy a rémálmaiban sokkal részletesebben lássa az egészet, de tény, ami tény, hogy engem se fog hagyni nyugodni a dolog most már, ameddig egy csapat bátor hős utána nem jár. Ha viszont a halálba küldjük őket... nos az megint egy másik kérdés lesz.

// Köszönöm szépen a játékot. biglove Majd meghírdetjük a kalandvágyóknak egyszer ezt is, ha nem lenne elég játék.  veryhappy //  



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




Szeretet és bosszú egy - ikertestvérek.
Csak aki nem felejt, tud szeretni,
csak aki nem felejt, tud bosszulni.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Abigail Smallwood
Reveal your secrets
Abigail Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-06-09, 15:48




Tasha& Abby

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]

Tudom, hogy igaza van és nem gondoltam át ezt az egészet rendesen, de attól még bánt, hogy nem tehetünk semmit, hiszen nem szólhatunk senkinek, mert bajba keverednénk és azt egyikünk sem akar... én sem. Viszont csak úgy annyiban hagyni a dolgot, főleg ha megismértlődött és akkor bizonyára meg is fog...
- És, ha valahogy névtelenül szólnánk? Az üzenőfalra tennénk ki, vagy... nem is tudom, hogy ne lehessen visszakövetni sem. - vetem fel az ötletet, akkor még csak nem is kell konkrétan egy tanárnak szólni, hanem idővel eljutna hozzájuk az info, vagy valaki mást vezetnénk rá, hogy ne mi mondjuk el, hanem az adott illető és akkor nem keverednénk bajba, hogy nem kellene a Tiltott Rengetegbe mennünk, vagy épp az óra fogaskerekei között átmászni, ha máshonnan tényleg nem látszik ez a tisztás. Lázasan gondolkodom, hogy még mit tehetnénk, de a névtelen üzeneten kívül sehogy se jut más eszembe, az viszont tényleg látszik rajtam, hogy eltökélt vagyok és nem akarom csak úgy annyiban hagyni a dolgot. Rémes volt látni, hogy azt a fiatal unikornist valami csak úgy elragadta. Arról nem beszélve, hogy ha a Tiltott Rengetegben valami nagyon durva ólálkodik, ki tudja, hogy mikor merészkedik be az iskola udvarára? Akkor pedig mások is veszélybe kerülhetnek és az már tényleg érdekes lehet a tanároknak is nem?
- Nem tudom, de... de legalább gondolkozzunk raja jó? Ha újra és újra megismétlődhet, te sem vonhatod csak úgy meg a vállad... ugye? - pillantok rá még kérdőn, de elengedem a karját. Azért csak próbálok hatni a lelkére, mert tudom, hogy Tasha milyen, de azért belegondolni, hogy még ki tudja, hogy hány csikó eshet áldozatul annak a valaminek... ez remélem, hogy rá is hatással van. Mindenesetre elindulhat vissz a fogaskerekeken át és én is vele tartok, nem tartóztatom ennél tovább, de nagyon remélem, hogy hajlandó legalább átgondolni. Ha nem is tudunk megoldást, az is kicsit megnyugtat, ha legalább nem hagyjuk egyértelműen annyiban. Én biztos, hogy nem fogom, még ha nem is vagyok annyira bátor, vagy eltökélt, hogy fogjam magamat és elinduljak én magam harcolni egy ismeretlen rémmel a Tiltott Rengetegbe.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Ha elképzeled, hogy ez az utolsó napod,
azonnal rájössz, hogy mi a fontos és mi nem.
Vissza az elejére Go down
Talisha Smallwood
Reveal your secrets
Talisha Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-06-02, 22:50



[You must be registered and logged in to see this image.]

Abby & Tasha

[You must be registered and logged in to see this image.]

Mutatni akartam valami szépet a húgomnak, akivel ritkán töltünk már el sok időt együtt, erre megmutattam neki, ahogy egy kiscsikót bedarált valami szörny, ahelyett, hogy minket daráltak volna a fogaskerekek. Látszik rajtam, hogy undorodom a látványtól és még az én magabiztos, könnyed jellememet is elriasztja ez az egész, nem is szólalok meg, amikor visszakérdez, csak bámulom a történést. Habár csináltam már csúnya dolgokat, de a gyilkosság sosem volt pakliban, nem is lesz, főleg nem egy ilyen ártatlan, gyönyörű lényé, szóval a gyomrom bukfencet vet, én még sem mozdulok úgy, ahogy Abby megremeg, eszemben sincsen közbelépni. Talán azért, mert annyira hideg a fejem, hogy tudjam, hogy nem is tudunk semmit tenni, hiszen a Roxfortban a hoppanálást letiltották és nincs az a seprű, ami ilyen gyorsan odarepíthetne minket, ráadásul körülbelül kilencven kilenc százalék, hogy kidobnám rajta a taccsot. Ha nem száz.
- Még is mit mondhatnánk anélkül, hogy ne lenne benne, hogy lezárt területre másztam be takarodó után? Rendben, hogy egyetemista vagyok, de eléggé egyértelműen tilos átmászni itt a fogaskerekeken, márpedig máshonnan nem látszódik ez a tisztás, megnéztem, egyik toronyból se. Ha pedig azt hazudom, hogy teliholdkor az éjszaka közepén a Tiltott Rengetegben fütyörészve sétáltam teljesen véletlenül... mintha nem lenne egyértelműen a nevében, hogy Tiltott rengeteg. - válaszolom, de hosszú a válasz és részletes, ami elárulja, hogy nem csak csípőből mondom, hanem tényleg gondoltam rá, amikor először láttam az egészet és ezek voltak az ellenérvek, amik megállítottak. Valahol gyűlölöm magam, hogy az elmúlt néhány percben csak úgy ömlött belőlem, hogy azt hiszem, azt hiszem, azt hittem... hinni a templomban, Tasha. Ha volt esélye, hogy megismétlődik, nem kellett volna idehoznom őt. Először fizikailag sodrom veszélybe, aztán a lelkét töröm össze, amikor egy mítikus, ártatlan csikót tép szét valami szörnyeteg és végig nézi. Az év nővére, rózsákat az öltözőmbe.
El akarok fordulni, távozóra fogni, hiszen nincs itt semmi látnivaló és legszívesebben kitörölném a fejemből az egészet, de elkapja a karomat és látom rajta, hogy nem azzal a kamu-könyörgő tekintettel néz rám, amit még én mutattam neki kiskorunkban, hanem komoly az elszántság. - Mit tehetnénk? Ha kitalálsz egy olyan módot, amivel nem ütjük meg a bokánkat, ha szólunk valakinek, akkor áldásomat adom. Vagy harcolni akarsz egy elátkozott, sötét teremtménnyel, akit még az unikornisok bűbája se tart távol? - kérdezek vissza, kicsit olyan veszett fejsze nyele hangon, hogy letörjem a harci kedvét és elengedje a hősködést és a kezemet is. Nem rázom le magamról konkrétan, de pontosan tudja, hogy én egyetlen egy dologban vagyok a tettek embere, és az a bulikban a pasizás, semmi más. Semmibe az ég világon nem vetem magam bele a saját kezeimmel, legyen szó az ásatásokról a családdal vagy akár csak egy egyszerű nagytakarításról vagy elintéznivalóról, mindent lepasszolok, minden alól kibújok és csak azzal foglalkozom, ami nekem jól esik, mindig, mindenkor. Se az önzetlenség, se a harc nem igazán van a szótáramban, még ha tudok is úgy pattogni és olyan nagyra nyitni a számat, mintha meg tudnám védeni magam, de a valóságban nem igazán van így.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




Szeretet és bosszú egy - ikertestvérek.
Csak aki nem felejt, tud szeretni,
csak aki nem felejt, tud bosszulni.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Abigail Smallwood
Reveal your secrets
Abigail Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-06-02, 12:11




Tasha& Abby

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]

Azért azt hiszem ezért a látványért tényleg érdemes volt kockáztatni, hogy bedarálnak a fogaskerekek, még ha az elején kicsit úgy is éreztem, hogy őrült gondolat ez az egész a nővéremtől. A dallam viszont azóta is visszhangzik a fülemben, plusz az unikornisok. Tudom, hogy Tasha idősebb nálam és érdemes rá hallgatni, de már én is jópár éve vagyok annyira eltökélt és konok, hogy a saját fejem után megyek inkább. De ez most tényleg remek ötlet volt a részéről.
- Baj van? - látom rajta az arcán is és a hangjúán is érzem, hogy valami nagyon elromlik hirtelen. Figyelem az erdőt, egyre feszültebben, hogy aztán bár piciben, de lássuk mindketten, ahogyan valami kijön a fák közül és egyszerűen elragad egy csikót, aki talán nem régen születhetett. Kikerekedett szemmel, elborzadva nézem a jelentetet. Annyira megfeszülök, hogy ha nem lenne itt az üveg, talán ösztönösen lépnél előre, hogy megpróbáljak tenni valami, ami butaság, hiszen nagy a távolság, látni is alig lehet a jelenetet ennyire kicsiben. És ezek szerint erre volt már példa, bár én is tudom, hogy Tasha nem gondolta, hogy újra megtörténhet pont akkor, amikor megmutatja nekem a jelentetet.
- Szóltál erről valakinek? Ez... ez biztosan nem normális Tasha, valakinek szólni kellene, vagy nem is tudom... Szörnyű, ami történt! - egyelőre úgy fest, hogy eszem ágában sincs lelépni, figyelem még a gyászoló lényeket, ahogyan lassan eltűnnek a fák között, de úgy fest az első megdöbbenés után bizony inkább a tettrekészség uralkodik el rajtam. Nem vagyok egy állatvédő típus, de ezt még sem lehet csak úgy annyiban hagyni. Biztosan nem kellene ilyesminek történnie a Tiltott Rengetegben sem, főleg ha van ott valami, ami veszélyes, akkor arról tudnia kell a tanároknak is nem? - Ugye teszünk valamit? - ragadom meg a karját, ha elakarna indulni. Tudom, hogy a nővérem mindent nagyon lazán kezel, de azért láttam rajta, hogy ez még őt is megrázta és ha nem egyedi eset volt, akkor még sem mehet el csa úgy mellette... ugye? Kérdőn nézek rá és nem moccanok, bármennyire is hívogat a dallam, hogy újra koncentrálva jussunk át visszafelé is a fogaskerekek között.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Ha elképzeled, hogy ez az utolsó napod,
azonnal rájössz, hogy mi a fontos és mi nem.
Vissza az elejére Go down
Talisha Smallwood
Reveal your secrets
Talisha Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-05-25, 17:45



[You must be registered and logged in to see this image.]

Abby & Tasha

[You must be registered and logged in to see this image.]

Nyilvánvaló, hogy a szenvedélyem a régiségek felé eléggé csúnyán megkopott, ha nem igazán érint meg egy ezeréves szerkezet megpiszkálása, de na, nem lehetünk mindannyian tökéletesek. Bólintok neki, egyetértően, amikor hallom a válaszát a vízre. Lehet, hogy az ő eleme a tűz, de azért egy-két dolgot csak sikerült átadnom neki miközben felcseperedtünk, még ha az hat év korkülönbség szakadéknak is tűnik. Lényegében pont annyira, hogy élő babával tudjak játszani, fésülgetni a haját, öltöztetni, már amikor hagyta vagy éppen anya hagyta nekem.
Egy egészen kedves mosoly kúszik az arcomra, ártatlan mosoly, ami nem túlságosan gyakori, maximum ha valakit éppen bájos tekintettel szeretnék szédíteni. Ezúttal viszont nincsen benne semmi megjátszottság, annak ellenére, hogy nem vagyok éppen varázslény kutató, ezek a jószágok csak rabulejtik a figyelmemet.
- Azt hiszem igazad is van, a Tiltott Rengeteg lényei tiszteletben tartják a mágikus erejüket. - kezdek vele, de a mondat valahogy nem teljes, mintha visszatartanék még egy kis információt. Megrebbenek, amikor a távolban az erdőben egy ponton mozgás látszik, de még válaszolok a húgom kérdésére, ugyan ahogy felém pillant, láthatja, hogy az eddig kisimult arcomon most aggodalmas ráncok jelennek meg. - Azt hiszem négy hónappal ezelőtt, mindig teliholdkor, de az előzőnél történt valami és most... nézd, Abby, nézd! - az ujjam koccan az üvegen, ahogy a körmömmel kopogtatva mutatok, nem mintha esélye lenne követni az ujjam útját amikor ennyire távolra mutogatok. Szó szerint visszafogom a lélegzetemet, ahogy egy sötét árny jelenik meg az unikornisok között és ahogy a lány sejtette, egy fiatal kiscsikót, akit éppen a kör közepére tereltek volna elragad. Csak annyit látni, hogy a fehér testen vérfoltok jelennek meg, aztán akármi is legyen az, mielőtt a többi unikornis felnyársalhatná a sötét teremtményt, megragadja a testet és eltűnik a képtelenül éjszínű rengetegben. A mágikus táncból fájdalmas összevisszaság és nyerítés lesz, aminek ugyan csak igazán minimális részét hozza magával az esti szél, mi, akik az üvegre tapadva figyelünk, éberen, halljuk. Nem vagyok pszichopata, nem szándékosan nézettem vele végig az egészet, elhúzva a számat fordulok felé, az iménti idilli pillanatnak abszolút annyi.
- Sajnálom... nem tudtam, hogy megint meg fog történni. Azt hittem az előző hónap egyedi szörnyűség volt. - sóhajtok és megfordulok a szerkezet felé. - Azt hiszem ideje mennünk. - teszem hozzá, hiszen azt feltételezem, hogy semmi kedve tovább velem maradni és nézni a gyászoló unikornisokat, akiknek a fénye lassan kiveszik és idővel elvágtatnak a tisztásról az erdő mélyére.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




Szeretet és bosszú egy - ikertestvérek.
Csak aki nem felejt, tud szeretni,
csak aki nem felejt, tud bosszulni.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Abigail Smallwood
Reveal your secrets
Abigail Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-05-18, 14:21




Tasha& Abby

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]

A nővéremen néha nehezen igazodom ki, máskor pedig nagyon meg tud lepni. Most talán mindkettő, hiszen ez az egész kis akció nagyon meglepő volt, és szokás szerint gőzöm sincs, hogy mit akart kihozni belőle. Olyan lazán veszi azt is, ha netán lebontanánk a fél óratornyot. A mágia persze mindenben segít, de attól még nem lesz ugyanaz. Hümmentek egyet a válaszára, de végül mégsem válaszolok. Ahhoz képest, hogy kettőnk közül ő foglalkozik régi tárgyakkal, tudom, hogy nincs olyan erős kötődése hozzájuk. Én viszont tudom, ha mondjuk a kedvenc zongorámnak esne valami baja, biztos, hogy nem lenne ugyanolyan leülni mellé, ha megjavítanák. Egy törött tányér se lesz már olyan, mint volt, ha a mágia tartja össze, vagy a mugliknál a ragasztó, akármennyire is nem látszik rajta, hogy sérült volt. Lehet, hogy nem is tudnék játszani egy olyan hangszeren, amit úgy javítottak meg. Az érzékeny hallásom tudná, hogy valami nincs rendben, vagy csak bebeszélném magamnak?
- Mint a víz igen. Ezt szeretem az elemekben, ugyanannyire lehetnek pisztítóak, mint életet adóak. - és talán mi magunk is ilyenek vagyunk, hiszen tudom, hogy a nővéremnek is fontos a család, viszont talán Alisonnak igaza van és a pletyka, hogy nála van a napló akár igaz is lehet, bármennyire is bajba keverné ezzel a családunkat. Ahogyan én magam is másképp viselkedem a színpadon, vagy olyanokkal, akik fontosak nekem, de időnként akkor is előbújik a gőgös oldalam. Nem véletlenül kerültem én is a Mardekárba. Aztán viszont már kíváncsian figyelem, hogy mit is szeretne mutatni odakint, hogy miért is jöttünk ide az életveszélyes akadálypályán keresztül. Nem tátom el a számat, de azért elég rendesen kikerekedik a szemem, amikor meglátom a messzi távolban az unikornisokat. Nem készülök olyan pályára, ahol majd legendás állatokkal akarnék foglalkozni, de azért kár lenne tagadni, hogy ezek a nemes állatok engem is megfognak. Talán ritka az, akit nem, vagy csak tagadja az illető.
- Hű... tényleg csodásak! - mondom egész halkan, szinte már suttogva, pedig bőven elég messze vagyunk ahhoz, hogy ne hallják meg azt se, ha kiabálnék, mégis a látvány erre késztet. Kell is pár pillanat, amíg a nővérem szavai tudatosulnak bennem. Lássuk be bár a jegyeim jók, de annyira teljesítek, amennyire mindenképp szükséges és nem igazán szoktan én magam sem komolyabb utána járni a legendás állatoknak.
- Talán védi is őket az a mágia, amitől fénylenek és a többi lény tudja, hogy nem lenne okos ötlet megtámadni őket, és... valami olyasmi is rémlik, hogy ha valaki elpusztít egy unikornist átkozott életet kell élnie. A többi lény a Tiltott Rengetegben biztosan ösztönösen tudja ezt. - pár persze csak tippelgetek és igazából sejtelmem sincs, hogy ki és miért bántana egy ilyen fenséges állatot, habár hallottam olyasmit is, hogy a vérük gyógyító erejű. Az persze holt biztos, hogy tele vannak mágiával és lehet, hogy pont olyankor töltődnek fel, azért fénylenek ennyire.
- Mikor láttad őket először? - pillantok oldalt, de épp csak egy másodpercre, hogy minél tovább megmaradjon a látvány. Ki tudja, hogy mikor döntenek úgy, hogy vége és tovább állnak. Bár könnyen lehet, hogy ez egy hosszabb szertartás, vagy talán most avatnak be egy kiscsikót, mint amikor egy nimfa esetén eldől, hogy melyik elem is áll a legközelebb hozzá. Milyen jó is lenne, ha hasonlítanánk ebben hozzájuk!



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Ha elképzeled, hogy ez az utolsó napod,
azonnal rájössz, hogy mi a fontos és mi nem.
Vissza az elejére Go down
Talisha Smallwood
Reveal your secrets
Talisha Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-05-05, 23:07



[You must be registered and logged in to see this image.]

Abby & Tasha

[You must be registered and logged in to see this image.]

Furcsa dolog lehet valóban az én számból hallani, hogy kockáztatnám az óratornyot, azaz kockáztatom, csak azért, mert át akarok mászni a túloldalára. Mármint, elméletben én lennék a restaurátor, ami azt is jelenthetné, hogy az antik dolgokat kincsként őrzöm, de talán inkább azt jelenti, hogy nagyon szépen összerakom a dolgokat, amiket a nemtörődömségem porrá zúzna.
- Vajon tényleg számít, hogy ugyanolyan-e? - teszem fel a költői kérdést, ami egy kicsit talán azt sugallja, hogy olyan nagyon nem is tisztelem a műtárgyakat sem, amiken dolgozom. Habár amikor tényleg ráfordítom az erőt és az energiát, tudok hibátlanul, alaposan dolgozni, de egyik porfogó és a másik porfogó hasonlóan semmit sem jelent nekem. Legalább is szeretem ezt híresztelni, még akkor is, ha nem minden esetben van így, mert néhány darab azért tényleg hozzám nőtt... például az ásatási napló, ami a kezemhez ragadt előző nyáron, amiről még mindig senki sem tud.
- Ez már jobban tetszik, változékony, mint a víz. - mosolyodom el, a félmosolyát visszatükrözve, persze látszik rajtam, hogy azért használom ezt a hasonlatot, mert az én kicsi húgomról van szó és néhány dologban azért igyekeztem a saját magamból kicsi ént faragni belőle, hiszen az én elemem a víz. Már amikor fogékony volt erre és amikor én is szántam rá időt. Az, hogy Troy-jal ikertestvérek vagyunk, egy évben kezdtünk el mindent, egy házba kerültünk, egy szakot kezdtünk el az egyetemen, ugyanúgy érdeklődtünk a Smallwood család ásatásai iránt, csak még tovább erősítette a köteléket közöttünk, de azért nem arról van szó, hogy Abby-t teljesen elfelejtettem volna. Háttérbe szorult, igen, de ahogy Troy elkezdett a muglik világa felé kacsintgatni és ott dolgozni, a Smallwoodok másik ága meg kivágott minket a naplós gikszer miatt, mondhatni, felszabadult egy kis időm és energiám.
- Ehhez. - válaszolok csak ennyit, ahogy előre lép és elkezdi pásztázni a távolt. Amerre mutatok végül kirajzolódik a Tiltott Rengetegben egy kisebb tisztás és rajta halvány derengő pontok rajzolódnak ki, ahogy ezüstösen csillogó szőrű unikornisok léptetnek ki a rengetegből. Lehet, hogy szépen fogalmazva is könnyűvérű nőcske vagyok és a mesék alapján az unikornisok az igazán tiszta, szűz leányoknak jelennek meg, de még is az arcomra kúszik egy egészen elfogódott mosoly. - Nemrég vettem észre, hogy a telihold nem csak a vérfarkasokra van hatással, hanem a Tiltott Rengeteg unikornisai is arra a rétre gyűlnek, habár meg nem mondom, hogy pontosan mit csinálnak, de... - elhallgatok, távol vannak, de azért azt tisztán látni, amikor már nem csak a telihold fényét veri vissza a szőrük, hanem a szarvuk is elkezd derengeni, majd egész erősen világítani. - Gyönyörűek... - suttogom elfogódottan, aztán egy aprót köhintek, a hangom már nem olyan ábrándos. - Azt nem értem, ha így világítanak miért nem vadássza le őket semmi, de mondjuk az is igaz, hogy körülbelül semennyire nem figyeltem a Legendás Lények Ismerete órán. - vonom meg a vállamat, de a pillantásaimat még mindig nem tudom levenni az ezüstszörű állatokról, amik lassan körbe-körbe ballagnak, összeérintgetik a csillogó szarvaikat és ki tudja, hogy éppen mit csinálnak pontosan. Akármit is... nagyon szép a táncuk.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




Szeretet és bosszú egy - ikertestvérek.
Csak aki nem felejt, tud szeretni,
csak aki nem felejt, tud bosszulni.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Abigail Smallwood
Reveal your secrets
Abigail Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-05-01, 13:56




Tasha& Abby

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]

Talán igaza van, a mágia mindent megold, bár én valahogy sose így álltam hozzá. Mindig vigyáztam a körülöttem lévő dolgokra, de ez talán a művészi véna miatt is van. Nem igazán szeretek kárt tenni, mert valahogy úgy gondolom, ha valami sérül az már sose lesz olyan, mint amilyen eredetileg volt, akkor sem, ha mágiával hozták helyre. Ha teszem azt valami baja lenne az otthoni zongorámnak, talán már nem is tudnék ugyanúgy játszani rajta, még ha mások szerint ugyanúgy szólna is.
- Talán, de... tényleg ugyanolyan lenne? - pillantok rá, mert hát tudom, hogy Tasha e téren másképp gondolkodik, sokkal lazábban. De közben sokkal keményebb is, hiszen tisztában vagyok vele, hogy még sosem voltak komoly érzései senki iránt és mintha nem is igazán igényelné. Ellenben velem, aki pont azért dobtam Austint, mert igazából semmi közös nem volt bennünk és igenis szeretnék szerelmes lenni. Úgy, ahogyan a filmeken, olyan elsöprően, hogy már nehezen döntöd el, hogy jó-e vagy rossz, hogy nem túl sok e a szívednek a sok érzés és persze hogy vállalod-e a veszélyt mennyi fájdalmat okozhat, ha valami balul sül el. Austin mellett sosem éreztem effélét, de hát igazából a kapcsolatunk színház volt, főleg hogy kiderült egyébként is a pasik érdeklik, meg hát tényleg nem volt bennünk közös.
- Talán igen, bár az már jó ideje alakul, de lehet hogy sose lesz végleges. Azt hiszem nem is kell neki. - vonom meg egy félmosollyal a vállamat, hiszen sok híres énekes van, akik az évek során változtattak a stílusukon, formálták, alakították. Könnyen lehet, hogy esetemben is még alakulni fog sokat a sok év alatt, ami még előttem van, hiszen egy pillanatra sem gondolom, hogy ne akarnék zenével foglalkozni akár még harminc, negyven év múlva is, meg persze utána is, csak most még fiatalon nehéz annyira előre gondolkodni. A dallam tényleg ott van már a fejemben, amikor elérjük a célt és megállok szusszanva egyet a nővérem mellett. Furcsa, mert igazából nem túl gyakran töltünk együtt időt, ők ketten a bátyánkkal sokkal jobban össze vannak nőve, de jól esik, hogy most csak mi vagyunk ketten, lányok.
- Időben? Mihez időben? - ráncolom kissé a homlokomat és egészen nekisimulok a tükörnek, hátha akkor jobban látom, hogy mire is gondol. Időnként oldalt pillantok, megpróbálom követni a tekintetét, mert nem az eget nézi és a holdat úgyhogy valami másról lehet szó, na de miről? Egyelőre nem látok semmit, se mozgást se mást, csak azt hallom félfüllel, mintha egy egész picit változna az egész szerkezet kattogása, de ezt egyelőre még tudat alatt kizárom a fejemből és nem figyelek oda rá. Túlságosan leköt az, amit látnom kellene, amihez időben érkeztünk.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Ha elképzeled, hogy ez az utolsó napod,
azonnal rájössz, hogy mi a fontos és mi nem.
Vissza az elejére Go down
Talisha Smallwood
Reveal your secrets
Talisha Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-04-20, 15:33



[You must be registered and logged in to see this image.]

Abby & Tasha

[You must be registered and logged in to see this image.]

Én abban látom a mostani népszerűségét, hogy volt mersze felállni a zongora mellől és letolni egy egész musicalt, ráadásul a női főszereplőként, még ha ez még mindig sokkal kevesebb színpadi időt is jelent, mint a címszereplő, Herkules. Megara még is csak ikonikus, erős, független nő, aki tanult a hibáiból és még is képes újra kitárni a szívét... Nos, ebben nem hasonlítunk. Az én szívemet még soha senki meg sem karcolta igazán, csak a testvéreim iránti szeretet létezik, az egészen más, hogy ettől függetlenül hány srác volt már meg. A figyelemből tömöm be a lyukakat, amiket talán egy egészséges párkapcsolat forraszthatna össze, de ez most így jó. Inkább nem is kérdezek vissza, hogy a stílusiránya az ücsörgés-e, annál sokkal jobban izgat, hogy átcsábítsam a sötét oldalra... mármint a másik oldalra.
- Varázsvilág, hugi, varázsvilág. - vonom meg a vállamat könnyedén, mint akinek a világon semmi gondja nincs azzal, hogy bármit is leromboljon. Hiszen pontosan tudom, hogy mindent meg lehet oldani az univerzális mágikus eszközzel: a varázspálcával. Lehet, hogy nem általam, de majd Flitwick újra hasznosnak érezheti magát és a haszontalan bűbájait egy kicsit.
Az, hogy melyikünk mi alapján kapta az elemét nekem is rejtély, bár az is igaz, hogy az elméletébe nem igazán mentem bele, hiszen minden elemben ott van hatezer aspektus. A víz lehet, hogy szelídnek tűnik, a szökőár vagy a vízesés már kevésbé. A tűz lehet, hogy vadnak tűnik, de a nap, a meleg, a fény nélkül életben se maradhatnánk.
Ahogy közeledik megüti a fülemet a kattogás és nyikorgás alatt megbújó dúdolása és büszke mosolyt csal az arcomra. Nekem nem a zene az életem, nem úgy, ahogy neki, én inkább a csillogást élvezem, de azért értékelni tudom, főleg, ha a húgomról van szó.
Ahogy magamhoz szorítom inkább tűnhetne úgy, hogy egyidősek vagyunk, csak a felnőttesebb ruhám, sminkem árulja el, hogy én már a húszas éveimben járok, a magasságom - avagy alacsonyságom - nemigen. Az az igazság, hogy Troy mellett mindketten kis porcelánbabának tűnünk, ezt meg kell vallani. Minden esetre magamhoz szorítom, kicsit belemosolyogva a természetes hajába, amit én magamnak mindig selymessé simíttatok.
- Azt hiszem távolról amúgy is csak a nagy ingának a kattogása hallatszik. - válaszolom, majd egy lélegzetvétel után folytatom. - Akármi is volt, amit dúdoltál, szép volt, ne hagyd abba. Születőben a stílus irányzatod? - teszem hozzá, amikor elengedve egymást az óralap felé pillantok. Csak bólintással válaszolom, mert valami azt súgja, hogy jobb, ha a zajokra figyelünk és nem szólalok meg.
Most, hogy elkapta az ütemet könnyedén át tudunk menni, balesetek nélkül, sőt, menet közben, ha akar felzárkózhat mellém vagy le is előzhet, ha tényleg megszállja a táncos láb.
Az üvegen keresztül még élesebben kirajzolódik a tökéletes telihold, és az ujjamat megkocogtatom a vastag, edzett ólomüvegen. - Csak sikerült eljutnunk idáig. Talán még időben... - hallgatok el, kicsit nyújtózva az üveg előtt sasszézva, láthatóan keresve valamit a távolban, talán a Fekete tó felé, vagy a Tiltott Rengetegben.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




Szeretet és bosszú egy - ikertestvérek.
Csak aki nem felejt, tud szeretni,
csak aki nem felejt, tud bosszulni.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Abigail Smallwood
Reveal your secrets
Abigail Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-04-13, 13:12




Tasha& Abby

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]

Tudom, hogy igaza van abban, hogy a mozgás is fontos, na nem mintha őt sokat láttam volna aktív mozgást művelni, de azért én sokat fejlődtem tánc terén Adamnak hála az előadás alatt és biztos, hogy nem fogok leállni a dologgal, ha már belekezdtem. Tény, hogy sokkal jobban szeretek a zongora mögött ülni és úgy adni elő egy számot, mint hogy ugráljak és komoly koreográfiákat tanuljak be. De ettől még nem árt, ha etéren is fejlődöm. Na de nem egy ilyen veszélyes helyen akarnám elkezdeni. Főleg, mert ha mondjuk elveszítek egy lábat, akkor igen nehéz lesz tánc terén bárhová is fejlődni.
- Tudom, bár nem kell mindenkinek egyformának lenni. Mégis csak kell egy stílus irány. - felelek, de közben is elsősorban a mozgó kerekeket nézem és csak néha pillantok a nővéremre. Mindig is voltak őrült ötletei, de úgy érzem, hogy ezzel most még önmagát is jelentősen túlszárnyalja. Azért abban tényleg reménykedem, hogy nem akarná, hogy bármi bajom essen és hogy nem találna ki ilyesmit, ha látna rá esélyt, hogy megsérülhetek. Vagy inkább, ha bizonyos szintnél nagyobb esélyt látna rá?
- Tehát, ha gond lenne akkor tönkre is tehetjük ezt az egészet ugye? Nem hangzik jól. - húzom el egy pillanatra a számat, hiszen tudom, hogy mire gondol. Egy pajzs segítene, bár az az igazság, hogy azt hiszem a családban én foglalkoztam eddig a legkevesebbet az örökségemmel, pedig a tűz felettébb erős elem. Csak hát mindig is sokkal több időt és energiát fordítottam a zenére, mint hogy ilyentéren képezzem magamat. A beavatásom után eleve nagyon meglepetten álltam az egészhez, hiszen valahogy mindig úgy éreztem közelebb állna hozzám a levegő, vagy a víz eleme, mint sem a tűzé. A nővérem lássuk be sokkal tüzesebb jellem.
Viszont, ahogyan mondta tényleg sikerül átjutnom az akadályon, egészen könnyedén, sőt a fejemben lassan már kottára vetődik a dallam. Az utolsó lépéseknél még akár hallhatja is, ahogyan dúdolok néhány taktust, amíg el nem érem és meg nem ölel. Halkan sóhajtok egyet, hiszen bár testvérek vagyunk, de mégis mindig úgy érztem, hogy akármit teszek sokkal komolyabb kapcsolat van közte és Troy között, amiből én mindig kimaradtam. Ezért is bújok most oda egészen szorosan, főleg mert én még alacsonyabb is vagyok, sőt valójában a legkisebb a családban nem csak kor alapján.
- Kösz! Furcsa, mert tényleg olyan, mintha egy dallam rejlene ebben az egészben. - mutatok körbe. - Még sose hallgattam meg így. - egészen halkan beszélek, részben mert közel vagyunk egymáshoz, részben pedig mert még mindig fülelek, hogy ne veszítsem el a dallamot. - Előre mész? - már azért sokkal magabiztosabbnak tűnök és egyáltalán nem vagyok úgy beijedve, mint eddig. Akár még azt is vállalnám, hogy én menjek előre a következő szakaszon. Szerencse, hogy tériszonyom az nincs, így ha elérünk az üvegig, nem fogok újfent beijedni. Meg hát bizonyára erős edzett üvegről van szó, ami már sok vihart és időjárási viszontagságot kibírt.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Ha elképzeled, hogy ez az utolsó napod,
azonnal rájössz, hogy mi a fontos és mi nem.
Vissza az elejére Go down
Talisha Smallwood
Reveal your secrets
Talisha Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-04-03, 12:24



[You must be registered and logged in to see this image.]

Abby & Tasha

[You must be registered and logged in to see this image.]

Még a testedzésem is kimerül abban, hogy strasszos, színben mindennel passzoló edzóruhában futok néhány kört a kviddics pálya körül és ezzel vége is az egésznek. A Repüléstant az első adandó alkalommal leadtam és onnantól amíg elvégeztem a hét évet csak akkor mozdultam meg, ha valakinek szurkolni volt kedve egy kviddics meccsen vagy bulit tartott. És persze a Trimágus tusa bálján, amikor a Drumstrangosok és a Beuxbatons-osok is itt voltak. Amikor megláttam a nem is evilági eleganciájukat, megláttam Fleur Delacourt...
- Hát lehet pedig illene azon is csiszolni, ha tényleg jó szerepeket akarsz. Tudod, az a legértékesebb, aki zenél, énekel, táncol, színészkedik és ki tudja még mi kell a repertoárba. - jegyzem meg, a felcsattanását a legkevésbé sem magamra véve. Testvérek vagyunk és cukkolni akartam, szóval örülhetek, ha betaláltak a szavaim. Viszont amikor már azért csattan fel, hogy meg is hallgatok, egy kicsit elmosolyodom. Már háttal állok neki, áttáncolva az első akadályon, de azért finoman visszafordulva válaszolok rá, ezúttal már nem gonoszan, nem piszkálva, bár kicsit talán kioktatón.
- Ne felejtsd el, hogy kik vagyunk, Abby. Nem az ereklyevadász név az egyetlen örökségünk. - válaszolom, és az óraszerkezetén túl az óra üveglapján átszűrődő holdfényben megcsillan körülöttem egy kékes, mágikus aura, ami ugyan még nem állt össze, de "készenlétben áll". Nem bízom a véletlenre és az ügyességemre én se az egészet, annál óvatosabb vagyok azért és egészen biztos, hogy abba is közbeszólnék, ha Abby elvétene valamit. Nem áll szándékomban tönkretenni az életét csak azért, mert féltékeny vagyok az újdonsült sikereire, ennyire még én sem vagyok... Mardekáros... Édesanyánk nimfa és ugyan eléggé kínos lenne, ha egy elemi pajzzsal megakasztanám a Roxfort évszázados, ha nem évezredes toronyóráját, de a saját, vagy az ő  védelmében nyilván megtenném, ha szükség van rá.
Amikor lehunyja a szemét szinte látom, hogy az ütem, amit én hónapok alatt figyeltem ki életre kel a fülében. Minden nyikorgás, minden ütődés, minden tik és tak értelmet nyer és nem csak, hogy az akadály egyre könnyedebbé válik, de még azt is érezheti, hogy a zenei ihlet is megtalálja, mintha bármelyik pillanatban képes lenne dúdolással harmonizálni a szerkezettel vagy dalra fakadni.
Spoiler:
Persze én az ilyesmit sosem tapasztaltam, nem azért hoztam ide, hogy ihletet kapjon egy új dalhoz, hanem teljesen más miatt. Minden mozdulatát végigkövetem, hogy aztán amikor elér hozzám, kinyújtva a kezemet húzzam át az utolsó fogaskereken és öleljem magamhoz.
- Látod, tudtam, hogy te azonnal rá fogsz érezni. - mosolyodom el, az ölelés rövid, már el is engedem, és magunk elé nézek, hiszen innentől mindkettőnk előtt ott van újra a szerkezet következő része és mögötte a hatalmas üvegfal, ami kívülről a torony órájának a lapja és amin átszűrődik a telihold fénye.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




Szeretet és bosszú egy - ikertestvérek.
Csak aki nem felejt, tud szeretni,
csak aki nem felejt, tud bosszulni.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Abigail Smallwood
Reveal your secrets
Abigail Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-03-25, 11:34




Tasha& Abby

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]

Az tény, hogy sose láttam még Tashát komolyabban földet túrni és valójában nem is passzol hozzá a dolog. Talán e miatt is lehet, hogy a Smallwoodok másik ága ismeretebb a szakában, mert valójában a szüleink is sokkal jobban kedvelik magát a hírnévet, mint az odavezető rögös és esetleg a kéz bepiszkolásával járó utat, legalábbis jelen esetben szó szerint. Hiszen végülis Tasha is bepiszkolja a kezét, csak nem földdel és porral, de erről nem igazán tudok, hiszen nem folytam bele sosem komolyabban. Persze kicsit azért motoszkál bennem Alison kérdése még most is, de nem érzem magamban a késztetést, hogy nyíltan rákérdezzek a dologra.
- Ez így is van, de nem vagyok valami akrobata! - csattanok fel, talán kicsit jobban is, mint kellene, hiszen azért a sértettség mégis csak a felszínre tör, ahogyan a képességeimet próbálja ócsárolni, hiszen azok vannak, de mégsem arról szól a tudományom, hogy életveszélyes óraszerkezetek belsejében próbáljak nem meghalni. Nem csoda, hogy még a lélegzetvételemet is visszatartom, amikor ő elindul, de még most sem érzem magamban a késztesét, hogy én magam is megtegyem. Nem tűnik innen kívülről nehéznek, hiszen ő olyan könnyedén teszi, de ez nem jelenti azt, hogy tényleg könnyű is lenne, sőt!
- De, ha valamit elvétesz meg is halhatsz Tasha! - válaszolok, bár én jóval halkabban ezúttal már és bizonytalanabbul, úgyhogy lehet, hogy a zajban, amibe bejátszotta magát, nem is hallja rendesen. Azért persze a szavai legyezgetik a hiúságomat, kérdés, hogy van-e bennem annyi bizonyítási vágy, hogy bármit megtegyek és hogy ahogyan az nem ritka az idősebb testvér beletudja-e vinni a fiatalabbat a rosszba, csak azért, mert nem akar bénának tűnni mellette. Ezért, ahogyan beszélek akaratlanul is jár az agyam és figyelem a szerkezet működését, a nagy fogaskerekeket, ahogyan ütemre mozognak. Szinte beleivódik a fülembe, egy pillanatra még a szememet is lehunyom, ahogyan memorizálni igyekszem. Nem hátrálhatok meg, hiába hogy az lenne az ésszerű, hiszen nem vagyok akrobata, de mi van ha Tasha tovább adja, hogy beijedtem? Azért még sem játszhatok azzal, hogy tönkrevágja a hírnevemet. Nagy levegőt veszek hát és bár a mozgásom nem olyan profi, mint az övé, de az ütemet tényleg könnyen kiismerem, hogy az első szakaszon átjussak, ha már ő is tovább indult és kövessem. Ahogyan elkezdem, már nem is tűnik annyira nehéznek. Valószínűleg az is benne van, hogy a musical miatt elég sokat gyakoroltam Adammal a táncot és a közös mozgást, amivel eddig nem foglalkoztam azért olyan sokat. Persze innentől már nem nagyon szólalok meg, hiszen én nem figyeltem órákig az egészet, ezért próbálok koncentrálni és persze követni a nővérem útját, hiszen ő már minden bizonnyal kipróbálta, hogy menne-e neki. Kétlem, hogy most először indult neki, vagy mégis? Talán azért van benne annyi őrültség, hogy akár még ez is lehet.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Ha elképzeled, hogy ez az utolsó napod,
azonnal rájössz, hogy mi a fontos és mi nem.
Vissza az elejére Go down
Talisha Smallwood
Reveal your secrets
Talisha Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-03-15, 14:26



[You must be registered and logged in to see this image.]

Abby & Tasha

[You must be registered and logged in to see this image.]

- Az nem is baj. Annyi aspektusa van a vadászatnak, hogy megtaláltam a helyemet az életem kockáztatása nélkül is.  - mosolyodom el, kicsit talán hercegnősen, mintha nem mocskolnám be a kezemet. Tény, ami tény, hogy amikor elmentünk az ásatásokra akkor se igazán vettem részt a konkrét munkában, csak mások jegyzeteit lapoztam át és amikor valami érdekeset találtam, nos... ebben talán még is csak hasonlítok az unokatestvérünkre, Sidney-re. Igaz, hogy ő szerintem szó szerint kleptomániás én pedig pontosan tudom, hogy mit és miért veszek el és kitől és mire fogom használni, szóval azért egy leheletnyi különbség akad.
Ahogy felnevet és én is szélesen mosolygok, kellenek az ilyen pillanatok, még ha fel is növünk, akkor is a kishúgom, akivel kiskorában sokat babáztam, aztán abban a néhány évben, amíg mi az iskolába jártunk, ő meg nem, egészen eltávolodtunk a tinédzser korig, amikor kioktathattam néhány kis női praktikából. Talán egyszer újra én leszek neki a példakép, de az nem a zenében fog megnyilvánulni. Nincsen bot fülem, se bot lábam, de más, ha valakinek egy előadása kellemes és más az, amire Abby képes.
Az a baj, hogy lerí rólam, hogy remekül szórakozom, miközben elhúzza a száját és bámulja a fogaskerekeket, amiken át akarok mászni. A magabiztosságom egyáltalán nem kopik meg, amikor visszakérdez, sőt, ha lehet, akkor még kihívóbban szalad fel a szemöldököm, szinte számonkérően végigmérve a húgomat. - És még rólad mondja mindenki, hogy csodagyerek vagy, zenei tehetséggel, abszolút hallással és a többi.  - kezdem az ékelést, mintha csak piszkálni akarnám, miközben a fogaskerekek továbbra is ütemesen forognak, az elképesztő méretű inga dallamosan ring. A Roxfort óratornya kívülről belülről csodálatos építmény és néhány pillanatra magambaszívom a látottakat, hallottakat, aztán el is fordulok tőle, hogy egyetlen egy nyújtózkodás után bemutassak egy potenciálisan nyaktörő mutatványt és a három nagyobb átkúszás-mászásból egy ugrással megtegyem az elsőt. A légzésem felgyorsul, a szívem a torkomban dobog, ahogy a hatalmas szerkezet mellettem forog, az ingája a fejem mellett zúg el, de ameddig nem lépek el a helyemről, nem találhat el semmi.
- Ez egy óra, kicsi Abby, minden elemének minden mozdulata ütemre jár. Ha megtalálod benne a rendszert, akkor tudod, hogy mikor szabad a pálya. - szólalok meg egészen hangosan, mert most már benne vagyok a szerkezetben és nehezebben jut el a lányig a hangom. Nem mondom, hogy veszélytelen, amit csinálunk, de nyilván lehet valamilyen B tervem, ha szerencsétlenség történne, nyilván nem vagyok ennyire felkészületlen vagy felelőtlen, meggondolatlan. Nyilván...
- Hosszú órákig bámultam az egészet, mire rájöttem, de van egy olyan sejtésem, hogy neked nem kell annyi.  - teszem hozzá, egy kicsit talán ezzel turbózva az önbecsülését, amivel ugyan nincsen baj, de egy ilyen mutatványnál legyen minél biztosabb, mert ha nekifut, de menet közben habozni próbál, nos, arra nem igazán lesz lehetősége anélkül, hogy katasztrófa lenne a vége. Egy ideig működhet az, hogy belehecceljem a helyzetbe, de jobb, ha tényleg, igazán elhiszi, hogy képes rá, amikor bizonyítani akar. Én tudom, hogy képes rá... nem akarnám, hogy az óraszerkezet felszeletelje a kishúgomat.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




Szeretet és bosszú egy - ikertestvérek.
Csak aki nem felejt, tud szeretni,
csak aki nem felejt, tud bosszulni.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Abigail Smallwood
Reveal your secrets
Abigail Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-02-21, 13:30




Tasha& Abby

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]

Azt mindig is tudtam, hogy a testvéreim nagyon közel állnak egymáshoz. Ikerhatás, vagy mi, de az biztos, hogy ha tudnám, hogy a nagyon közel közelebbi, mint amire az ember gondolni szokott testvérek között, hát tuti rendesen padlót fognék. De ez az ő kis titkuk, hiszen mindig is volt nekik elég. Lehet, hogy én vagyok a legkisebb a családban és persze az örök cuki e miatt, de mindig is kilógtam a testvéri láncból pusztán azért, mert ők ikrek. Lehet, hogy ez is az oka annak, hogy egészen más pályát választottam, mint a család, vagy a testvéreim, ha más nem, hát tudat alatt simán lehet.
- Ez lehet. Akkor te semmiképp se dönthetsz másféle munka mellett. - vigyorodom el, bár kétlem, hogy Tasha most hirtelen pályát akarna módosítani, de mondjuk tény, hogy amígy ő és a bátyám is ha csak nagyjából is, de az erekelyevadászat közelében maradnak, nekem sokkal nagyobb szabadságom van mást választani.
- Valahogy így, bár inkább macskás vagyok! - válaszolok először próbálva komolyra venni a pillantásomat, de aztán csak elnevetem magamat. Érdekes lenne kicsit több időt tölteni Tashával, még ha nem is tudom, hogy inkább valamiféle alibi feladat lenne ez neki, mint ténylegesen érdekelné, hogy segítsen. Én azért kicsit remélem, hogy erről is szó van. Nem töltünk sok időt együtt, mint említettem azért sokkal szorosabb a kapcsolat a testvéreim között, mint amennyire nyitnának felém. Ezért is piszkálja most a gondolataimat ez a fogaskerekes ötlet, bármennyire is örült ötletnek tűnik és elsőre zsigerből elutasítanám.
- Jóhogy félek! Minden végtagomra szükségem van a zongora mellett. - húzom el a számat a látványos provokálást látva. Tudom, hogy Tasha ilyen és jóval merészebb is nálam. Engem sosem vonzott az ilyesmi és azért mégis csak vigyáznom kell magamra, mert komoly gondot jelentene egy sérülés. Hiszen ott a jó példa, Adam, aki szegény totál ellenségesen kezdte az ismeretségünk elején, mert a komoly sérülése taccsra vágta a táncosi karrierjét.
- Tényleg? Te már próbáltad és van valami biztos út? Nekem nem tűnik veszélytelennek. - vizsgálgatom most már jobban megnézve magamnak a helyet, de tényleg nem érzem úgy, hogy több kedvem lenne bemerészkedni a csattanó fémcuccok közé. Ha abból egy bekapja valamimet, akkor jó eséllyel nem az lesz a legfőbb gondom, hogy eltöri e, hanem az, hogy ki is nyiffanok, csak kellően nagy fájdalmak között. Egyáltalán nem tűnik vonzó halálnemnek, szóval érthető módon még mindig hezitálok és nem vagyok benne teljesen biztos, hogy ha Tasha elindulna akkor tényleg megpróbálnám követni. Vajon feltud heccelni annyira bármivel is, hogy megtegyem? Tény, hogy jó lenne kicsit közelebb kerülni hozzá, de nem biztos, hogy bármi áron akarnám ezt.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Ha elképzeled, hogy ez az utolsó napod,
azonnal rájössz, hogy mi a fontos és mi nem.
Vissza az elejére Go down
Talisha Smallwood
Reveal your secrets
Talisha Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-02-03, 22:13



[You must be registered and logged in to see this image.]

Abby & Tasha

[You must be registered and logged in to see this image.]

Az biztos, hogy előbb fog megőszülni, minthogy bevalljam neki, hogy néhány dologra irigykedem. Mondhatjuk, hogy az ő korában én is játszottam a "cukiságra", csak azóta volt egy elég erős szexuális ébredésem és képes vagyok cicázni bármikor, bárkivel aki kapható rá. Még a saját ikertestvéremmel is... de ezt most mindenképpen hagyjuk.
- Lehet úgy vannak vele, hogy a hagyományt majd tovább visszük mi. Történelemből mintha olvastam volna, hogy a mugli családoknál a legidősebb katona volt és a birtokok örököse, a második elment papnak, a harmadik meg... nos, ő már azt csinált amit csak akart, semmi elvárás. - biccentek kicsit, afféle megnyugtatásként, mert a bizonytalanság még is csak ott volt. Ahogy elkalandozunk a zenei pályára és a producerségre halkan felnevetek, kellemesen. - Azt mondod menne? Végül is, az biztos, hogy elég erőteljesen el tudom mondani, hogy mit akarok és hogyan és nincsen apelláta. Vörösszőnyegre vagy hajlandó lépni és a szobádban csak páratlanszámú rózsa lehet és mindenkinek hoznia kell ajándékot illetve minden lakosztályhoz kötelezően járjon egy kiskutya. Még valami? - sorolom, egyik kezemet a csípőmre csapva, a másikkal az ápolt, csinosan lakkozott, egészen hosszú körmeimmel számolva minden eszement ötletet. A sztárok így csinálják, nem?
Végül felérünk és elérünk a nagy óraszerkezethez, ahol én pillanatok alatt tovább indulnék... egyenesen a fogaskerekek közé.
- Pontosan arra gondolsz, amire gondolod, hogy gondolok, annak ellenére, hogy nem vagyunk gondolatolvasók. Talán félsz? - kérdezem kihívóan, hiszen nem is olyan régen azt mondta, hogy nem kell aggódnia érte. Igaz akkor az egyetlen probléma kilátásban az volt, hogy valakivel összetalálkozunk, most pedig az, hogy kitöri-e a nyakát... vagy lábát... vagy karját... vagy úgy egyáltalán halálra zúzzák a szerveit a fogaskerekek, amikor becsípik.
Látványosan szemforgatok, ha még mindig vonakodik és színpadiasan sóhajtok egyet. - Szerinted belevezetnélek a veszélybe? Ha nem tudnám, hogy át tudunk menni, akkor nem is hoztalak volna fel. - biztosítom erről, pedig az ütemesen kattogó éles kerekek és a nyikorgó építmény a beszűrődő telihold fényében sehogy se tűnik egy cseppel se barátságosabbnak.  



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




Szeretet és bosszú egy - ikertestvérek.
Csak aki nem felejt, tud szeretni,
csak aki nem felejt, tud bosszulni.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Abigail Smallwood
Reveal your secrets
Abigail Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-01-29, 14:47




Tasha& Abby

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]

Azért biztos, hogy jó érzéssel töltene el, ha tudnám, hogy a testvéremben van egy csepp féltékenység a sikereim miatt. Sose gondolnám, hogy ő a maga határozottságával irigykedhet akár csak egy kicsit is bárkire, bár tény is való, hogy a legkisebb jogán azért jócskán hajlamos voltam kihasználni a családon belül, hogy cuki voltam... vagyok. Másképp érem el, amit akarok, mint a nővérem, kevésbé vehemensen, inkább taktikával, álcázott kedvességgel, de hát nem is kell egyformának lennünk.
- Ez is igaz és eddig úgy tűnt, hogy elfogadják, hogy nem azt akarom csinálni, mint ők. - bár azért Tasha érezhet egy kevés bizonytalanságot a hangomban. Mi van, ha szüleink csak azért nem szóltak eddig semmit, mert úgy voltak vele, hogy fiatalkori bohóság, de ha ténylegesen azt mondom, hogy ez bizony hosszú távú döntés, akkor lehet, hogy zokon veszik majd a dolgot és dühösek lesznek. Viszont amúgy se lenne értelme nekem is ezt csinálni nem? Adok lehetőséget, hogy a testvéreim tűnjenek ki benne. Egymásnak felesleges lenne konkurenciát jelenteni. - Miért ne! Azt hiszem menne neked. Nyáron elég sokat tervezek majd utazni, tudod évközben nem olyan sok a lehetőségem egyelőre, amíg a sulihoz vagyok kötve. - húzom el kicsit a számat, mert hát bár a jegyeim jók, de a tanulás nem köt le annyira, mint a zene. Azt viszont biztos, hogy nem hagynák annyiban a szüleink, hogy teljesen sutba dobjam az iskolát, szóval kénytelen leszek befejezni, még ha ez még jópár hónapot is jelent az itt töltött időből. Aztán persze, ha nyáron nem találok valami jó helyet, akkor az is lehet, hogy kénytelen leszek visszajönni, esetleg csak egy évet hagyok ki. Nem tudom, még azért jól meg kell rágnom a dolgot a végleges döntésig.
- Ugye nem arra gondolsz, amire gondolom, hogy gondolsz? - torpanok meg, amikor lépdelek utána, ő pedig eléggé sokatmondó arckifejezéssel áll meg. Nem vagyok egy kalandvágyó típus, ezért nem is vonz az ereklyevadász szakma és bár a hangom kiváló, a tánc is egyre jobban alakul, de nem vagyok akrobatikus típus. Cseppet sem tűnik szimpatikus lehetőségnek, hogy forgó fogadkereses csapják le az egyik kezemet. Igen nehéz lenne félkézzel zongorázni, még ha a Gyengélkedőn sokmindenre képesek is, de egy visszanövesztett kézfej azért már sose lesz olyan, mint amilyen eredetileg volt, mint amiben már benne van minden tökéletesen betanult mozdulat.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Ha elképzeled, hogy ez az utolsó napod,
azonnal rájössz, hogy mi a fontos és mi nem.
Vissza az elejére Go down
Talisha Smallwood
Reveal your secrets
Talisha Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-01-26, 22:09



[You must be registered and logged in to see this image.]

Abby & Tasha

[You must be registered and logged in to see this image.]

Amikor talán egy picit visszafojtottabb hangon, de makacsul válaszol, kihúzva magát egy kis mosolyt villantok. Aki rám néz az messziről láthatja, hogy bevállalós vagyok, hiszen a hajam nem csak hogy rózsaszín, ami az iskolában nem valami gyakori, de nem vetem meg a szegecseket, necc harisnyát, bőrdzsekiket. Abby viszont ránézésre egészen átlagos és egy földre szállt kisangyal. Elméletben... gyakorlatban viszont éppen annyira kihasználja a bájait, mint én, csak egy kicsit másképp.
A bökésre halkan felkuncogok, bár egy kicsit vegyesek az érzéseim, hogy teljesen a saját útját akarja járni. Valamilyen szinten becsülnivaló, hogy kiszakad közülünk, viszont a szakadéknyi korkülönbség miatt még is csak az én dédelgetni való kishugom, aki még se volt soha a családi kiruccanásokon, mert a zenével akart foglalkozni inkább. Még csak tizenhét, de már karrierként tekint a hobbijára, ami nekem kicsit meggondolatlan. Mindeközben van nekem akármilyen csáberőm meg kiállásom, sőt, nem is rossz hangom, az életben nem jutott eszembe elhagyni teljesen ezt az ereklyevadászosdit. Pedig ott van a hírnév a színpadon is, még is... más... talán azért, mert dübörög bennem a rivalizálás Sidney-vel, az unokatestvérünkkel. Az ő szülei a híresebbek, nem a mieink, ő kapja a jobb lehetőségeket, őt hívták meg a VMS csapatába és mindenbe bevonják, míg én úgy érzem, hogy csak letérdelek egy kiskanállal egy adag föld elé és hagyják, hogy csak ássak, mint egy óvódás a homokozóban. Lehet, hogy a noteszek elemelésével megtört a bizalmuk, de én érzem, hogy az lesz a kulcs az előre lépésemben és egyszer majd én leszek az a Smallwood, akinek a nevét mindenki ismerni fogja.
- Ha egyszer befejezted a hét évet tanköteles nem vagy és szerintem szó sincs róla, hogy bármikor is kidobnának csak azért, mert nem mész egyetemre. Öt-hat évvel ezelőtt még nem is létezett ez az egész. - mutatok rá, hiszen Abby a legkisebb, mindenki dédelgeti, bátorítja, imádja, esélytelen, hogy kitagadják annyiért, hogy azonnal fejest ugrana a karrierbe a továbbtanulás helyett. - Tudod mit, egyszer szívesen elkísérnélek egy ilyen "komolyabb lehetőségre". Majd leszek a producered, ameddig valami tehetségkutató nagymenő fel nem karol. - mosolyodom el, tekintve, hogy kicsit kiestünk a pixisből miért is ne lenne időm vele utazgatni. A notesz dekódolásához és továbbgondolásához teljesen tökéletesen mindegy, hogy hol vagyunk.
[You must be registered and logged in to see this image.]
Lassan ahogy emelkedünk egyre jobban kirajzolódnak a pillérek, támasztások, a torony váza, és persze a ki tudja mennyi fogaskerék, ami megmozgatja az egészet. Biztos van benne mágia is, hogy sose álljon meg, még is úgy néz ki, mint egy régi egyszerű mugli karóra csak nagyon-nagyon nagyban. Ahogy felérünk a Roxfort hatalmas órájához, ami még belülről is impozáns, ha nem a mintája, akkor a mérete miatt, nagyokat pislogva próbálom szoktatni a szememet a félhomályhoz, mert innen már lehet kivilágítana, ha fényt gyújtanánk. Óvatosan lépdelek előre egyenesen a fogaskerekek irányába, mintha mozgás közben akarnék átmászni az egészen, hogy eljussak az óratorony lapjáig, ami bizonyára őrültség lenne és biztos nem ez a szándékom... Ugye? Ahogy várakozóan hátrafordulok a húgom felé a mosoly éppenséggel pontosan arról árulkodik, hogy életveszélyben mászni támadt kedvem.  



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




Szeretet és bosszú egy - ikertestvérek.
Csak aki nem felejt, tud szeretni,
csak aki nem felejt, tud bosszulni.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Abigail Smallwood
Reveal your secrets
Abigail Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-01-16, 14:37




Tasha& Abby

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem vagyok én olyan félős, amúgy is mindjárt nyolcasikod leszek, akkor meg már senki se mondhatja meg, hogy mikor és hová megyek. Talán van azért bennem egy cseppnyi izgatottság, hogy tilosban járunk, de nem nézek folyton a hátam mögé, hogy nem bukkan-e fel valahol egy kósza prefektus, hogy gondot okozzon. Annyira azért nem vagyok ijedős. Bár most, hogy Tasha direkt felhozza a dolgot, akaratlanul is hátrapillantok a vállam felett a lépcsőn és kicsit halkítok a hangomon, pedig tényleg nem látok közeledni senkit sem és egyelőre hallani sem lehet, hogy bárki a közelben lenne rajtunk kívül.
- Ne aggódj annyira értem, nem fogok megijedni, ha mégis valaki erre jár. Majd valahogy kidumálom magam. - húzom ki magamat, hiszen mégis csak Mardekáros vagyok és nem véletlenül. A házamban elég sokan kedvelnek, eddig is népszerű voltam, de az előadás ezen csak dobott. Nem ijedek meg egy prefektustól, aki tanár elé akarna citálni, mert akkor járok a folyosókon, amikor nem kellene. Majd azt mondom a nővérem rosszul lett és elkísérem a Gyengélkedőre, vagy csak hogy alvajárt, de nem akartam felébreszteni, netán hogy a vacsora után kissé elkeveredtem és nem néztem, hogy mennyi az idő. Elég sok lehetőség van. Nem fogok pánikba esni. Az persze más kérdés, ha netán olyan keveredik ide, aki mindenképpen ki akar szúrni velünk, mert a testvérem keresztbetett neki.
- A hagyományt? Bármikor is céloztam arra, hogy érdekelne ez a vonal? - bököm lazán oldalba, ahogyan haladunk a lépcsőkön, hiszen amúgy is mindjárt felérünk a toronyba. Annyira azért nem bökdösöm, hogy kibillenjen az egyensúlyából és bármi gondot okozzak ezzel. De hát tényleg sosem érdekelt ez az egész családi biznisz. A nyarakat fellépésekkel töltöttem, gyakorlással. Sokkal több időt töltöttem kis klubokban, mint a szüleinkkel az útjaikon. Az se zavart már évek óta, hogy ez azzal járt, hogy többnyire a fél nyarat egyedül tötltötem otthon, amíg a többiek utazgattak. Hát ez miért változna?
- Bár még nem telt el sok idő, de simán jöhetnek komolyabb megkeresések is a musical után és a nyárra is van egy komolyabb lehetőség. Még abban sem vagyok teljesen biztos, hogy maradok továbbtanulni, de nem tudom ezt anyuék mennyire értékelnék. - bököm ki és azért most már hallatok egy gondterhelt sóhajt. Nem köt le a tanulás és igazából milyen szakon tanulnék? Látványmágia? Más nem lenne, aminek értelmét látom, de azzal is újabb három évet elpocsékolni... Az időmet, ha vége a sulinak akkor végre teljesen arra szánhatnám, hogy dalokat szerezzek, fellépésekre járjak, hiszen csak így van rá esély, hogy felfedezzen egy komolyabb producer, hogy támogatókat szerezzek. Az biztos, hogy nem akarok földet túrni, és poros könyvtárakban kutakodni.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Ha elképzeled, hogy ez az utolsó napod,
azonnal rájössz, hogy mi a fontos és mi nem.
Vissza az elejére Go down
Talisha Smallwood
Reveal your secrets
Talisha Smallwood
Mardekár

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty2022-01-09, 18:08



[You must be registered and logged in to see this image.]

Abby & Tasha

[You must be registered and logged in to see this image.]

A családom egész életében a tenyerén hordott, már ami a szüleinket és az ikerfivéremet illeti, pedig elég erőteljesen kilógok a sorból. Sidney irtózik a víztől - mondjuk azt hiszem, hogy eredendően rühell engem és ez valahol kölcsönös is -, Abby tűznimfa, Troy-nak is a tűz a legerősebb eleme, én vagyok az egyetlen víznimfa a családban, de persze nem az elemek határozzák meg az embert. Nem is azonosítom magam a víz elem klisés személyíségtípusaihoz a legkevésbé sem, csak furcsának találom, hogy ilyen tekintetben mennyire másként sikerültem, mint a többiek. Minden esetre a figyelem középpontjában csillogásban nagyon is hasonlítunk a felemelkedő kis csillaggal, akivel az Óratoronyt tűztem ki célul.
- Ne aggódj, az itt portyázó prefektus a tenyeremből eszik, még ha szembe is találkozunk vele, akkor sem keveredhetünk bajba. Vagy szeretnél inkább visszafordulni? - kérdezek rá, kicsit megbillentve a tekintetem, kihívóan. Az előadás decemberben lement és családostul már természetesen gratulált neki mindenki, még ha nem is volt nyitott előadás, tehát a szüleink nem is látták, de kettesben eddig még nem mondtam semmit.
- Mondd csak, döntöttél, hogy követed-e a Smallwood családi hagyományt, vagy ezzel a musicallel megtaláltad az igazi hivatásodat? - kérdezek rá, hiszen én is csak azért nem mentem az ereklyevadász szakra, mert egyrészt érdekelnek az ásatások, szóval nem utasítottam el élből az egészet és fel is vettem róla tárgyakat, másrészt meg kimagyaráztam, hogy milyen hasznos anyagokat tudok majd létrehozni, ami szélesíti a Smallwoodok palettáját. Nem kell mindannyiunknak klónoknak lennie, ugye? Mondjuk Troy talán egy kicsit messzire lőtt, amikor elkezdett mugli műtárgyakkal dolgozni és nem is nagyon érdeklődik a klasszikus ásatások és varázsló ereklyék iránt. Az biztos, hogy mindannyian másként találjuk meg a helyünket és az így van jól. Ugyan tekintve, hogy eddig én voltam a legfeltünőbb jelenség és most Megara szerepe miatt Abby-t is számtalanszor felismerik, tán még többen is leszólítják, mint engem, nem mondanám, hogy repesek. Habár nem kimondottan suttogok, azért csendesebbre fogom a hangomat és nem reklámozom, hogy az éjszaka közepén a hetedikes húgomat lopom ki a hálókörletéből, hogy megmásszuk a Roxfort Óratornyát a tilosban. Az egy dolog, hogy néhány prefektus befolyásolható, de nem mindegyik, főleg, ha egy csajba futunk mondjuk bele, aki vérszemet kapott mert elloptam a pasiját. Megtörtént eset alapján...



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]




Szeretet és bosszú egy - ikertestvérek.
Csak aki nem felejt, tud szeretni,
csak aki nem felejt, tud bosszulni.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Megan Smith
Reveal your secrets
Megan Smith
Hugrabug

TémanyitásTárgy: Óratorony   Óratorony Empty2021-10-30, 23:09



Óratorony


Helyszín leírása folyamatban.

[You must be registered and logged in to see this image.]

írta Megan Smith




[You must be registered and logged in to see this image.]
Az én útaimon
Nem nyílnak virágok,
Sötétség vesz körül,
Csillagot nem látok...
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets

TémanyitásTárgy: Re: Óratorony   Óratorony Empty


Vissza az elejére Go down


 
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Tornyok-
Ugrás: